Magyarország, 1923. január (30. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-03 / 1. szám
2S kiismeretes munkáját megkeserítik és felesleges ligáimat okoznak. Az adóhivatalok még nem kaptak utasítást a könyvek hitelesítéséről Az általános kereseti adóval kapcsolatban tudvalevőleg január 1-től a kereskedők, iparosok stb. külön könyv vezetésére kötelesek. A könyveket hitelesítés és lebélyegzés céljából az illetékes kerületi adószámviteli osztályhoz kell a végrehajtási utasítás szerint haladéktalanul benyújtani. Értesülésünk szerint azonban a kerületi adóhivatalok még nem kaptak részletes utasítást a hitelesítés ügyében és ezért a könyvek bemutatása csak néhány nap múlva kezdődhet meg. Ez a késedelem azt mutatja, hogy a végrehajtási utasítás végrehajtásához elég idejük még az illetékeseknek sem volt. Sehioppa tuni Magyarország maps kultúrájáról és fejlett ciilizációjáról A politika újéve (A Magyarország tudósítójától.) A Budapesten székelő diplomáciai képviselők tegnap délelőtt ünnepélyes kihallgatáson üdvözölték a kormányzót az évforduló alkalmából. Az üdvözlő beszédet a kormányzóhoz a diplomáciai testület doyenje, Schioppa Lőrinc pápai nuncius tartotta, aki Magyarországról a következőkben emlékezett meg: „Isten, aki Főméltó Bagod hazáját oly sok természeti szépséggel és gazdagsággal, oly magas kultúrával, oly fejlett civilizációval s oly dicsőségteljes múlttal áldotta meg, Isten továbbra is oltalmazza Magyarországot, hogy szerencsésen teljesíthesse történelmi hivatását, amely őt a béke, a kultúra és a civilizált nemzetek boldogulásának egyik legértékesebb tényezőjévé jelöli ki A kormányzó rövid válaszában megköszönte az üdvözlést és azt mondotta, hogy a békés munkára irányuló politikával reméli Magyarország teljesíteni történelmi hivatását. Az üdvözlésen jelen volt Daruváry, Géza ideiglenes külügyminiszter, valamint a külügyminisztérium és a kabinetiroda több főtisztviselője. Ezt megelőzőleg a kormányzó Budapest székesfőváros küldöttségét fogadta, amelyet Sipecy Jenő h. főpolgármester vezetett, utánuk a honvédség nevében Kapustyák Károly és Janky-Kocsárd ■altábornagy üdvözölték a kormányzót, mind a Budapesten tartózkodó miniszterek gratuláltak. Elsőnek Bethlen István gróf miniszterelnök. A diplomáciai kar fogadása után Szcitovszky Béla, a nemzetgyűlés nevében tolmácsolta újévi, jókivánatait, Ravasz László püspök és Németh Károly nyugalmazott államtitkár pedig a reformátusság nevében. A politika újéve egyébként nyilatkozatokban szegény volt, hivatalosan Vass József népjóléti, minisztert köszöntötte a minisztérium tisztviselői kara, akiknek nevében Fáy Aladár állmtitkár beszélt. Az ellenzéki vezérek közül Vázsonyi Vilmost üdvözölték, a küldöttség szónoka Benedek János volt. Vázsonyi beszédében a reparáció kérdéséről emlékezett meg. Batthyány Tivadar grófot, a függetlenségi 48-as Kossuth-párti elnököt Óhegyi Lajos üdvözölte. Batthyány válaszában megemlékezett arról, hogy 1918-ban, amikor arról volt szó, hogy kormányt alakít, a szélsőséges politikusokat nem kívánta kormányába bevenni. • " " Elmondja, hogy Apponyi Albert gróf és más ,előkelő politikai tényezők helyeslése kísérték elhatározását, de Wekerle és Windischgraetz elgáncsolták őt , Károly királynál. Utalt arra, hogy a kommün alatt Bécsben egy előkelő külföldi személyiség, akivel egyébként Bethlen, Pallavicini és Sigray is összeköttetésben állottak, felkérte őt, hogy álljon élére olyan koncentrációs kormánynak, melyben, a legszélsőbb baloldali elemek is képviselve volnának. Szélső forradalmi elemekkel való együttműködést elutasította, amiről bizonyságot tehet Szmrecsányi György, aki ezeket a tárgyalásokat közvetítette. Végül bejelentete, hogy esetleg kénytelen lesz a maga politikájának igazolása céljából elmondani még néhány érdekes eseményt, feltárni az ország-világ színe előtt, megvilágítani a Bank utcai milliók és más bécsi és budapesti események sok oly részletét, melyeket a nyilvánosság eddig még nem ismer. A Magyar Külügyi Társaság küldöttségileg kereste fel Apponyi Albert grófot A társaság jókívánságait Fálbert Alajos tolmácsolta. Apponyi Albert gróf az elismerést a társaság tisztikarára hárította, amely minden erejét Magyarország érdekeinek a nemzetközi politikában való érvényesítésre fordítja, örömmel állapíottta meg, hogy a társaság külpolitikai célokért küzd és dolgozik és nem avatkozik be a különböző belpolitikai kérdésekbe. A Brentano Tivadar amerikai követet az Amerikai Magyar Társaság és az amerikai magyarok küldöttsége köszöntötte. Az üdvözlő beszédet Ludwig Ernő főkonzul, Iványi Jenő tartották. Bejelentették, hogy Kossuth és Washington szobrának másolatait rövidesen elkészíttetik, s arra kérték, hogy az amerikai magyarok hódolatának e megnyilvánulását juttassa el Harding elnökhöz. Brentano megígérte ezt, majd köszönetet mondott a küldöttségnek a magyaramerikai barátság spontán megnyilatkozásáért A Magyarországi Újságírók Egyesülete újév alkalmából üdvözölte elnökét, Márkus Miksát, akihez Kun Andor szólott a választmány nevében. Márkus válaszában hangsúlyozta az újságíró társadalom egységének fontosságát és rámutatott a sajtószabadság megóvásának szükségességére. (A Magyarország tudósítójától.) A százéves Petőfi Sándor emléke a fény, a világosság és az ünnep napjává tette Szilveszter napját. "A szilveszteri, alkonyat ezer fénnyel ragyogott fül a sötét budapesti éjszakák közül a lámpák erdeje, kandeláberek,fáklyák és gyertyák ontották a fényt az erkélyekről, az ablakokról, az utcákon a kokárdás nemzetiszínszalagos emberekre, a feldíszített utcasorokra és terekre, amelyeken lelkes tömegek vonultak föl. Már Szilveszter délelőtt, a váratlan tavaszias napsütésben, seregek zarándokoltak Petőfi szobrához, amely virágdíszben, szalagok és koszorúk között várta esküre emelt kezével az ünneplő tömegeket. Petőfi Sándor emléke fölvillanyozta a többnyire fáradt és közönyös Budapestet; az egész várost szokatlan elevenség, ünnepi lüktetés, derűs mosoly hatotta át, a gondoktól gyötört Budapest szinte elvetette magától egy napra a gondokat és aggodalmakat Szilveszter napján Petőfi-ünnepet rendezett a fővárosnak majdnem minden számottevő testülete. ■ Vasárnap délelőtt féltizenegy órakor tartotta meg a Petőfi Társaság Petőfi Sándor születésének századik évfordulója alkalmából matinéval és hangversennyel egybekötött ünnepi díszgyűlését a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Az ünnepélyen megjelent Horthy Miklós kormányzó családjával, József főherceg a család javai, az első sorban feltűnt Apponyi Albert gróf markáns feje. Megjelent Tóth Lajos kulzíiszminiszteri államtitkár is. A nagytermet zsúfolásig megtöltötte a jelenlevő nagyszámú és díszes közönség. A díszülést a Budai Dalárda nyitotta meg, majd" Pekár Gyula, a társaság elnöke üdvözölt© megnyitó szavaiban a megjelent előkelőségeket és a közönséget s lendületes szavakkal emlékezett meg Petőfiről. Móra Ferenc elszavalta ünnepi költeményét, majd Rákosi Jenő tartotta meg ünnepi beszédét. — Két nagy misztérium öilezi Petőfit "- mondotta Rákosiszületésének és háláidnáks•finisztériuma. Mint tünemény szállott le közénk, anyja tót cselédleány, apja szerb mészáros volt, így dolgozik a gondviselés: tót anya és szerb apa gyermekében tündöklik legdicsőségesebben a nemzési géniusz. A becsületes tót cselédleány és a szerb mészáros gyermeke volt az a Petőfi, akinél szebben senki sem tudta a magyar nyelvet és talán nem fogja tudni ezután sem. A magyar géniusz inkarnációja volt ő. Minden nagy költő csak a saját nemzetének talajából nőhet, az idegen hatásokénélősködők sohasem lehetnek nagyokká. —..A másik nagy misztérium.— folytatta -e Petőfi halála. Nagyon sokan kérdezik, mi lett volna Petőfiből, ha nem halt volna meg olyan fiatalon és ha olyan szerencsések lehettünk volna, hogy kiélhette volna magát, mint annyi sok más nagy ember és alkotásait, kincseit tovább is közénk szórta volna. Petőfi hordozott lelkében valamit, ami űzte, sarkalta, hajtotta. Petőfi egy volt. Magyarországgal és Petőfinek el kellett buknia Magyarországgal. A.sorp-üzte.-: szeges korbácscsal a halálba. És mi kérjük őt, álljon ismét elénk e legkeservesebb időben, amely sokkal" szomorúbb, mint az ő ideje volt, jöjjön ma közénk és szavalja el a Múzeum lépcsőjéről: Talpra magyar, ki a Haza... Az óriási tapssal és éljenzéssel fogadott beszéd után a közönség percekig üdvözölte Rákosi Jenőt. Vasárnap délután az Otthon Körben a Magyarországi Újságírók Egyesülete tartotta itt rendkívüli választmányi ülését Petőfi Sándor emlékére. Márkus Miksa, az egyesület elnöke, az ülés megnyitása után, felkérte Rákosiáldnőt, az Újságíró Egyesület díszelnökét, hogy méltassa Petőfi emlékét. Rákosi Jenő a jelenlévők tapsviharában emelkedett Szólásra. ■ 1 . — Szóval és írásban, költeményben és prózában — mondotta — a felvilágosodás fáklyahordozójaként, a magyar kultúra fáklyájaként ünnepük ma Petőfit és elvégre, hatűzoszlopok éppen nem is, de fáklyahordozók vagyunk mi, újságírók is, a kultúra szolgálatában. Igaz ugyan, hogy ma sokunk fáklyájának több a füstje, mint a lángja, de ez a kor hibája és nem a mienk. Petőfi ünneplése olyan dicsősége ennek a népnek, amely nem maradhat hatástalan. Nemcsak költő, hanem hős is volt, nagy magyar is volt, és mi büszkék lehetünk arra, hogy Petőfi újságíró is volt. A vasárnapi Petőfi-ünnepségeket az egyetemi ifjúság fáklyás menete zárta be. Este hat órakor az egyetemi ifjúság a „szabadság téri irredenta szobrok előtt gyülekezett és innen zárt sorokban vonult fel a Dunaparton át a Petőfi-szoborhoz. Itt hazafias beszédeket mondtak, több Petőfi-verset szavaltak el az ifjúság képviselői, majd megkoszorúzták a szobrot és a Himnusz és a Magyar Hiszekegy eléneklése után fáklyákkal vonultak végig a főváros utcáin. Hét óra után megkondultak az összes harangok, az ablakokban pedig a főváros polgársága gyertyák gyújtásával áldozott Petőfi emlékének. A főváros utcái fényárban úsztak, a körutak hatalmas sorvlámpái nappali világosságot szórtak az aszfaltra. A szürke és szomorú Budapest néhány órára mintha megváltozott volna, helyette csodálatos boldog város tündökölt a szilveszteri éjszakában. Az utcasarkokon kék fényt árasztott a gázkandelláberek lobogása. A kivilágításnak és a fáklyás menetnek sok ezer nézője akadt. Pontban éjfélkor mintegy 30.000 főnyi tömeg tömörült a Pető-szobor körül. A városban mindenfelé zúgtak a harangok, a Gellérthegyen pedig öt ágyudörgés jelezte a perceket, melyekben Petőfi megszületett. Ugyanekkor egy székely ■küldöttség hatolt át, zászlóval az élén,, a tömegen s a székely nemzet nevében megkoszorúzta Petőfi Sándor emlékét. A tömeg elénekelte a Himnuszt és a Szózatok A színházak ünnepi előadással adóztak a Petőfi emlékének. Petőfi életét tárgyaló darabokat vagy szavalatokat illesztették műsorukba. Az ■Operaházban Petőfi-ünnepély volt, melyet a Bálik bán első felvonása követett. A Nemzeti Színház előadta A Költő és a Hutár“-t, melyet a Tündérlak Magturhonban követett. A Vígszínházban az Ocskay brigadérost adták, a Királyszínházban pedig éjjel fél egy órakor, különösen nagy ünneplések között Fedarc Sárival, a János vitéz-t A közönség zsúfolásig megtöltötte a színházakat és Viharosé tapsokkal köszönte meg az ünnepi előadásokat. Bensőséges ünneplés folyt le . délegyházán, Szilveszter éjszakáján,amint a toronyóra elütötte az éjfélt, megkondult a nagyharang. A Piac téren felállított Petőfi-szobor villanyfényben úszott és ezrekre menő tömeg hullámzott a téren. A Petőfiszobor előtt kegyeletes ünnepség folyt le, amely újév napján délelőtt tizenegy órakor folytatódott. A Petőfi-szoborbizottság hatalmas koszorút helyezett el ezzel a felírással: „Nagy fia, születésének százéves évfordulója emlékére — szülővárosa.“ Békés vármegyének jóformán valamennyi községe részt vett Petőfi megüneplésében. Békéscsabán és Gyulán Szilveszter napján áldoztak nyilvános népgyűlés keretében a költő emlékének. Tótkomlós, Békés, Endrőd és Gyónta az év első napján rendeztek ünnepélyeket, Orosháza, Mezőberény, Szeghalom és Kőrösturcsány január első felében tartja Petőfi ünnepét. Egész Magyarország ünnepelte Szipzter napján Petőfi Sándor emlékét Ünnep a Petőfi Társaságban. — Rákosi Jenő beszédei. — Fáklyásmenet, harangzúgás, ágyúdörgés és kivilágítás. — Koszorúk a Petőfi-szobron. — Díszelőadás a színházakban. — Félegyháza ünnepe Férfifehérnemű szalon hozott anyagból is fehérnemű és pyramál méret szerint Kéroly Körút 2. Telefóni 1788. KAYARORSZÁG Budapest, 1923 január 3. szerda Lukács és Heinrich a szélsőségek ellen A kereskedelem és az ipar védelme. — Gyüngűség helyett megértés !s Magyarország hudositójától.) A Nemzeti Polgári Párt az újév alkalmából meleg ünneplésbenrészesítette a párt elnökét, Heinrich Ferenc volt kereskedelemügyi minisztert. Az üdvözlésen nagy számban jelentek meg a párt tagjai. Gaál Vilmos köszöntötte a párt nevében Heinrich Ferencet, aki az üdvözlésre válaszolt Nálunk tobzódik a gyűlölség és az elkeseredés , úgymond —, ami természetesen már csírájában elfojtja az építő munka lehetőségét. Én elítélem az antiszemitizmust, a radikalizmust, az internacionalizmust és a demokráciáért, a becsületes, megértő, engesztelőként és a szó szoros értelmében vett keresztény irányzat érvényesüléséért küzdők. Ha a parlament munkáját nézem, látom, hogy egy kérdés van, amelyben nincsen különbség a pártok között és az antimerkantilizmus. Az egész kereskedelmi és ipari osztálynak gazságokat és lelkiismeretlenségeket imputálnak, csak a gazdagodás utáni törekvést vélik ebben az osztályban látni, ennélfogva tehát minden rosszat kiabálnak a bankokra, kereskedőkre és a gyárosokra. Ilyen viszonyok között nem lehet szólnunk gazdasági regenerációról, aktív kereskedelmi és fizetési mérlegről. Dési Géza a pártnevében üdvözölte Lukács Lászlót, aki utalt arra, hogy a szélsőségek mindenütt reak... ... ciót váltanak ki. Ez végtelen károkat okoz nekünk a külföldi relációkban. Meg kell változni az emberek gondolkozásmódjának! Ne csak azt keressék, ami másokik minél többet árt. Inneni: keressék, ami az emességnek minél többet használ. NAGYMEZŐ UCCA, A FŐVÁROSI ORFEUM HELYÉN KOSÁRY EMMY KIRÁLY ERNŐ SARKADI ALADÁR felléptével