Magyarország, 1930. július (37. évfolyam, 146-172. szám)
1930-07-01 / 146. szám
| MMJ 4 jju Jira|i 5rH|| MAGYARORSZÁG „Vannak módjaink és eszközeink.. A földművelési miniszter úr ma nyilatkozik a kalettáról, nyilvánvalóan azért, hogy a közvéleményre megnyugtató hatást gyakoroljon; nem bizonyos azonban, hogy meg tudja majd nyugtatni azokat, akik gondolkodva nézik az eseményeket. Azt mondja a miniszter úr, hogy neki kezdetben aggodalmai voltak a balettával szemben, de ezek az aggodalmak már megszűntek. Az Isten szerelméért, hogy lehet ilyesmit mondani!! Hát szabad elárulni, hogy a gabonatermelők megsegítéséről szóló törvényjavaslat a földművelési miniszter nélkül készült? Tartsuk meg legalább a látszatát annak, hogy a gazda sorsával elsősorban a földművelési miniszter törődik. A némely kartársától már megszokott fölénnyel azt mondja a miniszter úr, hogy a spekuláció nem csökkentheti a gabona árát annyira, hogy a baletta emiatt ne tudna érvényesülni. — Vannak módjaink és eszközeink, hogy ezt a spekulációt meghiúsítsuk! — mondja. A spekuláció azonban nem várt a kormány »módjaira és eszközeire«, hanem már is végrehajtotta azt, ami ellen a miniszter úr biztos védelmet ígér. Az októberi búza két héttel ezelőtt huszonegy pengő volt, tegnap tizennyolc pengő harminc fillér — azaz, más szóval kifejezve, a spekuláció már be is fejezte munkáját, már hatástalanná tette a bolettát, mielőtt az első gazda az első hárompengős bolettát megkapta volna a búzája után. Intő jel ez arra, amit sehogyan sem akarnak elfogadni, hogy a hivatal meg az üzlet két különböző dolog. A gazdasági életet nem a hazó szabályozza, hanem az élet és teljesen tehetetlen még a törvényhozás is az oly dolgokkal szemben, melyeket világszerte a kereslet és kínálat törvényei szabályoznak. Hiába hozzák a legszigorúbb vagy a legjobban kiszámított intézkedéseket, vajmi gyakran látjuk, hogy mire az új rendszabály életbe lép, akkorra a piac már teljesen megváltozott s ami hatásos dolognak ígérkezett teg-nap, az ma már a legkevésbé sem befolyásolhatja a helyzetet. Árpolitikát mesterséges rendszabályokkal intézni csak oly cikkekben lehetne, melyeknek mi volnánk az egyedüli termelői az egész világon. Nem nagyon megnyugtató a miniszter úrnak az élet megdrágulására vonatkozó nyilatkozata sem. — Nem engedjük, hogy megdrágítsák az életet! — mondja kellő határozottsággal és szigorúsággal. Azonban nyomban hozzáteszi: — Természetesen bizonyos drágulás bekövetkezik... No de persze az is természetes, hogy a drágulást a fogyasztónak kell elviselnie. Mikor arról tanácskoznak, hogy a termelőn valahogyan segíteni kell, akkor tiszta lehetetlenség e segítség terhét a termelőre hárítani, azaz az új terheket csakugyan a fogyasztónak kell viselnie. Hát el is viseljük, ha muszáj, ée nem értjk, mire valók az olyan kijelentések, hogy »nem engedjük, hogy megdrágítsák az életet!« .Az ily nyilatkozatok után — nem tehetünk róla — felébred bennünk az a gyanú, hogy vagy még mindig nem látják az ország gazdasági helyzetét fenyegető problémák súlyos voltát, vagy pedig nem veszik komolyan azt a nagy közönséget, mely az ily nyilatkozatokat olvassa. A közönség azonban nem gyermek, már megszokta,, hogy szembenézzen a veszedelmekkel, amelyekhez most talán egy új aggodalom járni: hátha még nem is látják, hogy mekkora a baj, hátha még csak ezután keresik az eső ellen a köpönyeget, amikor a förgeteg már annyi szép reményt tönkretett? Ha így lenne, elemi csapás lenne, mely ellen úgysem tudnánk védekezni. Izzadásnál írna sósborszesz _3_ Bethlen feltűnően kemény beszédben rendkívül erősen elítélte Baltazár rét püspök külföldi propagandáját „Olyan bűn ez, amelyet a közvélemény előtt meg kell be „Ez a propaganda tipikus példája a dilettáns és káros propagandának, amely az ország rovására dolgozik . A dunai konföderáció Magyarország börtöne lenne“ „Egyes hatalmak igyekezni fognak belügyeinkbe avatkozni, ezért ennek a propagandának véget kell vetni“ Miért mondotta el Horthy István interpellációját a felsőházban (A Magyarország tudósítójától.) A felsőház mai ülésén, amelyet Wlassics Gyula báró elnök egynegyed 11 órakor nyitott meg, Horthy István interpellációt terjesztett elő az összkormányhoz. Baltazár Dezső református püspök külföldön elhangzott nyilatkozatai tárgyában Beszéde elején utalt Ravasz László püspök felsőházi beszédére, amelyben kifejtette, hogy mennyire szükség van arra, hogy ebben a hazában a különböző vallásfelekezetek összetartsanak. Nem jó protestáns az, aki a katolikusokat támadja és nem jó katolikus, aki a protestánsokat támadja. (Általános helyeslés.) A régi időben nem voltak olyan támadások egyik felekezet részéről sem, amilyenek most a kommunizmus óta elhangzanak. Pedig éppen most van a legnagyobb szükségünk arra, hogy erősen összetartsunk. Ha valakinek kifogása is van valamely irányban a politikai helyzet iránt, nem helyes, ha nyilvánosan úgy támad, hogy ezzel ellenségeinknek fegyvert ad a kezébe. Mondják meg a véleményüket, de mindig olyan stílusban, hogy a haza érdekeinek ne ártsanak. Amikor Bethlen kiment Angiidba, már voltak olyanuk, akik magukat magyar embereknek mondják és igyekeztek Bethlen számára kellemetlen fogadtatást előkészíteni. Joanovics Pál: Ezén sajnos. Horthy István: Bethlen fogadtatásánál talán előny volt ez, mert talán annál szívesebben és kedvesebben fogadták és a nagy angol nemzet belátta azt, hogy ezek csak lázítók és semmi másból nem tehetik ezt, mint önérdekből. (Általános helyeslés) Szőke Gyula: Hazaárulók! Horthy István: Aki pedig önérdekből dolgozik, az előttem nemcsak nem hazafi, de azt még magyar embernek sem mondom. (Helyeslés.) Az utóbbi időkben Baltazár püspök járt külföldön. Megbeszéléseket tartott, a francia kamara külügyi bizottságában beszédet mondott és úgy értesültem, hogy ezek a hexifedek nem voltak előnyünkre. Kérdem a kormányt, hogy akcerdálja-e Baltazár ott mondott kijelentéseit? Beleegyezik-e ebbe a kormány és adott-e neki a kormány utasítást arra, hogy a politikát ő csinálja a külföldön az ország érdekében. Azt hiszem, hogy a kormánynak nem volt ínyére az a nyilatkozat, amit ő tett, és az én nézetem szerint ez nem a f ország fővára és előnyére szolgált, hanem ellenkezőleg ártott. Horthy István Bethlen miniszterelnök Baltazár rét. püspök külföldi nyilatkozatairól Heuden István gróf azonnal válaszolt. — Igen kényes helyzetben vagyok, — kezdte — azért, mert Horthy István nem egy elvont politikai tételre kéri felvilágosításaimat, nem egy pártprogramra, hanem egy személyiségre nézve, aki ennek a felsőháznak a tagja, előkelő közjogi állást tett be. Amellet a református egyháznak, az én egyházamnak felszentelt püspöke. Ha felvilágosítást adok, teszem ezt, azt hiszem egyfelelő azért, mert hiszen az egyenesen felvetett kérdésre egyenes választ adni kötességem, de teszem azért is, mert úgy érzem, hogy Baltazár püspök úrnak a külföldön és különösen Párizsban kifejtett működése sajnos a magyar közéletben nem egyedülálló eset, hanem kezd szimptomatikussá válni, mert mind többen mennek ki külföldre, hogy a külföldön egyes magyar kérdésekkel s problémákkal foglalkozván, állítólag ennek az országnál javára propagandát folytassanak és megnyerjék a külföldet a magyar igazságok számára. Nem lehet kifogás az olyan működés ellen, amely a kitűzött céloknak megfelel. Sőt magam is azon a nézeten vagyok hogy az arra hivatott magyar emberek kövessenek el mindent, használják fel külföldi összeköttetéseiket és B ... . , megfelelő képet Be,h!e» M*** nyújtsanak arról a helyzetről, amelyben az ország a trianoni szerződés folytán van. Csak az a kérdés, hogyan végzik ezt a feladatukat. Én azt hiszem, hogyha magyar emberek külföldön megjelentek és külpolitikai kérdésekkel foglalkoznak, helyesen teszik, ha előzetesen a mayar kormánnyal, a magyar külügyminiszterrel keresik az összeköttetést. (Általános helyeslés.) Természetesen fentartva a maguk szabadságát, de az információknak megfelelően igyekezzenek egységesen képviselni a magyar felfogást a külföldön. Ez volt a szokás közöttünk eddig mindig. Úgyszólván nem is tudok esetet arra, hogy előfordult volna, vagy előfordulna, hogy a külföldön szót emelek volna amiatt, hogy az ország hivatásos képviselőitől eltérő módon, vagy azokkal ellentétben igyekeztek volna egyes politikai tényezők a külföldet informálni. Hiszen vannak más államok is, ahol mélyreható belpolitikai ellentétek vannak, pártok és férfiak között. Ott van például Románia, ahol a liberális párt legalább is olyan mélységes ellentétben áll a hivatalos politikával szemben, mint nálunk egyes ellenzéki férfiak a kormánnyal szemben és sosem hallottam, hogy ez a párt példának okáért elment volna, vagy kiküldött volna külföldre férfiakat, hogy belpolitikai kérdésekre vonatkozóan igyekezzék magának projektokat szerezni a külföldön a maga belpolitikai álláspontjának alátámasztása érdekében. Horthy István hivatkozott Ravasz László és Shvoy püspök felszólalására, mint akik hangoztatták a magyar egység szükségét. ’ Ha valahol szükség van az egy-Étvágytalanságnál, rossz gyomornál, bélekedésnél, renyhe emésztésnél, anyagcserezavaroknál, csalánkiütésnél és körvízketésnél a természetes Ferenc József keserű víz rendbehozza a gyomoros abelek működését és megszabadítja a testet a felgyülemlett rothadó anyagoktól Az orvostudomány több úttörője megállapította, hogy a Ferenc József-víz abszolút megbízható hashajtó. A Ferenc József keserűvíz gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüzletekben kapható