Magyarország, 1922. december (29. évfolyam, 274-297. szám)
1922-12-08 / 280. szám
MAGYARorszÁG BUDAPEST, 1922 DECEMBER 8. PÉNTEK XXIX. ÉVFOLYAM 289. SZÁM Vissza! Ma megint egész sereg újabb törvény*javaslatot — egyszerre ötöt is — nyújtott be a kormány a nemzetgyűlésen. Mindannyi a kivételes hatalom alapján kibocsá* tott rendeletek helyét akarja elfoglalni. Nem óhajtunk külömkülön, de egye* temesen se foglalkozni ezekkel a javaslatokkal, mert úgy látjuk, hogy nagy része csak járuléka, függvénye, kiegészítője a belügyminiszter által tegnap beterjesztett úgynevezett rendtörvény*javaslatnak. Annak a javaslatnak, amely ellen minden közszabadságot tisztelő és féltő magyar ember csak ezzel az egyetlen, határozott szóval foglalhat állást: Vissza! Ez a tiltakozás a kormány szerencsétlen javaslata nyomán kétséget kizáróan általános az egész országban. Mert ez a reakciós rendtörvény — amelyet találób ban illetne meg a rendőrtörvény elneve zés —, ha csakugyan valóra válna, legsötétebb lapja lenne a Corpus Jurisnak. Olyan megcsúfolása lenne ez a Bach*korszak ha* gyományaiban gyökerező törvény a magyar közszabadságoknak, a magyar köz* és ma* gánjognak, amilyenre — hála Istennek — még nem volt példa a független magyar állam ezeresztendős történetében. Ennek a jogfosztó*törvénynek paragrafusai húro kok lennének, amelyek megfojtanának minden szabad gondolatot, szót és véle* ményt s a független és szabad magyar ál* lam szabad polgárait a hatalom önkényé* nek abszolutisztikus módon szolgáltatná* nak ki, puszta gyanúra. Ebből a törvényjavaslatból tehát nem lehet törvény s nem kerülhet bele a ma gyar Corpus Jurisba. Ez ellen olyan erővel és komolysággal tiltakozunk, mint a leg* szentebb jogainkat, hagyományainkat sárba tipró túlkapása ellen. S ezzel a tör* vényjavaslattal szemben nem lehet más kötelessége a nemzetgyűlésnek sem, mint visszakoztatni azt, vagy elvetni a maga egész komplexumában. Vissza! Vegye vissza a kormány és lényegében dolgozza át ezt a középkori törvénytervezetet, amely a közigazgatás faktorait akarja felelőtlen bírói székbe ültetni s a szabad független Magyarországból reakciós rendőrállamot készül csinálni. Jól tudjuk és hangsúlyozzuk is: szükséges, hogy az állami és társadalmi rend felfor* gatóival szemben a legszigorúbb törvényes megtorlás ereje kíméletlenül érvényesíttessék. De ez a megtorló erő nem lehet olyan, hogy ártatlanokat is kiszolgáltasson a min* denkori hatalom szeszélyének, önkényé* nek, vagy éppen politikai pártok uralkodó hajlamainak. Nem lehet olyan, hogy an* nak áldozatául essenek a polgári szabad* ság legelemibb feltételei, azok a megszentelt palládiumok, amelyek szabad polgárok jogait őrzik. A szabadságjogok terén csak előre, a kiterjesztés felé lehet haladás. Hátrafelé azok akarnak menni, akik az idő kerekét akarják megállítani. Ez a kerék azonban az örök haladás törvényei szerint forog és maga alá gázolja azokat, akik mozdulatlanságra akarják kárhoztatni. Vissza hát a javaslattal! A kormány vonja vissza ezt a szerencsétlen tervezetet s készítsen helyette olyat, amilyenre csak ugyan szüksége van ennek az országnak. Olyat, amelyből valóban a rend törvénye lehet, olyat, amely csak a rendbontók szá*mára fon hurkot, de épségben és tisztelet* ben tartja azokat a szabadságjogokat, amelyek mellett Kossuth Lajos tettel, szó* val és tollal, egy hosszú élet sivár szám* kivetettségével tett hitet és tanúságot. Korám?! angol államférfiakkal tárgyal Londoniam a jóvátételről (A Magyarország tudósítójától.) Korányi Frigyes báró Párizsból hazaérkezvén, tájékoztatta a kormány tagjait azokról a tárgyalásokról, amelyeket Párizsban a magyar jóvátétel ügyében végzett. Korányi mint ismeretes pár napot töltött Budapesten s elutazott Londonba. Értesülésünk szerint Korányi Londonban az angol politikai élet néhány vezető emberével fog tárgyalni a magyar jóvátételről. Ezekre a tárgyalásokra azért van szükség, hogy a magyar kormány megszerezze az angol kormánynak azt a jóindulatát, amelyre feltétlenül szüksége van, hogy a jóvátétel nehéz kérdésében Magyarország méltányos elbánásban részesüljön. Korányi Frigyes bárónak igen tekintélyes összeköttetései vannak Londonban, és a londoni tárgyalások főleg arra valók, hogy ezeket az összeköttetéseket Magyarország érdekében értékesítse, és meg is mozdítsa. A Az angolok tiltakoztak, hogy a főváros előnyben részesítse a francia hitelezőket A londoni Lloyd Bank táviratozta meg a fővárosnak az angol hitelezők tiltakozását (A Magyarország tudósítójától.) A főváros külföldi tartozásainak rendezése a párizsi tárgyalások során kerül abba a stádiumba, ahol dönteni fognak, hogy elfogadják-e tárgyalás alapjául a főváros ajánlatát, viszont a főváros küldöttei meg fogják hallani Párizsban a francia hitelezők feltételeit, amely azután eldönti azt a kérdést, fog-e fizetni a főváros, tud-e fizetni annyit, amennyit a francia hitelezők követelnek. Már akkor, amikor a francia hitelezők képviselői Budapesten tárgyaltak, a főváros részéről az az óhajtás merült fel, hogy az összes külföldi kölcsönök ügyét dűlőre kell vinni és a fővároson kívül álló pénzügyi szakértők, a kormány képviselői is ezt a véleményüket hangoztatták, ezért összegezték a főváros összes külföldi tartozásait, így állapították meg 70 milliárd koronában, amiből 20 milliárd lejárt tartozás. Ebben az összegben az angol hitelezők követelése is kifejezésre jutott. Az angolokkal az év elején tárgyaltak a főváros tisztviselői Londonban és a legutóbbi budapesti tárgyalásokon az angolok részéről nem volt jelen senki. Londonban azonban tudtak arról, hogy a francia hitelezők képviselői Budapesten tárgyalnak és azokról a rendezési módozatokról, amelyekkel a franciák előállottak, mert Londonból távirat érkezett Budapestre, amelyben az angol hitelezők képviseletében a Lloyd Bank tiltakozott az ellen, hogy a francia ,hitelezőket előnyben részesítsék az angolok felett. A főváros képviselői nem csináltak titkot a franciák előtt ebből a táviratból és közölték velük azt is, hogy a franktartozások rendezése nem történhetik meg anélkül, hogy a főváros ne igyekezzék rendezni a fenttartozásokat is. A budapesti delegáció tagjai teljes felhatalmazással keltek útra és fel vannak hatalmasra, hogy a főváros nevében aláírják a megállapodásokat. Amenynyiben a franciák nem engednének abból, amit Budapesten követeltek, úgy a főváros képviselői negatív eredménnyel térnek vissza Párizsból. A főváros elmegy teljesítőképességének legvégső határáig. Ha a franciák ezt nem akarják belátni, úgy lehetetlenné teszik, hogy a főváros rendezhesse külföldi tartozásait és a küldöttség tagjai felelősségük teljes tudatában tagadják meg a franciák lehetetlen követeléseihez való hozzájárulásukat. nem vállalfconik pirtalabbisra A «ái 3sz’i jogi, közjogi és a zsidókérdések ellentétei miait nem lehet egységes az ellenzék. — Sz földbirtokszövetség véglegesen megalakult. — januárban h&ssza&dlyre* vízió? — storménypárti magyarázat a rendrörvár.»ról (A Magyarország tudósitójától.) Tegnap este több ellenzéki pártonkívüli és pártokhoz tartozó politikus megbeszélése alapján Szilágyi Lajos felkereste Apponyi Albert grófőt és felkérte őt, hogy az ellenzék egységesítése céljából álljon, egy ellenzéki politikai párt élére. Utalt Szilágyi Lajos arra, hogy az ellenzéki tábor meg van osztva. Számos ellenzéki képviselő nem tartozik egy párt kötelékébe sem, különböző blokkok és szövetségesek tagolják az embereket, azonkívül az aprócseprő pártok nem tudnak egységes működést kifejteni, szükséges volna tehát, hogy ezeket a mérsékelt és a mai ellenzéki taktikával elégedetlenkedő elemeket egy táborba, illetve egy politikai pártba egyesítsék, ennek véghezvitelére pedig csak egyetlen egy alkalmas személyiség van és ez Apponyi Albert gróf. Szilágyi Lajos hosszasabban tanácskozott ezután Apponyi Albert gróffal, aki végül is kijelentette, hogy nem állhat új politikai párt élére és nem is szándékozik pártot alakítani.. Apponyi elhatározása — állítólag — végleges, annál is inkább, mert mint ő kijelentette Szilágyi előtt,, kevés a valószínűsége annak, hogy erős pártot tudjon összehozni. Elmondotta, hogy választójogi felfogása egészen különbözik ama politikai barátainak felfogásától, akik esetleg vele mennének. Hangoztatta, hogy ő a legszélesebb általános választói jog híve, viszont bizonyosnak tartja, hogy a keresztény ellenzékhez tartozó Andrássy-párti képviselők egysége semmiesetre sem követné őt ezen a ponton. Felemlítette azt is, hogy ő legitimista és legitimista politikát kívánna folytatni, viszont ez nem alkalmas arra, hogy a szabad király választó és köztársasági érzelmű politikusokat egy táborba hozza össze. A zsidókérdésben is mélyreható ellentétek vannak közte, Friedrichék és Sallereit között. — Mindezek a momentumok — fejezte be szavait Apponyi Albert gróf — nem alkalmasak az ő vezérségére és zászlóbontására, és ezért, mint eddig már több ízben, most újból elhárító! "... magától ezt a megtiszteltetést. E nagyjelentőségű politikai esemény mellett ugyancsak tegnap este más érdekes elhatározások is történtek. A földbirtokreform-szövetséget tegnap véglegesen és hivatalosan megalakították, tagjainak száma mintegy huszonnyolc. Elhatározták, hogy e szövetség proklamációját a jövő héten az egyik ülésen napirend előtti felszólalás formájában a nemzetgyűlésen Grieger Miklós olvassa fel. Ezenkívül megbízták Dénes Istvánt azzal, hogy a földbirtoktörvény revíziójára vonatkozó részletes indítványt nyújtson be a Házban. Ez ma meg is történt és megtörtént az is, hogy Meskó Zoltán másik indítványt jegyzett be, amely szerint parlamenti ellenőrző bizottság delegálását kéri a földbirtokreform ellenőrzésére. Ugyancsak a tegnapi megbeszélés határozataiként Drozdy Győző ma interpellációt jegyzett be, amely a járadékbirtokok kötelező vézetelét kívánja a nagybirtokosoktól, hogy így a vagyontalan igényjogosultak is földhöz jussanak. A tegnapi ülés zajos és botrányos jeleneteiről ma nem sok szó esett a kormánypárti oldalon. Mindazok, akikhez e tárgyban kérdést intéztünk, kijelentették, hogy nem lehet jó vége az ilyen túlhajtott személyeskedésnek. Ha pillanatnyilag nem is aktuális a házszabályrevízió kérdése, mindenesetre megérleli a kérdés rendezését, amelyről, mint már több ízben jelentettük, a kormány sem idegenkedik. Semmiesetre sem akarja azonban a kormány a jövő hetre meginduló indemnitási vita alkalmából a kérdést napirendre tűzni, ellenben egybehangzó információnk szerint arról, van szó, hogy újév után, amennyiben az indemnitási vita hosszú időre elhúzódnék, előveszi ezt a kérdést, annál is inkább, mert a felsőház és a közigazgatási reform tárgyalásánál szükség lesz szigorúbb házszabályokra. Az indemnitás várható nagy terjedelmű vitáját különösen fokozza a rendtörvényről benyújtott javaslat. Az egyik ellenzéki politikus hangoztatta, hogy a kormány vessen magára, ha hosszabb indemnitási vitára kell számítani, mert a jelenlegi kormányzati szellem és az annak most benyújtott törvényjavaslatai széles és nagyterjedelmű indemnitási vitára adnak anyagot. Kifektették előttünk azt is, hogy amennyiben a törvényjavaslatból ilye® fogalmazásban törvény lesz, akkor felvetődik a passzivitás gondolata. Ezzel szemben a kormány részéről kijelentették előttünk, hogy a rendtörvény rendelkezései voltak Egyes számára 10 korona .