Magyarország, 1935. augusztus (42. évfolyam, 173-197. szám)
1935-08-01 / 173. szám
^935^ngnszt^1^8nt8r15k MAGYARORSZÁG Ua—mBM iMlUÜMJfattKá fdaiMMttMB im •, ír ÜMHÉmJ3 KIÁLTÓ SZÓ A PUSZTÁBAN Az Alföld tragédiáiának kérdéséhez A víz a szerves élet leglényegesebb feltétele. A növényzet életműködéséhez szükséges vízmennyiség nagy részét a talajvízből meríti. A talajvíz a csapadékvizeknek a talajba szivárgott része, amely rendszerint a talaj felszíne alatt helyeződik el. Ha a csapadékvíz beszivárgott,akkor a felszíni párolgás a talaj belsejébe hatol és ott kiszáradást okoz, ami a növényzet életműködését hátrányosan befolyásolja. A száradás bekövetkezése alkalmával azonban a talajvíz a talajszemcsék közti hézagokból alakult hajszálcsöveken felfelé áramlik és ez a természeti tünemény adja a magyarázatát annak, hogy a növényzet aránylag sokáig bírja a csapadék hiányát. Minél mélyebben helyeződik el a talajvíz színe, annál kevésbé elégítheti ki a talajvíz a növényzet vízszükségletét és ezért a termőföld minősége és értéke főleg a talajvízszín állásának függvénye. A legértékesebb az a termőtalaj, amelynek bensőjében a talajvíz színe a növényzet életigényeinek legmegfelelőbb mélységben helyeződött el. Ha a talajvíz színe a kívánatos mélységnél magasabb helyzetű, akkor az épúgy hátrányos a növényzet legnagyobb részére, mint annak a kelleténél mélyebb fekvése. Minél magasabb a talajvíz színe, annál inkább nő e hátrány és legkedvezőtlenebb a helyzet akkor, ha a talajvíz a talaj színét elborítja. Az ily területet mocsarasnak nevezik. A mocsaras terület kultúrnövények termesztésére általában alkalmatlan és ezért nagy nemzetgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy lecsapolás útján alkalmas termőfölddé alakítsák. A mocsaras terület felszínét a talajvíz azért borítja el, mert az őt körülövező magasabban fekvő területekről reázúduló víz semerre nem folyhat el róla és el sem szivároghat. A lecsapolás feladata tehát arra irányul, hogy a felesleges vízmennyiség e területekről eltávozhassék és ott többé össze se gyűlhessék. E feladat leggazdaságosabb megoldása az, amely a víznek önmagától való lefolyását biztosítja, ami oly állandó esésű csatornával oldható meg, melynek fenékmélysége a lecsapolandó terület legmélyebb pontjának szintje alatt indul el valamely mélyebben fekvő vízbefogadó felé. Az ily csatorna létesítése a mocsaras területet övező magasabb fekvésű és a lefolyást gátló területek bevágását teszi szükségessé. Ha azonban e bevágás mélyebbre hatol a talajvíz színénél, akkor az átvágott területek talajvize a természet törvényét követve, a bevágás felé áramlik és ezáltal e termőföldek talajvízszínállása — a talajminőségtől és a geológiai viszonyoktól függően — messze kihatóan, esetleg kilométerekre terjedően, lesüllyed. A talajvízszín süllyedése, azokra a területekre nézve, amelyeknek talajvízszínállása eredetileg kielégítő volt, végzetessé válik, mert nagyban csökkenti, esetleg teljesen meg is szüntetheti a talajvíz tápláló szerepét és a termőréteg káros kiszáradását és más hátrányát is eredményezheti. Az Alföldön végrehajtott lecsapolásoknál a »bevágás« megoldását követték, amely megfelelő viszonyok között mindenkor sikerrel járt. Az Alföld viszonyainak azonban e sablonos módszer alkalmazása nem nyújt kellő megoldást, amint ezt a mind sűrűbben felhangzó jogos panaszok igazolják. A lecsapolás ténye, haszontalan területeknek termőfölddé való átalakítása, nemzetgazdasági szempontból felbecsülhetetlen jelentőségű. A vadvizek, mocsarak fentartására irányuló felfogások teljesen alaptalanok, mert a kellő vízmennyiséggel ellátott növényzet párolgása, lényegesen nagyobb az álló víztükör párolgásánál. A hibát nem is a lecsapolás végrehajtása, hanem a körülmények kellő mérlegelésének hiánya okozta és így történt meg az, hogy míg egyrészről haszontalan területekből hasznosak alakultak, addig másrészről — esetleg jóval nagyobb — kultúrtermetek természetadta viszonyai hátrányosan megváltoztak. E végzetes hibának mélyreható oka abban található, hogy egyrészt a jogalkotások a kor haladásától messze elmaradnak, másrészt az irányítást és vezetést többnyire a gyakorlati élet követelményeitől megedzett és az előrelátást kimerítő rátermettség mellőzése jellemzi. A talajvíz az ingatlannak lényeges alkatrésze és oly szoros tartozéka, amelyre a tulajdonjog korlátlanul ugyanúgy kiterjed, mint az ingatlant alkotó bármely más kőzetre. A talajvíznek káros mértékű, vagy a tulajdonos tudta és hozzájárulása nélkül való csökkentése vagy elvonása a tulajdon ellen époly sérelem, mint bármely más tartozékának jogtalan eltulajdonítása, vagy rongálása. A tulajdonjognak a talajvízre kiterjedő feltétlen hatálya azonban semmiféle jogalkotásban védelmet nem talál, miért is elsőrendű köérdek fűződik ama jogalkotás megteremtéséhez, amely ily tragikus nemzetgazdasági hibák megelőzésére és a már megtörtént hiba jóvátételének elősegítésére alkalmas. A talajvíz energiájával való gazdálkodás helytálló szabályozását szolgáló törvény fő irányelveinek oda kellene irányulnia, 1. hogy minden oly mélyépítmény létesítése előtt, mely a talajvíz természetes egyensúlyának megbontásával jár, a geológiai vizsgálatra támaszkodó talajvízállási rétegterv készítését kötelezővé tegyék. 2. hogy út, vasút, hajózó- vagy belvízlevezető csatorna, folyamszabályozás, általában minden mélyépítmény létesítése előtt, az érdekeltek bevonásával, megállapíttassanak mindazon helyek, amelyeken a talajvízszin sülyesztése a termőképességet csökkentené és hogy ily helyeken a létesítmények megvalósítása csak a talajvíz természetes egyensúlyi helyzetének biztosítása ellenében (pl- szádfal alkalmazásával) váljék engedélyezhetővé, 3. hogy a lecsapolás művelete csak az arra alkalmas helyen tekintessék önálló technikai műveletnek, egyébként pedig — ha a terep alakulata lehetővé teszi — a magasabb területek talajviszonyainak javításával legyen kapcsolatos olyként, hogy a feladat lépcsőzetes elrendezéssel, közbenső átemeléssel, majd megosztott csatornákkal (övcsatornákkal) oldassák meg, 4. amennyiben a mélyépítmény létesítésével kapcsolatosan elkerülhetetlen lenne a talajvíz egyensúlyi helyzetének káros megbontása és köze érdek is fűződnék hozzá, úgy az érdekelt tulajdonosok, az elszenvedett tulajdoni korlátozásért, teljes értékű kártalanításban részesüljenek. 5. hogy elsőrendű állami feladatnak tekintessék az Alföldön kialakult hibás helyzet sürgős kijavítása olyként, hogy a talajvíz egyensúlyi helyzetét károsan befolyásoló csatornaszakaszokat, kívülről vízzáróvá szigetelt, zárt csatornákkal pótolják és a pótolt nyílt szakaszokat betemessék vagy esetleg ehelyett szádfalak alkalmazásával állítsák helyre a talajvízszín egyensúlyi helyzetét. Az első és felületes benyomás e néhány, de sok szempontot sűrítő irányelv megvalósítását költségesnek ítéli, de az ily befektetés, a mindjobban növekvő károsodással szemben, csak elenyészőnek bizonyulhat. * A magánmérnökök társadalmának legnagyobb része, hamis jelszavak következtében, vagy másfél évtizede csaknem teljes tétlenségre van kárhoztatva, holott ama jelentős érték nélkülözésének fényűzését, melyet e társadalom felkészültsége jelent, a csonka ország nem engedhetné meg magának. E társadalom egy része hamarosan felismerte az Alföld veszedelmét és több mint egy évtizede minden erejével igyekezett felhívni rá a figyelmet, de törekvése kiáltó szóként hangzott el a pusztában. Tessék őket sorompóba szólítani, oda, ahol az Alföld tragédiája folyik. Bleier Sándor mérnök 40 éve a világot uraló eredeti angol Champion kerékpárokat havi 20 P és saját ké* Smaffm,,szítésű kitűnőRoyal Star kerékpárokat 180 P-ért havi 16 P részletre, kerékpáralkatra•sekel rendkívül olcsó leszállított gyári árban LÁNG JAKAB és FIA kerékpárnagykereskedés, Budapest, réssel körel 41. Kérjen ingyen nagy képes árjegyzéket. Bornemisza Géza tett az ipari miniszter Ugyancsak ő vezeti ideiglenesen a kereskedelmi tárcát is Petneházy iparügyi államtitkár marad . Beavatóhely szerint az eredeti elgondolás jutott érvényre (A Magyarország tudósítójától.) A holnapi reggeli hivatalos lapban megjelenik az új ipari, valamint a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter kinevezése. A Magyarország már a múlt héten beszámolt a minisztérium szétválasztásával, illetve az új iparügyi minisztérium felállításával kapcsolatos tervekről, majd a szétválasztásra vonatkozó rendelet megjelenésekor ismertettük, hogy az ügykörök hogyan oszlanak meg a két minisztérium között. Megírtuk azt is, hogy politikai körök tudomása szerint kereskedelmi és közlekedési miniszterré Bornemisza Gézát, iparügyi miniszterré pedig Petneházy Antalt, az újonnan felállított iparügyi minisztérium államtitkárát nevezik ki. Ilyen előzmények után ma délben meglepetésszerűleg terjedt el az a hír, hogy a kinevezések holnap valóban megjelennek, de iparügyi miniszterré Bornemisza Gézát nevezik ki és egyben Bornemisza kap megbízást a kereskedelmi tárca ideiglenes vetésére is. A hírt a kora délutáni órákban politikai körökben is megerősítették. MH mond a beavatott hety? A Magyarország munkatársa a hírrel kapcsolatban elsősorban beavatott helyhez intézett kérdést, ahol azt a felvilágosítást adták, hogy az iparügyi miniszteri tárca betöltése az eredeti elgondolásoknak megfelelően történt s az egyes lapokban időközben mejelent személyi kombinációk kizárólag a publikum köréből származtak. Hasonló magyarázatot adtak a Magyarország munkatársának a nemzeti egység pártjának vezető köreiben is. Hivatkoztak arra, hogy a nemzeti egység pártjának egyik legelső értekezletén Gömbös Gyula miniszterelnök bejelentette az iparügyi minisztérium felállításáról szóló törvényjavaslat benyújtását s egyben már akkor közölte a párt képviselőivel, hogy iparügyi miniszterré Bornemisza Gézát szemelte ki. Ez a hír annak idején be is járta a sajtót és május elején, amikor az iparügyi minisztérium felállításáról szóló törvényjavaslatot a képviselőhöz tárgyalta, mind a politikusok körében, mind a gazdasági élet vezetői között az a felfogás uralkodott, hogy a törvényjavaslat alapján megszervezendő minisztérium első vezetője Bornemisza Géza lesz. Híres kombinációk vándorlása A későbbi hetekben vetődtek fel újabb és újabb kombinációk. Júniusban nevezték ki Petneházy Antalt a kereskedelmi minisztérium államtitkárává és ezzel a kinevezéssel kapcsolatban erősödött mindinkább az a hír, hogy attól az elgondolástól, amelyet Gömbös Gyula miniszterelnök a pártértekezleten bejelentett, a kormány később eltért és Petneházy Antalt szemelték ki iparügyi miniszternek, míg Bornemisza Géza a kereskedelmi és közlekedési tárcát fogja megtartani. Ezt a hírt a múlt héten teljesen hitelesnek vették, noha illetékes helyen ezekről a személyi kérdésekről egyáltalában nem nyilatkoztak. Vasárnap jelent meg a minisztérium kettéválasztásáról szóló kormányrendelet, amely egyrészt az ügyrendeket osztotta szét, másrészt kettéválasztotta a minisztérium személyzetét is. Ennél az elválasztásnál Petneházy Antalt most már kimondottan iparügyi államtitkárrá nevezték ki, míg Winchkler István és Tormay Géza a kereskedelmi minisztérium kötelékében maradtak meg, mint államtitkárok. Ezt a kinevezést előjelnek tekintették és augusztus lére várták a miniszteri kinevezéseket, változatlanul fentartva azt a kombinációt, amely június eleje óta tartja magát és az utóbbi hetekben erősödött meg. Ezek a kombinációk általában koraiak voltak, Gömbös Gyula miniszterelnök eredeti elgondolása mellett maradt. Bornemisza Géza kinevezésére tett javaslatot a kormányzónak. A kereskedelmi tárca ügyében végleges döntés még nincs, kétségkívül átmenetnek tekinthető az a helyzet, hogy Bornemisza Géza megbízást kapott a kereskedelmi minisztérium vezetésére is Ennek a tárcának betöltése ősszel várható. Étvágytalanságnál, gyomorhurutnál, gasztrikus láznál,bélrekedésnél,emésztési renyheségnél, anyagcserezavaroknál, csalánkiütésnél és bőrviszketésnél a természetes Ferenc József keserűvíz rendbehozza a gyomor és a belek működését s megszabadítja a testet a felgyülemlett rothadó anyagoktól. Az orvostudomány számos úttörője megállapította, hogy a Ferenc József víz abszolút megbízható hashajtó, s ezért az emésztőszervek megbetegedéseinek kezelésénél állandóan alkalmazható.