Magyarország, 1925. november (32. évfolyam, 247-271. szám)
1925-11-01 / 247. szám
s MAGYARORSZÁG A Magyarország, Az Est és Pesti Napló tárcái Három lapunk mai, vasárnapi számában a következő szépirodalmi közleményeket találja az olvasó: A Magyarországban . Erdélyi József: Levelek. (Vers.) Lakatos László: Egy közgazdász naplójából. (Ivroki.) Mikes Margit: Fuvolám éneke. (Vers.) Móricz Zsigmond: Üde tavasz. (Novella.) Az Est-ben: Habits Mihály: Síremlék. (Vers.) Karinthy Frigyes: Tizenkétezerötszáz. Kodolányi János: Öregember. (Novella.) A Pesti Naplóban:Barabás Lóránd: Interjú a Mesterrel. (Kroki.) Erdős Renée: Válasz egy kedves olvasóm levelére. Karinthy Frigyes: Befektetés. (Novella.) Oláh Gábor: Hajnali ébresztő. (Vers.) Telekes Béla: Nem Isten itt az Úr! (Vers.) A Pesti Napló regényrovata közli Poe Edgar:r Az Usher-ház vége című elbeszélésének folytatását- Rákosi Jenő a tragikumról Mint ajánlásában az író maga mondja: »Nem elméleti művek sugártörése,, nem elméleti olvasmányok ekhója, hanem egy művészi alkotások, remekművek élvezetéből és az élet vizsgálatából megtermékenyült elme szüleménye e könyv tartalma!« A könyv rég letűnt a könyvpiacról s most új kiadásával nagy szolgálatot tesz a Franklin-Társulat Kultúra és Tudomány vállalata. Rákosi e műve ma is friss és érvényes, gondolatai ma is termékenyítően hatnak s az olvasó igazat ad a nagynevű szerzőnek, hogy új kiadását sajtó alá adta. A kiket tetszetős kiállításban jelent meg, ára kötve 49.000 tarons. Üde tavasz írta: Móricz Zsigmond Özvegy embernek özvegy asz, iszony a párja, Péchy doktor azon vette észre magát, hogy a kis Babaynéval van kettesben. Különben is, Babay Béla is orvos volt, kollegák, bár csak egyszer találkoztak az életben Nagyváradon. Kicsit emlékszik rá, sovány, fekete, magas, evikkeres volt. — Hogy ismerkedtek meg maguk ? — kérdezte az Özvegyet, aki erre a kérdésre egyszerre kibomlott, virágba borult s habfehér arca, válla, karja, nyaka egy kis rózsás színt kapott. — Tudja az nagyon, nagyon érdekes volt — és mingjárt s rendkívül gyorsan s elevenen és oly boldog édesen mondta el a történetét, ahogy egy nő, élete egyetlen kincsével el tud dicsekedni. — Apa Szegeden volt kórházi igazgató-orvos és mi hárman voltunk testvérek. Iduska már gyakran volt bálban, de engem akkor először vittek el, én akkor csak tizenhat éves voltam és képzelheti, milyen nagy dolog volt az nekem. Istenem, a Kassba, a nagy terembe s milyen fényes volt, na, és természetesen úgy éreztem, hogy az egész világ csak velem foglalkozik, úgy jöttek utánam a fiatalemberek, mit mondjak magának, mint a sugár a gyertya után és akkorjön a papa s azt mondja : / *Na, itt az én új beosztottam !« Egy szigorú fekete fiatal embert mutatott be, de mit törődtem én a fiatalemberekkel, törődjenek ők velem !... De ez azért, volt érdekes és más, mint a többi, mert ez bizony nem törődött velem. Alig fogtam vele kezet, azért mégis észrevettem, hogy a nővéremhez ül le s ez bosszantott. Természetesen Iduska már gyakran volt bálban, ma mindenkinek csak velem kell foglalkozni !... Így gondoltam, h istenem az ember mikor tizenhat éves... azt képzeli, mindenkinek csak ő utána kell tolakodni, és ez az úr nem tolakodott, tudja ... Különben is olyan komoly volt s szótalan, látszott rajta, hogy ezt nem lehet megfőzni... Úgy éjféltájban észrevettem, hogy az új alorvos még egyet se táncolt velem. Még mindig Idukánál ül ?... Odamegyek s azt mondom : »No megszólaltattad ezt a sótalan doktort ?« És hangosan S fuldokolva nevetni kezdett. Apró fogacskái oly épek és hibátlanok voltak s az egész szája oly friss s kívánatos, mintha nem is volnának ősz szálak a hajában. Most egész bakfis lett megint, kicsi, gömbölyded s kedves és sugárzó, mint egy nyílni kezdő bimbó. — Képzelheti, hogy meg voltak illetődve, a sótalan doktor nem is tudott mit válaszolni. Iduka később mondta : »té, nem szótlan ez a doktor, azt mondta, hogy nagyon sokan vannak körülötted.« Én körülöttem ! Igen megsértődtem, mert nekem senki sem számított, én egészen magamban éreztem magam! Még soha életemben nem hallottam ilyen különös kijelentést és elhatároztam, hogy soha többet szóba nem állok ezzel a modortalan úrral. Most nagyon elhallgatott és szemeit eljártatta a társaságon, mintha engedni akarna magának egy kis időt, hogy az emlékek, mint valamely titkos mély ciszternából előszivárogjanak a beszéd csorgójába. — No és akkor este nem is volt több, de másnapra bejelentette délutánra a látogatását s nekem nem is jutott volna talán eszembe se, ha el nem marad... Nem jelent meg a kellő időre... Ez na-gyon bántott... Én persze nem tudtam, hogy apa őt kiküldte falura egy súlyos beteghez, akihez orvost kértek, messze, valahova. Szóval a fiatalember azt hitte, hogy apa őt ki fogja menteni, apának pedig kisebb gondja is nagyobb volt, szóval az történt, hogy én rettenetesen fel voltam paprikázva a sótalan doktor ellen . És dacos fejecskéjét felbiggyesztette, mint egy galamb: az egész asszonyka olyan volt, mint egy édes hegyes kis galamb. — Na és mikor hétfő helyett pénteken eljött, akokrára én már egészen megértem. Tudja isten, talán ha minden simán ment volna, semmi se lett volna belőle, de az első perctől kezdve veszedelem s veszekedés volt köztünk. Tudja, folyton civakodtunk. Én csak azért lettem a felesége, hogy megmutassam neki, hogy . . . mit is . . . hát hogy megmutassam, hogy én győzök . . . hogy nekem van igazam, juszt is . . . Szegényke, aztán már sohasem volt köztünk azután nézeteltérés, úgy éltünk együtt, mint apa és lánya, oly bizalmas voltam hozzá s ő hozzám . . . Mert nézze, nem úgy volt az, mint más házasságban; mi nem voltunk egyenlők, istenem én tizenhétéves voltam, ő harminc, én egy kis szeles bohó voltam, ő egy komoly, roppant komoly ember, de nem volt neki olyan gondolata, amit nekem el ne mondott volna . . . Tudja, hogy mondjam meg! Ne úgy értse, hogy folyton beszélt s mindent elbeszélt, azt nem; mert nem volt egy beszédes ember, fecsegő, isten ments, de nem is csinált titkot és mikor beszélt, én úgy éreztem, hogy megtisztelve érzem magam, hogy ő ezt nekem elmondja. Fölemelve éreztem magam, mintha, tudja, a mellem dagadt volna és egy kicsit szárnyam nőtt volna, hogy könnyebb lett az egész testem, mikor ő beszélt . . . A szeme könnyes lett s letörülte és mosolygott, hogy elfojtsa a könnyeit. . . Szegény jó uram, hivatásának lett áldozata, túl komolyan vette a kötelességét, injekciót kapott operációnál s belehalt . . . Sokáig azt hittem, nem fogok többet nevetni s lássa . . . Péchy doktor hallgatott . .. Milyen abszurdum, hogy mik történnek az emberrel . . . Éppen ma kellett annak a szerencsétlenségnek történnie, hogy elveszítette barátja miatt az egész vagyonát?... Ha még tegnap volna s neki nem volna tudomása arról, hogy már, koldusbot van a zsebében... kezében ... akkor most megfogná ennek a tiszta, drága, egészséges kis özvegynek a kezét . . . mily rendkívül fehér és jó keze van . . . az egész nő olyan, mint egy igen kívánatos falat . . . hm, s nem veheti ki a tányérára . . . — Úgy el tudtunk mi beszélgetn az urammal, — mondta az aszszonyka — pedig ő egy szót sem szólt — mint maga —s azt mondja egyszer a papa : »Nézzétek meg : pincében, menjetek csak le, ezé gyökeret eresztettek, hogy milye mélyre ment le, a gyökér« . . . _ Kedvesen nevetett, s oly halka és oly elegáns volt fekete rahásban, édes kis bögyös töltött galambocska. Olyan volt, mint t üde tavasz felcsillanó emlékei őszben ... Az ember látja, s mit észreveszi, eltűnik . . . MAGYARORSZÁG Budapest, 1925. november 1. vasárnap Vidéki előfizetésekhez ! A kiadóhivatal vidéki előfizetőinknek tudomására hozza, hogy a M. Kir. Postaigazgatóság a Postarendeletek Tára ez évi 39-ik számában megjelent 14.280. sz. rendeletével az összes magyar postahivatalokat arra utasította, hogy figyeljék meg, váljon az előfizetők pontosan megkapják-e lappéldányaikat és ha azt vennék észre, hogy azok közül egyesek elmaradnának, azt a postahivatal haladéktalanul jelentse a Budapesten lévő 72. számú postahivatalnak. A postaigazgatóság eme dicséretes rendeletét minden előfizetőnknek azzal ajánljuk a figyelmébe, hogy ha lapunkat valamely napon nem kapja meg, ahoz a postahivatalhoz forduljon, amely neki a lapot kézbesíti, mert mi így legrövidebb úton megtudjuk az előfizető panaszát. Az előfizető pedig megtakarítja a postaköltségeket. Halotti lepel és virágok Tutánkámen szarkofágján Kairó, október 31. (A Magyarország tudósítójától.) Tutánkámen sírját tegnap újra felnyitották és azonnal hozzáláttak a szarkofág fedelének leemeléséhez. Legnagyobb meglepetésre a nagy szarkofágban egy másikra akadtak, amely csodálatos finomságú szövettel volt letakarva. Ezen a halotti leplen virágcsokrok hevertek teljesen ép állapotban, sőt a virágok még a színüket sem vesztették el. Mint ismeretes, tavaly, amikor a külső szarkofágot megszabadították a burkától, szintén egy halotti lepelre akadtak, amely azonban a fény és levegő hatása alatt az első érintésre a szó szoros értelmében porrá változott. Most óvatosan jártak el és addig hozzá sem nyúlnak a lepelhez és a virágokhoz, amíg nem konzerválják őket. Nem zárták be a Ferencvárosi Demokrata Kört Egyes lapok azt írták, hogy belügyminiszteri rendeletre bezárták a Ferencvárosi Demokrata Kört. Annak megállapítására kérnek bennünket, hogy a hír nem felel meg a valóságnak. A belügyminiszter ez ellen a kör ellen csupán közigazgatási vizsgálatot rendelt el. Válságos a török kormány helyzete Konstantinápoly, október 31. (A Magyarország külön tudósítójának távirata.) Tele vannak a lapok válsághírekkel. Tény az, hogy Izmet Kasa miniszterelnök és minisztertársai között éles véleményeltérések támadtak, de mégsem valószínű, hogy a kormány lemond, mert a külpolitikai zavarok miatt csak káros lehet Törökországra nézve a mostani időpontban egy kormányváltozás. Az ellenzéki pártban is megvan a hajlandóság, hogy belpolitikai téren legalább is addig nem okoz nehézséget a kormánynak, amíg a Moszul-kérdés el nem dől. (J. B.) Hétfőn temetik Tőry Gusztávot A magyar igazságszolgáltatás egyik legkiválóbb reprezentánsa, Tőry Gusztáv, a Kúria nyugalmazott elnöke, tegnap délután, 68 esztendős korában meghalt Tőry Gusztáv a régi nagy magyar bírók méltó utódja volt és különösen mint kodifikátor tette emlékezetét maradandóvá. Hatalmas munkásságával, az igazság szeretetével példáját adta annak, hogy mi a bíró igazi hivatása. Tőry Gusztáv sokoldalú jogi munkálkodás után, 1906-ban igazságügyi államtitkár lett, majd 1918-ban a Wekerle-kabinet igazságügyminiszterévé nevezték ki. Számos nemzetközi tárgyaláson képviselte a magyar kormányt és az igazságügyminisztérium hivatalos lapjának szerkesztésével is nagy érdemeket szerzett. Páratlan munkásságának elismeréséül 1920-ban a kúria elnöke lett és itt is az igazság ideális keresésében értékesítette nagy tudását és gazdag tapasztalatait. Kevéssel ezelőtt vonult nyugalomba a kúria éléről Tőry Gusztáv, aki már két esztendő óta betegeskedett. Két héttel ezelőtt fordult állapota súlyosra és tegnap délután csendesen elhunyt. Hétfőn temetik a Kúria előcsarnokából. Szörnyű pusztás jó bolgár falvakban Szófia, október 31. (A Magyarország külön tudósítójától.) A bolgár lakosság, amely a görögök által kiürített falvakba kezd visszatérni, szörnyű pusztulást talált. Minden lakásberendezést és eleségkészletet elhurcoltak a görögök, az ingatlanokat pedig tönkretették. A nagyhatalmak katonai attaséi, akik a kiürítés ellenőrzésével voltak megbízva, ma elhagyják a bolgár főhadiszállást. ______ (6. Ak.) Csödönkívül A budapesti törvényszéken a mai napon csödönkívüli kényszeregyességi eljárást rendeltek el Tóbiás Béla budapesti (Dob ucca 53) liszt- és terménykereskedő ellen. Vagyonfelügyelő Badó Pál dr., köv. bej. november 25-ig, egyességi tárgyalás december 5. déli 12 órakor Csiky Károly dr. törvényszéki bír előtt Alkotmány utca 14. III. 45.Nagy István dr. törvényszéki bíró . mai napon kiadott hivatalos hirdetmnyekkel a következő kényszer egy essei ügyek tárgyalását tűzte ki Altotmáy utca 14. III. 46. szám alatt levő hivatali helységében: Faragó Gyula és Trsai faipari és fakereskedelmi rt. kéyszeregyességi tárgyalása december 1ó 16-án d. e. 11 óra. — Friedrich Siemns Művek vasöntő és hőtechnikai gáz kényszeregyességi ügyében novemer 27-én déli 12 óra. — Offentarl Leót budapesti bej. cég kényszeregyeségi tárgyalása december 22, délelőtt 111 óra. — Bergsmann Miksa budapesti rej. kereskedő kényszeregyességi tárgyalása december 5, délelőtt 1412 óra. — Sátori Mór gipsz, műtrágya és vegyészeti gyárak rt. budapesti bej. cég kényszeregyességi tárgyalása november 19-én, déli 12 óra. — Klein Nándor budapesti bej. kereskedő kényszeregyeségi tárgyalása november 3. déli 12 óra. — Holndonner Nándor és Társa festékgyár budapesti bej. cég kényszeregyességi tárgyalása november 26-án déli 12 órakor lesz. — Singer Sándor cipész,iparos és kereskedő (Francia út 43—44) kényszeregyességi ügyében az adós és a hitelezők között megkötött egyességet a bíróság jóváhagyta és ezt a királyi ítélőtábla is megerősítette, minélfogva Csiky Károly dr. törvényszéki bíró ezt a kényszeregyességi ügyet ar ma kibocsáttott hivatalos hirdetménnyel befejezettnek nyilvánította.