Magyarország, 1925. november (32. évfolyam, 247-271. szám)

1925-11-01 / 247. szám

Budapest, 1925 november – vasárnap MAGYARORSZÁG A Wolff-párt rájött arra, — még­pedig ezúttal, mint Huszár-párt jött rá — hogy a faj­védők terrori­zálnak, furkósbottal dolgoznak, hallatlanul gyűlölköd­nek és hallatlan demagógiát foly­tatnak, a fajvédő párt pedig rájött arra, hogy a Wolff-Huszár-Ernszt­­párt terrorizál a választáson. A le­­tenyei választáson jöttek erre rá, — ami csak azért jegyzendő fel, mert a budapesti választásokon még nem jöttek rá. A budapesti választásokon még vállvetve har­coltak, közös lobogó alatt, — akkor még összeforrasztotta őket az a kö­zös­­világf­elfogásbeli front­, amely most egy példátlanul vad agitáció katlanában mállott szét a letenyei kortescsatatéren. Ha az ember el­olvassa mind­azt, amit a fajvédők mondtak most a keresztény gazda­sági pártról és elolvassa mind­azt, amit a keresztény gazdasági párt­­vezéremberei, köztük a nemzetgyű­lés alelnöke, mondanak a fajvédők­ről, nem is hinnénk, hogy mind a két párt­ közös alapon áll, s va­laha a fajvédők a szélső­baloldal embereiről beszéltek­­így, mint ahogy most katolikus papokról be­szélnek, Huszárék pedig még a szélsőbaloldalt sem vádolták soha olyan fegyverek használatával, mint most a fajvédők pártját. Ez a fajvédők keresztény politikája, a normális időkben csak a liberáli­sokkal vagy a baloldallal szemben védik a keresztény politikát, de nem kell hozzá egyéb, mint egy időközi választás, nem kell hozzá egyéb, minthogy a kortesláz egy kicsit felforralja a fejeket és akkor már, a katolikus papok ellen for­dulnak ... Amit különben igazán nem lehet csodálni, mert akik a gyönyörök kútfejének tekintik Cu­­záék a kereszténye politikáját, azok­tól nem lehet csodálni, hogy elége­detlenek a magyar katolikus pa­poknak igazán keresztény politiká­jával. Hát, hanem beéri azzal, hogy az ál­lampolgárokat siettesse, amikor a polgárok köztartozásainak teljesí­téséről van szó. Az államnak nem sürgős az állami kölcsönök valori­zálása és amikor egyszer majd sor kerül erre is, bizonyosra vehetjük, hogy ennek a valorizációnak mér­téke nagyon szerény, ■nagyon sze­líd, nagyon óvatos lesz. Az állam ugyanis nem egyformán viselkedik akkor, amikor mint hitelező áll szemben az állampolgárral és ak­kor, amikor adósa az ő polgárai­nak. Hitelezői mivoltában mód nél­kül szigorot és a szabályokhoz ra­gaszkodó tud lenni. Mint adós el­lenben gondja is, módja is van rá, hogy lehetőleg minimumra csök­kentse a maga terheit és behajtá­suk legkényelmesebb módját bizto­sítsa magának. Nem hiába hirde­tik a közjogászok az állam szent voltát. Az állam is csak olyan szent, akinek, mint a közmondás tartja, maga felé hajlik a keze... Nem döntöttek még a­­valorizációs törvényjavaslat előkészítése során az állami kölcsö­nök valorizációjáról, ellenben meg­állapították már a magántartozá­sok valorizációjának mértékét. Ezen a sorrenden ne tessék fenn­akadni. Akkor kellett volna cso­dálkoznunk, hogyha fordított sor­rendben történt volna a dolog, ha az állami kölcsönök valorizációját már rendbe hozták volna. Erre azonban nem gondolnak, ennek még a hírét is keményen megcáfol­ják. Az álamnak megvan a maga természetes önzése, így tehát annak elintézését, ami őneki ter­hes, egyáltalában nem hajlandó siettetni, még akkor sem, amikor sok százezren — a többi közt a ha­­dikölcsönkötvények tulajdonosai is — a legnagyobb és a legjogosabb érdeklődéssel várják ezt az elinté­zést. Az állam nem kergetteti ma- Halottak szomorú, véres árnya kísért, egyre kísért a világháború szörnyű em­­bervágóhídja óta. S még mindig nő, sokasodik a sírok számlálatlan száma magyar temetőkben. íme, most, éppen a holtak gyertyafé­nyes ünnepére, halott magyar ka­tonák századja masírozik haza, ha­zafelé, itthoni hant alá, áldott anyaföldbe. Jön komor vonatjuk, messze idegenből, hősök kettős­rendekbe sorakozó, egyszerű ko­porsóját hozva, gyász barna füst­jével, némán, kürtszó nélkül... Még több lesz a virágos sírok lé­giója, mire halottak napja ránk­borong ... S a parlament falába is holtak, hősi halottak márványemléktáb­láit illesztik a fájdalmas ünnepre. Közük két tragikus sorsú, nagy és erős, vitézi hivatásra született ma­gyar hősét, Tisza Istvánét és Ná­­vay Lajosét. Két büszke, hatal­mas sudár fenyőszálat, akiket a háború nyomában száguldó cik­lon, az összeomlást követő forra­dalom vihara roppantott derékba, pótolhatatlan veszteségére az egész országnak. Máskor, azelőtt is szomorú volt a sírok koszorús ünnepe. De mióta átgázolt rajtunk a tömegeket ara­tó, kegyetlen kaszás, annyi érté­künket taposva szét vaspatkós csizmája sarkával, még sokkalta szomorúbb emlékeket sajdít a szí­vekben halottak napja. Ám a te­metőkön kigyúló fény áthat a ha­lál sötétjén s most is, mint azelőtt, a Feltámadást hirdeti. A gyásszal együtt az égi hit, a feltámadás re­ménysége is erősebb lett bennünk. A feltámadás örök emberi sóvár­gása, akarása és hite, amelyre so­ha nagyobb szüksége nem volt még nemzetnek, mint nekünk van mostanában, a megpróbáltatás ke­serű esztendőinek csüggedt nap­jaiban. 3 Testi, szellemi, sorozás után lehet csak a külföldiből angol állampolgár London, október 31. (A Magyarország külön tudósí­tójától.) A nacionalista szervezetek megmozdultak és egységesen akar­nak a jövő évben egy törvényja­vaslatot terjeszteni a parlament elé, amelynek az a célja, hogy meg­nehezítsék Angliában a külföldiek honosítását. Okul az egyre növekedő munkanél­küliséget, a lakásínséget és a folyton szaporodó bűneseteket hozzák föl, amelyeket Angliában élő külföldiek követnek el. Attól várják a javulást, ha csak olyan külföldi naturalizáltathatja magát, aki testileg és szellemileg kifogás­talan és tekintélyes vagyona van. A törvényjavaslat egy rendelke­zése szerint minden egyes külföldinek, aki az angol állampolgárságért fo­lyamodik, hitelesen bizonyíta­nia kell származását, múltját, képzettségét és vagyoni állapotát. Egy fontos feltétel volna a hono­sításra az is, hogy az idegen öt éven belül nem változtatta meg nevét és az utolsó tíz év alatt nem volt büntetve, legfeljebb pénzbír­sággal (W. H. E.) I­I „Soha se legyen többé háború“ Bécs 70.000 hősi halottjának szobra Bécs, október 31. A központi temetőben ma avat­ták föl a hősi halottak szoborem­lékét, Harnak Antal szobrász si­­került művét. Magas sírdombon világos sárga homokkőből hatal­mas kapuépítmény emelkedik, amely mintegy bejáratul szolgál a 70.000 hősi halott óriási teme­tőjének, az építményen egy női alak térdel kitárt karokkal, arcán a fájdalom tükröződik, nyitott ajka mintha fájdalmas kiáltást hallatna­, a szen­vedés és a kétségbeesés sikoltását. A kapu fölött ez a felírás: »Soha se legyen többé háború!« Az ün­nepi beszédet Seitz polgármester­ tartotta, azután elborították ko­szorúkkal az emlék talapzatát. A hősi halott tisztek és katonák sír­jait Bécs városának költségén ha­lottak napjára egyformán díszítet­ték fel. Ma délután a köztársasági védőszövetség fog elvonulni a hősi szoboremlék előtt, hétfőn pedig a szövetségi hadsereg tart gyászün­­nepet­ Schadl bíró, mint fölperes (A Magyarország tudósítójától.) Schadl Ernő dr. törvényszéki ta­nácselnök följelentésére Sebeők Dezső dr. ügyvéd és Korda Tibor hírlapíró kerültek ma a vádlottak padjára Székely Endre dr. bü­n­­tetőjárásbíró elé. A följelentés előzményei arra a viharos tárgya­lásra vezethetők vissza, amely a Gen Bank körül folyt a Schadl- I tanács előtt, és amelynek vádlottja Korda Tibor volt- A Kordára néz­ve marasztaló ítélet után Korda Tibor és védője, Sebők Dezső fe­gyelmi feljelentést tettek Schadl Ernő tanácselnök ellen a királyi ítélőtáblánál, amelyben azt kifogá­solták, hogy Surgoth Gyula védő szabadon bemehetett a Schadl­­tanács tanácskozó szobájába, to­vábbá azt is, hogy Schadl tanács­elnök nem utasította rendre Sur­­gothot akkor, amikor a vádlott hírlapírót súlyosan megsértette. A tábla a jelek szerint elutasí­totta a fegyelmi feljelentést, mert­­ annak elintézése után Schadl Ernő rágalmazás vét­sége címén feljelentette az ügy­védet és a hírlapírót. A mai tárgyaláson csupán Sebeők ügyvéd jelent meg. Korda Tibor igazolta távolmaradását azzal, hogy Londonban tartózkodik. Felföldy Elemér dr. kir. ügyész kérte a tárgyalás elnapolását mindaddig, amíg Korda meg nem érkezik. Sebeők dr. a tárgyalás megtartását kérte. — Korda visszatérése — úgy­mond — bizonytalan, nekem pedig, mint gyakorló ügyvédnek érde­kem, hogy befejeztessék végre ez az ügy. Egyrészt azért, mert olyan nyilatkozatot akarok tenni, amely minden valószínűség szerint ki fogja elégíteni a sértett urat, más­részt pedig azért, mert mint védő immunitást élvezek, nem vagyok elítélhető. Mielőtt Székely bíró­­az elnapo­lás kérdésében végzést hozott vol­­­­na, alkalmat adott Sebeők ügyvéd­nek, hogy nyilatkozatát megte­hesse. :31 — Én — mondotta az ügyvéd — mint védő jártam el Korda Tibor ügyében. Védencem utasításának tettem eleget, amikor a feljelentést megtettem. Mint az igazságszolgál­tatás egyik embere, nem akarok a nyilvánosság előtt az igazságszol­gáltatás másik tagjával szemben állni, a történtekért tehát mély sajnálkozásomat fejezem ki. Schadl tanácselnök jogi képvise­lője, Hajtás Ödön dr. ügyvéd, ál­lott fel ezután, kijelentve a sértett nevében, hogy a nyilatkozatot nem fogadja el. — Ez az elégtétel — mondotta Hajtás — édeskevés. A bírói állás méltóságának tartozom azzal, hogy az az ügyvéd, aki meggondolatla­nul megtámad egy bírót, aki amúgy is nehéz hivatást teljesít, hogy az az ügyvéd bíróság útján kapja meg megérdemelt bünteté­sét. S Sebeők dr. mondott még néhány szót ezután. — Ilyenformán — mondotta — védekezni fogok. Védekezésemet elő fogom terjeszteni és akkor ki fog derülni, hogy én ebben az ügy­ben teljes immunitást élvezek. Ki fog derülni, hogy Korda védője voltam és vagyok, noha — mint a följelentésből megállapítható — a följelentő elnök úr azt állítja, hogy én nem voltam­ Korda védője. Felföldy ügyész újabb indítvá­nyára a bíró kihirdette végzését, amely szerint a mai tágyalást el­napolja, a folytatólagos terminust hivatalból fogja megállapítani. év óta legjobban bevált dr. Taub gyermekkenőcs Dr. Taub hintőpor Dr. Taub tápióka Kapható minden gyógyszertárban és drogériában. Felerakat : Dr. Budai Emil rt., Budapest, IV., Petőfi tér 3

Next