Magyarország, 1930. július (37. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-01 / 146. szám

| MMJ 4 jju Ji­ra|i 5rH|| MAGYARORSZÁG „Vannak módjaink és eszközeink.. A földművelési miniszter úr ma nyilatkozik a kalettáról, nyilván­valóan azért, hogy­ a közvélemény­re megnyugtató hatást­ gyakorol­­­jon; nem bizonyos azonban, hogy meg tudja majd nyugtatni azokat, akik gondolkodva nézik az esemé­nyeket. Azt mondja a miniszter úr, hogy neki kezdetben aggodalmai voltak a balettával szemben, de ezek az aggodalmak már megszűntek. Az Isten szerelméért, hogy lehet ilyes­mit mondani!! Hát szabad el­árulni, hogy a gabonatermelők megsegítéséről szóló törvényjavas­lat a földművelési miniszter nél­kül készült? Tartsuk meg legalább a látszatát annak, hogy a gazda sorsával elsősorban a földművelési miniszter törődik. A némely kartársától már meg­szokott fölénnyel azt mondja a miniszter úr, hogy a spekuláció nem csökkentheti a gabona árát annyira, hogy a baletta emiatt ne tudna érvényesülni. — Vannak módjaink és eszkö­zeink, hogy ezt a spekulációt meg­hiúsítsuk! — mondja. A spekuláció azonban nem várt a kormány »módjaira és eszközei­­re«, hanem már is végrehajtotta azt, ami ellen a miniszter úr biztos védelmet ígér. Az októberi búza két héttel ezelőtt huszonegy pengő volt, tegnap tizennyolc pengő har­minc fillér — azaz, más szóval ki­fejezve, a spekuláció már be is fe­jezte munkáját, már hatástalanná tette a bolettát, mielőtt az első gazda az első hárompengős bolet­tát megkapta volna a búzája után. Intő jel ez arra, amit sehogyan sem akarnak elfogadni,­­ hogy a hivatal meg az üzlet két külön­böző dolog. A gazdasági életet nem a hazó szabályozza, hanem az élet és teljesen tehetetlen még a törvényhozás is az oly dolgokkal szemben, melyeket világszerte a kereslet és kínálat törvényei sza­bályoznak. Hiába hozzák a legszi­gorúbb vagy a legjobban kiszámí­tott intézkedéseket,­­ vajmi gyak­ran látjuk, hogy mire az új rend­szabály életbe lép, akkorra a piac már teljesen megváltozott s ami hatásos dolognak ígérkezett teg-­­nap, az ma már a legkevésbé sem befolyásolhatja a helyzetet. Árpo­litikát mesterséges rendszabályok­kal intézni csak oly cikkekben le­hetne, melyeknek mi volnánk az egyedüli termelői az egész világon. Nem nagyon megnyugtató a mi­niszter úrnak az élet megdrágulá­sára vonatkozó nyilatkozata sem. — Nem engedjük, hogy meg­drágítsák az életet! — mondja kellő határozottsággal és szigorú­sággal. Azonban nyomban hozzáteszi:­­ — Természetesen bizonyos drá­gulás bekövetkezik... No de persze az is természetes, h­ogy a drágulást a fogyasztónak kell elviselnie. Mikor arról ta­nácskoznak, hogy a termelőn vala­hogyan segíteni kell, akkor tiszta lehetetlenség e segítség terhét a termelőre hárítani, azaz az új ter­heket csakugyan a fogyasztónak kell viselnie. Hát el is viseljük, ha muszáj, é­e nem értj­k, mire valók az olyan kijelentések, hogy »nem engedjük, hogy megdrágítsák az életet!« .Az ily nyilatkozatok után — nem tehetünk róla —­ felébred bennünk az a gyanú, hogy vagy még mindig nem látják az ország gazdasági helyzetét fenyegető problémák súlyos voltát, vagy pe­dig­­ nem veszik komolyan azt a nagy közönséget, mely az ily nyi­latkozatokat olvassa. A közönség azonban nem gyer­mek, már megszokta,, hogy szembenézzen a veszedelmekkel, amelyekhez most talán egy új ag­godalom járni: hátha még nem is látják, hogy mekkora a baj, hátha még csak ezután keresik az eső ellen a köpönyeget, amikor a för­geteg már annyi szép reményt tönkretett? Ha így lenne, elemi csapás lenne, mely ellen úgysem tudnánk védekezni. Izzadásnál írna sósborszesz _3_ Bethlen feltűnően kemény beszédben rendkívül erősen elítélte Baltazár rét­ püspök külföldi propagandáját „Olyan bűn ez, amelyet a közvélemény előtt meg kell be „Ez a propaganda tipikus példája a dilettáns és káros propagandának, amely az ország rovására dolgozik . A dunai konföderáció Magyar­ország börtöne lenne“ „Egyes hatalmak igyekezni fognak belügyeinkbe avatkozni, ezért ennek a propagandának véget kell vetni“ Miért mondotta el Horthy István interpellációját a felsőházban (A Magyaro­rszág tudósítójától.) A felsőház mai ülésén, amelyet Wlas­­sics Gyula báró elnök egynegyed 11 órakor nyitott meg, Horthy István interpellációt terjesztett elő az össz­­kormányhoz. Baltazár Dezső református püspök külföldön elhangzott nyilatkozatai tárgyában Beszéde elején utalt Ravasz László püspök felsőházi beszédére, am­elyben kifejtette, hogy mennyire szükség van arra, hogy ebben a hazában a különböző vallásfelekezetek összetart­sanak. Nem jó protestáns az, aki a­ kato­likusokat támadja és nem jó ka­tolikus, aki a protestánsokat támadja. (Általános helyeslés.) A régi időben nem voltak olyan támadások egyik felekezet részéről sem, amilyenek most a kommunizmus óta elhangza­nak. Pedig éppen most van a legna­gyobb szükségünk arra, hogy erősen összetartsunk. Ha valakinek kifogása is van valamely irányban a politikai helyzet iránt, nem helyes, ha nyilvá­nosan úgy támad, hogy ezzel ellensé­geinknek fegyvert ad a kezébe. Mon­d­­ják meg a véleményüket, de mindig olyan stílusban, hogy a haza érdekei­nek ne ártsanak. Amikor Bethlen ki­ment Angiidba, már voltak olyanuk, akik magukat magyar embereknek mondják és igyekeztek Bethlen szá­mára kellemetlen fogadtatást előké­szíteni. Joanovics Pál: Ezén sajnos. Horthy István: Bethlen fogadtatá­sánál talán előny volt ez, mert talán annál szívesebben és kedvesebben fo­gadták és a nagy angol nemzet be­látta azt, hogy ezek csak lázítók és semmi másból nem tehetik ezt, mint önérdekből. (Általános helyeslés) Szőke Gyula: Hazaárulók! Horthy István: Aki pedig önérdek­ből dolgozik, az előttem nemcsak nem hazafi, de azt még magyar embernek sem mondom. (Helyeslés.) Az utóbbi időkben Baltazár püspök járt külföl­dön. Megbeszéléseket tartott, a fran­cia kamara külügyi bizottságában beszédet mondott és úgy értesültem, hogy ezek a he­­xifede­k nem voltak előnyünkre. Kérdem a kormányt, hogy akcerd­­álja-e Baltazár ott mondott kijelen­téseit? Beleegyezik-e ebbe a kormány és adott-e neki a kormány utasítást arra, hogy a politikát ő csinálja a külföldön az ország érdekében. Azt hiszem, hogy a kormánynak nem volt ínyére az a nyilatkozat, amit ő tett, és az én nézetem szerint ez nem a f­ ország fővára és előnyér­e szolgált, hanem ellenkezőleg ártott.­­ Horthy István Bethlen miniszterelnök Baltazár rét. püspök külföldi nyilatkozatairól Heu­den István gróf azonnal vá­laszolt. — Igen kényes helyzetben vagyok, — kezdte — azért, mert Horthy Ist­ván nem egy elvont politikai tételre kéri felvilágosításaimat, nem egy pártprogramra, hanem egy személyi­ségre nézve, aki ennek a felsőháznak a tagja, előkelő közjogi állást tett be. Amellet a református egyháznak, az én egyházamnak felszentelt püspöke. Ha felvilágosítást adok, teszem ezt, azt hiszem egyfelelő azért, mert hi­szen az egyenesen felvetett kérdésre egyenes választ adni köte­­sségem, de teszem azért is, mert úgy érzem, hogy Baltazár püspök úrnak a külföl­dön és különösen Párizsban ki­fejtett működése sajnos a ma­gyar közéletben nem egyedülálló eset, hanem kezd szimp­tomatikussá válni, mert mind többen mennek ki külföld­re, hogy a külföl­dön egyes magyar kérdésekkel s prob­lémákkal foglalkoz­ván, állítólag en­nek az országnál javára propagan­dát folytassanak és megnyerjék a külföldet a magyar igazságok számára. Nem lehet kifogás az olyan működés ellen, amely a ki­tűzött céloknak megfelel. Sőt ma­gam is azon a né­zeten vagyok hogy az arra hivatott magyar emberek kövessenek el min­dent, használják fel külföldi össze­köttetéseiket és B ... . , megfelelő képet Be,h!e» M*** nyújtsanak arról a helyzetről, amely­ben az ország a trianoni szerződés folytán van. Csak az a kérdés, ho­gyan végzik ezt a feladatukat. Én azt hiszem, hogyha magyar emberek külföldön megjelentek és külpoliti­kai kérdésekkel foglalkoznak, helye­sen teszik, ha előzetesen a ma­yar kormánnyal, a magyar külügymi­niszterrel keresik az összeköttetést. (Általános helyeslés.) Természetesen fentartva a maguk szabadságát, de az információknak megfelelően igye­kezzenek egységesen képviselni a ma­gyar felfogást a külföldön. Ez volt a szokás közöttünk eddig mindig. Úgyszólván nem is tudok esetet arra, hogy előfordult volna, vagy előfor­dulna, hogy a külföldön szót em­elek volna amiatt, hogy az ország hivatá­sos képviselőitől eltérő módon, vagy azokkal ellentétben igyekeztek volna egyes politikai tényezők a külföldet informálni. Hiszen vannak más álla­mok is, ahol mélyreható belpolitikai ellentétek vannak, pártok és férfiak között. Ott van például Románia, ahol a liberális párt legalább is olyan mélységes ellentétben áll a hivatalos politikával szemben, mint nálunk egyes ellenzéki férfiak a kormánnyal szemben és sosem hallottam, hogy ez a párt példának okáért elment volna, vagy kiküldött volna külföldre férfia­kat, hogy belpolitikai kérdésekre vo­natkozóan igyekezzék magának pro­­jek­tokat szerezni a külföldön a maga belpolitikai álláspontjának alátá­masztása érdekében. Horthy István hivatkozott Ravasz László és Shvoy püspök felszólalá­sára, mint akik hangoztatták a ma­gyar egység szükségét. ’ Ha valahol szükség van az egy-Étvágytalanságnál, rossz gyomornál, bél­­­ekedésnél, renyhe emésztésnél, anyagcsere­zavaroknál, csalánkiütésnél és körvízketés­­nél a természetes Ferenc József keserű víz rendbehozza a gyomoros abelek működését és megszabadít­ja a testet a felgyülemlett rothadó anyagoktól Az orvostudomány több úttörője megállapította, hogy a Ferenc József-víz ab­szolút megbízható hashajtó. A Ferenc József keserűvíz gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüzletekben kapható

Next