Magyarország, 1939. március (46. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-01 / 49. szám

2 Most, amikor a zsidóság össze van törve, akkor igazán könnyű harc és győzelem volna ellenük filippikákat mondani, de ez nem volna magyar és lovaglás eljárás. "­ A kereszténypárt ezzel a tör­vényjavaslattal elvileg egyetért, de a magam részéről ennek a törvény­­javaslatnak a konstrukcióját nem tartom szerencsésnek. Éppen azért, mert téves alapból indul ki. Következetlensé­gek, abszurdumok liiuárja . Ha a honpolgárságot vette volna kiindulási alapul, akkor nem kompli­kálta volna ezt a kérdést sem a ke­­resztséggel, sem a faji kérdéssel és ennek következtében nem idézett vol­na elő igen súlyos lelki konfliktuso­kat éppen az igazi keresztény lelkek­ben. Ha nem erről az alapról indul el, akkor nem került volna a követ­kezetlenségek, abszurdumok hínári­­jába.­­ Hogy a következetlenségre egy pél­dát említsek: egyszer vallási alapon zsidónak minősít ez a javaslat olyan egyént, aki leszármazás szerint nem zsidó, tehát aki árja, vagy turáni, de áttért a­ zsidó felekezetre, ennek kö­vetkeztében zsidónak minősíttetik; másrészt pedig, noha leszármazást vesz alapul, azokat, akik vallásilag és lelkileg kereszténnyé lettek, és en­nek a törvénynek erejével vissza akarja zsidósítani. Előfordulhat az a képtelenség, hogy évszázadok óta itt lakó zsidók, akiknek ősei ki voltak téve a magyar géniusz és a keresz­tény gondolat hatásának, nem asszi­­miláltaknak minősülnek, míg ellen­ben, ha valaki 1936-ban bevándorolt, megkeresztelkedett, megkapta a ma­gyar honpolgárságot, elvett egy ke­resztény nőt, annak leszármazottját már asszimiláltnak minősítik. Ezek a következetlenségek ebben a javaslat­ban. Szerencsés-e kiemelni a magyar­­­­társadalom egy rétegét a nemzeti közösségiből . De vannak egyéb okok is, ame­lyek miatt a törvényjavaslat ki­indulását nem tartom szerencsésnek. Ha nem komplikálták volna a keresz­ténység és a fajiság kérdésével, MAGYARORSZÁG 1939 március 1 szerda akkor politikai szempontból is kel­lene ezzel a javaslattal foglalkozni. Például felvetődhetnék a kérdés: vájjon szerencsés-e, opportunus-e ki­emelni a magyar társadalom egy rétegét a magyar nemzeti közösség­ből és opportunus-e ezt a réteget szembeállítani az egységes magyar állammal? Az őrségváltás keresztül vih­ető-e 1043-ig? — Van egy másik kérdés is, ez az: milyen hatalmi politikai erőt jelent a színtiszta, egységes, nemzeti közszel­lem és közvélemény! — A kérdéssel gazdasági vonatko­zásban is kell foglalkozni. Meggon­dolás tárgyává kellene tenni azt, vál­jon az az őrségváltás, amely a javas­lat folytán bekövetkezik, keresztül­­vihető-e 1943-ig, anélkül, hogy súlyo­san megrázkódtatná a magyar köz­­gazdasági életet. Közgazdasági éle­tünk át van szőve a zsidó tőkével és annak képviselőivel. Ez a liberális gazdasági rendszer vétke, de adott­ság, amivel számolni kell. Mi at ...jut­ majd állítani a közgazda­­sági életet, azo­k vezetőit, de akkor meg kell gondlni azt: nem keletkez­­nek-e olyan gazdasági visszahatások, nem jár-e­ ennek nyomában olyan sú­lyos gazdasági depresszió, amelynek következményei beláthatatlanok. Emberiességi és hitelvi szem­ppon­tok — Humanitárius szempontból is foglalkozni kell a problémával, — folytatta — mert elvégre keresztény, civilizált és kulturált államban élünk és itt a vandalizmus stílusa és eszkö­zei nem alkalmasak. Miután azonban ez a javaslat egészen más alapból in­dul ki és olyan szempontokból, ame­lyek mélyen belenyúlnak a keresz­tény alapigazságokba, folgalkoznom kell ezzel a kérdéssel a keresztény hitelvi álláspont szemszögéből. Itt felvetődik két kérdés: az egyik a ke­resztség, a másik a fajiság problémá­ja. Ez a törvény­javaslat nem azonos azzal a törvénnyel, amely törvény ellen született meg voltaképpen a mi pártunk. Ez alatt értem a polgári há­zasságról szóló törvényt. Az frontális támadás volt a katolikus vallás dog­mái ellen, mert az egyházi forma, he­lyébe a világi formát állította, mint a házasélet egyenértékű megteremtő­jét. A javaslat emberi mértékkel méri le a keresztség kegyelmi hatását . Aki megkeresztelkedett, bele­tartozik az egyház közösségébe és élheti a keresztény egyház kegyelmi életét teljesen és csorbítatlanul. De ez a javaslat disztingvál keresztség és keresztség között. Az egyik eset­ben elfogadja a keresztséget asszi­miláció jegyének, a másik esetben nem. A dédszülőket illetőleg elfo­gadja, a nagyszülőket illetőleg nem. Ön önmagában nem fogadja el, de ha összevegyül a vérségi leszármazása, akkor elfogadja, vagyis bizonyos mértékben határt szab a keresztény kegyelmi hatásának. Emberi mér­tékkel méri le a keresztség kegyel­mi hatását. Ez sért egy elvet, mert vallási és teológiai dolgokat csak vallási törvényekkel lehet elbírálni. — Most foglalkoznom kell — mon­dotta — a fajiság kérdésével, illető­leg nemcsak a fajiság kérdésével, ha­nem a nemzet kérdésével is, mert Európában általában, de különösen nálunk, a magyarsággal kapcsolatban inkább nemzetről, mint fajról lehet beszélni. A fajiság kérdése ma a leg­szenvedélyesebb harcok első vonalá­ban áll és a konklúziók sűrű köde üli meg. — Én tárgyilagosan és megértéssel, állok szemben a faj kérdésével és problémájával. Állítom, hogy igenis vannak fajok. — Tagadom azonban, nem tartom tudományosan megalapozottnak a fa­joknak olyan felosztását, amelynek alapján vannak magasabbrendű, érté­kes fajok és alacsonyabbrendű, silány fajok. Minden nép, faj Isten nagy családjához tartozik. Egészen nyil­vánvaló, hogy én nem látok a fajban pusztán biológiai egységet. Tagadom a vér misztériumát — A nemzetben sem látok csupán gazdasági, vagy pedig védelmi cé­lokra való célszerűségi tömörülést. Tagadom, hogy a fajiságnak fő al­kotó eleme a vér. Tagadom a vér misztériumát, amely sivár és meddő történelmi materializmusra vezet, a faj istenítésére, új pogányságra, az emberi szolidaritást szétmaró faji el­zárkózásra és határtalan faji gőgre. Én a lélek primátusát és misztériu­mát hirdetem. A fajok egyedekből, emberekből állanak. Az embert pe­dig szellemi mivolta, a lelke külön­bözteti meg a többi élő lénytől. Lel­kével lesz emberré esz ember. A faj alkotó és éltető eleme elsősorban és mindenekfölött a lélek. A fajnak, ennek a nyers emberanyagnak nem­ 45 éve a világot uraló The Champion és Royal Star kerékpárokat előnyös fizetési feltételekkel, kerékpáralkatréssel két bármely kerékpárhoz, nagybani árban. LÁNG ,JAKAB és fia, kerékpárnagykereskedés, Budapest, ■József körút 41. stem. Nagy képes árjegyzék ingyen. zetté tömörülése és acélosodása is a lélek munkája. A közös leszármazás, a geográfiai adottság, a közös törté­nelem, a kultúra, a nyelv, mind csak előfeltételek. A lényeg és a d­öntő: a lélek — A lényeg és a döntő: a lélek, vagy­is az az akarat, hogy én öntudatosan nemzetté akarok tömörülni. Ez az el­határozás és akarat a lényeges és a döntő, hogy én bele akarok olvadni a nemzet szellemébe, géniuszába, lelké­be. Erre pedig csak a lélek képes. A nemzetnek, a fajnak összefogó alkotó eleme tehát a lélek. (Taps a keresz­tény párton.) — És ha ez áll minden nemzetre, akkor áll elsősorban a magyarra. Mert nincs az Úr Istennek még egy nemzete, amely annyira a lélek nem­zete volna, mint a magyar. Ezt a nemzetet nem a szerencséje, nem a hadi erényei, nem a gazdagsága tar­­tott fenn ezer éven át, hanem egye­dül a lelke, amely beleszívódott ennek a földnek minden rögébe, hantjába és sziklájába.­­ Felvetődik most az a kérdés, hogy ennek a magyar nemzeti és faji léleknek mik az alkotóelemei. Nos, elsősorban az áldott magyar föld. Nem elég-e, ha valaki lelkileg­ tartozik a nemzethez? — A másik átalakító a keresztény­ség. Átalakultunk lelkünkben és ka­rakterünkben, átitatódva a keresz­ténységtől. E kettőből logikusan kö­vetkezik, hogy akiben benne élt a keresztény gondolat, az asszimiláló­dott. A kereszténységben egészen új ember keletkezik. Nem változtatja m­eg a kereszténység a testi konstruk­ciót, de megváltoztatja a lelket és felvetődik a kérdés: nem elég-e, ha valaki lelkileg tartozik a magyar nemzethez, szükséges-e, hogy testileg is tartozzék. Nem lehet-e egyenérté­kű tagja az, aki lelkileg a nemzethez tartozik, ennek a nemzetnek? A zsidó vallásról a keresztény vallásra áttér­­teket az állam és az egyház is invi­tálta annak idején. — Prohászka Ottokár három pont­ban foglalta össze a zsidókérdést. Elő­ször: Meg akarjuk akadályozni a ke­resztény társadalom letörését; másod­szor: meg akarjuk akadályozni Ma- Akiknek foglalkozása minden ere­jük megfeszítését követeli, igyanak hetenként legalább egyszer, reggel felkeléskor egy pohár természetes s Ferenc József­ keserűvizet, mert ez alaposan kitisztítja a bélcsatornát , előmozdítja a gyomoremésztést, fo­kozza az anyagcserét, élénkíti vér­keringést az egész szervezetben és ez­által új életerőt teremt Kérdezze meg orvosát gyarország elzsidósodását; harmad­szor: rá akarjuk segíteni a nemzeti érzelmű zsidóságot a keresztény tár­sadalommal való összefogásra. miiért kell a zsidók kontingensét szaporítani . A keresztség a keresztény közös­séghez való tartozás jogát jelenti, de nem jelent jogcímet gazdasági téren. De amikor ilyen módon invitáltuk a zsidóságot a keresztségbe, kell érez­­nünk kollektív felelősséget. Ez a leg­szerencsétlenebb kategória, mert nem tartozik a zsidósághoz és nem tarto­zik a keresztény kategória körébe. Ezt most szörnyű csalódás éri. Ne­künk lelkiismereti kötelességünk ezek érdekében síkraszállni. — De gyakorlati szempontból sem értem, miért kell a zsidók kontingen­sét szaporítani. Különben is milyen alapon tudjuk megállapítani, hogy ki zsidó. Az egyházaknak van egy missziós kötelességük. Ezt hogy telje­síthetik, ha ilyen akadályokat talál­nak? Magam és azt hiszem, pártom is belemenne abba, hogy a jövőre le­hetetlenné tegyék a vegyesházassá­got. Ha ezt nem teszik meg, akkor ez a mai súlyos probléma még jobban súlyosbodik a jövőben. De ennek elle­nében azokkal, akik már a jogok bir­tokában vannak, bánjunk lojálisab­­ban. A hadiárvák ügye ? Itt van a hadiárvák ügye. Hogy lehet indokolni azt, hogy nem állí­tották a kivételek közé a hadiárvá­kat? Ha a magyar nemzet elfogadta a zsidók életét, hol a magyar nobili­­tás? A nemzeti becsület kérdése ez! Különben is nem nagy csoportról van szó. Csoór Lajos: Hát a rongyosok mit kaptak? Makray Lajos: XI. Pius pápa élete utolsó pillanatában ezt a szót lehelte: Pace — béke! A megkeresztelt zsidókat nem tagadjuk meg . Mennyi imádkozás sír e szóban. Mi magyarok mennyire átérezzük e szó értékét. Társadalmi, nemzeti bé­két akarunk, nem a jégmezők, a te­metők, a rezignáció békéjét, hanem az egyensúlynak, az összefogásnak, a megértésnek nyugalmát, az igazság, a szeretet békéjét. Ez a törvényjavas­lat, ha a korrektívumokat elvégzik, ezt a békét hozza.­­ A megkeresztelt zsidókat mi nem tagadjuk meg, megértő lélekkel ál­lunk melléjük, egyenlőnek tartjuk őket és hisszük, hogy a keresztség ereje ad nekik erőt, hogy ezt a ke­resztet roskadás nélkül tudják elvi­selni és mi ígérjük, nem szűnünk meg értük küzdeni s abban a remény­ben, hogy a kormány az említett mó­dosításokat magáévá teszi, a törvény­­javaslatot elfogadom, keresztény hit és erkölcstan alapján él, az már lelkileg teljesen asszimilá­lódott. De fajilag sokkal nehezebb az asszimiláció. Utalt a német törvé­nyekre, utalt arra, hogy Lengyelor­szág is intézkedéseket tett a zsidók ellen, Csehországban egészen előre­haladott állapotban van a zsidó pro­­bléma megoldása, Romániában szin­tén, Szlovákiából pedig átteszik a zsi­dókat a határon. Rupert Rezső: Keresztény magyaro­kat is! Gürtler Dénes ezután a magyaror­szági zsidóság elszaporodásának sta­tisztikáját ismertette. Mint felvidék magyar, beszámolt a zsidók viselke­déséről. — A Felvidéken a zsidóság közt csak 6,5 százalék vallotta magát ma­gyarnak. Vázsonyi János: Például Halmi é Herzog! Gürtler Dénes: A kevés kivétel név szerint ismerjük. Ezek név sze­rint fel vannak jegyezve és ezeke meg is fogjuk védeni, mert kitartot­tak hűségesen mellettünk. Felvidéki képviselő 21 .121 Vasslatról A következő felszólaló Güttler Dé­nes felvidéki képviselő. — Szükséges, hogy a zsidó problé­mát törvénnyel oldjuk meg, mert kü­lönben a nép elkeseredéssel, törvény nélkül fogja megoldani ezt a kérdést. — A megoldás nehéz és sürgős. Ál­landóan azon vitatkoznak, hogy a zsidóság faj-e vagy vallás. Szerintem önálló vallás és önálló faj is. Ezután arról beszélt,­­hogy a lelki asszimilációt elismeri, ha például va­laki minden kényszer nélkül áttér a zsidó vallásról a keresztény vallásra és a keresztény hit és erkölcstan alapján él. Ha ennek azután gyer­meke születik, aki szintén teljesen a Vita az anyósról A felvidéki zsidóság száz- és száz milliókat adott a cseh-szlovák nem­zetvédelmi alapra. (Nagy zaj.) Fábián Béla: Nem igaz, nem igaz! Meizler Károly (Fábián felé): K beszél, Fábián, vagy Gürtler? Megay Meissner Károly Fábia felé: Hadd beszéljen, úgyis utoljára beszél. Fábián Róla Megar Meissner Ká­rolynak felel: Itt zsidózik, de otthon

Next