Magyarország, 1933. július (40. évfolyam, 146-171. szám)

1933-07-01 / 146. szám

1933. július 1. szombat MAGYARORSZÁG Képek a pilisszentiváni bányaszerencsétlenség mentési munkálatairól (1) Megfeszített erővel dolgozik a légpumpa, szivattyúzza a levegőt a beomlott tárnába­ (2) Indul a lift az akna mélyébe. (3) Csilléken fut ki a mentő­munkálatok során kiemelt iszap Solyméron reményvesztetten folyik a munka 11 eltemetett bányász életéért Pilisszentiván, június 30. (A Magyarország külön tudósítójá­tól.) Szerda dél óta a kétségbeesés és a borzalom órái élnek a solymári kő­szénbánya tájékán. Tizenegy bányászt eltemetett a föld. A bánya körül les­ve, virrasztva várja a nép és az elte­metett bányászok hozzátartozóinak jajveszékelő csapata a hírt, sikerül-e megmenteni a bánya aknájában re­kedt bányászokat, úgy látszik nem si­kerül. A szerda óta szakadatlanul tartó mentési munkálatok előrelátha­tólag nem hoznak már eredményt. Tulajdonképpen csak tegnap és ma délelőtt sikerült tisztázni, hogy mi is történt a solymári bányában, hogyan játszódtak le a megrázó jelenetek so­rozatai, mi az oka a szörnyű szeren­csétlenségnek. Trizna Gusztáv aknász volt az első, aki szerdán délben megmenekült a vízzel árasztott bánya poklából. Két­ségbeesett segélykiáltásai pánikot keltettek. Százötven bányász dolgo­zott az aknák mélyén. Szerencsére a felvonó pontosan működött és gyors egymásutánban ontotta magából a szerencsétlenség elől menekülő bá­nyászokat. 139 bányász jutott néhány, 5 perc alatt a föld felszínére, de tizen­egyen fennmaradtak__ Albrecht Vencel, Marnok István, Ritzholm János, Cserni Ignác, Vre­­venka Pál, Besendorfer Ferenc, Bátifi Ottó, Trizna Gáspár (a megmenekült Trizna rokona), Szőcs János, Szlávik Mihály és Maráczi István családos, többgyermekes bányászok hiányoz­tak a névsorolvasáskor. Néhány perccel menekülésük után a bányászok azonnal visszafordultak,­ hogy 11 társukat felhozzák a föld mélyéből. A bánya igazgatója, Liposics Já­nos csakhamar megállapította munka­társai segítségével, hogy a bánya egyik régi aknájának, az Erzsébet­­aknának betonfala eddig ismeretlen okból, valószínűleg az utóbbi hetek esőzéseinek következtében beszakadt és mintegy 3600 köbméteres iszap­lavina zúdult a tárnákra, a bánya fo­lyosóira- Az iszapba keveredett szén, kő, homok, agyag minden elsöpört maga előtt. A megállapítások után nyomban megindultak a szivattyúk,­majd a me­nekültek csákányai közeledtek az ott rekedtek felé. Órákig tartó munkával óriási dara­bokat kotortak ki a bányászok a mélybe vezető utat eltömő barna isza­pos anyagból. Az egyik mérnök halk kopogást hallott az iszapfalon át. Ké­sőbb a bányászok újabb jele, két hosszú és három rövid kopogás hal­latszott. Három óránkint váltották az átázott, iszapból belepett dermedt bányászokat. Solymárnak minden egyes lakója a dráma szereplőjévé vált. Mindenki azért a tizenegy emberért aggódik. Mindenki segíteni akar, a hozzátarto­zók és Solymár asszonyai állandóan rohamozzák a bányát és a munkájuk­ban felváltott bányászokat, hogy meg­tudják, van-e remény. Máir tegnap úgy látszott, reményte­len minden munka. A jelek megszűn­tek, a tizenegy bányászt megölhette a légnyomás, a beszivárgó széngáz és sok más minden. Reggel hét órakor a tizenegy bá­nyász első nyomaképpen megtalálták Besendorfer törött csákányát. Azon­nal ásni, kopácsolni kezdtek ott, ahol a csákányt találták, de eredményte­len volt ez a munka is, lehet, hogy a­ bányász menekülés közben hajította el a csákányát. Pénteken délben már 60 méterre nyomultak előre a bányászok társaik felé, de még 80 méter hiányzik. Dél­előtt 11 órakor az Erzsébet-aknán ke­resztül is megindult a munka, talán inég gyorsabban sikerül megközelí­teni a tizenegy betemetett bányászt. Egyetlen reménye a bányászoknak, hogy talán tizenegy társuk közül né­hánynak sikerült valami oldalvájatba menekülni és ott megvárni, míg segít­ség érkezik. De napok is elmúlhatnak, míg a csákányok elérnek az elteme­tett bányászok menedékéig. Az eltemetett bányászok hozzátartozói híreket várnak a mélyből Remény? A kora délutáni órákban az eddigi csüggedést bizakodó hangulat váltotta fel. A mentés munkája rohamléptek­kel halad előre és azt remélik, hogy talán mégis sikerül a­ tizenegy bá­nyászt, vagy legalább néhány embert megmenteni. A vonat kerekeibe kapaszkodva szökött mert Berlinből letartóztatása elől Salzburgon és Bécsen át Nagykanizsáig Nagykanizsáról jelenti tudósítónk. Mikor a bécsi vonat szerelvénye be-Bágyadt, Bevert, dolgozni képtelen egyéneknél a termé­szetes Ferenc József keserű víz szabaddá teszi a vérkeringést és emeli a gondolkodó- és munkaképességet. Jutott Nagykanizsára, az egyik vas­utasnak feltűnt, hogy a kerekek alól egy férfikéz, utána egy fej, majd egy olajtól, portól teljesen fekete férfi je­lenik meg. Szólt felettesének, aki iga­zolásra szólította fel a titokzatos ide­gent. Az illető igazolta is magát mint Telek­ Dávid 30 éves berlini elektro­technikus s elmondotta, hogy a Hit­ler zsidóellenes mozgalom elől szökött meg Berlinből. Ugyanis őt is le akar- A pilisszentiváni Solymár-akna Az akna mélyében történt a szeren­csétlenség 3 ták tartóztatni de ezt megtudta és mielőtt a rendőrök lakására értek, el­menekült az állomásra, ahol éppen egy vonatszerelvény útrakészen ál­lott. Mikor senki sem látta, a szerel­vény alá, kúszott és a kerekek mellé kapaszkodott fel s így ellen, szom­ja­n, kitéve annak, hogy a vonat összeron­csolja, tette meg az utat Salzburgon át Bécsbe és onnét Nagykanizsára, mert Palesztinába akar jutni. Teich ezután a kapitányságra ment, ahol rövid tartózkodási engedélyt kért. Miután igazolta magát, a rendőrség megadta az engedélyt. Teich a Palesz­tinába való továbbutazásra teremti most elő az anyagi lehetőségeket. (30EI[30QQ[De0Q0[3 BOBÉI GH3GJl3E][3Grej0a Balaton fénypontja Cafe»Bar Dancing *v Zam­­árdin Megnyílt Délután és este SZDSZ(ördöngSs)OfifUri tánc jazz-zenekara Telefon: Zamárdi ,11

Next