Magyarország, 1930. május (37. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-01 / 98. szám

2 Rehabilitálni kellett Vecsera Máriát — mondja Claude Anet A kiváló francia író feldolgozta a mayerlingi tragédia „igaz történetét „Nem volt kalandor nő, nem volt hiszi érik­a /“ Párizs, április végén. (A Magyarország párizsi szerkesztő­ségétől.) Évekkel ezelőtt — mesélte h­atalm­as dolgozószobájában az ele­gáns, 50 év körüli Claude Anet, aki­nek nemrégiben jelent meg igen érde­kes könyve a mayerlingi tragédiáról — támadt az a gondolatom, hogy re­gényt írok Rudolf trónörökös és Ve­rse­na­ Mária regényéről. A téma maga izgalmasnak és érdekesnek ígérkezett. Én az igazat kerestem és írtam meg a könyvemben, azonban az igazság egy­maga, tehetetlen a temérdek rágalom ellen, egyszerű, józan történelmi do­kumentumok formájába öltöztetett igazság halvány és elmosódott és ezért adtam ennek az igazságnak roman­tikus formát. Érdekes, hogy ha az em­ber egyszer megtalálta az igazat, mi­lyen könnyen támogatja minden adat, a felfedezést. — Szerin­tem. Rudolf trónörökös ,tragikus halála közösen elhatározott szerelmi öngyilkosság volt. Rudolf királyfi végzett Vecsere Máriával és azután saját halántékának fordította a fegyvert. — Miért kellett ennek a tehetséges, szimpatikus főhercegnek erre, a, té­vésre szánnia' magát? " Előttem nem kétséges a dolog. Temperamentuma, politikai nézetei, barátai szembeállít­­tották a császárral. Házassága elke­serítette, viharos fiatalsága blazirttá tette és am­ikor életében végre egy­szer igazán szerelmes volt, úgy érezte, hogy életének nincs többé értelme, ha erről a szerelméről le kell mondania. Pedig megkísérelt mindent, levelet írt a pápának, amelyben kérte, hogy feleségül vehesse szerelmesét. A pápa válaszát a császárnak küldte, aki egy tragikus és drámai beszélgetés során, amelyen végigpróbálta Rudolfon a p apai meggyőződéstől a császári szi­gorig, emberismeretének és hatalmas diplomáciai fegyvertárának minden eszközét, tudtára adta, a trónörökös­nek, hogy szakítania kell kedvesével, tudtára adta, hogyha megvalósítja szándékát, lemond a trónöröklésről és külföldre utazik és egy krajcárt sem kap a családi kincstárból. Rudolf még egy utolsó találkozásra kért engedélyt a császártól Vecsera Máriával. Azt mondotta, hogy ez lesz utolsó. — Szavadat adod erre, — kérdezte a császári — Szavamat adom, — felelte halotthalványan, da­cos és elszánt szemekkel a­ trón­örö­kös. És szavának állt. — Bevallom, az én szememben a legfontosabb a fiatal, naiv és szerel­mes Vecsera Mária emlékének tisztá­zása volt. A misztikus események és a császári ház diszkréciója, a hamis hírek tömege, ködbe vonták Mária alakját. A rágalmak hadjárata igye­kezett tiszta emlékét elhomályosítani az utókor ■ elött. Pedig Mária inni, volt kalandornő, nem volt h­isztérika, egyszerű, szerelmes fiatal lány volt, aki meggondolás nélkül választotta a halált szerelmesének vadászlakában. Inkább akart együtt meghalni a Bur, dől fial, mint: élni azután, hogy" elvá­lasztották tőle.­­ A hiteles verziót­­elsősorban Má­ria levele erősíti meg, amelyet közö­sen elhatározott haláluk előtt édes­anyjához intézett. Egyszerű gyer­meki levél ez, nincs benne,még a ha­zugság árnyéka semn. 1922-ben a bécsi Stunde kiadásában jelent meg egy brosúra. Ezt a brosúrát küldtem el az akkori idők és a tragikus események egyik koronatanújának, Schratt Ka­talin asszonynak, akitől széljegyze­tekkel kaptam vissza. Sajátkezűleg írta rá Schratt asszony a brosúra egyik oldalára, ahol Mária halálának elmesélése kezdődik: "»elejétől végéig a­ való igazat tartalmazza«1. Egy má­sik forrásom Paleologue, az egykori nagykövet könyve Eugénia császár­­nőről. Ebben a könyvben a híres dip­lomata a császárnő diktálása nyomán írta meg a dolgokat. A császárnőnek pedig maga, Erzsébet királyné me­sélte el a tragédia részleteit. Egy anya és különösen egy olyan anya, mint a boldogult császár-királyné volt, nem vádolja fiát öngyilkosság­gal és gyilkossággal, fia az nem igaz.­­ De ismeretesek azok a körülmé­nyek is, ahogy Ferenc József csak a legnagyobb erőfeszítések árán tudta kieszközölni a Szentszéktől, hogy hoz­zájáruljon az öngyilkos trónörökös egyházi temetéséhez. Természetesen erre a célra mesét kellett gyártani, hogy az egyház engedékenysége ne tűnjék fel túlságosan. XIII. Leó pápa nagy nehezen engedett a császár-király kívánságának, különösen azután, hogy Ferenc József lemondással fenyegető­zött, ha az egyház nem engedi meg egyetlen fia beszentelését. — Sok emberrel is beszéltem Ma­­yerlingben és Bécsben az akkori idők tanúi közül és előttem ma már egyáltalában nem kétséges, hogy Vecsera Mária és Rudolf trónörökös úgy haltak meg, ahogy azt könyvem­ben megírtam. Claude Anet elmondja azután, hogy amióta könyve megjelent, egyre-másra kapja öreg hölgyek le­veleit, akik egykor Vecsera Mária barátnői voltak és akik boldogan mondanak hálót a francia írónak, hogy tisztázza egykori barátnőjük emlékét. Aigner László Claude Anet PUSZTADÖRI SAJT 33 éve világh­írű ! MAGYARORSZÁG Vadászat közben agyonlőtték Kaposvár, április 30. (A Magyarország tudósítójának te­­lefonjelentése.) Teleki községből teg­nap este Lengyel Gyula fivérével, Jó­zseffel, vadászatra ment. A vadászat­ról csak Lengyel Gyula tért vissza, a másik testvér golyótól találva, hol­tan maradt az erdőben. A balaton­­szárszói csendőrség jelentést tett az ügyről Lévy László dr. ügyészségi­ al­elnökn­­ek és megindult a nyomozás annak tisztázására, hogy véletlen sze­rencsétlenség történt-e. házai és amikor ismét a régi barátok közt La Bazare — Bazár Gitta A Vígszínház egykori színésznője Budapesten meséli el párizsi karrierjét (A Magyarország tudósítójától.) Halványzöld selyemkosztü­mbe öltö­zött, karcsú hölgy lépked le a Duna­­palota márványlépcsőjén a hallba. Almazöld színű kalapja alól­­arany?, szőke' lin­j­er­'jéV'ln'jiijik 'ki kacóran. Finom, átható part'Őmillat tölti meg a h­­almas, leállt. Mögötte negyven év körüli szürkenibás,­ ele­gáns férfi, lépked. Franciául beszél­getnek. — Madame, az autó megérkezett — je­lenti a portás franciául. — Köszönöm — hangzik a válasz ma­gyarul. A feltűnően elegáns hölgy: Bazár Gitta, a Vígszínház egykori ragyogó szőke színésznője, aki szombaton ér­kezett Budapestre néhány napi láto­gatásra férje, Georg Ettől,­ a dúsgaz­dag francia bőrgyáros társaságában. — Nyolc évvel ezelőtt jártam idehaza­­ utoljára — kezdi mesélni Búvár Gitta, aki az egyik l­e­g­i­r­igylésremélt­óbb karriert érte el a francia fővárosban. Kém mint szí­nésznő, hanem mint Párizs egyik gazdag asszonya, La Bazare, ahogy a párizsi új­ságok nevezik. — A színpaddal ma már csak annyi kap­csolatom van, — mondja — hogy palotám a Rue Monceauban­ találkozó­helye Párizs írói és színházi világának. Egyik legbensőségesebb barátunk Maurice Rostand, rajta kívü­l még sok más illusz­­­tris író és­ művész is. —Olyan az életem, mint­ az álom. Egész udvartartásom van és mégis úgy érzem, hogy hiányzik valami: a színpad, a ku­lisszái­ világa, amelyet elfelejteni sohasem tudok. Igaz, hogy Párizsban kétszer is szerződéssel kínáltak meg, de sajnos, ne­kem le kellett mondanom a színpadról a férjem kedvéért. — Mit is mondhatnék magamról? Tíz évvel ezelőtt mentem ki Párizsba és a­mnig édesanyám élt, minden évben, egyszer ha­zajöttem meglátogatni, de nyolc esztendő­vel ezelőtt,ez a kötelék is­­elszakadt fáj­dalmasan szegény jó anyám halálával. Az igaz, hogy van Párizsban palotám, Párizs környékén kastélyom, igaz, hogy vannak lovaim s van jachtom, d­e talán nem túlzok ha azt mondom, hogy­­ mindez mégsem tudja pótolni Buda­pestet és a Vígszínházat. — Sírtam, amikor megláttam a Vígszín­voltam, Hegedűs Gyulánkkal, Góthékkal. Tulajdonképpen azért is jöttem haza, hogy megnézzem Szomorú Dezső új darabját. Már el is utaztunk volna Budapestről, de meg -(vá­n WÍK. »■ ,’aVr#Ji(í.4 sorra tűzték a Vígszínházban. Ma .este játsszák Takács Alice-t. — Olyan furcsa, éiiiftn'*tóáéájaM­ mintha csakugyan idegen volnély Buda­pesten. Most fedezem fel ezt a várost. Ami­kor itt éltem, soha eszembe sem jutott, hogy' végignézzem ' a múzeumokat, hogy fölmenjek a Jánoshegyi-­ és­ a gellérthe­­■gyi Kioszkba. A férjem harcol minden­hová, mert nem győzi eleget csodálni Bu­dapestet. Monsieur Enot már türelmetlenke­dik. Bazár Gitta elbúcsúzik és beül a szálloda előtt álló feltűnően pompás gépkocsiba, hogy elrobogjon vele a Szépművészeti Múzeumba. — Holnap utazom haza Párizsba, m­int még ki a kocsiból — az orchideáim közé, s akik között magam is úgy élek, mint egy­­ üvegházi szomorú orchidea... Május else­jének rendje A rendőrség széleskörű intézkedése­ket tett a május elsejei rend biztosí­tása érdekében. A rendőrség az el­múlt napok folyamán előállította a főkapitányságra mindazokat, akik­nek szerepét gyanúsnak tartotta, és akik a rendbontó elemek vezetőinek tekinthetők. Túlzottak azok a hírek, amelyek szerint a rendőrséget erre az alkalomra karabélyokkal szerelik fel- A rendőrség igyekezete az, hogy még az őrszemeket se szaporítsák felesle­gesen. .. . A közönség jól teszi, ha igyekszik majd távoltartani magát az esetleges tüntetőktől, mert csak így kerülheti el, hogy esetleges rendőri beavatko­zás esetén ne érje kellemetlenség azo­kat, akiktől távol áll a tüntetés szán­déka. A rendőrségen úgy tudják, hogy az idén sincs mitől tartani, amint tavaly is, összehasonlítva a­­ külföldi nagyvárosok május elsejé­it­őek lefolyását, Budapesten volt a­­ legnagyobb rend.­­ Varsó, április 30.­­ (A Magyarország külön­­tudósítóját- s­rói.) Felkészülten várja a rendőrség­­ a május elsejét. Több kommunistát­­ összefogdostak, köztük Granas Sán- I­dórt, a lengyel kommunisták vezérét­­is letartóztatták, aki valamikor bi­zalmas embere volt Leninnek. 1930. május 1. estitmrtnk New York, április 30. (A Magyarország külön tudósítójá­tól.) A rendőrség­ széleskörű intézke­déseket foganatosított, hogy május elsején elejét vegye a zavargásoknak, mert nemcsak a kommunisták, hanem­­a frontharcosok is hatalmas felvonu­lásra készülnek. ... Magyar Sándor amerikai magyar pilóta, aki Endrecz György nyel a plustice for Hungarya-n átrepüli az Óceánt Ameriká­ból Budapestre Át kell szervezni tínji jóiméi eu,­­­rv­víbbi mező­­gazdaságunkat (Tudósítás eleje a 3—5. oldalon) A képviselőház ülését szünet után három órakor nyitotta meg újra Czettler Jenő alelnök. Gáspárdy Elemér következett szó­lásra és a gazdasági bajok okaival foglalkozott részletesen. Azt fejte­gette, hogy mezőgazdaságunkat át kell szervezni, mert csak ilyen módon tudjuk versenyképtelenné­ lett búzán­kat a megfelelő nívóra emelni. LEGSZEBB Alapittatott 1854. Káritításéra, sas-és ritbiforfivára Szőnyeg, pokróc, függöny, ágy- és asztalterítők, gyermekkocsik, nyugszékek minden kivitelben kaphatók 6l€f!l€rJÓM§. On­napest, Erzsibet karút 20 Nagy képes árjegyzék ingyen és bérmentve­­ A Balatonb­oglár­on i­s úgy a parton, mint a községben a Bakáski- B­asilók Beszámították az árakat, jutá-­­nyos áron bérelhetők nyári lakások és penziók. 8 '] Lakáskereső közönségnek díjtalanul áll rendel-­­­­­kezésére a fürdő igazgatóság idegen­vezetője il

Next