Magyarország, 1929. február (36. évfolyam, 27-49. szám)
1929-02-01 / 27. szám
1920. február 1. gének MAGYARORSZÁG szünetet rendel. A következő pillanatban már az egész közönség a védői pulpitushoz tódul és egyszerre száz kéz nyúl Gál Jenőhöz, aki kimerülten ül helyén. A gratulálók között elsőnek siet a védőhöz Temesváry ügyész és Falaky János szavazóbíró. Félóráig tartó szünet után fél egy órakor nyitotta meg Schadl elnök újból a tárgyalást és megkérdezte a királyi ügyészt, hogy kíván-e reflektálni a védők betizedeire. mvédők válaszolnak az ügyésznek Ezután Szentpétery Zoltán Dánielszky védője hangoztatja védence ártatlanságát. Daniielszkynek fogalma sem volt arról, hogy Erdélyi mire használja fel a tőle kért szívességet. Felmentést kér. Zimmermann Géza, Borsos védője azt fejtegeti, hogy védencét részben megtévesztették és cselekményeinek egy részét szándék nélkül követte el ezekben az ügyekben tehát nem megbüntetni. Roth Béla, Filó védője hivatkozik arra, hogy az írásszakértők szerint nem lehet biztosan állítani, hogy Filótól származnak az aláírások. Filó tehát ártatlan. De ha a bíróság mégis elítélné, a többi között vegye azt is enyhítő körülménynek, hogy kétszer volt ■vizsgálati fogságban ,és most, már hónapok óta reggeltől délutánig ittül, avádlottak padján s nem tud egzisztenciájáról gondoskodni . Az elnök ezután Gát Jenőnek adja át ismét a szát, aki először a vagyon elleni deliktumokról beszél és hangoztatja, hogya tanuk közül egyik sem vallotta azt, hogy végrehajtást vezetett volna abban az esetben, ha Erdélyi nem fizetett volna. Erdélyit tehát nem in vegezte veszély, ám volt szüksége arra hogy gyilkosság útján megszerezze a biztosítási összeget. Azután László vallomásával foglalkozik a védő. László Rómában elvesztette a pénztárcáját és a magyar követség Erdélyihez utasította, mint, akitől pénzt kaphat. Erdélyi „első ■ látásra kivette a ‘pénztárcáját ...és odaadta íjászlónak, hogy vegyen ki annyit, aro.ennyire szüksége van. Erdélyi tehát Lászlóvalszemben nem úgy viselkedett, mint ahogy László őt vallomásában lefestette. — Megütötte a fülemet a vád képviselőjének egy mondata — folytatja a védő — az, hogy a törvényszék egyes határozataiból már következtetni lehetett a törvényszék mérlegelésére. Nincs bátorságom ahoz, hogy akárcsak válaszomban is megismételhessem ezt. Hiszen összeomlana az ember, minden hite, ha itt előre következtetéseket lehetne levonni arra vonatkozóan, hogy a bíróság hogyan mérlegel. Nem. .Majd ha, megkezdődik az ítélkezés, akkor az abszolút tiszta, legyen. — Az ügyész úr megköszönte a névtelen levélírónak, hogy levelét megírta. Én inkább azt köszönném meg, ha ide jönne. Mi oka van, hogy ne jöjjön ide? Hiszen a vád szerint igazat mondott. Nincsenek inkoánitó bizonyítékok, inkognitó tanul, ma már nem tűrik, mi szeretik sehol azinkognitó embereket. Tessék szemtől-szembe állni. — Azt mondja az ügyész úr, hogy Erdélyi, eltitkolta azt, hogy májusban Veronáit adott feleségének. Lévy volt az első orvos, aki megkérdezte Erdélyit, hogy adott-e valamit feleségének és akkor Erdélyi minden köntörfalazása nélkül megmondotta, hogy mit adott be Forgács Annának. Ez isutatja Erdélyi egyenességét. Nem volt oka, hogy tagadjon, nem is tagadta le. Millstattban a strandfürdőn egész társaság előtt megmondotta, .l hgy Forgács Anna nem tudott aludni és ezért veronait adott neki. — Az ügyész úr azt mondotta, hogy a beteg nem téveszthette össze a folyadékot a porral. .Ez tévedés, mert a folyadék meleti, másik por is volt az éjjeliszekrényen. — És igaz, hogy miként Pichler, Klár dr. is vizsgálat nélkül felírta a veronált. De Klár mint jó orvos felírta a receptre: „Telur, signeUir, ne repete!. Pichler viszont azt írta rá, hogy: Nach Bedarfh Így írt fel 1' félgramos port. Tessék elképzelni, mi történik, ha valaki tényleg Nach fredarf! beveszi az egész mennyiséget. Ezt ugyanaz az orvos csinálta, aki 25 gram antitoxint intravénás alakban adott be a betegnek. Hibás az ügyész úr érvelése, hogy két orvos ugyanezt mondotta ebben az ügyben. Három orvos esküdrözött, hogy kézzel fojtották meg Forgács Annát, a többiek azután a sálra kezdtek esküdözni, míg végre a sál elmélete is megbukott és a zsinegelés gondolata született meg, hogy cukorsnárgával vagy roletta-zisnórral történt a megfojtás. Hát jó, tegyük fel, hogy Érdeii tényleg szerzett cukorsnárgát, de van-e egyetlen bírói funkció, amely a spárga után kutatott volna, fia lett volna ilyen nyomozás, akkor jöttek volna azok, akik tudtál: arról, hogy Erdélyi cukorspárgát vett magának, vagy ilyen félét, sőt, ahogy a vallomásokat látjuk, azok is eljöttekolna, akiktől cukorsüveget vásárolt Erdélyi. 3 Temesváry műész a védőbeszédekre Temesváry ügyész kijelenti, hogy csak röviden kivan felelni a védőkismétlésekbe bocsátkozni ,nem akar, de néhány lényeges körülményre mégis kénytelen rámutatni. Először... a kisebb hdlottak védőinek beszédére reflektál. Bizonyítja Danielszky Miklós bűnösségét, majd fír,esősről és Filéról megállapítja, hogy mindkettő bűnös a váltóhamisításban, végül Erdélyi Iréia védőjének beszédére reflektál. •— Ki kell jelentenem, — úgymond fiz ügyész — hogy nagy élvezettel hallgattam ■ a szónoki szépségekben bővelkedő védőbeszédet. Egy formájában, mint tartalmában gyönyörködtető volt ez a beszéd, de meg kell állapítanom, hogy a hangulatos védőbeszéd a vád súlyos bizonyítékait nem tudta megdönteni. Részletesen ismertettem már azokat az okokat,amelyek miatt Erdélyi Bélát bűnösnek kell kimondani úgy a hamisításokban, mint a gyilkosság kísérletében, mint a gyilkosság bűntettében. Ismétlésekbe bocsátkozni tehát nem akarok. Csupán néhány körülményre hívom fel a törvényszék figyelmét. A védő azt mondotta, hogy ő minden eszközzel kutatott Erdélyi Béla lelkében és arra a megál lapításra jutott, hogy ez a vádlott tehet rossz, lehet elvetemedett, de semmi esetre sem gyilkos. Elismerem, hogy a véd úrnak ez a megállapítása tiszta meggyőződéséből fakad. Rá kell azonban múlanom arra, hogy Erdélyi Béla itt a főtárgyaláson is, de mindenütt az életben fondorlatos és kétarcú volt. Ennek tulajdonítom, hogy még védője előtt sem tárta fel a lelkét, vert.nem akarta védőjét megfosztani ittól az erőtől, amit az kölcsönöz neki, hogy ártatlannak tudja védeni. " — Elhangzott az is, hogy tömeghangulat uralkodik itt. Láttuk, hogy a védelem miként vonja kétségbe a. Vád minden tanújának szavahihetőségét- de viszont láttuk azt is, hogy ! a törvényszék minden egyes tanuvalomást a legszorgosabb kritika alá tetté és összerombolhatlanti ( mozaikszeréé)) tevődött össze az a kép, amely Erdélyi Bélának a gyilkosságban való bűnösségét félreismerhetetlenül igazolja. — Beszélt... .védőúr-a névtelen ledről is. Éppen a törvényszék utalására a hatóságok a legszorgosabban kutatták, hogy ki írta ezt a névtelen levelet, ezt azonban megállapítani nem lehet, - bárkitől származott, is a, névtelen ■él, köszönet el kell mondanom érte, rt énélkül a névtelen levél nélkül állhatott volna az a szörnyűséges ’eset, hogy egy borzalmas bűn büntetlenül maradt volna. — A védő a biztosítási ügyiénél Forgács Anna jártassá, hivatkozott. Miért tudna többet a biztosító 15 éves génírónője mint Erdélyi Béla, aki az ügyletet kötötte és célzatosan felhasználta? — A májusi mérgezést nem okozhatta szívgyepigeség, hiszen az orvosok az első perctől kezdve narkotikumra mérgezést láttak. Erdélyi nem könnyítette meg az orvosok munkáját, csak akkor mondotta meg, hogy több veronai tablettát adott, Forgács Annának, amikor Forgács Anna már beszélni kezdett. ■— Millstattra vonatkozóan már megengedi a védő, hogy Erdélyi gondatlan volt, mert egyedül hagyta Forgács Annát a veronállal. De nem történhetett sem öngyilkosság, sem gyógyszeresére, hiszen Forgács Anna a veramont sem akarta, bevenni, másrészt szörpön orvosságot kapott Pichlertől, már pedig az üvegét nem lehetett öszszecserélni a skatulyával. F regél tanár két és fél gram veronait talált Forgács Anna belső részeiben, ami halálos adagot jelent. A zsírembóliára is hivatkozik; a védő és azt mondja, hogy azért nem tudja tökéletesen bizonyítani, mert a boncoláskor elmulasztották az erre vonatkozó vizsgálatot. Hivatkozni kell azonban arra, hogy ezek a bizonyos szimptómák akkor léptek fel, amikor Erdélyi már megszerezte a Veronáit. A zsírembólia gondolata Minicht tanár előadása nyomán született, de éppen Minich tanár zárta ki tudományos felkészültséggel a zsírembólia lehetőségét. Hangoztatta a védő, hogy Forgács Anna nem volt eszméletlen, reflexei működtek. Ezzel szemben meg kell állapítani, hogy Forgács Anna teljes ántudatlanságban volt. Éppen Lom Olga vallotta itt, hogy férje nehéz lépteire és az ajtó csapódására sem mozdult meg. • Temesvári kir. ügyész — Veronaimérgezés azért nem okozhatott halált, mert megelőzte — Vádolják Piehlert, hogy vizsgálat nélkül adott Erdélyinek Veronáit. Klér Zoltán is vizsgálat nélkül rendelte a veronait Erdélyinek. Erdélyi kieszközölte Piehlernél, hogy szörpös gyógyszert rendeljen Forgács Annának, hogy folyadéka legyen a veronai számára. Azt mondja a védő, hogy nem lehet kétségtelenül megállapítani, a halál okát, ahány orvos, anynyiféleképpen beszél. Utalok azonban arra, hogy Millstallban három orvos boncolta fel Forgács Anna tetemét, s Klagenfurtban két orvos végzett felülvizsgálatot és itl, három szakértő mondott véleményt. A két törvényszéki szakértő egyhangúlag zsinegeléstől előidézett halált állapított meg, két orvos pedig ugyancsak egyhangúlag megfojtási halált. Az ellenőrző szakértő volt az egyetlen az orvosok sorában, aki ennek ellene mondott. — Olyan ítéletet kérek tehát, amilyet már vádbeszédemben megjelöltem. Materán professzor véleménye — Köteles tisztelettel vagyok a bírói határozat iránt, amely nem engedte meg, hogy részletesen foglalkozzam annak a nagy tudósnak a véleményével, aki ebben az ügyben megmondotta véleményét. De hogy ne legyen ennek az ügynek semmiféle rejtélye sem, rá kell mutatnom arra, hogyan született meg ez a jegyzőkönyv. — Felmentem Bécsbe a professzorhoz, mert meg akartam nyugtatni magamat, elvittem hozzá mindazokat az iratokat, jegyzőkönyveket, a per egész anyagát, amelyet Minich és Kenyeres tanár urak láttak. Habrida professzor meg is jelölte azokat az iratokat, amelyeket áttanulmányozott és azok áttanulmányozására egyheti időt kért. Egy hétig tartó munka után mondotta csak meg véleményét a professzor, aki ezt megelőzően megmondotta: »Barátom, ön nem is képzeli, hogy én milyen szigorú ember vagyok, én sokkal szigorúbb vagyok, mint Minich kollégám. Én nem olvashatom fel a véleményt, csak egy mondatot idézek belőle: A boncolójegyzőkönyvből nem lehet felismerni, hogy Forgács Anna mitől halt meg, mert a fülharlásos halálnak semmiféle bizonyítéka nincs ezekben az adatokban. — Ezt leírja ország-világ előtt Európa egyik legnagyobb tudósa és akkor talán mégsem lehet apofiktivat megállapítani, hogy Forgács Anna halálát fulladásom halál okozta. — Kenyeres tanár úr megjósolta raeval Nem is megy vissza a barlangjába, mert látja, hogy 10 IDŐ jár a vevőkre alatt február 2-tól DI¥tfc£SűKOK | Rákócai út 74 |