Magyarország, 1934. december (41. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-01 / 271. szám

2 kezdte büntetésének kitöltését. Jó magaviseletű rabnak bizonyult. Ez év nyarán feltételesen szabadon bo­csátották. Büntetésének egyharmad­­r­és­zét elengedték. A fogság teljesen megtörte a ma­lomigazgatót. Nem tudott megbir­kózni azokkal a nehézségekkel, ame­lyek reá, a kiszabadult fegyencre vár­tak. Családja hiába vette körül aggó­dó szeretettel, szomorúan látták, hogy az igazgató idegei teljesen tönkre­mentek. Meghasonlott magával és végzetes tervekkel foglalkozott. Nem sikerül az új élet A Logodi ucca 71. számú házban vett ki lakást a Schwimmer-család. Innen indult el nap-nap után állást keresni a volt igazgató. Útjairól egy­re levertebben, reményvesztettebben tért haza. Egyre azt hajtogatta, hogy a társadalom kivetette őt és nem tud elhelyezkedni. Folyton kísérti szeren­csétlen ügye és a fogságban eltöltött hosszú idő. Két nappal ezelőtt Schwimmer Leó eltűnt lakásáról. Családja mindenfelé kereste, de sehol sem találták. Bejelen­tették az eltűnést a rendőrségen is. Megindult a nyomozás, de a rendőr­ség sem tudta Schwimmer Leó hollé­tét megállapítani. — Most már tudják, hogy lakásáról egyenesen a svábhegyi nagyszállóba ment, szobát bérelt és itt készült a ha­lálra. Alig néhány pengő volt nála. Tegnap megírta búcsúleveleit.­­Ma reggel küldönccel elküldte egyik bú­csúlevelét sógorának, Bökény Artúr szőlőbirtokosnak, azután hozzálátott szörnyű tettéhez. Búcsúlevelek A rend­őr orvos csaknem félóráig vizsgálta Selnvimmer Leó sérüléseit. Először felvágta mindkét karján az ereit, azutá­n háromszor mellbeszúrta magát és amikor már több sebből vér­zett, a mindenáron meghalni vágyó ember őrjöngeni kezdett, össze-vissza vagdalta magát a konyhakéssel. Mint­egy 10 sebet ejtett magán, nyilván­valóan öntudatlanul így találtak rá a délelőtti órákban. Sógorának írt bú­csúlevelében megrázó szavakkal ecse­teli, milyen reménytelen az élet az ő számára. És hogy nincs más kiút, mint a halál. A rendőrségnek is írt, röviden közli, hogy önszántából, saját kezé­vel vet véget elrontott életének. Az egykori malomigazgató bocsánatot kért néhány sorban a szálloda igaz­gatóságától, amiért tettével ilyen kellemetlenséget okozott. És közölte az igazgatósággal, hogy kabátjának zsebében és pengőt találnak, a szál­lodában töltött kétnapi számlára. Komlós Jenő I ( HEQEBEBF1EBBEBBBBDBBEGEEEBGB akar i©!­élUll­t # 1000 ^beetftfét KÖTVE 3 • AT­H Btv/Ael/AA MAGYARORSZÁG QEBBEBBBBBBEBBBBBEEBEBEBGBBGBBBQEBEEEBBGEBGGEEBBEEEEBEBEBEEEBEEEBEQBEBBEEEEBBDEGBIS Schuschnigg hitet tett a dollfussi politika és Ausztria függetlensége mellett az új szövetségi gyűlés első ülésén Megerősítik az osztrák csendőrséget és a rendőrséget Bécs­ november 30.) Az új osztrák szövetségi gyűlés ma délelőtt 11 órakor tartotta alakuló gyűlését a régi osztrák parlament dísztermében. A képviselők már jóval a gyűlés megkezdése előtt nagy szám­ban jelentek meg a teremben és sorra elfoglalták helyeiket. Az új szövetségi gyűlés képe telje­sen eltér a korábbi parlamenti ülé­sek képétől. Ez a gyökeres változás nemcsak a gyűlés összetételében nyil­vánul meg — csak itt-ott, látni kép­viselőket, akik tagjai voltak a régi keresztényszocialista pártnak — ha­nem a képviselők padsorainak külső beosztásában is. Az ülésterem elülső felét a szövetségi gyűlés tagjai szá­mára tartották fenn, míg a hátrább eső és elkülönített részen az előkészí­tő szervek — a négy rendi testület tagjai foglalnak helyet, mint nézők. Azokat a padsorokat, ahol régebben az egyes pártok tagjai helyezkedtek el, a képviselők most az egyes vérerés­hez való tartozások alapján töltik­­meg. Mindegyik szakasz első részében a rendek elnökei és helyettes elnökei ülnek. A szónoki emelvény előtt rá­diókészüléket állítottak fel. A parlament épületébe csak szigorú ellenőrzés mellett lehet bejutni. Bent a teremben a nagyközönség számára fentartott egyes emelvényeket eskü­zudta és nem tudja megakadályozni, hogy az új Ausztria szelleme és ál­lami megújításának alapzata — név­től és személytől függetlenül — töret­len erővel fenn ne maradjon. A kancellár hangoztatta ezután, hogy az új törvényhozó testületek munkájának alaptétele az kell hogy legyen, hogy a politikai erőjátékokat mellőzve, az új idők követelmén­yeinek megfelelő gyors és készséges szellem­ben dolgozzanak, anélkül, hogy szem elől tévesszék az igazi népképviselet működését. A munkálatok súlypontja — mondotta — mindenesetre az elő­készítő szerveken nyugszik. A külpolitikát érintve a kancellár kijelentette, hogy Ausztria békében és barátságban akar élni valamennyi állammal. Mi — mondotta — nem ke­resünk viszályokat és arra törekszünk, hogy nyugodtan­ élhessünk. Különös nyomatékkal hangoztatta, bo°gy Auszt­ria népiét és német is marad. • Ausztriának —­ mondotta a kancel­lár a továbbiakban —a becsületbeli kö­tel­ess­ége, hogy­­ az országban maradt kevés nemzetiség számára mintaszerű oltalmat biztosítson. Ausztria függetlensége és belső belsése A kancellár ezután behatóan foglal­kozott az ország fontos társadalmi és népjóléti kérdéseivel. Hangoztatta, hogy feltétlenül meg akarja oltalmaz­ni és védeni Ausztria fennállását. Akik előbb tüzet gyújtanak, amely könnyen egy egész országot lángba boríthat és azután szemére vetik a kö­­telességszerűen közbelépő tűzoltóság­nak, hogy oltás közben vízkárokat okozott, olyan módszert használnak, amely sokkal áttetszőbb, semhogy ke­resztül ne lássanak rajta. Fontos, — mondotta a továbbiakban a kancellár — hogy Ausztriának meg­legyen a szükséges felszereltsége ahoz, hogy védelmét biztosíthassa. Ebből a célból szükség van arra, hogy a rend­őrséget és a csendőrséget megerősít­sék. Az állami gondolat ápolása érde­kében szükség van arra is, hogy egy­séges testneveléssel és sportszerű ki­képzéssel rendszeres hazafias iskolá­zásban részesítsék az ifjúságot, ami­vel szívükbe oltják az új Ausztria tudatát. A gazdasági kérdésekről­ szólva, a kan­cellár az ország háláját tolmá­­csolja Nagy-Britanniának, Francia­­országnak és Olaszországnak azért az előzékenységért, melyet az illető ál­lamok ezen a téren Ausztria irányá­ban tanúsítottak. Meg-megújuló nagy tetszéssel foga­dott beszédét a kancellár azzal fedezte be, hogy a kormány rendületlenül hű marad Ausztriához. lönítették egymástól, úgyhogy ezek között többé nincs szabad átjárás. Hoyos gróf megnyitó beszéde A kormány tagjai délelőtt tizenegy órakor léptek a terembe- kevéssel utóbb Hoyos Rudolf, az államtanács elnöke, aki egyben a szövetségi ta­nács ülését is vezeti, megnyitotta az illést. Hoyos az ügyrendi szabályzat értelmében előbb kijelölte a jegyzőket és rendfentartókat, majd hosszabb beszédben üdvözölte az új házat. Beszédét ezekkel a szavakkal kezdte: A haza minden előtt. Hálás szavak­ban emlékezett meg Dollfuss kancel­lárról, aki az új állam és az új alkot­mány halhatatlan megteremtője volt, majd felszólította az új törvényhozó­kat, akik — mint mondotta — összes­ségükben Ausztriát képviselik, hogy a régi demokrácia elavult módszerei­vel szakítva az új idők szellemében és Ausztria megújításának jegyében vé­gezzék feladatukat. Őszinteség, tekin­tély, munka, építés, együttműködés, jövő és cél: e szavak legyenek irány­adók munkájukban. Befejezésül az osztrák himnusz szavait idézte: »Is­ten áldjon, Isten óvjon mindörökké, Ausztriák Az elnök szavait élénk tetszéssel fogadták. Schuschnigg az új Ausztriáról Utána Schuschnigg kancellár emel­kedett szólásra. A kancellár az új törvényhozó testületek és általában az új Ausztria feladatait taglalta be­szédében. Fejtegetéseiben ő is min­denekelőtt Dollfuss kancellár emléké­nek hódolt, aki legfőbb építőmestere volt — mondotta — az új Ausztriá­nak. — Az a csapás. — folytatta — ame­lyet előre megfontolt eltökéltséggel intéztek egész Ausztria ellen, nem (93). december 1. szombat Harc a gyermekért kardpárbajjal és árvaszéki perrel (A Magyarország tudósítójától.) Néhány héttel ezelőtt sokat beszéltek ar­ról a pár­bajról, amely egy ismert tőzsdebizományos és egy volt automobilgyári igazgató között folyt le. A kardpárbajra — az elterjedt hí­rek szerint — családi természetű okok miatt került sor. A tőzsdebizományos fele­ségének első férje az automobilgyári igaz­gató volt és a pesti társaságokban ebből a körülményből következtettek a párbaj hát­terére. A felek közötti küzdelem most az árva­széken folytatódott. A tőzsdebizományos kérvénnyel fordult a főváros árvaszéké­hez, mint gyámhatósághoz és azt kívánta, hogy felesége ötéves kisfiát, aki jelenleg apja, a volt automobilgyári igazgató gon­dozásában áll, vegyék el apjától és adják vissza anyjának. Ezt a kérést azzal indo­kolta a második férj, hogy felesége első házasságát­­az apa hibájából bontotta fel a bíróság, ezenkívül az apa elidegeníti anyjától a gyermeket. Az apa a kérelem elutasítását kérte. El­ismerte, hogy a házasságot az ő vétkessége miatt bontották fel, azonban ez közös meg­egyezés alapján történt ilyen módon. Elő­zően ugyanis a szülők közjegyző előtt meg­állapodtak és akkor az anya lemondott gyermekéről. A fiú a különválás ideje alatt anyjánál lakott, aki az apa szerint gyer­mekét elhanyagolta és úgy viselkedett, ami miatt a férj a váláshoz ragaszkodni volt kénytelen. A bizonyítási eljárás lefolytatása után az árvaszék salamoni döntést hozott az ügyben. A gyermeket otthagyta apjánál, sőt megengedte, hogy anyja naponként együtt lehessen vele, de szigorúan meg­intette az apát is, hogy a gyermeket ne idegenítse el anyjától és erre kísérletet se tegyen, így oldotta meg az árvaszék a gordiusi csomót, amelyet az ügyben szereplő fér­fiak néhány héttel ezelőtt már karddal igyekeztek kettévágni. Szóld László gyszerész ártatlan (A Magyarország tudósítójától.) Jelentettük tegnap, hogy a f­end­őr­ség őrizetbe vette Szóld László pestszent­­erzsébeti gyógyszerészt, aki ellen Zsarnóczay Frigyes gyógyszerész­­gyakornok halálos ágyán súlyos vá­dat emelt Szoldot azonban csütörtök este kihallgatása után, amely teljesen tisztázta, szabadlábra helyezték.

Next