Magyarország, 1923. március (30. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-23 / 67. szám
A priusz Délelőtt tíztől egyig zárt, leredőnye* zött üzletek. Három órán át megakadt Bu* dapest kereskedelmi és ipari forgalma, ugyanakkor az üzletek és műhelyek tulaj* donosai nagygyűlésen tanácskoztak a „mű* helyek, üzletek és irodák forgalmának sza* baddá tételéről*, helyesebben a házbér* kivetés új aritmetikai lehetőségeiről. A kötöttforgalom klasszikus korszakában, amely a háborúval nyitódott meg és amelynek végét, határát még csak sejteni sem lehet, a házbér szabadforgalma ellen tiltakoztak a kereskedők és az iparosok. Meg kell állapítani, hogy a tiltakozó hang emberiesen civilizált volt, amint azt e gyűlés résztvevőitől várni is lehetett. De az önmérsékleten túl Vass József miniszteré is az érdem a gyűlés nyugodt lefolyásáért. A miniszter tegnapi nyilatkozata, amely Az Estiben jelent meg, érezhetően szordinót tett a gyűlés hangjára és a mai hangulat megnyugtatóan érzékeltette a jó hatást, amit a miniszter szavaival elért. Mi volt a miniszteri nyilatkozat lényege? Az, hogy bizonyos kaliberű helyi ségeket ő sem akar az építkezés megkez dése előtt felszabadítani. Az építkezés, az építkezési jog és kötelesség priuszát hangoztatta a miniszter. Egy sokesztendős jogos közhangulat állapodik így meg végre felelős miniszteri nyilatkozatban. Minden rendeleten túl a boltok és lakások nyomorúságát csak az építkezés tudja megoldani. Mert mi történt az utolsó nyolc esztendő alatt itt és másutt? A történelem jutott önmagával belső ellentmondásba, az a tör- ténelem, amelynek örök irányzata, hogy a fejlődést nagyvárosi központokba koncentrálja, az építő irányzatú történelem, amely azonban másrészen egy rettenetes háborút diktált az emberiségre, saját fejlesztő tendenciájával szemben a pusztulás és összeomlás végzetszerűségét. A történés sem követeli a nagyvárosok újabb kiteljesedését, ugyanakkor azonban sajátos végzetszerűséggel meg is akadályozza azt és tulajdon fejlődő tendenciáját, legbelsőbb géniuszát hozza lázas krízisbe. Ninivétől a XX. század elejéig, az egyiptomi piramisoktól az amerikai nagy trösztépítményekig egy nép fejlődése mindig az építkezés monumentalitásában nyilatkozott meg. Házak, hidak, várak, toronyok, emlékoszlopok keletkezési éve mindig az illető nép erejének teljét jelenti. Egyiptom, Görögország és Róma építkezik az ókorban, a gótika, a reneszánsz és a barokk esnek egybe az európai kontinens hatalmi fejlődésével, az amphr*stílus Na*poleon erejének építkezési kézzelfoghatósága. A newyorki óriásépítmények Amerika új, félelmetes és áldásos hatalma. Csak hanyatló népek nem építenek. Amely társadalom önmaga mond le városainak továbbfejlesztéséről, az életének estéjéhez érkezett el. Mi, és éppen a háború után, úgy érezzük, hogy még csak az elején vagyunk, új országépítés előtt. De az ország politikai újjáépítésével együtemű kell hogy legyen a város- és házépítkezés is, új lakások, irodák, műhelyek felszerelése, a dolgozó polgárság nyugalma és gazdasági életlehetősége. N'100 / MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1923 MÁRCIUS 23. PÉNTEK XXX. ÉVFOLYAM 67. SZÁM 0.10 a magyar korona mai zárlata Zürichben Zürich, március 22. (Bécsi Amtliche Nachrichtenstelle.) (Megnyitóárfolyamok.) Párizs 37.15, London 25.44, Newyork 542%, Milánó 27.05, Hollandia 214, Berlin 0.0261, Bécs 0.00757, osztrák bélyegzett 0.0075, Szófia 3.50, Prága 16.10, Varsó 0.00140, Budapest 0.10, Belgrád 5-55. * A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Magyar Távirati Iroda ma délelőtt a zürichi Cosmographiquetól, a berlini Europradiotól, a bécsi Amtliche Nachrichtenstelletől, valamint a prágai Cseh Sajtóirodától a mai zürichi megnyitó koronaárfolyamot 0.10-zel kapta. A Magyar Távirati Iroda azonnal tudomására hozta ezeket a jelentéseket a Devizaközpontnak, amely azonban a 0.10-es árfolyamot nem tartja valószínűnek, mert a paritások szerint a korona zürichi árfolyama 0.12/4-nek felel meg. (Záróárfolyamok.) Párizs 37.20, London 25-43, Newyork 542Vá, Milánó 26.871/*, Hollandia 214, Berlin 0.0261, Prága 16.10, Budapest 0.10. Bécs 0.0075%, osztrák bélyegzett 0.0076VI., Szófia 3.50, Varsó 0.0140, Belgrád 5.55. (MTI.) t Az ellenzék vezetői bizalmas kihallgatáson akarják informálni a miniszterelnököt Zárt ülés terve is fölmerült. Folyosói értesülések a szélső jobboldaliak tárgyalásairól és terveiről (A Magyarország tudósítójától.) Azok a tegnapi tanácskozások, amelyeket néhány szélső politikus folytatott egymás között, majd pedig a Pátriaklubban az ifjúság vezéreivel, ma élénk visszhangot keltettek az ellenzéki politikusok körében. A különböző információk alapján ellenőrizhetetlen hírek kerültek erről forgalomba a Házban is és a pártok vezetői nem is voltak bent az ülésteremben, hanem a folyosón egyes csoportokban tárgyalták az eseményeket. Ezek a különböző hírek végre eljutottak a jobboldali folyosókra is, ahol a liberális Bethlen-párti képviselők körében is érdeklődést keltettek. Az egységes párt tagjai közül sokan megerősítették az ellenzék vezetőinek egynémely információját. Több hírt azonban erőteljesen redukáltak, sőt megcáfoltak, ami természetes is, hiszen ilyenkor kényelműen terjesztenek alaptalan híreket. A politikusokat élénken foglalkoztatta Bethlen István miniszterelnök távolléte is. Egyesek tudni vélték, hogy a miniszterelnök Mezőhegyesen van, viszont a miniszterelnökségről azt közölték velünk, hogy Bethlen gróf a fővárosban tartózkodik, de különböző ankéteken vesz részt és ezért nem jöhetett fel a parlamentbe. Egységespárti képviselők szerint a miniszterelnök is tud a különböző hírekről és a kellő intézkedéseket minden irányban megtette. Az intranzigens elemek — egy híradás szerint — nem tudnak belenyugodni abba, hogy a mérséklet középpolitikája kezd kialakulni a kormányzásban és a nemzetgyűlésen is. Így azt szeretnék, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök kormányából váljanak ki a liberális miniszterek, akik alatt főképpen Kállay Tibor pénzügyminisztert és Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisztert értik. Az ellenzéken a hozzáérkezett információk alapján felmerült az az ötlet, hogy éppen azért, mert nagyon bíznak Bethlen erejében és jóhiszeműségében, a miniszterelnöknek személyesen bizalmas audiencia keretében mondják el értesülésüket és tőle megnyugtatást kérnek, vagy pedig zárt ülésen tárják fel adataikat. Fizetésemelés helyett ezer korona jelenléti díjat kapnak a képviselők és Zsilinszky összecsapása, a Ház mai ülése (A Magyarország tudósítójától.) A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra után nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az elnöki jelentések után folytatták a mezőgazdasági munkaviszonyok közigazgatási szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter szólal fel elsőnek. Hangsúlyozta, hogy a törvényre szükség van, majd reflektál a vita során elhangzott kifogásokra. Dénes István közbeszól, mire Berki Gyula megjegyzi: — Majd ha miniszter lesz a képviselő úr! Dénes István: Ha ön lehetett kormányfőtanácsos, akkor én is lehetek miniszter. (Derültség.) Horváth Zoltán: Ezúttal egy keresztény lett kormányfőtanácsos. Propper Sándor: Kellett egy díszgól! (Derültség.) Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter: Ő nem akar csak egy osztály minisztere lenni. Tiltakozik az ellen, hogy a közigazgatási hatóságok ne hoznának igazságos ítéletet. Saly Endre: Tíz évvel ezelőtt mást mondott. Nagyatádi Szabó István: Nem lehet azt mondani, hogy egy főszolgabíró sincs, aki megfelelő volna. Mindenütt vannak hibások, de általánosítani nem szabad. Figyelmezteti Dánost, hogy amikor úgyis annyi a jogos elégedetlenség, ne szítsuk, hanem inkább oltsuk a tüzet. Egy szocialista közbeszólásra megjegyzi, hogy kioktatásra nincs szüksége, bár szívesen fogad el tanácsokat. A panaszok elbírálását nem külön bíróságra kell bízni. Az eljárást nem szabad költségessé és hosszadalmassá tenni. A főszolgabíró ülnökökkel együtt hozza meg az ítéletet és az ülnökök egyenlő számban munkások és munkaadók. A tapasztalat azt mutatja, hogy a munkásság bizalommal van a földművelésügyi minisztérium iránt, és örül annak, hogy ez a hatóság ítél felsőfokon ügyeiben. Bízik benne, hogy a javaslat orvosolni fogja a bajokat, kéri annak elfogadását. Dénes István személyes kérdésben válaszol a földművelésügyi miniszternek és visszautasítja a miniszternek azt a kijelentését, hogy ő izgatja a föld népét. Ismétli, hogy minden egyes adata megfelel a valóságnak és így az is igaz, hogy a Weiss Manfréd-gazdaságból 69 családot kiűztek. Ezen fel kellett volna háborodni minden képviselőnek. Előadja, hogy a mezőhegyesi állami uradalomban is éhbérért dolgoztatják a munkásokat. Hogy jön ahoz a. miniszter, hogy ezek után vádlóként lépjen fel ellene? Felhívja a miniszter figyelmét arra, hogy a kezei közt lévő és az említett ügyre vonatkozó jegyzőkönyv adatai nem felelnek meg a valóságnak. Nagyatádi Szabó István kijelenti, hogy a mezőhegyesi állami uradalom munkabérviszonyai felől igen rosszul van Dénes informálva. Kéri Dénest, hogy legyen óvatosabb ezekben a kérdésekben. Ezután a nemzetgyűlés általánosságban elfogadja a javaslatot, Drozdy határozati javaslatát pedig elveti. Következik a részletes tárgyalás. Az első szakasznál Csik József módosító indítványt tesz, Drozdy Győző pedig azt javasolja, hogy a harmadszori olvasásig stiláris szempontból dolgozzák át a törvényjavaslatot. Farkas István azt kívánja, hogy az ítélkezéseknél bírósági személyek töltsék be az elnöki széket, ne pedig közigazgatási tisztviselők. Csatlakozik Csik József indítványához, amely ugyanezt a célt szolgálja. Horváth Zoltán stiláris módosítást javasol. Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter ellenzi az indítványok el- , fogadását és a Ház a szakaszt eredeti szövegezésében fogadta el. A második szakasznál Csik József az ülnökök választására vonatkozólag módosító indítványt tesz. A szakaszt az előadó és nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter rövid felszólalása után eredeti szövegében fogadta el a Ház. A 3. szakaszt a Ház az előadó módosításával fogadja el. A 4. szakaszhoz Szakács Andor pótlást ajánl arra vonatkozólag, hogy mondassák ki a törvényben, hogy a főszolgabíró nem ítélkezhetik azokban az ügyekben, amelyekben akár a panaszlóval, akár a panaszlottal érdekeltségi viszonyban van. Indítványt tesz arra vonatkozólag is, hogy ilyen esetekben afőszolgabírót ki helyettesítse. Nagyatádi Szabó István miniszter az indítványnak a főszolgabírói érdekeltségre vonatkozó részét Egyes számára 30 korona