Magyarország, 1927. október (34. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-01 / 222. szám

Budapest, 1927. októ­­er 1. szombat MAGYARORSZÁG ® »Barom­fitömö-készülik«-ki­sj egy perc alatt tömhet és a fulladás ki van zárva. Kényelmesen dolgozhat és nem törö­ti ái* Jószágát. Fölfázás, derék tálas és kézkiseb­­zés nincs többé. — Ciceó ! Már egy II N­himTN­ megmenésével megtérül az ára. Kérje a 8-as számú árjegyzéket! old­: Rwggier Sámdor, Makó*­ke 3 ! Mit jelen "Akkor nem vették észre, hogy m­it jelent a Paléologue-ü­gy a jövőre nézve, most pedig hiába beszélünk már arról, hogy mit jelentett a múltra nézve. Nem tudjuk elképzelni, hogy ez a jegyzék ne kerüljön elő — most már igazán túl vagyunk azon, hogy »nem is volt«, mert hiszen az akkori miniszterelnök ki­jelentette, hogy az ajánlatot át­vette, a minisztertanács azt el is fogadta, erről minisztertanácsi jegyzőkönyv is van, jegyzék­váltás is­­ történt,­­ már­pedig olyan boszorkányságot nem le­het elképzelni, hogy átvesznek egy jegyzéket, minisztertanács­ba visznek egy jegyzéket, tár­gyalnak egy jegyzéket, amely nincs. Mindenesetre érdekes , de nem fontos, hogy egyik­­másik akkori vezető politikus egyáltalában nem emlékszik az egész ügyre; egész biztos, hogy rengeteg részlete van az akkori idők politikai dolgainak, ame­lyekre kitűnően emlékeznek és legalább is valószínű, hogy ha Appolnyi Albert, Andrássy Gyu­la, Bethlen István, Berzeviczy Albert, Popovits Sándor, Wlas­­sics Gyula lettek volna akkor vezető politikusok, erre minden­nél jobban emlékeznének. De hát a politika sorsa s benne va­lamennyiünk sorsa jórészt és azon múlik, h­ogy az Apponyiak aktivitását az akkori politika nem tartotta kívánatosnak ... Ha most figyelemmel kísérjük ezt a nagy vitát, amely a­ Pa­­léologue-jegyzék körül oly szé­les mederben folyik,­ egy ig­en feltűnő jelenséget látunk, _g »a tárgytól való eltérést­, mint a Házban mondanák. Azt ma­gyarázzák, egyre tüzetesebben, hogy a trianoni szerződést úgy­sem lehetett volna már megaka­dályozni, azt magyarázzák, hogy az egész kérdésben egy fejlő­dési rendellenesség­ van, hogy a trianoni békeszerződés már megvolt minden részletében, amikor az a Paléologue-jegyzék útrakelt. De nem erről van szó. Szó van először — a véletlenről, amely az orosz-len­gyel háború­val igenis, segítségünkre jött, főként pedig szó van arról, hogy a Paléologue-féle ajánlat tar­talma tüneményes precedens arra, hogy az utódállamokkal még a háborúban kötött meg­állapodásokat nem tekintették megdönthetetleneknek, legfel­jebb politikai szükségnek — mindaddig, amíg egy másik, egy erősebb, egy aktuálisabb politi­kai szükség és politikai helyzet mást nem követel. Most nem disputálunk arról, hogy feltétlenül alá kellett vol­na-e írni a trianoni békeszerző­dést, de­ azt állítjuk, hogy még magának a trianoni békeszerző­désnek aláírása sem söpörhette le a napirendről a Paléologue­­üg­yet. Igen, a Pe­ologue-ügynek még Trianon által és Trianon után sem lehetett »irattárban« a helye, a Paléologue-ü­gynek ott kellett volna maradnia a magyar napirend élén a magyar igazsá­gokért való harc okmányai közt.... De nem ám titokban, hanem nyíltan, a sajtóban, a ma­gyar sajtóban, a világsajtóban, fia semmi mást nem bizonyít a Paléologue-ügy, de azt igenis bizonyítja, hogy a francia poli­tika egy történelmi forduló­ponton sokkal fontosabb euró­pai érdeknek látta a magyarság erejének exponálását, mint a ma­gyarság ellenségeinek az ősi ma­gyar területekből való »kielé­­gítését«. Volt egy idő a háború­ban, a forradalmakban s utánuk is még jó darabig, mikor sűrűn mondogatták, hogy egy hírnek vagy értesülésnek vagy ese­(A Magyarország tudósítójától) Tegnap délután Scitovszky Béla belügyminiszter elnökl­ésével h­osz­­sza­ntartó bizalmas értekezlet volt a belügyminisztériumban, egyrészt a kártyaklubok ellen foganatosí­tandó rendszabályok, másrészt pe­dig az idegenellenőrző razziák eredményeinek megtárgyalása dol­­gában. A mai minisztertanács után a Magyarország munkatársa kérdést intézett Scitovszky Béla belügyminiszterhez aki a tegnapi értekezlettel kapcso­latban a következőkben­, nyilatko­zott: — Mint „már, 4- Est mai számában kimentettem, tegnap aláírtam azokat a rendelkezéseket,, amelyek a kártya­­klubok megrendszabályozását célozzák. Ezeket a rendelkezéseimet általános­ságban három kategóriába­ oszthatom. Az első kategóriába tartoznak azok a kártyaklubok, amelyeknek végleges megszüntetését, illetve feloszlatását rendeltem el. Ilyen kártyaklub van négy, amelyeket azonban, mivel a rendészeti intézkedések most vannak folyamat­ban, nem nevezhetek meg. —A második kategória azokat a klu­bokat foglalja magában, amelyeknél működését felfüggesztettem és amelyek ellen a vizsgálatot folya­matba vétettem. Ezek a klubok még nincsenek véglegesen megszüntetve, de működésüket nem folytathatják és a vizsgálat eredményéhez képest fogok további sorsukról dönteni. Ilyen klub van körülbelül tíz. — A harmadik kategóriába sorolom azokat a klubokat, amelyekkel szemben ilyen rendszabályek alkal­mazása eddig nem vált szükségessé. Azonban a rendészeti hatóságok szük­ségesnek tartják, hogy ezekkel szem­ben is a vizsgálat minden irányban le folytattassék. Ennek a vizsgálatnak az eredménye alapján történik majd meg a további intézkedés. — Meg vagyok arról győződve, a­menynek idejében való meg­­tudása mindennél fontosabb. De nemcsak a magánemberek életé­ben van ez így — s a Paléologue­­jegyzék körül­ a legnagyobb baj az volt, hogy az ország nem tu­dott, nem tudhatott ról, hogy Andrássy Gyulák is csak fél­­fü­llel hallottak róla, hogy hiva­tali titokként merült el és süly­­lyedt el egy olyan tény, amely­nek a magyar közvéleményen keresztül az egész világközvéle­ményben visszhangot kellett volna vernie. Hogy mennyire nem késett el a Paléologue-jegy­mondotta ezután a belügyminiszter — hogy ennek a rendelkezésnek meg lesz áthatása­ abban az irányban, hogy kérdésről nyilatkozott a belügymi­niszter: — Tegnap, — úgymond — részletes­­jelentést kaptam az idegen ellenőrző razziák eredményéről és mondhatom igen elszom­orítóak azok a tapaszta­latok, amelyeket kiküldött köze­geim a razziák során szereztek. A tegnapi értekezleten megbeszéltük az idegenellenőrzésnek új alapra való helyezését­­is és e tekintetben határoz­tunk. Sok tekintetben enyhíteni óhajtom az idegenellenőrzést. Különösen­ a jelentkezésnél i­y szabá­lyok lépnek életbe, a jelentkezési lapok kitöltésénél. Általában az egész vona­lon enyhítő rendelkezéseket va­ósítunk meg. A főkapitányság ma délután megkapta a belügyminisztériumtól azt a rendeletét, amely a kártya­­barlangok megszüntetését célozza. A belügyminiszteri rendelettel együtt bizalmas utasítás is érkezett a főkapitányságra, hogy a végrehajtás előtt nem sza­bad közölni a nyilvánossággal azoknak a kluboknak a neveit, amelyeket a belügyminisztérium megszüntetésre ítélt. A főkapitányság vezetője nyom­ban magához kérette a bűnügyi osztály vezetőjét, Laky Lajos de­­tektívfőnököt és helyettesét Bayer Ernőt, azután értekezletet tartot­tak a rendelet végrehajtásáról. Ezen az értekezleten elhatározták, hogy 28 rendőrtisztviselővel és 68 de­­tektívvel hajtják végre ma dél­után a halálraítélt kártya­­klubok bezárását. A rendelettel együtt átirat is érkezett a főkapitány so .­ra. Eb­ben a belügyminisztérium úgy intézkedik, hogy a rendőri karha­talom először a központi városháza negyedik ügyosztályába menjen és onnan az illetékes városházi embe­rekkel együtt délután négy órakor indulja­nak el együttesen a kijelölt klubok bezárására. E­zek 1920-ban, azt semmi sem mu­tatja annyira, mint az, hogy mennyire nem késett el — még ma sem, hogy még ma is hatal­mas fegyvert ad az igazságért való küzdelmünkben. »Ki tud róla?« — kérdik most egymás­tól az akkori politikusok. Hát az egész világnak tudni kell róla és ha egy hónappal Trianon előtt nem tudták (vagy mondjuk nem lehetett) hasznát venni, Trianon után hét évvel igenis hasznát lehet evenni és érvényesíteni is kell Trianon ellen, a kártyaszenvedélyt megfékezi és lehetetlenné teszi, hogy embereket, és egész családokat a­ hazárd kár­­tyajátékkal tönkretegyenek. Arra a kérdésünkre, várjon a razziákat folytatni fogják-e, a belügyminiszter nem adott ha­tározott választ. — Ez attól függ — mondotta, — vár­jon hol merül fel majd ennek a szük­sége. A tegnapi értekezleten arról is tanácskoztunk, hogy Ggely vármegyék­ben volna szükséges ezeknek a razziák­­nak esetleges■ folytatása. A Magyarország munkatársának más oldalról szerzett értesülése szerint a teg­­napi jelentés körülbelül 21186-re teszi azoknak a számát, akik ellen az idegenellenőrzési razziák eredményeképpen az eljárást folyamatba tették. A főkapitányság intellektuális és bűnügyi osztályának rendőr­­tisztviselőit"­rendelték be erre a célra, a detektívfőnök pedig " 60 olyan detektívet válogatott ki Bak Sándor detektív főfelügyelő, a kár­­tyaszakcsoport, vezetőjével együtt, akik hasonló ügyekben jártasak. A központi városházán délután három órakor meg is kezdődött a gyülekezés. Hogy milyen klubokat fognak bezárni, azt csak a belügy­miniszteri rendelkezés­­ végrehaj­tása u­tán fogják közölni a nyilvá­nossággal. ■' • . i fVVVVW-AA/VW^fWVVVVV'iAfVVW A kelemetlen szárszny i visszataszító. A csúnyán színezett fogak elcsúfít­ják a legszebb arcot is. A I "CHLORODONT” fogpa-t i­szta mindkét szépséghi­­­­bát azonnal megszünteti.­­— Mindenü­tt kapható.— A belügyminiszter enyhíteni akarja az idegenel­lenőrzési eljárást — „bár a razziák igen elszomorító tapasztalatokat hoztak11 Kétezer ember ellen indult eljárás I­ra délután megkezdték a kártyaklub-rendelet végrehajtását Négy klubot bezáratott a belügyminiszter Ezután az idegenellenőrzési razziák 28 rendőrtisztviselő s 60 detek­tív indult a kártyaklubokba

Next