Magyarország, 1935. október (42. évfolyam, 223-249. szám)

1935-10-01 / 223. szám

1 kinthető. A panasznak ezt a részét tehát a bíróság''elutasítja. A detektívek • alkalmi­zása megfélemlítheti a közönséget" .A detektívek alkalmazását ellenben e bíróság már nem találja ménén ijed­­hetőnek, mert ha a bizottságnak aggá­lyai vannak az aláírások valódisága tekintetében, csupán annyit tehet, hogy 'int ájánlási íveket a döntés­ után ' a- :.' j ?.Y: ' " ' r - -ar a királyi ügyészséghez teszi át, eset­leges eljárás megindítása céljából. De­tektívek alkalmazását a bíróság azért sem, tartja megengedhetőnek, mert a detektívek alkalmazása a választók megfélemlítését eredményezhet­i. . Foglalkozott a­ bíróság a panasznak azzal a részével is, am­ely szerint a bi­zottság különbséget tett nagy- és kis­­pártok között. Megállapítja a bíróság, hogy ilyen különbségtétel a törvény értelmében nem lehetséges, de viszont megállapítja azt is, hogy ez a megkü­lönböztetés a továbbiakban a válasz­tási bizottság eljárására nem volt­ be­folyással és így a panasz eme részé­nek sem, ad helyt. MAGYARORSZÁG 1835. október 1. kedd „A bizottság munkája nem volt komoly és alapos11 Részletesen vizsgálta a bíróság az ajánlások elbírálásának ügyét. A le­gitimista­­néppárt, 6668 alapajánlást nyújtott be s ekinek elbírálásakor a választási bizottság egyik tagja, Iva­rt­ics* gzt. jav­asol­ta, hogy,a. pontot,M62. jfót ajánlásra utasítsák. Ezzel szemben a­bizottság egy másik tagja az aján­lások elfogadását javasolta­ . A legitimista néppárt­­ ajánlásait­ benyújtók a bizottság állásfoglalá­sára még a határozathozatal előtt me­gtették észrevételeiket.­­ Azután a bizottság újból összeült és meghozta határozatát, amelyben 1500 aláírás pótlására utasította a legitimista nép­pártot.’•­­A bíróság ebből a körülményből megállapítja, h­ogy a bizottság mun­kája nem volt alapos és nem volt ko­moly, amire kétségtelenül következ­tetni lehet abból a tényből­ is, hogy első határozatukat utóbb megváltoz­tatták. A­­választási főbiztos is megállapí­totta, hogy a bizottság eljárása nem volt szabályszerű és megállapítását jegyzőkönyvbe vétette. itt •" " pótajánlá­st nyújtott be. A pótajánlá­sokat is segédmunkaerők végezték és az elfogadhatónak talált aláírásokat pluszjellel látták el. Általában min­den aláírás mellé bizonyos jezést­ tet­tek. A­ bíróság­­vizsgálta a benyúj­tott írót aján­lási ívékét,­ megállapí­totta, hogy­ 2199 olyan aláírás van, ahol a név mellett pluszjel szerepel. A pluszjelek A legitimista néppárt ezután 4500 Érvénytelenségi ok A bíróság­ megállapított hogy a­­bizottság eljárása szabályodn­ám? mert nem­­fogadta el a segédmunka­­erők megállapításait és csupán 900 ér­­­vényes aláírást fogadott el anélkül, hogy megjelölte volna, melyek ezek az érvényes aláírások. A bíróság úgy, já­, látta, hogy ennek, a körülménnynek döntő jelentősége volt.­­ A panaszlókat ugyanis 1500 aláíró pótlására , utasították. Kétségtelen, hogy a panaszlóknak csupán 1500 alá­írást kellett pótolniuk, holott a segéd-, erők 2199 érvényes aláírást állapítot­tak meg. A­ bíróság ezekből a h­álás­, írásokból 159-et talált nem­ meg­fel­el­tőknek, de még így is jóval 1500-on felül marad az érvényes aláírások száma. Annak a körülménynek, hogy en­nek dacára kizárták a p­essitimista néppártot a választásból, a választás kimenetelére döntő befolyása volt. A panasztók bizonyítást 'is ajánlottak fel erre. A bíróság azonban a bizo­nyítás elrendelését szükségtelennek tartotta, mert az ajánlási ívekből és egyébs­ iratokból 'megállápítottg.r-ha^siérvény'^énségi ok forog fjem ésf- Stryiss kö­vetkezménye a választás érvénytele­nítése. A panasztók azt is kérték, hogy csak a szavazást semmisítsék meg. A bíróság megállapította, hogy a .,vá­lasztási törvény­ nem ad jogi lehető­séget arra, hogy csak a választás egyik részét semmisítsék meg,­, ennél­­­­fogva az egész eljárást meg kellett semmisíteni, , ..­­. Megálla­pította a bíróság, hogy a vá­lasztás megsemmisítése azért történt, -Őreit­t a választási bizottság- szabályta­lanul járt el. "­­ Mivel a választás érvénytelenítése a választási bizottság, illetve az abban­ részt vevő Verebély Jenő elnök, Zsel­lér Imre és Jeszenszky Jenő eljárása folytén következett be, a törvény ér­telmében az ő választói joguk felfüg­gesztését ki kellett mondani. Körülbelül egy óra hosszat tartott az indokolás felolvasása. Megindultak az új választás előkészületei Politikai körökben percek­ alatt el­terjedt az ítélet híre. Maga a válasz­tás megsemmisítése bizonyos fokig már nem érte váratlanul a pártokat és a legtöbb párt körében már meg­is kezdték a választási előkészületek első lépéseit. A közigazgatási bíróság ítélete 10 megválasztott képviselőt érint. A NÉP részéről Tisetty Béla, Pézel István és Tóth András, a kereszténypárt részé­ről Petrovácz Gyula, Müller Ann­­ál és Szabó József, a nemzeti szabadelvű­p­­árt részéről Bródy­­Ernő és Magyar­ul, a szociáldemokrata párt részéről Farkas István és Gtuchinger Manó voltak a Budapest déli kerület képvi­selői.­­, * Valószínű, hogy ezek a pártok az eddigi­­listával indulnak az ,ú.i válasz­tásban. . ■ Bizonyosról veszíte­ azonban, hogy a négy párton kívül elsősorban a legi­timista párt s esetleg más pártok is ré­szt vesznek az új választásokon. A bírósá­g ítélete ugyanis nemcsak ma­gát a szervezést, hanem az egész el­járást megsemmisítette és így telje­sen élőlről kezdődik a választás, meg­kezdik az ajánlások gyűjtését és ez­után történik meg­ a szavazás. Hogy erre mikor kerül sor, ebben a pillanatban még nem lehet tudni. A törvény értelmében­, -"ugyanis ' a köz­­igazgatási bíróság ítéletét’ közli "a­ kép­­viselőház elnökségév­el, a képviselőház ..elnöksége viszont a belügyminiszter, a fiamhoz intéz átiratot és a belügym­i­­nis­zter joga az új választás kiírása. Hogy­ az­­ átiratok­­közlése mikor tör­ténik meg, azt e pillanatban még nem tudni. ■. - ,.v. ’.-.V­iS'v.V. Na és minden es­te azíriási síkerít „109 zsidó­ sportban" .Komédiában Jókai tér 10. Telefon: 18-0-20. Ellentétek­­ a bizottságban A választási bizottságnak a segéd­­munkaerők átvizsgálása alapján kel­lett volna megállapítania, hogy meny­nyi­ aláírást fogad el érvényesnek. Erősdy Sándor bizottsági tag azt az indítványt tette, hogy mivel a legiti­mista néppártnak jóval 5000-en felül van érvényes aláírása, fogadják el ajánlásaikat. Ezzel szemben Zsellér Imre­ bizottsági tag csak 900 aláírás elfogadását javasolta. Verebély elnök szavazásra tette fel a kérdést. Erősdy Sándor és Cseh An­drás azonban törvénytelennek minő­sítve a bizottság eljárását, tagságuk­ról lemondtak. A bizottság ezután Zsellér Imre indítványát fogadta,­ s ennek alapján a legitimista néppárt a választási eljárásból kiesett. Tessék kivágni és eltenni !tg És 2 A PESTI NAPLÓ-K­ÖNYVEK g | ■ 1 SZELVÉNYE | (5V| Négy darab ilyen 1-es számú szelvény bemutatása mellett 1 P-ért kapja Ig meg lapunk minden olvasója a Pesti Napló-könyvek első kötetét. — A kötet I megjelent. — Címe: André Maurois: Költi a máglyán. A szelvények beváltha­­jjá a tők .Az Esti-lapok kiadóhivatali üzlethelyiségében, Erzsébet kéről 18,valamint 12 1 rp* minden bizományosnál,lapelárusítónál,dohánytőzsdében és újságpavillonban Cyst­alpiáni?ik­i Griger listavezető lesz? Természetesen nagy erővel készül az új választásra a panasztevő legi­timista néppárt. Az általános válasz­tások alkalmával ennek a pártnak listáját Payr Hugó vezette és utána Eriednek István, harmadiknak pedig Griger Miklós következett. Egyelőre nincs döntés abban, hogy ugyanezzel a listával indulnak-e. A­­.legitimista néppárt elnöke Griger Miklós ugyanis az általános választásokon nem ka­pott mandátumot és így lehetséges, hogy most Griger kerül a lista élére. A döntést a ma esti zárt vezetőségi ér­tekezlet fogja meghozni. Payr Hugó a bűnügyi eljárásról Munkatársunk a közigazgatási bi­zottság ítéletének kihirdetése után beszélt Payr Hugóval az új válasz­tásokról. Payr csupán annyit mon­dott, hogy a ma esti pártvezetőség fog dönteni, egyebekben pedig a köz­igazgatási bíróság ítéletével kapcso­latosan a következőket mondta: — A bírói ítélet indokolásában ben­ne foglaltatik, hogy a választási ira­tokból bizonyítás nélkül is megálla­píthatók azok a törvénytelenségek, amelyeket Verebély Jenő választási elnök és két választási bizottsági tag­­követett el s amellyel minket a vá­lasztásban való részvételtől elütöttek. Ez eléggé megvilágítja azt a szándé­kot, amivel a választások alatt egye­sek a nekik nem tetsző és nem kedves pártokat elnyomták. — A bíróság ítélete teljes mérték­ben igazolta petíciónkat és teljes elégtételt szolgáltatott nekünk. Re­mélem, hogy a Verebély és társai el­len folyamatba tett bűnügyi eljárás, továbbá fegyelmi eljárás során igen érdekes dolgokat fogunk bizonyíthat­ni. Politikai körökben egyébként igen sokat beszélnek a közigazgatási bíró­ság ítéletének arról a részéről is, amellyel Verebély Jenő, Zsellér Imre és Jeszenszky Jenő választói jogát egy évre felfüggesztette. Verebély nem lehet felsőházi és örökös bizottsági tag A közigazgatási bíróság ítélete a városházán nagy feltűnést keltett.­­Verebély Jenő, a Wolff-párt egyik alii vezére és a keresztény községi párt­ vezető tényezője. Az ítélet folytán előreláthatólag elveszti örökös bizott­sági tagságát, nem lehet felsőházi tag sem­ Szepesváry tanácsnok, a közjogi osztály vezetője, felkereste Szenig polgármestert és hosszasan tanácskoz­­zott vele. A tanácskozás után Szendy polgár­mester a következőket mondot­ta a Magyarország­nak: _ — Megvárjuk az ítélet és indokolási kézbesítését. Csak mindkettőnek a ki­kézbesítése után leszünk abban a helyzetben, hogy intézkedéseket tehes­sünk. Mivel Verebély Jenő két funk­ciója közül a felsőházi a nagyobb, meg kell még várnunk a felsőház in­tézkedését is, csak azután kerül a sor döntésre az örökös tagság kérdésében. A városházán nagy vita támadt ar­ról, hogy milyen paragrafusok alap­ján fosztják meg mandátumától Vere­­bély Jenőt. A 128. paragrafus alapján történt a döntés. Ennek első szakasza azt mondja: " A bíróság ítéletében öt évnél nem hosszabb időre felfüggeszti annak a­­személynek a választójogát és vá­laszthatóságát, akinek cselekvése a választás érvénytelenítését okozta, így tehát nem politikai jogaitól fosztják meg Verebély Jenőt, hanem választhatósága semmisül meg. Az 193­1. évi 18. törvénycikk, az új fővárosi törvény 23. paragrafusa fog­lalkozik az örökös bizottsági tagság­gal. Ezeket mondja:­­— Az örökös tagot életfogytiglan választják meg, ha csak olyan hely­zetbe nem jut, hogy amiatt a törvény értelmében törvényhatósági bizottsági tag nem lehet. Verebély ilyen helyzetbe jutott, így elveszti örökös bizottsági tagságát. A bíróság ítélete nem azt jelenti, hogy egy ciklusra veszti el bizotsági tagsá­gát, hanem azt, hogy örökös bizott­sági tagnak meg sem választható többé. Az új fővárosi törvény ugyanis mindössze huszonkettőben állapítja meg az örökös bizottsági tagok szá­mát. Jelenleg harminc örökös bizott­sági­ tag van, illetőleg­ a közelmúlt­ban egy meghalt, most pedig Vere­bély elveszti örökös bizottsági tagsá­gát. A törvény szerint örökös bizottsági tagválasztásra csak akkor kerülhet sor, ha kihalás vagy más okok foly­tán 21-re esik le a bizottsági tagok száma, Verebély, tehát hosszú ideig nem lehet a fővárosnál örökös bizott­sági tag. A törvény kimondja még, hogy nem lehet felsőházi tag, aki nem tagja az őt kiküldő testületnek. Verebély a jövőben nem tagja a törvényhatóság­nak, nem lehet felsőházi tag sem. Hogy ki kerül be helyére a felső­házba? A városházán kétszer is tar­tottak póttagválasztást, mert az elsőt megsemmisítette a közigazga­tási bíróság. Az új választás szerint Barczy-Barczen Gábor volna soron, ő azonban nem tag­ja a törvényható­ságnak, íg­y nem lehet felsőházi tag sem. Az új felsőházi tag: Rotzenhardt János. Egyéb bonyodalmak is vannak Ve­rebél­y körül, Verebély a Beszkár al­­elnöke. A törvény nem zárja ki azt, hogy nembizottsági tag is lehet akár­melyik üzem igazgatóságának a tag­ja, de ilyen fontos pozícióban nem­bizottsági tagot nem igen szoktak szerepeltetni. Most megindult az ak­ció, hogy Verebélynek legalább ezt a pozícióját mentsék meg, más oldal­ról viszont követelik, hogy ebből a pozícióból is távozzék. A döntő paragrafus Egyébként az egész vitát eldönti az 1926. évi 22. törvénycikk 3. szakasza, amelynek 2. bekezdése a következőket mondja: " Nem lehet a felsőház tagja az, aki a vonatkozó szabályok értelmében or­szággyűlési képviselővé nem választ­ható. Rendelkezik a felsőházi tagság meg­szűnéséről a 25. paragrafus is, amely azt mondja: " Megszűnik a felsőházi tagság, fia ennek tartama alatt felmerül vagy nyilvánvalóvá válik olyan ok, amely miatt e törvény 3. szakasza értelmé­ben az illető nem lehet a felsőház tagja. amQQQQBQBBBEBE omnQmQQ d­m­ BED Székrekedésnél, gyomorrontásnál, emésztési zavaroknál, gyomorégésnél, májduzzanatnál, vértódulásnál, fej­fájásnál, álmatlanságnál, általános rosszullétnél igyunk reggel éhgyo­morra egy pohár természetes Ferenc József keserűvizet.

Next