Magyarság, 1922. május (3. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-03 / 99. szám

tartozik és nem tartozott sohasem azok közé a naiv, hiszékeny és megtéveszthető politikusok közé, akik egy pillanatra elhitték, hogy az összeomlás egyenlő a felállással, hogy a nemzeti jelszavakkal visszaélő forradalom valósággal a világ sreggyávább és legrothadtabb parit,málisát jelentette. Batthyány, ír mint régi politikus, nagyon jól tudta, hogy kicsoda Jászi és Kunfi , hogy mi közük van ezeknek az uraknak a függetlenségi gondolathoz s mi keresnivalója volt Batthyányéknak egy társaságban azzal a Jászival, aki október előtt néhány hónappal még Naumann Mittel-Európájára esküdött s miként akart antant-barát politikát csinálni azokkal a tényezőkkel, amelyek a német szövetség elmélyítésén dolgoztak ? Batthyány Tivadarban azonban a jóhiszeműség és a tiszta szándék ma sem kevesebb, mint amennyi a forradalom előtt volt. Mert mi az igazi októbrizmus fogalmát arra a kisded politikai csoportra szerjük vissza, amely éveken keresztül tudatos defallista aknamunkát folytatott, amely Wilson eszméivel szédelgett és szédített, amely aláírta a belgrádi fegyverszüneti egyezményt, holott biztos tudomása volt egy másik fegyverszüneti egyezményről, amely Magyarország területi épségét elismerte és sértetlenül hagyta. Batthyány Tivadarék cigánykodása,” amely most arra irányul, hogy minél több magyar politikust merítsen el saját vétkei és mulasztásai szennyes hínárjában senkit sem fog megtéveszteni. Az októbrizmus dicsőségét hiába próbálják szétosztani, ez annyira vitathatatlanul az övék, hogy ha még annyit ajándékoznának is belőle másoknak, ami számukra megmarad, örök életre elég szégyennek és gyalázatnak. A MAGYARS ROTCLEI ORSZ A,MA SZERK.: JÓZSEF 68-90, 68-91 SZ. KIADÓHIVATAL: JÓZSEF 68-92 SZ. — Áll az alku! — szólt Bajka Gábor és másnap déli tizenkét óra után öt perccel, ahogy már-már türelmét Tesztre, lassan le-fül sétálgatott az Egyetem utcán, egyszer csak mint valami csudálatos jelenség közeledett feléje a Ferenciektere felől egy bájos, karcsú, szép szőke leány. Szabó tanítóval jött, akinek könnyedén és gyanútlanul lépegetett az oldalán, mint akinek sejtelme sincs felőle, hogy most tulajdonképp titkos találkára jön. Nyílt, okos, szürke szemében már messziről valami ragyogó derű játszadozott. — Ez volna az ? — dobbant meg a fiatal festőben valami. — Oh, micsoda szép! Szabó tanító pedig, miután Bajka Gábor rövid hat héttel később csakugyan elvette feleségül a szép szőke leányt, most már ő adta magát az írásnak, miközben úgy az első liter bor vége felé már bizonyos boldog bárgyusággal szokta eldürmyögni magában, hogy: — Legalább nem mondhatja rólam, hogy nem voltam , gavallér.' Hozzám úgyse jött volna sohse feleségül, hát legalább ... — aztán nagyot kortyintott a pohárból s szólt hangosat: — Vendéglős ur!jjLejjete! MAGYARSÁG 1022 május 3. szerd* A keresztény ellenzék vezérei a törvényesség helyreállítását követelték Szombathelyen és Kőszegen Hoprunyi fmbert gróf megindokolt ellenzéki álláspontjái - Andrássy Jéyula gróf a mistiszterekink támadásaiig és a munkapárt elnhkségéről - mindenütt nagy tömegek, cseras lelkesedés Szombathely, ápr. 30 (A Magyarság kiküldött tudósítójától) A választási háborúskodás vad morajlásából, a sok száz és ezer szónoklat zűrzavarából messze kiemelkednek előkelőségükkel és súlyukkal , azok a nagyszabású megnyilatkozások, melyekre most vasárnap a nyugati végek két határvárosában, Szombathelyen és Kőszegen figyelhettek a hatalmas embertör-ségek. Apponyi Albert gróf és Andrássy Gyula gróf utaztak ide, hogy megerősítsék ennek a vidéknek bátor, hűséges magyar népét a meggyőződésük melletti kitartásban és támogassák Cziráky József gróf szombathelyi és Lingauer Albin kőszegi keresztény ellenzéki jelölteket. Vasárnap reggel ragyogó, aranyos napsütésben gyülekeztek az emberek a szombathelyi Fő téren felállított emelvény köré. A gyűlés kezdetekor tíz-tizenkétezer főnyi tömeg szorongott a téren. Féltizenegy felé a tömeg előrehullámzik, megtorpan, zúgó, folyton erősödő éljenzés, taps, száz és száz fehér kendő lobog a hallgatóságból, a környező házak erkélyeiről, ablakaiból, föltűnik az emelvényen Apponyi Albert, Andrássy Gyula, Cziráky József, Lingauer Albin. A tüntetésről csak nehezen tud szóhoz jutni Kaiser Lajos pártelnök, akinek megnyitója után Cziráky József gróf mondja el programját. Cziráky gróf nyugodtan, határozottan megnyerő közvetlenséggel beszél, a hallgatóság megértően és lelkesen rezonál kijelentéseire és látszik, hogy nagyon népszerű a volt főispán. Apponyi Albert gróf lép ezután előre, kezeit összekulcsolja és ezüstös klasszikus fejét meghajtja. Vár, mig elcsitul az újait erővel viharzó ünneplés. Hirtelen feszült csönd támad és megcsendül, érces hangja, mely már hosszú évek óta — Jászberényt kivéve — nem szólt népgyűlésről a népnek. Bámulatos a 76 éves ősz férfiúnak páratlan energiája, izzó hite, szellemi, fizikai törhetetlensége. .Finom mondatsorokban formálódnak ki gondolatai, időnkint egy-egy meglepő, epigramszerű megállapításba foglalja össze fejtegetéseit. Minden mondatát tomboló lelkesedés követi. Andrássy Gyula grófnak kellene utána beszélnie, feláll és az emelvény mellvédjére támaszkodva nézi a szines, hullámzó tömeget, mely most őt üdvözli forró tiszteletadással. Andrássy beszédében a kormány közgazdasági és szociális politikáját kritizálta. Foglalkozott Bethlen miniszterelnök támadásaival, beszéde végén pedig megjelölte a legközelebbi feladatokat: a királykérdés megoldását, Ottó király hazahozatalát. Percekig tombolt, zúgott a hallgatóság és viharosan éljenezték Ottó királyt. Lingauer Albin volt az utolsó szónok. Lingauer érdekes előadó, a politikus mondanivalóit nála az újságíró öltözteti kellemes formába. Beszéde közben megszólaltak a püspöki templom harangjai, jelezték, delet. Lingauer félbeszakította a gyűlést és a sokezer főnyi tömeg mély csendben, levett kalappal hallgatta a harangok szavát, amelybe csakhamar a magyar hiszekegy dallama vegyült. A szombathelyi, dalárdák énekelték és úgy hallatszott, mintha magasból szállna alá. A nagygyűlés a himnusz eléneklése után a keresztény vezéreket ünnepelve oszlott szét és nagy tömeg kísérte a politikusokat a püspöki várba, ahol Mikes János gróf püspök látta őket vendégül. Délután autón Kőszegre indultak Lingauer Albin programbeszédére. Közben Nagygenes községben, megállották. Itt (fanalkapukkal, táncoljárású lovasbandériumnyem, karcsú,májusfákkal fakadták a kiváló államférfiakat. Rövid beszédek után az autók csakhamar tovább rohantak. Kőszeg város határában nagy tömeg várta a politikusokat. Magyarruhás hölgyek és kislányok, akiknek nevében a pici Kőszegi Lenke felkapaszkodott Apponyi Albert és Andrássy Gyula autójára és virágcsokorral, nagy bátorsága szavakkal üdvözölte őket. Ekkorra az idő elborult, esni kezdett, de szerencsére csak rövid időre. A kőszegieket ez nem gátolta meg a legbensőségesebb fogadtatásban, sokan az autók mellett futottak a város határától a gyűlés helyéig, útközben a feldíszített ablakokból nemzetiszínű zászlócskákkal integettek és csillogó szemű, a Saját merészségükön, piruló fiatal leányok virágokkal borították a lassan gördülő kocsikat, amelyek aligha jártak ■ még ilyen finom szőnyegen. Apponyi Albertet és Andrássy Gyulát szemmel láthatólag mélyen meghatotta ez a fogadtatás, mert tudhatták, hogy ebben sem kormány, sem városi hatóságnak igazán nincs része. A kőszegi nagygyűlésen Lingauer Albin, akinek minden mondatát választóinak éllene és tapsa szakította meg, elmondta programbeszédét; utána Apponyi Albert gróf szólalt fel, aki megkapó párhuzamot vont a kormány és ellenzék, a nyilt és a »fülbesúgó« legitimizmus között. Andrássy Gyula gróf Lingauer ellenjelöltjét, Rakovszky Ivánt átinvitálta a legitimista táborba, miután neki és a munkapártnak, mely oly készségesen szolgálta a hatalmas Habsburgokat, nem szabadna cserbenhagyni a törvényes királyt a balsorsbansem. Apponyi Albert németül is beszélt a jelenvolt német választókhoz, azután, a szerencsére csak a gyűlés végeztével megeredt zuhogó esőben átvonultak a politikusok, nagyszámú közönségtől kísérve a Bencés-gimnáziumba, ahol Apponyi részt vett a kőszegi cserkészek ünnepélyén is. Talán az egész nap legkedvesebb látványa volt, amikor ez a nagy ember a kis, kipirult fiúk közé, a tiszta ideálok világába húzódott, pihenni a sok politika után.vet, amelynek, méltósága s hatalma összeforrott a népjogokkal és népszabadsággal Akik a magyar királyság hívei, azok hívei a magyar szabadságnak és népjogoknak is, ezért nem meglepő, hogy az a kormány és párt, mely hivatalosan a szabad királyválasztás alapján áll, csonkította meg a népjogokat a választójogi rendelettel. Nem szabad megtűrni törvénytelen hatalmi tényezőket Az építőmunka megindításának egyik alapfeltétele a tökéletes jogbiztonság. Ezért el kell tűnni mindazoknak a tényezőknek, amelyek bizonyos bűntényeknek büntetlenséget biztosítanak. Magyarországon ne legyen más közhatalom, mint amely törvényen alapul és felelősségre vonható. Ne legyenek titokban működő, eltagadható és el is tagadott, tényleg azonban súlyukat mindig éreztető tűkön szervezetek. (Élénk helyeslés.) Ez a keresztény morál uralmának is feltétele. A dolgokat kell üldözni, nem az embereket. Bármely polgári csoportnak a jogokból való kizárása ellen tiltakozom a keresztény morál nevében. Az építőmunkánál gondunk kell, hogy legyen a munkásokra, mert munkások nélkül nincs munka. Ezért követeltem egész pályám alatt megfelelő szociális intézmények létesítését. Én tudom, hogy az életsorsok teljes egyenlőségének elérése, álom, de nem álom biztosítani a továbbhaladásra, a fejlődésre mindenki részére az egyenlő esélyt, nem álom a szülőnőknek és a csecsemőknek az egészséges fejlődés előfeltételeit megadni. A gazdasági újjászületés csak az erkölcsi újjászületés alapján indulhat meg és a kettőnek alapján hódíthatjuk vissza a világban azt az állást, amely minket múltunknál és kultúránknál fogva megillet. (Hosszantartó lelkes éljenzőt és taps) Nagygyűlés Szombathely Fosterén A Fő téren tartott nagygyűlést Kaiser Lajos pártelnök nyitotta meg. Cziráky József gróf programbeszédében rámutatott arra, hogy a kormány politikája miatt kényszerült ellenzékbe menni, mert elhunyt koronás királyától súlyos időkben sem tántorodott el. Minden erejével törekedni fog, hogy a detronizációs törvényt hatályon kívül helyezzék és II. Ottó (Óriási éljenzés és taps. Felkiáltások: Éljén Ottó királyi) hazatérése lehetővé váljék. Szükségesnek tartja a keresztény hegemónia biztosítását, megfelelő gazdasági politikát és a külföldi összeköttetések megteremtését. A megalázkodó külpolitikából már elég volt. A közalkalmazottakról és munkásokról megfelelő törvényhozási intézkedésekkel kell gondoskodni. (Lelkes éljenzés.) Apponyi Albert a király és Lépi táolgáinak összeforrásáról Ezután Apponyi Albert gróf kezdett beszélni. Mi királyhűtek vagyunk — mondotta — és tudjuk, hogy melyik királynak vagyunk hívei. A szabad király választók is a királyság hívei, ede az ő királyságuk hasonlít azokhoz az emléklapokhoz, amit a kiszolgált katonáknak szoktak adni, amelyeken rajta van egy teljes díszegyenruhás katona, csak a fej hiányzik. (sserültség.) Némelyek az ellenpártból azt mondják, hogy ők is legitimisták. Vasutasokról lévén szó, én csak azt jegyzem meg erre, hogy aki a kanizsai vonatra ült fel, annak kötve hiszem el, hogy Győrie akart utazni. (Elénk derültség.) Az egységes párt azért nevezi magát egységesnek, mert ha ez a név nem volna, tiz egységből minden hiányoznék náluk. Mi annak a királyiágnak vagyunk a hi Ándrássy Gyula gróf a kormány Hibáiról Andrássy Gyula gróf azzal kezdte beszédét, hogy csak azt a politikát tartja jónak, amely tiszteli a múltat és az alkotmányt és erre épít modern, demokratikus politikát. Sajnos, azt látja, hogy a kormány és a többség ennek épp az ellenkezőjét akarja. A mostani kormány otthagyja porban heverni a magyar alkotmányt, amint azt összetörte a forradalom és a külföld erőszaka. Forradalmi alapon pedig teljesen reakciós junker-politikát csinál. A választójog mértékének helyességéről lehet vitatkozni, de az kétségtelen, hogy az egyszer már megadott jogokat visszavenni kész veszedelem. Eddien miniszterelnök 1918-ban ezt maga mondotta egy beszédében és mégis megcsinálta most törvénytelen rendeleti utóm A szociális téren szintén nem lehet semmi haladást látni. Látjuk a súlyos adókat, amelyeket nem kifogásol, mert elkerülhetetlenek, de nem látjuk azt a közgazdasági tevékenységet, mely segítette volna a társadalmat, hogy az adókat megfizethesse. A termelés fokozása helyett a legfontosabb helyre — a földművelésügyi minisztérium élére odaállítottak kisgazdákat ,miniszternek, akik a kérdéshez nem értenek,akikben nincs tudás, nem foglalkoznak a többtermeléssel. Az, hogy pár holdat az illetők meg tudnak munkálni, nem képesíti őket Magyarország nagy mezőgazdasági érdekeinek irányítására. Szabad-e a külügyminisztert kritizálni ? A külpolitika terén — folytatta — szintén nem látunk semmi eredményt. Mikor ezt nemrég felhoztam, a minniszterelnök élesen megtámadott. Azt mondta, akok az ország érdekeinek, ha kritizálom a Génuában tartózkodó külügyminisztert. Én magamat valóban nem tartom oly európai, tekintélynek, hogy azt gondoljam, a génuai konferencianagy izgalmaiban Lloyd George és a többi vezető államférfi csal■ azt ügyeli, mit mondok: én Budán Bánffyról (Derültség) akivelúgyis édeskeveset foglalkoznak, akit ki is felejtettek a filmből. Hogy képzelhető, hogy Európa esetleg hajlandó lett volna Magyarországnak kedvezményeket adni, de most, mivel van Magyarországon egy úriember, aki megkritizálta a külügyminisztert, ezek más politikát fognak csinálni. Efelől nyugodtan alszom és csak azt kívánom az Úristentől, hogy soha nagyobb bűnt ne kövessek el,mint mikor külügyminiszterünkről azt mondtam, hogy dilettáns. (Nagy derültség.) A miniszterelnök »leleplezése« és a történelmi válság A mi célunk az ezeréves alkotmány helyreállítása és a fiatal király, Ottó visszahozatála (Hosszantartó éljenzés), hogy alkotmányunk szerint megkoronázó*hassuk. Ma már Magyarország függetlenségét nem, a Habsburg-dinasztiától, tér-