Magyarság, 1922. február (3. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-01 / 26. szám

1922 február 1. szerda MAGYARSÁG A választójogi bizott­­ság megkezdte tár­gyalásait Nem tájékoztatják a nyilvános­ságot — A Magyaság tudósítójától — A választójogi bizottság ma délután kezdte meg a kormány választójogi törvényjavaslatának tárgyalását. Az illés délután 5 órától a késő esti órákig tartott. A sajtónak nincs módjában, hogy ebben az országos jelentőségű alkot­mányjogi kérdésben kötelességszerűen híven tájékoztathassa a közvéleményt, mert a bizottság, minden eddigi gya­korlattal ellentétben, hivatalosan jelen­tést nem adott ki, sőt tagjainak a sajtó tájékoztatását határozatával meg­tiltotta. A múltban ugyanis minden bizottsági tárgyalásról hivatalos jelentést adtak ki, a legutóbbi választójogi javaslatnak bizottsági tárgyalásairól pedig 1918-ban a sajtó a legkimerítebb, részletes és­­pontos hivatalos gyorsírói feljegyzések alapján készült jelentést kapott. A bizottságnak mai határozata, amely az eddigi gyakorlattal szembehelyez­kedik, annál feltűnőbb, mert előzetesen már intézkedés történt, hogy az ügy nagy fontosságára való tekintettel részletes, gyorsírói jegyzetek alapján készült, hivatalos tudósítás adassék ki és az a sajtóval közöltessék. A bi­zottság többsége azonban végül is úgy döntött, hogy a nyilvánosság tájéko­zását mellőzi. Ebben az ügyben az Országgyűlési Tudósítók Szindikátusa szerdán délelőtt tizenegy órakor rendkívüli ülést tart. nak­ ezek csatlakoztak a választónoős ellenzéssh­e. A keresztény párt, miután a kormány választójogi törvényjavaslatával szemben tegnapi értekezletén pontokba foglalt kö­veteléseire a kormánytól pozitív választ nem kapott, értesülésünk szerint, nem teszi magáévá a törvényjavaslatot s annak törvényerőre való emelése ellen az ellen­­zékkel együtt felveszi a harcot. A miniszterelnök megjelenik a hazai Qport értekezletén Bethlen István gróf miniszterelnök és Klebelsberg Kunó gróf belügyminiszter holnap este látogatást tesznek a kisgazda­­pártban, hogy személyesen vegyenek részt a pártértekezleten folyó tanácskozáson. A véder­-bizotság ülése A véderő-bizottság ma délután egy óra­kor Karafiáth Jenő elnöklésével ülést tartott, melyen Jróser Ernő előadásában letárgyalta és elfogadta a honvédségről szóló 1921: XLIX. t.-c. egyes rendelkezé­­­­seinek kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslatot és annak tárgya­lására a sürgősség kimondását kéri a ■nemzetgyűléstől. Belépés az egységes pertöa Mahunka Imre a főváros XVIII. kerü­letének képviselője nyílt levelet intézett választóihoz, melyben közölte az egysé­ges párthoz való csatlakozását. Cferehes hepnseiö le akarja ülni öüníeiését Kerekes Mihály képviselőt izgatásért­­háromhónapi szabadságvesztésre­ ítélték A képviselő részére kerülete és a kép­viselőház több tagja kegyelmet kért, de a kérvényt még nem intézték el. Kerekes Mihály elhatározta, hogy leüli büntetését, mert a választójogi törvény rendelkezései szerint különben, nem léphetne fel az új választáson jelöltnek. A»MAGYARSÁG«TELEFONSZÁMA | SZERK.: JÓZSEF 68-90, 68-91 SZ71 KIADÓHIVATAL: JÓZSEF 68-92 SZ. | 9 Risgor asszsnpit sittje a nők fáiasztójogáról A szövetség kikapcsolja a titkosság kérdését — Tiltakoznak az ellen, hogy a nők a férj képzettsége után jussanak a joghoz — A Magyarság tudósítójától — A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövet­sége Tormay Cecil elnöklésével és az összes vidéki fiókok bevonásával magas­­színvonalú vitát rendezett ma délután a női választójogról a szövetség Mária­ utcai helyiségében. A gyűlésen Tormay Cecil megnyitó szavai után Ladik Gusztáv bel­­ügyminiszteri államtitkár ismertette a törvényjavaslatot, amelyhez elsőnek Schlachta Margit szól hozzá.. Mint vendé­gek vettek részt a gyűlésen Wolffy Ká­roly, Rutkafalvy Miklós nemzetgyűlési képviselő és később Fass József kultusz­miniszter. Megjelent az értekezleten Ho­henlohe Károly Egon herceg is. Schlachta Margit a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége nevében nem kívánta a legradikálisabb megoldást. Ellenben kí­vánta azt, hogy a nő és a férfi választói jogosultsága közeledjék egymáshoz, ne le­gyen külön párt és külön férfiérdek ki­domborítva, ne legyen kettős morál, ha­nem az igazságosság érvényesüljön. Ladik Gusztáv államtitkár szerint Friedrich István annak idején nemzet­­gyűlési választásokra adott jogokat a nők­nek. Ez csak egy rendeleten alapult. Most országgyűlésről van szó és a jogokat törvényben lüktetik le. A nők tehát most jutnak legelőször törvényes jogokhoz, ennélfogva jogsérelmekről szó sem lehet. Az egyke-rendszer kiirtására vették föl a javaslatba a háromgyermekes családanya jogosultságát. Ha egy nő az ura után egyszer megszerezte a választójogot, mint özvegy nem vesztheti el. Horváth Gézáné a protestáns asszonyok nevében hozzájárult a kormány javas­latához. Vass József kénytelenségből híve a nők választójogának Vass József kultuszminiszter hosszan­tartó általánosságok után kijelentette, hogy felötte azért nem szimpatikus a Friedrich-féle választójog, mert azt idegen hatalom parancsára adták ki. Ő maga személy szerint kénytelenségből híve a női választójognak, akkor is csak az aktív­nak. Azért nem lehet a nők joga egyenlő a férfiakéval, mert sokkal több elmaradt nő van, mint férfi. Belátja, hogy a kor­mány kénytelen egyezségeket kötni. Mér­sékelt állásfoglalásra kérte fel a szövet­séget. Levanovics Nándorné felszólalása után Ney Mari, egy egyszerű győri keresz­­tényszocialista nő, nagy hatás mellett jelentette ki, hogy a falusi nő nem fogja eladni voksát egy gyűrűs szivarért, vagy egy jó pörköltért. Kifogásolta a korhatárt, a gyerekek számának megállapítását, mert igen sok esetben nem a nő hibája, hogy nincs gyerek. (Élénk helyeslés.) Arra kérte a nőket , menjenek haza a kerüle­tekbe és kényszerítsék ott a képviselő­ket, hogy harcoljanak a nők igazságos választójogáért. Hubert Ottóné a debreceni asszonyok nevében nem kér se többet, se keveseb­bet, mint a keresztény nemzeti egyesülés pártja. Taszner Mária attól fél, hogy ez a javaslat éppen a konzervatív nőket fogja kiszorítani az alkotmány sáncaiból. Hets Ödönné azt a kérdést intézi a kor­mány tagjához, hogy váljon a Friedrich­­féle választójog veszélyes volt-e keresz­tény nemzeti szempontból ? Őszerinte nem. Czeke Vilma (Sátoraljaújhely) szerint a nők sokkal erősebb keresztények, mint a férfiak. Vita Vass Józseffel Ezután Hosenberg Auguszta, a Magyar Asszonyok Országos Szövetségének elnök­­nője beszélt. Nagyon örvendetesnek tartja, hogy kétszázötvenezerrel több női sza­vazó van, mint férfi, mert a nők megbíz­hatóbbak. A nőiesség és az anyaság jogán kéri a nők egyenjogúsítását. Kijelenti, hogy a javaslatnak az a pontja, amelyik a férfi képzettségénél fogva adja meg a nőnek a választójogot, egyenesen értel­metlen. Vass József: Ilyet ne tessék mondani! A kormány jól meggondolta ezt! Rosenberg Auguszta: Igenis mondom, mert igen sok képzett férfi a szakácsnőjét vette el feleségül. (Nagy derültség.) Már­csak ezért sem állhat meg ez a pont. De viszont követelem, hogy ha orvosi vizsgálat megállapítja, hogy azért nincs gyerek, mert a férfi hibás, akkor fosszák meg a férfit a választójogtól! Fass József elismeri, hogy nagyon ne­héz dönteni ebben a kérdésben és meg­állapítani azt, hogy ki a hibás. Tormay Cecil elnöknő összefoglalta a felszólalásokat. A Magyar Asszonyok Szö­vetsége előtt mindig Nagymagyarország gondolata lebeg. Ha az országgyűlésnek szűkített jogokat adnak, az ne csak a nőket, hanem a férfiakat is sújtsa. Leg­helyesebb tehát arra az álláspontra helyezkedni, hogy a nőknek ne a férfi iskolázottsága után adják meg a választó­jogot, mert ez megalázó. Helyesli azt, hogy hat elemi képzettséget vegyenek föl képesítésre. Figyelmezteti a gyűlést arra, hogy tudomása szerint a kisgazda­­párt lehetetlenné teszi a nők választó­jogát akkor, ha végletekig forszírozzák követeléseiket. Wolff a titkosság ellen Az elnöknő felkérésére Wolff Károly a titkossághoz szólt hozzá. Szerinte kész nemzeti veszedelmet jelent a titkosság be­hozatala. A demagógiának tág tere nyílik itt, különösen falun. A magyar nép be­folyásolható és ő nagyon szereti a nyil­vánosság ellenőrzése alatt tartani a gyenge judiciumú embert. Falun tehát legyen ok­vetlenül nyílt a szavazás és a destruktív nőket általában zárják ki a jogokból. Ezzel szemben Rutkafalvy Miklós nem­zetgyűlési képviselő, mint a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának tagja, tel­jesen ellentétes álláspontot foglalt el Vass Józseffel és Wolff Károllyal szemben. Az általános választójoggal mindenütt a vilá­­gon vele jár a titkosság is. Wolff Károly: Ez nekem nem érv! Kutkafalvy Miklós: A kormánynak ezer módja van pressziót gyakorolni a vele összeköttetésben álló emberekre, italmérőkre, trafikosokra, bérlőkre és ez a veszedelem . A demagógia csak máról­­holnapra hat és Magyarország már nem olyan kultúrálatlan, hogy demagógiával lehessen dolgozni. Felkérte az értekez­letet, hogy foglaljon állást a titkosság mellett. Tormay Cecil leszögezte, hogy a MAESz eddig egyetlen párthoz sem csat­lakozott, azért nem is fogadhatják el egy pártnak az álláspontját. Nézete szerint vidéken sokkal helyesebb a titkosság. Schlachta Margit indítványára kimondotta a gyűlés, hogy a titkosság kérdését ki­kapcsolja. A határozati javaslatot a hol­napi ülésen terjesztik elő. A MOTOR rovatba hirdetéseket a kiadóhivatal f Miksa-t­.8) vesz fel 3 ­MmU a sl­i saséi?­sistaéta illésétől A forgalmi adó három százalék Kállay Tibor pénzügyminiszter ma a nemzetgyűlés elé terjesztette a köztiszt­viselők anyagi helyzetének javításáról és az ehhez szükséges anyagi fedezet biz­tosításáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat szerint a közalkalmazottak és nyugdíjasok rendkívüli segélyét 1OO-v­al kívánják felemelni február 1-től kezdődő­­leg. Fel kívánják emelni a karhatalmi alakulások (honvédség, folyamőrség, csend­őrség, vámőrség, rendőrség) karhatalmi pótdíjait. Ez nem vonatkozik a toborzott katonák zsoldos illetményeire és a folyam­őrség, csendőrség, vámőrség és állam­­rendőrség altisztjeinek és legénységének illetményeire, melyeket a zsoldos illetmé­nyek alapulvételével újból kívánják ren­dezni. Kimondja a javaslat, hogy a létszám­csökkentéssel kapcsolatban nyugalomba helyezhetők mindazok, akiknek húsz évi szolgálati idejük van, ha a nyugalomba­­helyezéshez szükséges egyéb feltételek nincsenek is meg. Szabályszerű illetmé­nyeikkel nyugalomba helyezhetők husz szolgálati év előtt is azok, akik testi vaggy szellemi fogyatkozásra hivatkozva kérik a nyugdíjazást. Akik húsz évnél kevesebb szolgálati idővel rendelkeznek, nyugdíj helyett végkielégítést kapnak. A vég­­kielégítés 3 évnél kevesebb szolgálat után a fizetés és pótlékok félévi összege, 8—6 szolgálati évnél egyévi összeg, 6—10 évnél kétévi, 10—15 évnél háromévi, 15—20 évnél négyévi. A húsz szolgálati éven felü­liek választhatnak nyugdíj és végkielégítés között, végkielégítésük az illetmények ötévi összege. Akiket vég­­kielégítésben kell részesíteni, nyugdíj­­igényük­ fenntartását kérvényezhetik 1922 június végéig. A javaslatban felhatalmazást kér a közoktatásügyi miniszter az államsegélyt élvező községi és felekezeti tanári, taní­tói és óvónői állások felülvizsgálására, hogy a felesleges állásoktól az állam­segélyt 1922 június hó végén megvon­hassa. A 6. §. felhatalmazza a kormányt, hogy azokat a tisztviselőket, akik legalább tizenkét hónapot töltöttek a harctéren, valamint ha rokkantakká váltak, ha 1920. év óta nem menesztették ki magasabb fizetésosztályba, 1922 január hó 1-től kez­­dődőleg személyi pótlékban részesítse. A pót­lék a XI. és X. fizetésosztályban 600 ko­rona, a IX-ben ezer korona, a VIH-ban­­1200, a VII ben 1600 és a VI-nál maga­sabb osztályokban 3600. Ez a nyugdíjba beszámíttatá­só. A javaslatban felvett összes fizetésjaví­­tásokhoz 1010 millió korona hitelre volna szükség. Ennek fedezetére a javaslat fel­emeli az általános forgalmi adó kulcsát l’/1-ről az adóalap 3 százalékára. Azon­kívül egyes fényűzési cikkeknél a fény­­űzési adót 20 százalékra kívánja fel­emelni. A hatóságokhoz intézett beadvá­nyok bélyegi t­.­tékét, ha 50 fillérnél eddig kevesebb volt, 5 koronára, ha 50 fillér,1 korona között volt, 10 ko­ronára, ha egy koronánál több volt, az eddigi húszszorosára fogják felemelni. A ki- és beviteli engedélyekért beadott folyamodványok illetékeit," ha az áruk értéke százezer koronánál nem több, 100 koronában, minden további százezer koro­nánál 50 koronában állapítják meg. A többi beadványok között a névváltozást kérő beadványok illetéke 500 korona, honosítást kérő illeték 200, hitbizományi illeték 5000 korona, házassági akadály alóli felmentés illetéke 200 korona.

Next