Magyarország, 1920. február (27. évfolyam, 28-52. szám)
1920-02-01 / 28. szám
MAGYARORSZÁG ^^^gg/fggPlgg0>^gtBBtSIKBOEBHBMS3VXMSS!3D!'KSOS0WtBOBtnBK!tWt'’^m i'*J»»3gtirnW5»MBMCTK>MtBWIBWBWBMWMWMMWWWWMHBW<M>>BWKWi3W3P3WPPWMBBilMPWPtraBKWOCMBM>WWWy,lWíPWg3PMPl^ -*U S <W3SHBEUg3MBMK^KiaUffLJgati3UiaUycyfl^.'r£>'T>>)'VSV?: 7Si»x I lUMi I H>g>IOMaHMMaBM|WBaBM|g|ggj^p BUDAPEST, 1920 FEBRUÁR 1. VASÁRNAP XXVil. ÉVFOLYAM 28. SZÁM / ---------/Kard és törvény A fővezér parancsot adott ki a törvény, az alkotmányosság, a jogrend és a jogfolytonosság érdekében. Kemény gazdája akadt a magyar közéletnek, mielőtt az — a folytonos forradalmak és puccsok következtében — végképp elbitangolódott volna. Nem első eset, hogy a kard garantálja nálunk a törvény uralmát. Hunyadi János, a dicsőséges is, akinek emlékezetét oly élesen revelálja a magyar históriába néző tekintetnek Horthy Miklós, mondjuk, Hunyadi János, a vezér, a kormányzó katona is a jagellói pártharcokban szertezilált Magyarországon a törényt, az élet- és a vagyonbiztonságot, a közszabadságokat garantálta szemben egyes fzendőrökkel és az egyetemes magyar nemzet javára. A magyarság és a kereszt áldott nagy hőse volt Hunyadi János. Nándorfejérvár alatt és mindenütt, hol csak kellett és lehetett. Ő küzdött az európai civilizációért a Kelet felől fenyegető ázsiai veszedelem ellen. Akkor Mahomet, ma Lenin neve van ráírva az egyszínű lobogóra. A próféta zöld lobogója alatt éppen úgy, mint ma Lefcinék piros zászlaja alatt egy pusztító fanatizmust,eszmét is akartak terjesz teni kard élén. A szovjet*csillag vésze* delme az európai kultúrára pontosan ugyanaz, mint volt valamikor a mahometi félholdé. Trockij vörös gárdistái éppen úgy döngetik a művelt életet, mint vala* mikor az ozmánság janicsárjai, akik — min den országhatárokat eltörölve, minden meglevő várost felperzselve, minden régebbi kultúrát és jogot összezúzva — az egész világot egyetlen rögeszme sivár me dencéjévé akarták tenni. Kísértetek járásának akkori idejében Született a gondviselésszerű vezér, a ka* tona*államférfiu, Hunyadi János. Istennek hála a magyar géniusz ma sem terméket len. Európa nyugat-keleti határválasztóján őrt áll Horthy Miklós, aki bizodalmunk nemcsak nekünk, de az lehet minden jó európainak is, aki küzd a bolsevizmus bar* bársága, a kard élén terjesztett rögeszme és őrület ellen. De mint Hunyadi János, a mai vezér is szükségét látja annak, hogy történelmi hivatása előestéjén ren* ’det teremtsen idehaza, nyugodt, jogbiz tonságos „Hinterlandot” küldetése szá* mára. A Garák és Cilley Ulrikok fondorlatos puccsaival szemben kellett megvé denie a kormányzó Hunyadinak az akkori királynélkül! Magyarország alkotmányát, árvaságra jutott jogéletét Megismétlődnek fölöttünk az idők. De a történelem valamilyen nagy belső törvényénél fogva — melynek szabályait még nem fürkészhette ki egy tudós kutató sem — a korszak újra megteremtette a maga vezéri egyéniségét. Horthy, akinek zászlajára van írva az ázsiai veszedelem elleni elkeseredett védekezés, Európa védelne a történelmi rendeltetéstől gazdag magyar földön, rendet csinál most idehaza, ebben a pártviszályoktól feldúlt, anyagilag és erkölcsileg elnyivasztott, király nélküli anarkiába zúdított országban. Rend lesz! Ezt akarja, ezt parancsolja, ezt garantálja a fegyveres főhatalom. Aggodalomra többé nincs, nem is lehet ok. Lejárt véglegesen a forradalmak és Budapest, január 31. Írt Magyarország tudósítójától.) A koncentrációs kormány ellen megindult aknamunka és hajsza Horthy Miklós fővezér parancsával, valamint Huszár Károly miniszterelnök és Rubincn Gyula ismeretes nyilatkozatával voltaképen már véget ért. Azok, akik a nemzetgyűlés összeillése előtt minden áron válságot akartak teremteni, ma már többékevésbbé belátják eltévelyedésüket és lassanlassan elfordulnak attól a vezetőtől, aki erre a veszélyes és kalandos útra akarta terelni őket Lég jott bizonyítéka ennek a két aláírási ívnek története, amelyeket a keresztény nemzeti egyesülés pártjában köröztek. Friedrich István hívei ivel köröztek a párt tagjai között, amelyen aláírásokat akartak gyűjteni arra nézve, hogy a párt mondja ki, hogy a Huszár-kormány mielőbbi távozását kívánja, tiszta keresztény irányzatot követel és ennek végrehajtására és biztosítására Friedrich Istvánt óhajtja a miniszterelnöki székben Iáink Az ívre azonban alig akadt aláírás és mindenestere jellemző, hogy az ív kibocsátását követő második napon egy újabb ív került forgalomba, amelyen a párt Huszár Károly miniszterelnök iránti bizalmának óhajt kifejezést adni. Ezt az ívet pár óra leforgása alatt a párt tagjainak legnagyobb része, köztük minden számottevő tag, aláírta. A két ív cirkukálásával ilyen módon már eldőlt voltaképpen a harc és gyászosabban végződött Friedrichék híveire nézve, mint gondolták. Pozitív forrásból kapott értesülésünk szerint a tegnap történtek után Friedrichet már régi hívei is elhagyni készülnek és igen rövid idő kérdése, hogy Friedrich jóformán magára fog maradni politikájával a pártban. Friedrich István veszedelmes mesterkedéseinek alapnélküliségére a legjobb bizonyíték különben az 1919 november 25-iki minisztertanács jegyzőkönyve. A jegyzőkönyv a következő idevonatkozó részleteket tartalmazza: Huszár Károly dezignál miniszterelnök bemutatta Sir George Clerknak november 25-én hozzá intézett levelét, amelynek erre a kérdésre vonatkozó része a következőképpen hangzik: — Van szerencsém közölni excellenellenforradalmak, mindenféle színű pucs* csok és összeesküvők kora, amikor is csak a jelszó volt különböző, ám a puccs gon*dolata mögött mindig ott lappangott a féktelen egyéni ambíció, a lázadó stréber* ség. Hát ennek most alaposan vége. A vezér megparancsolta és mindenkinek meg* parancsolta, hogy tisztelni kell a törvényt és a magyar alkotmányt, ami szent. Rubinek Gyula Horthy Huszár Friedrichet elhagyják emberei — Két tv története Heinrich, Bárczy, Ábrahám Dezső maradnak hóddal, hogy a legfőbb tanács kormányát, mint provizórikus de facto kormányt elismeri, kész vele tárgyalni addig is, amíg a választások és az ezekből létrejövő nemzetgyűlés egy olyan kormány alakítására vezetnek, amely az egész magyar nép törvényes akaratának kifejezője lesz. Amikor a miniszterelnök ezt a levelet a minisztertanácson eredetiben bemutatta és felolvasta, többek között Rubinek Gyula is felszólalt és egyrészt örömét fejezte ki a tény felett, hogy a Huszár-kormányt de facto kormánynak elismerték, másrészt készségét nyilvánította aziránt, hogy az újonnan megalakított koncentrációs kormányt, amely Magyarország egész jövendőjét, kell, hogy ezekben a nehéz időkben szolgálja, a leglelkesebben és a legodaadóbban támogassa. A most megalakult minisztérium el nem hagyja a helyét és a hatalmat csak az új nemzetgyűlés kezébe fogja letenni Friedrich István, aki ekkor már hadügyminiszter volt. szintén tudomásul vette a minisztertanács határozatát A jegyzőkönyvet valamennyi miniszter aláírta, köztük Friedrich István is és érdekes, hogy most mégis éppen ennek a minisztertanácsnak határozatára hivatkozott és Clerk jegyzékéből igyekezett magának jogalapot teremteni. A kísérlet azonban teljesen visszafelé sült , és úgy látszik,hogy Friedrichre nézve másnemű következményei is lesznek. JFriedrich István és hívei a tegnap esti fordulat után ma már csak arra szorítkoznak, hogy Bárczy Istvánt, Heinrich Ferencet és Ábrahám Dezsőt tessékeljék rá minden áron a kormányból és ezzel döntsék meg a koncentrációs kormány jellegét, hogy igy aztán bizonyos fondorlatok és mesterkedések révén tovább haladhassanak a maguk útjain. Tegnp már közöltük, hogy Heinrich Ferenc nem mondott le. Most közölhetjük, hogy Bárczy István sem nyújtotta be lemondását, noha az igazságügyminiszter végleges állásfoglalása tárgyában még tárgyal a miniszterelnökkel. Itt említjük meg, hogy politikai körökben egy-két nap óta új pártalakulásról beszélnek, egyelőre azonban inkább csak terveztetésről van szó s az ügy a közeli napokban még nem is aktuális. A parlament összesülése előtt azonban ebben az irányban konr Egyes szám ára 80 fillér