Magyarország, 1936. április (43. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-01 / 76. szám

1936 április szerda MAGYARORSZÁG Az ipari clausus ellen harcoltak a felsőház szónokai az ipari mai vitájában (A Magyarország tudósítójától.) A felsőház ma délelőtt 10 órakor ülést tartott. Széchenyi Bertalan gróf elnöki megnyitója után nyomban megkezdték az ipari novella tárgyalását. Varsányi Emil előadó ismertette a novellát és rámutatott arra, hogy a törvényjavaslat védi a gyengébbeket, a kisiparosságot és nagy súlyt helyez az iparosság szellemi és erkölcsi színvonalának emelésére. A javaslathoz elsőnek Láng Lajos szólt hozzá, aki nagyobb beszédben indokolta meg, hogy miért iratkozott fel a javaslat ellen. Elismeri, hogy a javaslat minden során végigvonul a kisiparosok felsegítésére irányuló törekvés és Bornemisza Géza iparügyi miniszternek azt a kijelentését is meggyőzőnek tartja, hogy e javaslat hátterében nincs politikum s nem irányul sem foglalkozási ág, sem társadalmi osztály ellen. Mégis a javaslat ellen van azért, mert az intenciók megvalósítására a javaslat nem alkalmas. Helyes az a törekvés, amely az iparososztály értelmi színvonalának emelését tűzte maga elé, az átmenet azonban meredek. Az iparosságnak 50 százaléka rendelkezik csak 4 polgári végzettséggel. 91.000 olyan iparos van, aki még tanoncot sem tud tartani. — Azt hiszem, — folytatta Láng Lajos, — hogy a törvényjavaslat megszavazása után nem lesz több munkaalkalom a kisiparosok részére, engem pedig csak az érdekel, hogy nagyobb lesz-e a kisiparosok forgalma, mint ma, vagy sem. Eddig a tőkével nem rendelkező kisiparosok társulhattak a tőkével, most pedig a tőkét a társulásból kizárják s legfeljebb két tőkenélküli szakember társulhat csak. Ez a rendelkezés érthetetlen. Eddig is az volt a kisiparosság panasza, hogy nem voltak ellátva tőkével. Volt egy lehetőségük, hogy a tőke bekapcsolásával egzisztenciát teremtsenek maguknak. Ettől a lehetőségtől a törvényjavaslat most megfosztja őket. Azzal indokolják a novellának ezt a javaslatát, hogy a tőke sokszor kiuzsorázta az iparost. Ilyen visszaéléssel szemben minden drákói intézkedést indokoltnak tartok, de azért, mert vannak visszaélések, nem zárom ki a tőkét a társulásból. Különben sem kell emiatt novellát hozni, amikor ezeknek a visszaéléseknek a meggátlására van tételes törvény. Van ugyanis törvény a kizsákmányoló ügyletekről és ezzel a törvénnyel megszüntethetők a visszaélések. Azért nem fogadom el a javaslatot, mert megfeledkeztek arról, hogy 1922 óta sok új törvényt hoztak, így 1930-ban a korlátolt felelősségű társaságokról szóló törvényt. Erről az előttünk fekvő novella nem vesz tudomást. Ha Magyarországon mindenki alapíthat korlátolt felelősségű társaságot, miért vannak ebből a lehetőségből kizárva a kisiparosok? — Miért nevezik kisiparosvédelemnek azt, ha nem alapíthatnak korlátolt felelősségű társaságot és ezáltal a kisiparos vagyonának utolsó roncsait is el lehet venni. Németországban a kisiparosok majdnem mind korlátolt felelősségű társaságot alapítottak, hogy ne lehessen őket tönkretenni és hogy legyen végrehajtás alól kivonható vagyontárgyuk. Érthetetlen, hogy éppen ez a reformkormány hozza be ezt az újítást. Ment szabad büntetni bírói ítéleten felül . A javaslat szerint nem kaphat iparigazolványt az, aki vizsgálat alatt áll. Ez nem méltányos, mert hiszen a vizsgálat még nem elítélés. Azt is kimondja a javaslat, hogy három évig nem kaphat iparigazolványt az, aki államellenes bűncselekményt követett el vagy nyereségvágyból követett el bűncselekményt, vagy szemérem elleni bűncselekményt követett el és ezek miatt elítélték. Magyarországon egy tekintély érintetlen még: a bírói tekintély, de a bírói büntetésen kívül pótbüntetéssel sújtani valakit, az méltánytalan. Különben is a novellának az iparigazolványoknak három évig való ki nem adására vonatkozó rendelkezése csak azokra vonatkozik, akik 15-nél kevesebb munkással dolgoztatnak, tehát ez a rendszabály csak a kisiparosokat sújtja, a gyáriparosokat nem. Ez igazságtalanság. A javaslat megköveteli a kisemberekkel szemben a feddhetetlen életmódot, a gazdagokkal szemben azonban nem. Egészen különös következménye lesz ennek a rendelkezésnek, így, aki embert ölt, az kaphat igazolványt, viszont nem kaphat az, aki nyereségvágyból követett el bűncselekményt. Kaphat igazolványt, aki hamis esküt tett, vagy aki felgyújtott egy falut, de nem kaphat az, aki pornográf iratot ad el. Az én nézetem az, hogy senkit a bíróság ítéletén túl megbüntetni nem méltányos. A javaslat szerint el lehet vonni az iparigazolványt attól, akit 3 éven belül kétszer elítélnek. Ez nem szabatos, így egy szimpla kihágás esetében is el lehet majd vonni az iparigazolványt szakmai megbízhatatlanság címén a kisiparostól. Ilyen módon nem fog növekedni a független egzisztenciák száma, t ennek nincs igaza. A ruhakereskedőnek joga volt mértéket venni. Ezt a jogát ne vonják meg. Idegenforgalmi szempontból is súlyosnak tartja a novellának ezt a rendelkezését, mert az idejövő idegenek nem fognak a kisiparosok kültelki műhelyébe menni. Azzal fejezte be felszólalását, hogy a javaslatnak kétségtelenül vannak nagy előnyei, egyes rendelkezései szociálisak, nem elegendő azonban a novella az ipar érdekeinek a megóvására, sok tekintetben még visszafejlődést is jelent. Éppen ezért a javaslatot nem fogadja el. Belatiny Braun Artúr azt fejtegette, hogy a kézművesipar komoly bajai az általános világgazdasági helyzetből fakadnak. A kormánynak segíteni kell a kézműveseken, mert különben ezek az egzisztenciák elvesznek. Kifogásolta, hogy a javaslat olyan rendelkezéseket tartalmaz a kézművesipar megsegítésére, amelyek közelről érintik a kereskedelmet. Kívánatosnak tartja a szerzett jogok tiszteletben tartását. A javaslatot elfogadja. Székács Antal a kézművesipar helyzetével foglalkozott. Ebben a javaslatban a kézművesipar olyan ajándékot kap, amellyel nem tud mit kezdeni. Sokkal kisebb hibának tartaná a jelenlegi állapot fentartását, mint a javaslatban foglalt egyes intézkedéseket. Legfontosabb és legértékesebb része a javaslatnak az, amely az ipar színvonalának emelésére törekszik. Ezzel szemben helytelenítik a törvényjavaslatnak azt az intézkedését, amellyel felhatalmazza a minisztert egyes iparágaknál a zárt létszám bevezetésére. Általában nem helyesli a zárt számot, félő, hogy késhegyig menő verseny fog kifejlődni az iparágak között a zárt lészám bevezetése következtében. Ebbe a harcba bele fog szólni a politika és a demagógia is és esetleg olyan kívánságokat kénytelen a miniszter teljesíteni, amik a közérdekkel nem egyeztethetők össze. Egyébként sem helyes az ifjúság elől minden érvényesülési lehetőséget elzárni. Iparos- és kereskedőkörökben komoly aggodalmakat hangoztatnak a megbízhatatlansági szakasszal szemben. Szterényi József báró a javaslatot elfogadja, bár egyes rendelkezéseivel szemben kifogásai vannak. Mégis túlnyomó része, különösen azok a részek, amelyek a kisipar jövő helyzetét kívánják biztosítani, megnyugtatólag hatnak. Nem osztja azoknak a felfogását, akik szerint minden bajnak a liberalizmus az oka. Az is téves, hogy a liberalizmus el van temetve. Súlyos hibát követett el azonban a liberalizmus a kézművesiparral szemben, helytelen volna ezt a hibát el nem ismerni. 1872-ben követték el a hibát, amikor az addig kötött céhrendszerből hirtelen, minden átmenet nélkül tértek át a gazdasági szabadság rendszerére. Olyan osztályt tettek ezáltal teljesen szabaddá, amelynek nem voltak meg az ehhez szükséges előfeltételei. Helyesli a mestervizsga bevezetését. Ezután a zártszám kérdéséről beszélt. Súlyos aggodalmai vannak a javaslatnak a reáljogi iparok megszüntetésére vonatkozó intézkedéseivel szemben. Ez a rendelkezés a magántulajdon elvébe vág. Ez a dolog más, ellentétes társadalmi berendezéshez vezethet, amivel szemben mindannyian küzdünk. Morvay István örömmel üdvözli a javaslatot, különösen azt a részét, amely az iparosság képzését kívánja előmozdítani. Két óra után a vitát félbeszakították. Holnap délelőtt 10 órakor folytatják . Meghűlésnél, náthaláznál, torokgyulladásnál, mandulaloknál, fülkatagrusnál, valamint idegfájdalmaknál és szaggatásnál naponta fél pohár természetes Ferenc József keserűvíz nagyon jót tesz, mert a gyomorbálcsatornát alaposan kitisztítja és desinficiálja, azonkívül pedig megfelelő emésztést biztosít. Az orvosok ajánlják Az ipari numerus clausus veszedelme Ezután a novella 12-ik szakaszát bírálta, amely az ipari numerus clausust hozza be. — Az ipartestületek e szakasztól el voltak ragadtatva. Megértem, hogy azok a szerencsétlen iparosok, akik a legsúlyosabb helyzetben vannak, örülnek a numerus claususnak, azonha ez a szakasz életbe lép, akkor az ország nem lesz más, mint numerus claususok szövevénye és visszajutunk a céhrendszerbe. Veszedelmes intézkedés ez. — A numerus clausus ki fogja termelni a kontárokat, lesz mestervizsgát tett kontár. Álláspontom az, hogy verseny nélkül nincs kultúra és haladás. A numerus clausus az iparban a legveszedelmesebb következményekkel fog járni. Szabad-e mértéket venni a ruhakereskedőnek? Azt kifogásolta ezután Láng Lajos, hogy miért kell az egyszerű vizsgát szakvizsga helyett mestervizsgának nevezni. 142 különböző ipar van, ezek közül 109 iparban 15 év alatt egy ember sem tett mestervizsgát. Az követeli a numerus clausust, aki már birtokon belül van. Kifogásolta, hogy a kereskedőnek a novella nem adja meg a jogot, hogy rendelést vehessen fel- Miért nem ismerik el a szerzett jogokat? — A miniszter szerint nem szerzett jogokról, hanem szerzett jogtalanságról van szó. Ebben a minisz 3 W , BLCÖLÖK AUTÓLÁMPA WmFehér sárfény, sárga közetfény. • .................................— Gömbös távirata Mussolinihicz Róma, március 31. Gömbös Gyula az olasz határ átlépésekor a következő táviratot küldötte Mussolini miniszterelnöknek: » Az olasz határ átlépésekor szükségét érzem annak, hogy Nagyméltóságodnak feleségem és a külügyminiszter úr nevében is legőszintébb köszönetemet fejezzem ki azért a rendkívül meleg és szívélyes vendéglátásért, amelyben felejthetetlen római tartózkodásunk alatt részünk volt. Az olasz képviselőház és az olasz nép közvetlen és meleg részvétele a nekünk nyújtott lelkes fogadtatásban kétségtelen bizonyítéka annak, hogy művünk, amelyet Nagy méltóságoddal és az osztrák kancellárral Rómában, az emberi műveltség bölcsőjében, a három nemzet és az európai béke érdekében végeztünk, helyes volt. Amidőn arra kérem Nagyméltóságodat, hogy őfelségeiknek legmélyebb hódolatomat tolmácsolni méltóztassék, egyben csodálatomat fejezem ki Nagyméltóságod történelmi lendülete, nagyszabású tervei és azok végrehajtása felett. Fogadja Nagyméltóságod legmélyebb tiszteletem és szívélyes báróm érzelmem kifejezését. Gömbös.” CSAK FÜSTSZŰRŐVEL DOHÁNYOZZÉK! VALÓDI CSAK ezüst DOBOZBAN• ára: 46 fillér.