Magyarország, 1924. szeptember (31. évfolyam, 181-204. szám)
1924-09-16 / 192. szám
Budapest, 1924. szeptember 16. tedd MAGYARORSZÁG ji magyar kultúra megmentése és továbbfejlesztése a városok feladata Rakovszky belügyminiszter beszéde a városok kongresszusán. — Külföldi kölcsön a városoknak. —Tizenkét új törvényhatósági város Nyíregyháza jubiláris ünnepségének második napja Nyíregyháza, szeptember 14. (A Magyarország kiküldött munkatársától.) Nyíregyháza jubiláns ünnepségeinek második napjára is több jelentős esemény jutott. Vasárnap délelőtt tartotta a városok kongreszszusa ülését a városháza dísztermében. A régi , históriáról beszélő képekkel díszített teremben a polgármesterek és a városok más kiküldöttei nagy számban gyülekeztek össze. Az elnöki székben Sipőcz Jenő, a főváros polgármestere ült, s mellette az elnöki asztalnál Koszó István belügyi államtitkár, Lukács Ödön miniszteri tanácsos, a pénzügyminiszter képviselője, Várhidy Lajos, a kongresszus igazgatója, az előadók és Kones Kálmán, Nyíregyháza polgármestere foglalt helyet. Sipőcz Jenő megnyitója után érkezett a gyűlésre Rakovszky Iván belügyminiszter, aki melegen üdvözölte a kongresszust és hangsúlyozta, hogy egy agrárállamban sokkal nagyobb szerepe van a városoknak, mint az ipari és kereskedő államokban, mert itt jóformán csak a városok a kultúra gócpontjai, így vagyunk Magyarországon is. Az a néhány város, amely Csonka-Magyarországon megmaradt,, arra van hivatva, hogy a nehéz viszonyok között a nyugati kultúrának helyébe a magyar kultúrát ültetve, az megmentse, továbbfejlessze és szétossza országunkban. Ma végig az Alföldön olyan kultúraközpontjaink vannak, amelyeknek nagy szerepük lesz a jövőben. Nekünk, akik az ország kormányrúdja mellett állunk, arra kell törekednünk, hogy a városokcselekedetét minél könnyebbé és eredményesebbé tegyük. A mai kormányzatra vár az a feladat, hogy törvényes úton és a jelenlegi szervezeti szabályok megváltoztatásával teremtsen a magyar városok részére olyan keretet, amelyben a nagyobb város a gyámkodás alól felszabadulva, könnyebben és szabadabban működhessen és amelyben a községek városias fejlődése is biztosíttassák. H hiszem,hogy az ország közviszonyai nemsokára oda fognak fejlődni, hogy ezekkel a kérdésekkel behatóan foglalkozhatunk. Akik a városok élén ma állanak, műveltségükben, hatáskörükben és tudásukban mind felette állanak a régi pátriárkán a városok vezetőinek. Ezekben az egyénekben és ezekben a magasröptű gondolatokban, amelyeket a vezetők részéről az utolsó évtizedek alatt tapasztaltam, látom és biztosítását a városok jövendő fejlődésének. A miniszter végül kérte a városok vezetőségét és közönségét, hogy a maguk kultúrfeladatát teljesítsék a magyar kultúra, a magyar város és a magyar faj javára. (Hosszantartó éljenzés és taps.) * : Ezután az előadások következtek. Várhidy Lajos a városok hitelügyéről értekezett. A mai súlyos viszonyok között rendkívüli fontosságú probléma ez, amelyet az előadó úgy vél megvalósíthatónak, hogy a városok egy pénzügyi szervet létesítenek, s ezen keresztül külföldi kölcsönt vesznek igénybe. Már tárgyalt is ebben az irányban, s a külfööldi pénzcsoportok úgy hajlandók a kölcsön folyósítására, ha nem kell minden várossal külön szerződniük, hanem csak egy fórummal, amely anyagi garanciát vállal: vagy az állam► mai, vagy valamely nagy pénzintézettel. A maga részéről nem tartja helyesnek egy bank igénybevételét, mert ez megdrágítaná a kölcsönt, hanem a postatakarékhoz fordulnak, amely csekély jutalékért bonyolítaná le kormány-felhatalmazásra az ügyletet. Hodobay Gyula miskolci polgármester nem tud teljesen megbízni az akciónak sikerében, mert a Városi Bank ilyen irányú sikertelen kísérlete még emlékében van. Nem helyesli, hogy a városok csak a kongresszuson keresztül bonyolíthatják le hitelügyletüket. . A kongresszus az előadói javaslatot további tárgyalási alapul elfogadta. Tizenkét város átalakul törvényhatósági várossá . Újvára Ede dr. szombathelyi h. polgármester a törvényhatósági várossá átalakulni kívánó rendezett tanácsú városok: Békéscsaba, Eger, Esztergom, Kaposvár, Nagykanizsa, Nagykőrös, Nyíregyháza, Pápa, Szolnok, Szombathely, Újpest és Veszprém nevében hározati javaslatot terjesztett elő, amely szerint a kongresszus felkéri a belügyminisztert, hogy a jelzett városoknak törvényhatósági joggal való felruházását a törvényhatósági bizottság újjászervezéséről szóló és a nemzetgyűlés előtt fekvő törvényjavaslatba vegye fel. Az átalakulás azonban csak a szanálási időszak végével, 1926 június 30. után következnék be. A javaslatot a kongresszusegyhangúlag elfogadta. Város feji esetés Ábrahám Sándor nyugalmazott tanácsnok, főmérnök .Telekértékelés, telekadóztatás és lakáspolitika a városokban« cím alatt tartott előadása megállapítja, hogy a városiasság folyományaként létesülő közalkotások általában nem lévén lukratívak, ezek beruházási és fentartási költségeinek fedezhetése érdekében nemcsak az általuk előidézett értékemelkedést kell pótfedezetül elvonni, hanem közüzemi lukratívakká tétele és a közüzemi szolgáltatások olcsósága érdekében a városi telkek olyan beépítését is kell szorgalmazni, melyet a városiasság jellege megkövetel és amely által a közüzemek rentabilitása is emelkedik. A városfejlesztés e ponton szoros érintkezésben van a magánépítkezéssel, amelyet tehát ez okból a városoknak nemcsak támogatniuk, hanem céltudatos irányba terelniük is kell. A városok lakáspolitikájában előadó vezérelvül, a magánépítkezés hatékony támogatását fogadja el, a községi lakástermelést nem helyesli. A városi támogatás az e célra alakított adórendszer útján biztosított különféle kedvezményekből, engedményekből, esetleges szubvencióból és olcsó építkezési hitel kieszközléséből tevődnék össze. Az olcsó hitel megteremtése érdekében egy altruista jellegű országos jelzálogintézet felállítását javasolja, mely a felállítandó városi takarékpénztárakon keresztül juttatná a magánosok és a város építkezései részére a hitelt. Jó polgármesterek tisztelgése a belügyminiszternél A kongresszus után a polgármesterek • a városháza polgármesteri termében testületi-tg keresték fel Rakovszky Iván belügyminisztert, s a küldöttség élén Sipőcz Jenő előterjesztette azt a határozatot, amely tizenkét rendezett tanácsú városnak törvényhatósági jogú várossá való átalakulására vonatkozik a kérte a miniszter támogatását. Egyes városok — mondotta — ma már annyira fejlődtek, hogy nagyobb önállóságra van szükségük és joguk. Nem a vármegyék ellen irányul ez a törekvés, de az idők változásával a vármegyék gyámkodására mia már nincsen szükség. Nemzeti szempontok is közrejátszanak. A városok egy részét bekapcsolták s a vérveszteséget pótolni kell. Rakovszky Iván belügyminiszter a törekvést jogosnak tartja és a maga részéről a kérésremáris kimondja az igent. Azt időpont azonban nem alkalmas az átalakulásra. Nem akarja a megoldást hosszan elhalasztani, de mindenekelőtt meg kell állapítani a városok teherbíróképességét, annál is inkább, mert az államkénytelen volt tőlük megvonni az államsegélyt. A polgármesterek kara megelégedéssel vette tudomásul a választ. Ji lakoma Délben , ünnepi lakoma volt a Korona-szálló nagytermében, ahol mintegy háromszázan ültek a fehérasztaloknál. Pencs Kálmán nyíregyházi polgármester mondta az első felköszöntőt, a kormányzót éltetve. Barsi Szabó László a miniszterelnököt, Szobor Pál főjegyző Rakovszky Iván belügyminisztert, Geddy Henrik ág. evangélikus püspök Rákosi Jenőt köszöntötte. Rirkosi Jenő Bencs polgármesterre, Énekes János prépost-kanonok Mikecz alispánra, Hodobay Sándor miskolci polgármester Nyíregyháza közönségére, Vietorisz József Koszó államtitkárraés Sipőcz Jenőre ürítette poharát. A köszöntőre Koszó államtitkár válaszolt. Lóverseny és bál Délután a Szabolcs vármegyei Gazdasági Egyesület lóversenyére gyülekezett a közönség. Szabolcs és a szomszéd megyék előkelői találkoztak a gyepen az ünneplő nyíregyháziakkal és gyönyörködtek az érdekes futamokban. Este a Gazdaszövetség bálja zárta be a jubileum második napját, amelyet még, egy ünnepi hét követ minden napra jut dús eseményekkel. 5 Ymem étemer magyar munkás kénytelen hazajönni Franciaoksságtől . A párizsi najvédők és a szakszervezetek akciót indítottak a franciaországibevándorlás teljes beszüntetése és az idegen szunkások sürgős kiutasítása érdekében Párizs, szeptember 10. (A Magyarország tudósítójától.) A Franciaországban élő, mintegy hetvenezer magyart komoly veszedelem fenyegeti. A francia fajvédők kicsiny, de hangos csoportja, le nem becsülhető mozgalmat kezdett a bevándorlók ellen. Röpirataikban, sajtójukban statisztikai adatokkal bizonyítják az idegen miunkáselemeknek Franciaországban való túltengését és azegy év alatt bevándorlottak számát 2 millió 600 ezerre teszik. Amikor rámutatnak arra, hogy a főként Oroszországból, Lengyelországból és a dunai államokból beözönlöttkeleti fajok rontják a francia faj tisztaságát és nem kívánatos keveredést eredményeznek, azt követelik a francia fajvédők, hogy a bevándorlást azonnal tiltsák be, a már beköltözötteknek letelepedési engedélyt ne adjanak, sőt — legkésőbb egy éven belül — távolítsák el mindazokat az idegen fixfizetésűeket, akik még nem szerezték meg a francia állampolgárságot. Még ennél az akciónál is jelentősebb a francia szakszervezetek mozgolódása. A szervezett francia munkások követelik, hogy az 1916-ban Leeds-ben tartott nemzetközi munkáskonferencia határozatai alapján intézzék Franciaországban a bevándorlás kérdését. Eszerint az országba sem bocsáthatók be idegen munkások a szakszervezetek külön bizottságának hozzájárulása nélkül, azok a munkások pedig,, akik az országban átlagos bérszínvonalak lenyomják, kiutasítandók. A munkások szaklapjaiban pedig egyre több számadat jelenik meg arra nézve, hogy az Európa keletéről beözönlött munkás tömegek valóban lenyomják a béreket, amellett ■— kisebb igényük lévén — még így isjobb az életstandardjuk, mint a belföldieké. A francia szakszervezetek már legközelebb külön tanácskozást tartanak ebben a kérdésben, és a hangulat szerint, elhatározásaik nem lesznek kedvezőek a bevándorlottakra nézve. A mai, szocialistákkal túlfűtött kormányzat máris számot vet a francia munkásság legújabb, megmozdulásával. Az úgynevezett, azonossági lap kiadását, főképpen Párizsban tömegesen tagadják meg. Magántisztviselő és kereskedelmi alkalmazott, általában értelmi foglalkozása egyáltalában nem kap személyazonossági igazolványt, munkás pedig csak a legritkább esetben. »Azonossági lap« nélkül pedig még élni sem lehet Párizsban, hiszen ennek felmutatása nélkül elég levelet sem kézbesít a postás a címzettnek. Rendkívül súlyosan érinti az azonossági lapok kiadása körül való szigorítás, az ottani magyar munkások nagy részét. Jelenleg csupán Párizsban és környékén, harmincezer magyar munkásnak van, tizenötezernél többnek nincs azonossági lapja, amely egyben a letelepedési jogosultságot is igazolja. Az a tizenötezer magyar munkás, aki eddig nem kapta meg Párizsban azonossági lapját, ezentúl sem kapja meg és kénytelen rövidesen hazajönni, mert az erélyes igazoltatások immár nem fognak elmoradni, s az ebben az irányban tervezett rendszabályok küszöbön állanak. Meg kell állapítani, hogy a francia kormány, a nagyiparosok meg a bányatulajdonosok a bevándorolt munkásokkal igen meg vannak elégedve és ennek tulajdonítható, hogy az alulról jövő nyomásnak eddig is ellent tudtak állani. Most azonban, amikor egyes ágazatokban munkanélküliség kezd jelentkezni, legalább is azok letelepedését fogják megakadályozni, a akik még nem kaptak engedélyt , azonossági lapot. És, talán még a tél előtt, haza fog kerülni tizenötezer magyar munkás, újabb nehéz probléma elé állítva a magyar kormányt a munkanélküliek számának szaporításával. Francia táborbeli utazott Angorába Párizs, szeptember 15. (A Magyarország külön tudósítójától.) Az Echo de Paris közli, hogy Herriot fontos misszióval Angorába küldte Mougin tábornokot, Franklin Bouillon volt munkatársát. A tábornok hónapokig fog Angorában a maradni s a lap értesülése szerint az a feladata, hogy egyengesse a politikai és gazdasági viszonyt Franciaország és Törökország között. ^n?aMa, BirsSt ges If Küfflgrs ________________________________________________________________. ( 0 ' n.v----^ jHülj I Ma lacátos, iáim j* örültor