Magyarország, 1938. november (45. évfolyam, 247-271. szám)

1938-11-01 / 247. szám

2 MAGYARORSZÁG ■ T­A­B­l­E­T­T­A­K Bíbayeri ■ TK­Vi Csak a »stayer«-kereszttel valódiak. Kánya Kálmán, gróf Teleki Pál és gróf Csáky István holnap Bécsbe utazik mar tekint a szerdán kezdődő döntő­­bírósági értekezlet elé, hogy a két kormány vállalja a döntőbírói szerepet. idején történt a megállapodás a né­met és olasz kormány között arról, "A Magyarország úgy értesült, hogy Kánya Kálmán külügyminiszterrel Bécsbe utazik gróf Teleki Pál kul­tuszminiszter is, aki tagja volt a komáromi bizottságnak. Velük megy gróf Csáky István rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a kül­ügyminisztérium kabinetfőnöke is. Kányáék már holnap Bécsbe utaz­nak. A cseh külügyminisz­tert Tiso kíséri Bécsbe Prágai hírek szerint Chvalkovszky cseh külügyminisztert Tiso szlovák miniszterelnök kíséri Bécsbe. Arról még nem érkezett jelentés, hogy a két döntőbíró Bécsben hol ül össze. Egy­előre csak annyi bizonyos, hogy gróf Ciano és Ribbentrop szerdán Bécsbe érkezik és nyomban hozzálát a ma­­gyar-cseh-szlovák vitás kérdés tanul­mányozásához. Politikai körökben azt hiszik, hogy a döntőbírósági tanács­kozás nem tart sokáig, de jóslásokba bocsátkozni természetesen nem lehet. Róma és Berlin két döntőbírója, a két külügyminiszter megvizsgálja a Buda­pest és Prága között felmerült összes­­vitás kérdést. Ezekben a kérdésekben kell dönteni a két tengelyhatalom két külügyminiszterének. A döntőbírók természetesen maguk döntik el, hogy a vitás kérdéseket milyen sorrendben és milyen módon tárgyalják. Budapest bizalommal várja a dön­tést, hiszen a magyar kormány kér­te a két tengelyhatalom döntőbírás­kodását, mint alternatívát a népsza­vazás mellett. Mi voltunk azok, akik felvetettük a döntőbíráskodás gondo­latát és mi kértük fel elsőnek a két hatalmat a döntőbíráskodás elválla­lására. Magyarország ezért bizalom­ A magyar-cseh katonai szakértők tárgyalása A döntőbírósági tárgyalás előkészí­tésével párhuzamosan folyik a ma­gyar és csehszlovák vegyes katonai bizottság tevékenysége. Budapest és Prága legutóbbi jegyzékváltásának értelmében a magyar kormány utasí­totta vitéz Solmossy Ulászló vezér­kari alezredest, prágai magyar kato­nai attasét, hogy lépjen érintkezésbe az illetékes cseh hatóságokkal. Ez meg is történt. Vitéz Solymossy al­ezredes az utasításnak megfelelően felvette az érintkezést a cseh katonai hatóságokkal abból a célból, hogy a Magyarországot megillető területek átadásának technikai lebonyolítására vonatkozó katonai tárgyalások a leg­sürgősebben megkezdődjenek. Megál­lapodott a cseh katonai hatóságokkal, hogy a tárgyalások ma, hétfőn kez­dődnek Pozsonyban. A cseh katonai bizottságot­­Nr­d tábornok vezeti. A magyar katonai bizottság vezetője vitéz Andorka Rezső vezérkari ezredes, tagja pedig a prágai katonai attasén kívül Szent­­pétery György vezérkari­­ százados. Andorka ezredes és Szentpétery szá­zados részt vett a komáromi tárgya­lásokon, mint a magyar kormány két­ katonai szakértője. Vitéz Solymossy alezredes már korábban Pozsonyba érkezett. A magyar katonai bizottság vezetője vitéz Andorka ezredes és Szentpétery százados ma délelőtt uta­zott Pozsonyba autón. Több napig tart a tanácskozás. A vegyes katonai bizottság mindaddig együtt marad, amíg a Magyarországhoz visszacsato­landó területek katonai megszállása be nem fejeződik. A tudósító rámutat arra, hogy a prágai kormány érvelésének leggyen­gébb pontja az, hogy sem a szlovák, sem a ruszin területen nem akar népszavazást tartani. Ki biztosít ugyanis arról, — írja a tudósító hogy a pozsonyi és ungvári kormány tényleg a szlovák és ruszin nép több­ségét képviseli-e. Ha ez így is volna, akkor várjon miért fosztotta meg Prága Bródyt miniszterelnökségétől és miért helyeztette őt vád alá, miért nevezték ki helyébe Volosint, a ki­sebbségi ukrán párt vezetőjét minisz­terelnökké? Ennek a hirtelen kor­mányváltozásnak története minden­nél jellegzetesebb és felelősségtelje­sebb. A tudósító pontos értesülései alap­ján leírja, hogyan történt Bródy el­mozdítása. Az október 25-i minisztertanácson Bródy András kijelentette, hogy a Ruszinföldön népszavazást kell ren­dezni, Bródyt ezért a kijelentéséért minisztertársai, különösen pedig Tiso, lehurrogták. A minisztertaná­csi teremből élénk kiabálás hallat­szott ki. Amikor ismét csend lett, Syrovy tábornok, miniszterelnök a következőket mondotta Bródy felé: «Sajnálom az ön magatartását. Ki­mutatta, hogy nem méltó állásához,d­s«Szavait nem veszem tudomásul« vágott vissza Syrovynak Bródy András. Syrovy folytatta: »Én pedig az alkotmány 60. cikké­nek értelmében kijelentem, hogy ön megszűnt a csehszlovák kormány tár­canélküli minisztere és a ruszin kor­mány miniszterelnöke lenni.« Tegnap híre járt, — írja a tudósító — hogy Bródy Andrást­ letartóztatták. Ez nem történt meg, minthogy kép­viselőt nem lehet letartóztatni, de Bródyt védőőrizetbe vették és ugyan­akkor hazaárulás címén vádat emel­tek ellene? , .~ „ .. Vajjon nem ~ érdekes történet,» váj­jon, nem tanulságos-e ez — teszi fel végül gúnyosan a kérdést a tudósító. Prága huzavonájáról és Bródy letartózta­tásáról ír egy nagy svájci lap Genf, október 31. A Genfben megjelenő és a Francia- Svájcban igen elterjedt La Suisse című lap vasárnapi száma — jóllehet vasárnap nem szokott a lap vezércik­ket közölni — vezércikket szentel a magyar-csehszlovák határkérdésnek. A cikk kifejti, hogy Münchenben a nagyhatalmak megállapodtak abban, hogy Magyarország jogos követelései ugyanolyan mértékben találnak majd kielégítésre, mint a német és a len­gyel területi követelések. A közvetlen­ tárgyalások meg is indultak a ma­gyarok és a csehek között, de ha ösz­­szehasonlítjuk a csehek által a ma­gyaroknak tett első és legutolsó ja­vaslatokat, azokból megállapíthatjuk, hogy a csehek ugyanúgy taktikáznak a magyarokkal, mint Ilenes taktika-­­zott annak idején Henleinnel, vagyis csak azt hajlandók átadni, amit már, semmiképpen sem tudnak megtartani. Ezért maradtak le a csehek mindig egy órával az események rohanásában és ezért kellett elveszíteniük a szu­­détanémetekkel folytatott játszmáju­kat. Az új cseh kormányzat kiküldöttei most ugyanazt a játékot folytatják és ugyanazokkal az eszközökkel dol­goznak a magyarokkal szemben. Tak­tikázásnak netovábbja az, hogy a már egyik ajánlatukkal átengedett magyar területek feletti végleges döntést most egyszeriben szintén döntőbíráskodás alá akarják bocsá­tani. Ez a visszatáncolás azokra a te­rületekre vonatkozólag, amelyekre Budapest és Prága között már meg­egyezés jött létre, nem érinti Buda­pestet a legkellemesebben. A ma­gyar kormány mégis hajlandónak mutatkozott a területi kérdés egész komplexumát a két nagyhatalom döntése alá bocsátani. Ami azonban a legnagyobb meg­döbbenést keltette Budapesten, az Bródy volt ruszin miniszterelnöknek a letartóztatása volt, ami csak azért történt, mert Bródy Prága kívánsá­gával szemben a népszavazás elren­delését merte követelni. Prága né­hány pillanattal később már»utódot« is talált Volosin személyében, aki a csehek akaratához fog igazodni és ellenzi a népszavazást. Ezzel a ma­nőverrel igyekszik a cseh kormány, akadályokat gördíteni a magyar-len­gyel közös u­tatár létesítése elé és ha ..ezt elérig fittet hány a népek önren­delkezési jogának. Prága ugyanis attól tart, hogy — amint azt Sidor szlovák képviselő is kiemelte — Ru­­szinszkóban a Magyarországhoz való visszacsatolás iránt kedvező »áram­­lat« tapasztalható. A magyar-cseh tárgyalások körüli huzavona méltóan illeszkedik bele a csehek által elszalasztott alkalmak történetébe. A müncheni megállapo­dás után a cseheknek életbevágóan fontos érdeke volt, hogy olyan homo­gén államot létesítsenek, amelynek határait szomszédai szavatolják. Ezt gyorsan és radikálisan elérhették vol­na, ha nemzetiségeiknek megadják a népszavazás jogát. Ezzel egyszers­mind elkerülhették volna a ruszinsz­­kói véres harcokat és azt a fokozódó bizalmatlanságot, amellyel Budapest és Varsó Prága felé tekint. Pozsonyban összeültek a magyar és a cseh katonai szakértők Pozsony, október 31. (Német Távirati Iroda.) Pozsonyban hétfőn összeültek a ma­gyar és csehszlovák katonai szakértők, hogy megtárgyalják a Magyarországhoz kerülő határvidékek kiürítésének módozatait. (MTI) Ciano olasz külügyminiszter ma este elutazik Rómából Róma, október 31. (Magyar Távirati Iroda.) A déli lapok közlik a bécsi döntőbíráskodá­­si tárgyalás hírét, amelyen Olaszor­szágot gróf Ciano külügyminiszter képviseli. Gróf Ciano külügyminisz­ter hír szerint ma este utazik el Rómából Bolzanóba, ahol az anconai királyi herceg olasz szer­tartás szerint történő esküvőjén mint anyakönyvvezető szerepel. Előreláthatóan holnap este uta­zik tovább Bécsbe. Syrovy és Bródy András drámai vitája a ruszin népszavazásról Róma, október 31. (Magyar Távirati Iroda.) A Stampa prágai tudósítója a Hogyan dobták ki Bródyt a Hradzsin ablakából« cím­mel hosszú tudósítást közöl a ruszin kérdés legújabb fejleményeiről. 1938 november 1 kedd cI FÖLDI MIHÁLY PAKSI ÉS MENYASSZONY

Next