Magyarország, 1920. szeptember (27. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-22 / 224. szám

2 óra között, érkezés Aradra délután 3.30 órakor, Bukarestbe másnap reggel 9.10 órakor. Ellenkező irányban indulás Bukarestből este 8.25 órakor, érkezés Aradra másnap délután 1 órakor. Buda­pestire este 7.20 óraikor, indulás Budapestről 8.24 óraikor, érkezés Wiennbe reggel 6.30 óraikor, in­dulás Wienből reggel 7.40-kor, érkezés Párisba másnap reggel 10.30 órakor, illetve esztendőbre délután 1.45-kor. A letárgyalt vonatok közül az útlevél- és határvizsgálat a Wien—Budapest —Bukarest között közlekedő közvetlen külön­leges gyorsvonatnál magán a vonaton fog eszközöltetni, ,a másik három vonaton magyar és román rész­b­ől a magyar, illetve román határállomásokon, nevezetesen Biharkeresztesen, Kétegyházán és Szegeden. Természetes, hogy a Máv­ mindezeket a ter­vezett vonatokat és kocsikat csak akkor tudja be­vezetni, illetve kiállítani, a forgalomhoz szükséges mozdonyokat és kocsikat csak akkor tudja beve­zetni, illetve kiállítani, ha ezeket a mozdonyokat és kocsikat a romá­nok visszaadják­, ha a szükséges szenet és más üzemi anyagokat a románok rendelkezésre bocsátják. Ezek tekintetében tehát előbb még a magyar és román kormányoknak, illetve vasútoknak­­ megegyezésre kell jutniok és csak azután lesznek a letárgyalt vonatok, illetve összeköttetések bevezethetők. Harc a műszaki­­ ügyosztályok körül •"­­ 1--." Zielinsky indítványát leveszik a napirendről? – Budapest, szeptember 21. (A Magarrszág tudósítójától.) A főváros holnapi közgyűlése fog dönteni Zielinski Szilárd dr. törvényhatósági bizottsági tag és társainak ama indítványa fölött, hogy a közgyűlés az V. (közlekedési) és XII. (vízvezetéki és világítási), ügyosztályokat minősítse át műszaki ügyosztályokká. A közgyűlés holnap hozandó döntése sokkal nagyobb horderejű, mint első pillanatra látszik. Arról van ugyanis szó, hogy a két ügyosztály­ élére az eddigi jóm képzettségű tanácsnokok he­lyére „szakembereket", mérnököket akarnak ül­tetni, akik azután szakkérdésekben is beleszól­hatnak a villamos közlekedés ügyeibe, továbbá a gázgyár, az elektromos művek és a vízművek szakkérdéseibe. Illetékes helyről a következő megvilágítást kaptuk a nagy fontosságú kérdésről: — Végzetes hiba volna, ha a közgyűlés ma­gáévá tenné a szóbanforgó javaslatot. A két ügy­osztálynak műszakivá való átminősítése maga után vonná, hogy a két ügyosztály irányítása egyoldalú ,,szakemberek" kezébe kerülne, akik szakképzettségüknél fogva a gázgyár, a víz­művek, az elektromos művek szakügyei­be avatkoz­nának be, holott az ügyosztályvezető tanácsnokok­nak itt első­sorban a jogi vonatkozásokat kell el­intézniük. Nagyon furcsa szituáció lenne, hogyha Ripka gáz­gyári igazgató, vagy Kájlinger vezérigazgató fölé egy fiatal mérnököt ültetnének a­ tanácsnoki szék­be. Mindkét igazgató európai tekintély, akik a háború alatt bebizonyították, milyen nagyrater­­mett szakemberek, viszont egyikük­­ sem vállal­kozna a három fővárosi közmű irányítására, mert komoly szakember létükre nem vállalkoznának képességükön kívül eső feladatra. _ Ha mérnökembereket állítanak a két ügy­osztály élére, nem lesz aki intézze a két ügyosz­tály jogi ügyeit. Holott a két tanácsnoki állás ezt a célt szolgálja. Végül pedig a mai viszonyok között nem is akadna megfelelő,­­értékes szakem­ber, aki erre a műszaki tanácsnoki állásra vál­lalkozna. . . . _ Mi, akik a főváros ügyeit igazán szívün­kön viseljük, biztosra vesszük, hogy a holnapi közgyűlés — a tanácsi előterjesztés szerint végleg leveszi a napirendről ezt a nem éppen sze­rencsés indítványt. Brilliánsokat, ékszereket, brvenzveket, gyémántokat, órákat Aranybeváltás grammaonke 10 százalékkal drágábban latina 450~ veszek a legmagasabb hirdetett áraknál. ^­k0101 lán„ grammonként. HARTENSTEIN ékszerüzlete, Rákóczi­ út 9. szám, Pannónia mellett MAGYARORSZÁG Budapest, 1920. szerda, szeptember 22. Tizennégy cukorgyárunk megkezdi üzemét A szükséglet biztosítása — A Központi Cukorbizottság tengerentúli importja / Budapest, szeptember 21. (A M­agyarország tudósítójától.) Ebben a hó­napban és a két elnezőben a hazai tizennégy cukor­gyár teles üzemmel megkezdi a cukorgyártást. A gyárai magai gondoskodtak a szükséges szén­­mennyis­ől s aszén — részben telepeken — rész­ben oly k­ódra, hogy szükség esetén rendelkezésre állítható,­ már biztosítva is van. Az idei cukorrépatermés rendkívül kedvező, ti gyárak még a kelleténél ia több cukorrépával rendelkeznek s az eddig biztosított szén teljesen elegendő az üzem­ben tartására. Az ország cukorszü­kségletét a gyárak el tud­ják látni. Minthogy azonban a cukorrépa ára a tavalyi­nál háromszorta nagyobb, valószínű, hogy a fogyasztásra szánt cukor ára is majd ehhez igazodik. 4500 vagyon cukrot fognak gyártani, amely meny­­nyiség a belföldi cukorszükségletnek megfelel. Cu­korrépa sokkal több van a gyárakban, mint ameny­­nyire a szén elegendő s a gyárak persze csak a szén­készlethez mérten fogják feldolgozhatni a cukor­­répa készleteket. A Központi Cukorbizotság, ig amely a feloszlott Cukorközpont helyébe lépett, a cukor­feldolgozó ipar szükségletéről is gon­doskodni kíván és evégből külföldről szerez be cukrot. Értesülésünk szerint száz­ vagyon tengerentúli cuk­­rot vásároltak Hamburgban a Müller és társa cégtől. Perui, úgynevezett szőke nádcukor ez. Eb­ből a cukormennyiségből, amelyet a Elbsprako­­dón raknak kocsikba, negyven vagyon már útban van. A Cukorbizottság a határállomáson, Pozsony­­liget­faluban saját kocsijaiba rakatja és onnan hozza Győrön keresztül Budapestre. A tengerentúli cukor ára magasabb, mint a belföldi cukorgyárakban előállított és a köz­­fogyasztásra szánt cukor, de ez nem akadályozza meg azt a törekvést, hogy a cukorfeldolgozó ipar elegendő cukorral el le­gyen látva. Millerand vállalja az elnökséget Alkotmányrevízió útján Aterreut teljhatalmat akar — Briann, Barthou Vagy Viviani lesz az utóda / Paris, szeptember 21. A nap elm­énye M­illerand miniszterelnöknek az az elhatározása, hogy elvállalja a köztársaság elnökségre ír­ó jelönését. Az est folyamán hivatalosan közölték, hogy Millerand meghaj­lik a nemzet akarata előtt és késznek nyilat­kozik a jelöltség elvállalására. Millerand tegnap este a következő nyilatko­zatot tette közzé: „1919. évi november 7-iki be­szédemben jellemeztem a rend, a munka és egy­ségnek általam követett politikáját. Ezt a politikát kifelé a versaillesi békeszerződés korlátlan végre­hajtása és alapelveinek szövetségeseinkkel össz­hangzó védelme jellemzi. Befelé ez a politika az állami törvények föntartását, a gazdasági erők­nek decentralizálással való fokozását, valamint törvényreformokat jelent. Azt hiszem, hogy ezt a ■politikát sehol jobban nem szolgálhatom, mint a miniszterelnökségen. Ha azonban a két kamara többsége az Elyséeben való jelenlétemet haszno­sabbnak tartja a nemzeti politika folytatására, akkor a népképviselet hívásának nem fogok el­­lentállni". Abban az esetben, ha Millerand-t elnö­kké vá­lasztják — amiben alig lehet kételkedni — egyik legsürgősebb intézkedése tesz, hogy az alkotmány revízióját kezdeményezze, még­pedig olyan érte­lemben, hogy a köztársaság az elnöknek kiterjedt teljhatal­mat biztosítson Millerand utódjául a miniszterelnöki székben Briand, Barthou és Viviani nevét emlegetik. A párisi sajtó majdnem egyértelműleg barátságos hangon ír Millerand jelöléséről. A polgári sajtó­ban egyedül a Journal de Debats tesz ez alól ki­vételt. ' * I :­­apest, szeptember 21. Franciaország a Stíkcs-féle kis­antant ellen. A Neue Freis' Pressis Gesztessy Gyula dr.-nak Parisból küldött geffjét közli, amelynek Francia­­ország és a 'kLi­mn­ant a címe. A cikk szerint a Quai d‘Orsay-n nem titkolják, hogy Benes a kis­­antantra vonatkozó kezdeményezését saját szakál­lára tette meg, anélkül, hogy a francia kormány tudott volna róla. A francia diplomácia, amely a leglojálisabban igyekszik békés viszonyokat tere­me t­teni Kelet-Európában s meg akarja szüntetni a­­ dunai medence államainak háború előtti civako­­dásait, vonakodott Benes tervéhez annak eredeti alakjában hozzájárulni. Előbb Bukarestben tilta­kozott és elérte, hogy Románia sem lazább, sem szorosabb szövetséget nem köt Csehországgal. Ez­­ a francia diplomácia eredménye volt és Benes ha­­­­tározott veresége. A Beneséhez hasonló meglepeté -­­­sek elleni védekezés céljából a francia diplomácia Románia, illetve Tak­e Jonescu akcióját támogatja. Franciaország és Take Jonescu a szövetséget ki akarják bővíteni és be akarják ebbe vonni Len­gyelországot, Görögországot, Ausztriát és Magyar­­országot is, így azután a Magyarország ellen irá­nyuló szövetség Magyarországgal való szövetséggé válnék, ami beleilleszkednék Franciaország bolse-­­­vista-ellenes és orosz-ellenes politikájába. Ui... A lengyelek előnyomulása Volhyniában ^0^* Elfoglalták Rovnát — Az ukránok^behatoltak Podoliába — A népszövetség kibékítette a lengyeleket a Bijánokkal ,/Budapest, szeptember 21. Lengyel hajó^feri jelentés szeptember 20-iká­­ról: Oszt^si­ik az ellenséget visszaszorítva, a Szlucs-faksához közelednek. A visszavonuló ellenséget üldözve, lovasságunk megszállta­ Rovnót, Budieni seregének egyik ezrede Klevannál meg­adta magát. A Pripjettól északra harcok után csapataink megszállták Proshanyt, Bruzmát és Livonkát. Eközben körülbelül ezer foglyot ej­tettek, tizenhárom gépfegyvert és sok lőszert zsákmányoltak. A Roshany—I Voui-j Daor-szakaszon az ellenség tevékenysége fokozódott és több­­helyütt támadtak. Minden támadást véresen visz­­szaveretünk. A litvánok a Barich-folyó vonalán új csapatokat gyűjtenek. A JVgemen-folyó frontján megerősítik azt a hírt, hogy új szovjetdivíziók érkeztek, amelyeket a szibériai hadseregből vontak el. Az­ ukrán sajtóhvatal jelentése szerint az uk­rán sereg offenzívája továbbra is eredményesen fejlődik. A megvert ellenséget erőteljesen üldöz­zük. 18-án reggel a Zbruczot elérték csapatotok. Husyatint és Iven­iopivstót elfoglaltuk. Kala felől ukrán előcsapatok Landskron—Krimenev— Podolszk felé közelednek. A várost a bolsevikiek a legnagyobb sietséggel ürí­tik ki. A­ litvánokkal tárgyalni készülő lengyel béke­­delegáció elnöke ma visszatért Varsóba. A tárgyalásokat megszakították. . A litván kormány hajlandónak nyilatkozott arra, hogy csapatait az úgynevezett Foch-vonalra­­von­ja vissza, egyidejűleg azonban azt kívánta, h­ogy a lengyel csapatok ugyanilyen mélységben vonul­janak vissza a jelenlegi front mögé. Az így kelet­kező semleges zóna lengyel-litván közigazgatás alatt maradjon. A lengyel delegáció ezt a feltételt elfogadhatatlannak jelentette ki és Kalvarjet■ el­hagyta. Ugyanekkor a népszövetség tanácsában Ily­­mans jelentést terjesztett, elő a lengyel-litván kon­fliktusról és javaslatba hozta azt a döntést, ame­lyet a litván és lengyel megbízottak elfogadtak, hogy a Curzon-vonalat ismerjék el ideiglenes hatás gyanánt. A javaslat elfogadása esetén a népszövetségtől kinevezett bizottság fogja a helyszínen az egyez­ség betartását ellenőrizni. (MTI.) /^tööröín nyel'mek/ d%a/fognyáfo kbrut 32 -------- ,, , ”_____——...... .....TM.kbrut 32 U Esténként SÁRAY ELEMÉR ÉS FIA hangversenyez Elsőrendű meleg vacsora. — P­o­l­g­á­r­i á­r a k­­­as&u bírűj&hst gyöngyüket még mindig PnhmnPaffinr.1 Károly Uirály-ul28 Központi­­ legmagasabb árakon vesz UtililltjUul Uullu Városház, a tökvé mellett..

Next