Magyarország, 1934. december (41. évfolyam, 271-294. szám)
1934-12-01 / 271. szám
2 kezdte büntetésének kitöltését. Jó magaviseletű rabnak bizonyult. Ez év nyarán feltételesen szabadon bocsátották. Büntetésének egyharmadrészét elengedték. A fogság teljesen megtörte a malomigazgatót. Nem tudott megbirkózni azokkal a nehézségekkel, amelyek reá, a kiszabadult fegyencre vártak. Családja hiába vette körül aggódó szeretettel, szomorúan látták, hogy az igazgató idegei teljesen tönkrementek. Meghasonlott magával és végzetes tervekkel foglalkozott. Nem sikerül az új élet A Logodi ucca 71. számú házban vett ki lakást a Schwimmer-család. Innen indult el nap-nap után állást keresni a volt igazgató. Útjairól egyre levertebben, reményvesztettebben tért haza. Egyre azt hajtogatta, hogy a társadalom kivetette őt és nem tud elhelyezkedni. Folyton kísérti szerencsétlen ügye és a fogságban eltöltött hosszú idő. Két nappal ezelőtt Schwimmer Leó eltűnt lakásáról. Családja mindenfelé kereste, de sehol sem találták. Bejelentették az eltűnést a rendőrségen is. Megindult a nyomozás, de a rendőrség sem tudta Schwimmer Leó hollétét megállapítani. — Most már tudják, hogy lakásáról egyenesen a svábhegyi nagyszállóba ment, szobát bérelt és itt készült a halálra. Alig néhány pengő volt nála. Tegnap megírta búcsúleveleit.Ma reggel küldönccel elküldte egyik búcsúlevelét sógorának, Bökény Artúr szőlőbirtokosnak, azután hozzálátott szörnyű tettéhez. Búcsúlevelek A rendőr orvos csaknem félóráig vizsgálta Selnvimmer Leó sérüléseit. Először felvágta mindkét karján az ereit, azután háromszor mellbeszúrta magát és amikor már több sebből vérzett, a mindenáron meghalni vágyó ember őrjöngeni kezdett, össze-vissza vagdalta magát a konyhakéssel. Mintegy 10 sebet ejtett magán, nyilvánvalóan öntudatlanul így találtak rá a délelőtti órákban. Sógorának írt búcsúlevelében megrázó szavakkal ecseteli, milyen reménytelen az élet az ő számára. És hogy nincs más kiút, mint a halál. A rendőrségnek is írt, röviden közli, hogy önszántából, saját kezével vet véget elrontott életének. Az egykori malomigazgató bocsánatot kért néhány sorban a szálloda igazgatóságától, amiért tettével ilyen kellemetlenséget okozott. És közölte az igazgatósággal, hogy kabátjának zsebében és pengőt találnak, a szállodában töltött kétnapi számlára. Komlós Jenő I ( HEQEBEBF1EBBEBBBBDBBEGEEEBGB akar i©!élUllt # 1000 ^beetftfét KÖTVE 3 • ATH Btv/Ael/AA MAGYARORSZÁG QEBBEBBBBBBEBBBBBEEBEBEBGBBGBBBQEBEEEBBGEBGGEEBBEEEEBEBEBEEEBEEEBEQBEBBEEEEBBDEGBIS Schuschnigg hitet tett a dollfussi politika és Ausztria függetlensége mellett az új szövetségi gyűlés első ülésén Megerősítik az osztrák csendőrséget és a rendőrséget Bécs november 30.) Az új osztrák szövetségi gyűlés ma délelőtt 11 órakor tartotta alakuló gyűlését a régi osztrák parlament dísztermében. A képviselők már jóval a gyűlés megkezdése előtt nagy számban jelentek meg a teremben és sorra elfoglalták helyeiket. Az új szövetségi gyűlés képe teljesen eltér a korábbi parlamenti ülések képétől. Ez a gyökeres változás nemcsak a gyűlés összetételében nyilvánul meg — csak itt-ott, látni képviselőket, akik tagjai voltak a régi keresztényszocialista pártnak — hanem a képviselők padsorainak külső beosztásában is. Az ülésterem elülső felét a szövetségi gyűlés tagjai számára tartották fenn, míg a hátrább eső és elkülönített részen az előkészítő szervek — a négy rendi testület tagjai foglalnak helyet, mint nézők. Azokat a padsorokat, ahol régebben az egyes pártok tagjai helyezkedtek el, a képviselők most az egyes véreréshez való tartozások alapján töltikmeg. Mindegyik szakasz első részében a rendek elnökei és helyettes elnökei ülnek. A szónoki emelvény előtt rádiókészüléket állítottak fel. A parlament épületébe csak szigorú ellenőrzés mellett lehet bejutni. Bent a teremben a nagyközönség számára fentartott egyes emelvényeket esküzudta és nem tudja megakadályozni, hogy az új Ausztria szelleme és állami megújításának alapzata — névtől és személytől függetlenül — töretlen erővel fenn ne maradjon. A kancellár hangoztatta ezután, hogy az új törvényhozó testületek munkájának alaptétele az kell hogy legyen, hogy a politikai erőjátékokat mellőzve, az új idők követelményeinek megfelelő gyors és készséges szellemben dolgozzanak, anélkül, hogy szem elől tévesszék az igazi népképviselet működését. A munkálatok súlypontja — mondotta — mindenesetre az előkészítő szerveken nyugszik. A külpolitikát érintve a kancellár kijelentette, hogy Ausztria békében és barátságban akar élni valamennyi állammal. Mi — mondotta — nem keresünk viszályokat és arra törekszünk, hogy nyugodtan élhessünk. Különös nyomatékkal hangoztatta, bo°gy Ausztria népiét és német is marad. • Ausztriának — mondotta a kancellár a továbbiakban —a becsületbeli kötelessége, hogy az országban maradt kevés nemzetiség számára mintaszerű oltalmat biztosítson. Ausztria függetlensége és belső belsése A kancellár ezután behatóan foglalkozott az ország fontos társadalmi és népjóléti kérdéseivel. Hangoztatta, hogy feltétlenül meg akarja oltalmazni és védeni Ausztria fennállását. Akik előbb tüzet gyújtanak, amely könnyen egy egész országot lángba boríthat és azután szemére vetik a kötelességszerűen közbelépő tűzoltóságnak, hogy oltás közben vízkárokat okozott, olyan módszert használnak, amely sokkal áttetszőbb, semhogy keresztül ne lássanak rajta. Fontos, — mondotta a továbbiakban a kancellár — hogy Ausztriának meglegyen a szükséges felszereltsége ahoz, hogy védelmét biztosíthassa. Ebből a célból szükség van arra, hogy a rendőrséget és a csendőrséget megerősítsék. Az állami gondolat ápolása érdekében szükség van arra is, hogy egységes testneveléssel és sportszerű kiképzéssel rendszeres hazafias iskolázásban részesítsék az ifjúságot, amivel szívükbe oltják az új Ausztria tudatát. A gazdasági kérdésekről szólva, a kancellár az ország háláját tolmácsolja Nagy-Britanniának, Franciaországnak és Olaszországnak azért az előzékenységért, melyet az illető államok ezen a téren Ausztria irányában tanúsítottak. Meg-megújuló nagy tetszéssel fogadott beszédét a kancellár azzal fedezte be, hogy a kormány rendületlenül hű marad Ausztriához. lönítették egymástól, úgyhogy ezek között többé nincs szabad átjárás. Hoyos gróf megnyitó beszéde A kormány tagjai délelőtt tizenegy órakor léptek a terembe- kevéssel utóbb Hoyos Rudolf, az államtanács elnöke, aki egyben a szövetségi tanács ülését is vezeti, megnyitotta az illést. Hoyos az ügyrendi szabályzat értelmében előbb kijelölte a jegyzőket és rendfentartókat, majd hosszabb beszédben üdvözölte az új házat. Beszédét ezekkel a szavakkal kezdte: A haza minden előtt. Hálás szavakban emlékezett meg Dollfuss kancellárról, aki az új állam és az új alkotmány halhatatlan megteremtője volt, majd felszólította az új törvényhozókat, akik — mint mondotta — összességükben Ausztriát képviselik, hogy a régi demokrácia elavult módszereivel szakítva az új idők szellemében és Ausztria megújításának jegyében végezzék feladatukat. Őszinteség, tekintély, munka, építés, együttműködés, jövő és cél: e szavak legyenek irányadók munkájukban. Befejezésül az osztrák himnusz szavait idézte: »Isten áldjon, Isten óvjon mindörökké, Ausztriák Az elnök szavait élénk tetszéssel fogadták. Schuschnigg az új Ausztriáról Utána Schuschnigg kancellár emelkedett szólásra. A kancellár az új törvényhozó testületek és általában az új Ausztria feladatait taglalta beszédében. Fejtegetéseiben ő is mindenekelőtt Dollfuss kancellár emlékének hódolt, aki legfőbb építőmestere volt — mondotta — az új Ausztriának. — Az a csapás. — folytatta — amelyet előre megfontolt eltökéltséggel intéztek egész Ausztria ellen, nem (93). december 1. szombat Harc a gyermekért kardpárbajjal és árvaszéki perrel (A Magyarország tudósítójától.) Néhány héttel ezelőtt sokat beszéltek arról a párbajról, amely egy ismert tőzsdebizományos és egy volt automobilgyári igazgató között folyt le. A kardpárbajra — az elterjedt hírek szerint — családi természetű okok miatt került sor. A tőzsdebizományos feleségének első férje az automobilgyári igazgató volt és a pesti társaságokban ebből a körülményből következtettek a párbaj hátterére. A felek közötti küzdelem most az árvaszéken folytatódott. A tőzsdebizományos kérvénnyel fordult a főváros árvaszékéhez, mint gyámhatósághoz és azt kívánta, hogy felesége ötéves kisfiát, aki jelenleg apja, a volt automobilgyári igazgató gondozásában áll, vegyék el apjától és adják vissza anyjának. Ezt a kérést azzal indokolta a második férj, hogy felesége első házasságátaz apa hibájából bontotta fel a bíróság, ezenkívül az apa elidegeníti anyjától a gyermeket. Az apa a kérelem elutasítását kérte. Elismerte, hogy a házasságot az ő vétkessége miatt bontották fel, azonban ez közös megegyezés alapján történt ilyen módon. Előzően ugyanis a szülők közjegyző előtt megállapodtak és akkor az anya lemondott gyermekéről. A fiú a különválás ideje alatt anyjánál lakott, aki az apa szerint gyermekét elhanyagolta és úgy viselkedett, ami miatt a férj a váláshoz ragaszkodni volt kénytelen. A bizonyítási eljárás lefolytatása után az árvaszék salamoni döntést hozott az ügyben. A gyermeket otthagyta apjánál, sőt megengedte, hogy anyja naponként együtt lehessen vele, de szigorúan megintette az apát is, hogy a gyermeket ne idegenítse el anyjától és erre kísérletet se tegyen, így oldotta meg az árvaszék a gordiusi csomót, amelyet az ügyben szereplő férfiak néhány héttel ezelőtt már karddal igyekeztek kettévágni. Szóld László gyszerész ártatlan (A Magyarország tudósítójától.) Jelentettük tegnap, hogy a fendőrség őrizetbe vette Szóld László pestszenterzsébeti gyógyszerészt, aki ellen Zsarnóczay Frigyes gyógyszerészgyakornok halálos ágyán súlyos vádat emelt Szoldot azonban csütörtök este kihallgatása után, amely teljesen tisztázta, szabadlábra helyezték.