Magyarság, 1922. február (3. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-01 / 26. szám

T ­ van adósodva, s akinek a háztartásá­ban ezer apró hiányt kell pótolnia. Ha a pénzügyminiszter azt az össze­get, amelyet a tisztviselők természet­beni ellátására és ennek kezelési ap­parátusára fordít, kezdve a vezető magasrangú hivatalnoktól le az utolsó boltiszolgáig, becsületesen és a tiszt­viselők minden becsapási és megrövi­­dítési szándéka nélkül készpénzben ,estek kezébe adná, a fizetésrendezés kérdése nagy valószínűséggel meg lenne oldva. Mert akkor mindenki úgy oszthatná be jövedelmét, ahogy speciális viszonyai megkívánják. Sérelem ebből senkire nem hárulhat abban az esetben, ha a pénzügyminisz­ter viszont fenntartja az ellátási üze­mek szükséges részét oly módon, hogy azokban önköltségen, vagyis az összes beszerzési és forgatási költségek teljes beszámításával, rendelkezésre bocsátja minden igényjogosultnak családtagjai száma szerint az eddig élvezett cikke­ket. A fogyasztási szövetkezetekre azonban az állam­nak egy fillérrel sem szabadn­a ráfizetnie. A tisztviselő jövedelme eszerint négy komponensből alakulna, egy ál­landó és három változóból. .V. változó komponensek 1. az ételülezési, 2. a ru­házati, a fűtési pótlék. Az első kettő­nek a családtagok számához, a harma­diknak a tisztviselő részéről igényel­hető lakás nagyságához kellene igazod­nia. Mind a három pedig teljesen meg­egyezhetne azzal az összeggel, amelynek ellenében a most mindenkinek egyfor­mán szétosztott cikkeket és anyagot a tisztviselőszövetkezetekben beszerez­hetné az, akinek ezekre tényleg szük­sége van. Ilyen módon senki sem kerülne abba a helyzetbe, hogy já­randóságai fejében fölösleges és reá nézve teljesen értéktelen dol­gokat fogadjon el. Másrészt köny­­nyebben meg lehetne állapítani,­ kit milyen pótlékból lehet kizárni. Élel­mezési pótlékra pl. igényt nem tart­hatnának mindazok, akiknek állásával bizonyos nagyságú föld haszonélvezete jár. A­­ földreformmal kapcsolatban megoldható, hogy minden lelkész, ta­nító, jegyző, községi orvos állásával annyi " zold haszonélvezete járjon együtt, amely termények ellenében bérbe adva, természetbeni ellátásukat biztosítja. Ki lehet zárni azokat a nyug­díjasokat is,, akiknek önálló keresetűt, saját gazdaságuk vagy birtokuk van, vagy ilyet bérbe vettek és kezelnek. Az ily módon elért megtakarítással pedig a fizetések ez időszerint túlságos alacsony,, állandó komponensét kellene tetemesen felemelni. Ha a fogyasztási szövetkezetek áruik minősége vagy ára miatt nem verseny­­képesek, üzemük redukálható és min­denki úgy szerezheti be­­szükségleteit, ahogy, olcsóbban jut hozzá. A tisztvi­selők nem éreznék, hogy mint kis­korúakat vagy konvenciós cselédeket kezelik őket, hanem visszanyernék az önálló rendelkezés lehetőségét, sokan közülük impulzust nyernének, hogy üres óráikban kertészkedéssel, mé­hészettel, vagy a gazdasági tevé­kenység más módjával lendítsenek sorsukon. Hasonló a felfogásom az intelligens tisztviselőt annyi megalázásnak kitevő hatósági gyógykezelésről, amelynek jó­indulatú tervezői abból a naiv felfo­gásból indultak ki, hogy a beteg ugyan­ahhoz az orvoshoz megy, ha a szeme fáj, vagy ha vesebajban szenved. Azt az összeget, amelyet ily célra fordítani lehet, a tisztviselő kezébe kell adni, és­­ rá kell bízni, hogy mikor melyik orvoshoz menjen. Hogy a sok súlyos bajon, amely társadalmunkat aláássa, csak nagy odaadással, szeretet­tel, megértéssel és áldozatkész­séggel lehet enyhíteni, az min­denki előtt világos. Kétségtelen az is, hogy társadalmunk re­generációjához csak a jól át­gondolt és jól vezetett intézmé­nyek egész sorával lehet hozzá­fogni. Ilyeneket megvalósítani azonban csak akkor lehet, ha a művelt középosztály fizikailag és etikailag talpra­­van állítva. Egyelőre, sajnos, ettől nagyon messze vagyunk. Paszta, nyereg, paripa*­­ csupa olyan dolog, ami gazdaságra mutat. És mennél díszesebb, előkelőbb és gőgösebb lett szememben a nyereg, annál­­ gyávább és félszegebb lettem, én. Nem mertem megváltani Valé­riának, hogy imádom, nem mertem megkérni a kezét. A nyereg... a­ nyereg társadalmi űrt alkotott köztünk. Ki tudj­­, meddig senyvedtem volna, néma és kétségbeesett szerel­memben, ha véletlenül szóba nem hozom házmesterem előtt a nyerget. A házmester még a szemétláda-ügy miatt haragot tartott Gidóékkal és leleplezte előttem a nyereg titkát:­­—Hm,az a nyereg! —mondta.— Volt itt a házban egy részeges szij­­jártó, aki adós maradt a­ házbérével «, a háziúr ezt a nyerget fogta ■vissza adóssága fejében. A nyereg a padláson hevert sokáig, aztán leke­rült hozzám és a feleségem tyúkokat ültetett benne. Aztán, mikor még isjóban voltunk, egyszer Gidóné elkérte tőlem a nyerget, így került hozzá­juk. . . I)e nagyra vannak azzal­­, nyereggel! A minap is a­ cselédjük ’befestette az egészet cipőkrémmel.­­ A nyereg le volt leplezve. Valéria "közt és köztem a, társadalmi úr hir­telen semmivé zsugorodott össze. Másnap megkértem Gidó Valéria kezét ■és természetesen megkaptam. —. ./. Magyarság tudósítójától — Az ipartörvény általános vitájáról le­késett szónokok ma az első szakasznál próbálták beszédeiket elmondani, ameny­nyiben az elnök ebben nem akadályozta meg őket A javaslat fontosságát mutatja az a nagy érdeklődés, mely egészen szo­katlan ilyen gazdasági jellegri kérdésnél. A vita folyamán heves összecsapás tör­tént Szterényi József és Erekly Károly között. Szterényi a keresztény irányzatot akarta felelőssé tenni a monopolisztikus rendszerért, mire Ereky emlékeztette Szterényit, hogy a monopolisztikus köz­pontokat a háború alatt létesítették, mi­kor Szterényi is miniszterséget viselt. Szterényi azzal védekezett, hogy a köz­pontok akkoriban minisztertársai hatás­körébe tartoztak és ő maga azok meg­szüntetési­ érdekében lépett fel. Szinte ujjarákon elszámolhatjuk már, hány nap van hátra a nemzetgyűlés ide­jéből, a politikai világot állandó izgalom­ban tartja, hogy fogják tudni az alkot­mányjogi törvényeket meghozni február 16-ig , és a miniszterek épp most kez­denek szinte imponáló termékenységet produkálni. A mai ülésen hat új törvény­javaslatot vittek a miniszterek a Ház elé, melyeknek elvégzésére választójog­­nél­kül is kevés volna a rendelkezésre álló idő­ .Erődi Ernő sürgős interpellációjára feleletül Berncsák népjóléti miniszter foglalkozott a lakáshivatal válságával. A bírák lemondását azzal okolta meg, hogy ő kénytelen volt elégedetlenségének ki­fejezést adni velük szemben. Az új hiva­talt nyolc napon belül festő akarja állí­tani. Kitért a miniszter a visszaélésekről szállongó hírekre és azt mondta, hiába próbálnák az esetleges korrupció nyomára jönni, csak azt lehet megállapítani, hogy ügy­védek óriási honoráriumot vesznek fel, de vesztegetéseket senkire rábizonyí­tani nem lehet. , Gaál Gaszton elnök nyitota meg a nemzetgyűlés mai ülését. Az ipartörvény revíziójáról szóló törvényjavaslat részle­tes tárgyalása következett, azonban ta­­nácskozásképtelenség miatt az ülést egy­­izban fel kellett függeszteni. Szim­ot­tián Hegyeshalny Lajos kereskedelemügyi miniszter benyújtotta a fehér foszforral való gyújtógyártás eltiltásáról szóló tör­vényjavaslatot. Az ipartörvény első szakaszánál, Szö­rényi József báró szilárt fel. Védelmezte a liberális korszakot, amelynek voltak időszakai, például az ő minisztersége alatt, amikor a kisiparér­t igen sokat tet­tek. A jelenlegi kormány nem eléggé támogatja, a kisipart. (Begyenhalup Lajos keresi­edelemügyi miniszter eagadólag int.) A tárgyalás alatt levő törvényjava­slat gúzsba fogja kötni a kisipart. Ismét el fog jönni egy tiszta liberális korszak. Ereky Károly: Nem biztos, Szt­erényi József báró: Soha nem védték annyira a kapitalizmust, mint az önök irányzata alatt. Ön is támadta a kormányt a monopóliumok miatt, ma is volt mi­niszter ... Ereky Károly: Majd én is személyes­kedni fogok, de én jobban tudok sze­mélyeskedni, mint ön. (Derültség.) Én támadtam a háborús­­monopóliumok­­ marad­ványait, amiket ön csinált. Szterényi József báró: Ha Kreki ezt bebizonyítja, bocsánatot fog kérni. Az egész javaslaton a numerus clausus szel­lemű vonni végig. Ereky Károly: Mindért zsidó Megtanul­hatja a kovácsmesterséget. Szterényi József báró: Nemcsak zsidó numerus van, amivel önök Európa nagyra­becsülését kiérdemelték, hanem van ipari numerus clausus is Kiismeri, hogy a javaslat a tanoncnevelés terén sok helyes újítást tartalmaz. A szorgalmas miniszterek Tomcsányi Vilmos Pál igazságügy Mi­niszter a beteg honvédelmi miniszter megbízásából beterjesztette a honvédség­ről szóló törvény módosítását. Kállay Tibor pénzügyminiszter benyúj­totta­ a közszolgálati alkalmazottak hely­zetének javításáról szóló törvényjavas­latot. Mayer János földmivelésügyi miniszter az állami erdei alkalmazottak ügyeinek rendezése tárgyában terjesztett be tör­vényjavaslatot. ". Klebelsberg Kuno gróf belügyminiszter a Ház elé hozta a rendőrség és csendőr­ség létszámáról intézkedő törvényjavas­latot. Vass József kultuszminiszter előterjesz­tette a katonatisztek gyermekeinek ne­velőintézetéről szóló 1921 : XI.­VII. t.-c.-t . módosító törvényjavaslatot. Erény vitája Szterényivel Ereky Károly: Régi hibája volt a ma­gyar közgazdasági politikának, hogy az ipari téren való érvényesülést túlságosan szabadon hagyta. A kisiparosságnak nem volt képviselete a parlamentben. A pénz­intézetek Korányi által olyan törvény­­javaslatot akartak elfogadtatni, mely új bank alapítását lehetetlenné tette volna. Iizérel meg is buktatta Korányit. Csernus Mihály : Na, na, nem ön buk­tatta meg. Ereky Károly: Hiába trillázik a kép­viselő úr, igenis, ő buktatta meg. A nagy­­kereskedőknek van védőjük, csak a kis­iparosság védelme reakció. A közönséges tolvajokat­­lecsukják, de egy volt fővárosi bizottsági­ tagot, aki milliókat akart aranyban kicsempészni, óvadék ellenében szabadlábra helyeztek. Ezterényivel szem­ben bizonyítja, hogy a monopóliumokat a háború alatt csinálták, nem a keresz­tény irányzat alkotásai. Szterényi két­ségtelenül dolgozott az átmeneti állapot létesítésére, de a keresztény irányzat is még átmeneti állapottal küzd. Szterényi József báró: Röviden ismét válaszolt Erekynek személyes kérdésben. A háborús központokat nem­­ csinálta, azok ellen küzdött. Soha úgy nem virág­zottak a monopóliumok, mint ma. Haznzínc éve várták az iparosok a javaslatot Budavári LászlóNagy örömmel üd­vözli a javaslatot, amelyben a keresztény iparosságnak sok jogos kívánságát látja megvalósítva. Szükségesnek tartja, hogy a kormány továbbra is segítségére le­gyen az iparosok talpraállásának,és külö­nösen anyagbeszerzéseknél támogassa őket. A záróra-rendeletsok olyan módosí­tását kívánja, mely megfelel az iparosság érdekeinek. Az iparosság ügyelmébe ajánlja a szövetkezeti alapon való tömö­rülést. Mahunka Imre rámutat arra, hogy az­­ iparosság már harminc év óta küzd a törvény revíziójáért. A magyar közép­osztálynak rá kell ébrednie arra, hogy sorsa elsősorban­ a gazdasági pályákon dől el és gyermekeit az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell az iparospá­lyára engedni. A tanonckérdéssel kapcso­lattan annak fontosságát hangsúlyozza, hogy megfelelő oktatással a magyar iparosság színvonalát a modern kornak megfelelően emeljék. Gresswein Sándor örömmel üdvözli a javaslatot, de nem gondolja, hogy ez egymaga fogja megjavítani az iparosság helyzetét A liberális korszak alatt csak­ ugyan sok hiba történt. Az­ otthon dók­­sózó iparosok érdekeit is biztosítani feelL Erre vonatkozólag határozati javaslatot nyújt be. Móser Ernő ismertette a vézerőbizott­­ság jelentését a honvédségről szóló tör­­vény módosításáról szóló törvényjavas­­latra vonatkozóan és kéri a sürgősség kimondását. Mérsely Kálmán helytelennek tartja, hogy ily rövid idő alatt akarják az ipari­törvényt keresztüü­forszírozni. A javas­la­tot retrogr­ádnak és reakciósnak tartja, miután az iparűzést képesítéshez köti. A közigazgatási hatóságoknak túlságosan módjukban lesz ezentúl a beavatkozá­sokra. A javaslat szerinte nem használ a kisiparnak, mert kapitalisztikus gyáripari fejlődést fog megindítani. Ezután a vita folytatását holnapra lemu­lasztották. A lakáshivatali bírák­ lemondásánál» következménye­­ . Bródi Ernő sürgős interpellációjában a lakáshivatali bírák lemondásával foglal­kozott. A lakáshivatal csődje most már nyilvánvaló lett. A rekvirálási rendszert, amely a proletárdiktatúra maradványat tovább fenntartani nem lehet. Sürgette az építkezések megindítását és a hivatalok­ által lefoglalt helyiségek szabaddá tételét Interpellációjában kérdezi a népjóléti mi­nisztert, fenn akarja-e tartani a rekvirá­­lásokat, rábízza-e ezeket az ügyeket a független bíróságra és mit tervez az épít­­­kezések tekintetében. Bernolák Nándor népjóléti miniszter azonnal válaszolt az interpellációra. A lakáshivatali bírák lemondásának állítólag az ő egyik nyilatkozata volt az oka, vala­mint az, hogy fi utasításaival befolyásolta a bírói függetlenséget. Ezzel szem­ben megállapítja, hogy a lakáshivatalnak soha utasítást vagy parancsot nem adott. Csu­pán néhány méltánylást érdemlő esetre hívta fel a hivatal ügyelmét, hogy az igazságnak megfelelően intézkedjék. A la­káshivatal határozatait nem változ­­­tatái meg, ellenben kénytelen volt egyes határozatokat megsemmisíteni és ez mindig a lakásban bentlakók érdekeinek megóvása végett történt. A bírák lemondásának okáról részletesem még nem akar nyilatkozni, de most is­ mondhat annyit, hogy a lakáshivataltól több frisseséget várt volna. Bizonyos visszaéléseknek is nyomára jött. Emiatt kénytelen volt kijelenteni a lakáshivatal elnöke előtt, hogy a dolgok ilyen üzenetével elégedetlen és bizonyos változásnak kell történnie. Valószínűleg ez és a nyilatkozót* ■na!. másik része, amit nem óhajt nyil­vá* nosságm hozni, volt az oka a lemon­dásnak. , 150.000 koronás ügyvédi díja­t Bernolák Nándor népjóléti miniszter. A levegő tele van állandóan oly híreszte­lésekkel, hogy a lakáshivatalban viszaélé­­sek történtek, ezek azonban — biztosan hiszi — nem érintik a bírói kar tagjait. A lakásügyekben való visszaéléseket az­által akarta lehetetlenné tenni, hogy túl­­magas honoráriumok szedését büntetni akarta, ezt azonban éppen Bródi és mások megakadályozták. Előfordult, hogy száz­­ötvenezer koronás honoráriumokat is vet­­tek fel ügyvédek olyan látszattal, mint­ a lakáshivatalban megvesztegetniök kel­lene. Moser Ernő elhozott hozzá egy menekült embert, akitől ügyvédje har­mincezer koronát kért, amiből állító­lag tízezer korona vesztegetésre kelk Az illető úr ügyvédje azonban azt mondta, hogy az egész összeg az ő ho­noráriuma. Több más esetben százezer* százötvenezer koronás honoráriumoknál az ügyvédek ugyanezt ,mondják. Így nem* lehet a visszaélések nyomára jönni. A lakásokkal való szabad rendelkezést minél előbb vissza szeretné állítani. Az építkezések megkezdéséről tárgyalások folynak és esetleg kényszeríteni is fogják a nagytőkét az építkezésre. Az új lakás­­hivatal összeállításáról most még nen­ nyilatkozhatik, de nyolc napon­­belül a hivatal működni fog. Válaszát kéri ideig­lenesnek tekinteni. Az ülés fél négy után ért véget Nyolc napon belül működni fog az új lakáshivatal Bernolák miniszter a lakáshivatal válságáról és a visszaélésekről A nemzetgyűlés tárgyalja az ipartörvényt . A miniszterek hat új törvényjavaslatot nyújtottak be MAGYARSÁG 1922 február 1­1. szerkk. ATLANTIS a világ legnagyobb film­e a ROYAL-APOLLÓBAMi Előadások i, ,­6', y.Sés'UiO-kor

Next