Magyarság, 1922. augusztus (3. évfolyam, 172-197. szám)
1922-08-06 / 177. szám
10 A csehek megszüntették a csallóközi telepítő akciót Pozsony, aug. 2 (A Magyarság tudósítójától) ■ A csehek a szinmagyar Csallóköziben tudvalevőleg rengeteg sok magyar földet sajátítottak rá és sajátítottak el Erre cseh tót, igazabban cseh légionáriusokat akartak telepíteni. Mi egyelőre elég nyugodtan gondoltunk a cseheknek ilyen tervére, ugyanis a Csallóföld községei jó nagyok, lakosságuk ezeréves őstelepedésű színtiszta magyarság, fejlett kultúrájú és öntudatos, anyagilag is független, ha tehát egész utcasoronként telepítenének is ide csehekéi csak úgy járnának, mint a Jiach-korszakban Magyarországba telepített csehek : rövidesen beleolvadnának a magyar többségbe. A cseh kormány csakugyan — eddig ki nem nyilvánított okokból — megszüntette a Család-közi telepítési akcióját. Tót lapok mostanában közük is aztán egy meg nem nevezett cseh államférfiunak hosszabb nyilatkozatát, amely bővebben ismerteti azokat az elveket és indokokat, amelyek a cseh kormányt a telepítési akció megszüntetésére vezették. A nyilatkozat először is kiemeli, hogy a csehek a győztes nemzetek sorába tartoznak és így magasabbrendű és nemesebb vérű emberfajt képviselnek, mint a magyarok. A cseh nemzet előkelősége és méltósága megköveteli, hogy minden óvó rendszabály megtörténjék a metallianszok és nem egyenrangú, vérkeveredések meggátlására. Már pedig a csallóközi magyarság a cseh kormány hivatalos megállapítása szerint határozottan alsóbbrendű faj, nagy mértékben degenerált, így állván a helyzet, határozottan meggondolandó, hogy nem lesz-e kihatással ez a körülmény a telepesek utódaira is, ami nemzetgazdasági és cseh fajvédelmi szempontból hátrányos lehetne. A cseh kormány megállapította, hogy a Csallóköz legtöbb helységében valószínűleg az ivóvíznek némely hátrányos tulajdonságai okozzák a magyarság degeneráltságát. A kormány ivóvizet hozatott a Csallóköz minden pontjáról s ha kiderül, hogy az ivóvíz csakugyan degeneráló képességű, akkor a cseh kormány alkalmasint végkép le fog mondani az egész cseh telepítési akcióról, mert a cseh nemzet tiszta vérének megóvásánál minden áldozatot meg kell hozni, így a cseh államférfim A telepítési akciójának fennakadása,minden felől nagy föltűnést keltett. Általános az a felfogás, hogy a kormány csak ürügynek használja az ivóvízre hivatkozást, hogy igazi indokait és tehetetlenségét palástolja vele. Jellemző, hogy az inficiáltaknak kijelentett magyar községeken kívül most már a többi magyar községek is egyre másra adják be folyamodványaikat a cseh kormányhoz, hogy tekintsék őket is inficiáltaknak. E jeles cseh államférfim nyilatkozatot mi is ime készséggel közöljük. Magának a jeles cseh államférfimak nevét sajnálatunkra nem ismerjük, de úgy gondoljuk, ha a nevét megkérdeznék, Napóleonnak, vagy Ferenc Józsefnek nevezné magát, esetleg Jézus Krisztusnak, hozzátenne, hogy föltalálta a perpetuum mobilét és az aranycsinálást. " ~py véili,illdi, áliaim,Mésailles à Mifesstra . MAGYARSÁG 1922 augusztus 11. vasárnap Halálos párbajok 1872-1922 Valahányszor a párbaj egy egy újabb áldozatot követel, a közvélemény mindig fölemeli tiltakozó szavát ez ellen a »barbár« igazságszolgáltatás ellen. És halljuk a párbaj ellen ismételni a régi érveket, amelyek még eddig senkit meg nem győztek s a beszédeket és felolvasásokat, amelyeket az emberek mindig szívesen meghallgatnak, de nem követnek, sőt legtöbbször komolyan sem vesznek. Szóval egy-egy tragikus párbaj után olyasféle mozgást veszünk észre a közvéleményben, mintha a társadalom lelkiismerete megmozdult volna. De huszonnégy óra sem telik el utána s ugyanez a társadalom már elrejti az esetet és újabb anyagot keres a vitatkozásra, így vagyunk a legutóbbi tragikus párbajesettel is. A szerencsétlen áldozatot eltemették , a társadalom pontot tett a cikk végére. És most új szenzációra áhítozik... Talán érdekes aktualitás lesz, ha ebből a szomorú alkalomból felidézzük emlékünkben az utolsó 50 év halálos párbajeseteit, amelyek annyi jobb sorsot érdemelt fiatal életet követeltek áldozatul. A hetvenes években Novotna Gyula heves megyei földbirtokos nyitja meg a fekete sort, akit Szederkényi Nándor vármegyei aljegyző golyója törít le párbajban. Novotna sikkasztással vádolta meg a függetlenségi ellenzék fiatal vezérét s miután nem volt erkölcsi bátorsága bocsánatot kérni az igazságtalan sértésért, életével fizetett meg érte. Két évvel később Quinquerez Henrik báró dragonyos főhadnagy nyakát vágja át Meindl Károly gróf főhadnagy kardja, azért, mert a gróf nem fogadta a báró köszönését, akivel haragos viszonyban volt. A temesvári fekete erdőn Máriássy huszárhadnagy pisztolypárbajt viv Crony de Nantes huszárhadnaggyal és szivén lövi ellenfelét. Ivánka Oszkár cs. kir. kamarás, az ország egyik legjobb pisztolylövője, Ipolyságon agyonlövi Weiszberger Ármin dr. ügyvédet, aki egy mulatság alkalmával hangos szóval tiltakozik az ellen, hogy az ő lovagias elégtételadási képességét bárki is kétségbe vonja. Perczel Aurél dr. budapesti fiatal ügyvéd, Perczel Béla igazságügyminiszter fia, aki a fővárosi társaság dédelgetett kedvencevolt, pisztolypárbajban esik el Wagner László dr. műegyetemi tanár golyójától, akinek a feleségéről fiatalos könnyelműséggel tiszteletlenül nyilatkozott. A tragikus végű párbajok még sűrűbben váltják fel egymást a nyolcvanas években. Az első áldozat a daliás Zichy- Ferraris Viktor gróf, akit Károlyi István gróf lő le párbajban. A szerencsétlen gróf, mint belügyi államtitkár, olyan tisztességtelen üzletekbe bocsátkozott, hogy a király kénytelen volt őt állásától felmenteni, a Nemzeti Kaszinó pedig, Károlyi István gróf és társainak indítványára, kizárta kebeléből és becsületvesztésnek nyilvánította. Zichy-Ferraris gróf akkor kétségbeesett lépésre határozta el magát és Károlyi István grófot gyáva rágalmazónak nevezte. A sértő nyilatkozatnak természetesen párbaj lett a vége és Károlyi István gróf a második golyóváltásnál, mely tíz lépés távolságról történt, mellbelőtte ellenfelét. Zichy négy napig haldoklótt a párbaj után, míg végre kiszenvedett. Smialovszky József és Moravszky Jusztin fiatal jogászok a trencsénmegyei Nagybittsén, egy táncmulatság után, három lépés távolságról vívnak pisztolypárbajt egy asszony miatt, akinek mind a ketten udvaroltak. A párbajban mint a két fél halálosan megsebesült s egy napon is hal meg mind a kettő. A sárosmegyei cemetei erdőben Xuzsénszky József báró két ellenfelével verekszik meg egy családi sértés miatt. II.Wark Myie flumai Alfréd grófot ,sulyosan megsebesíti, golyója a karját fúrja át — a második párbajban azonban ellenfele, Gundelfinger Gyula golyója őt lövi szívén. Szombathelyi Bélát, a kolozsvári színház nagytehetségű jellemszínészét, Tömösváry Lajos színigazgató golyója öli meg, aki egy esztendő múltán kéri számon ellenfelétől azt a sértő kifejezést, amelyet a feleségeik szóváltása alkalmával, szombathelyi Tömösvárynéval szemben használt. Bolgár Ferenc szabadságolt állományú műszaki főhadnagy s egy bécsi katonai lap szerkesztője, lapjának egy cikke miatt vív meg Schleyer Hugó ezredessel Bécsben és 35 lépésről fejbelövi az ezredest. Batthyány István gróf és Rosenberg Gyula dr. budapesti fiatal ügyvéd Temesvárott, a vadászerdőben vivnak pisztolypárbajt, tornyai Schossberger Ilona miatt, aki zsidó rítus szerint Rosenbergnek volt ,a felesége, de azután áttért a kátvallásra és Batthyány grófnak esküdött hűséget. A párbajban a gróf homlokába fúródott ellenfele golyója és nyomban megölte. Zilahy Kálmán banktisztviselő Nagyváradon kardpárbajban olyan súlyosan sebesítette meg ellenfelét, Schuller József mérnököt, hogy az halálos sebeiben elvérzik. Kosztka Emil dr. tart. ezredorvos, a budapesti társaság sokat emlegetett tagja, egyik barátját, Tamásffy Gyulát lövi agyon, amiért az a neki kölcsönadott öt forintját merte tőle követelni. Stolnay Frigyes huszárőrnagynak azért kell elesni Debrecenben, Czerken Márk ezredes golyójától, mert az őrnagy egy ezredlakomán nevetségesnek merte minősíteni az ezredes téves véleményét a lovaglásról. Várady kir. tanfelügyelőt Nagyváradon Kozma városi tisztviselő öli meg pisztolypárbajban, mert a tanfelügyelő elégedetlen volt a felesége, Kozmáné polg. iskolai tanítónő működésével. Ifj. Betróczy Pál hadnagy Lőcsén párbajban esik el Breyer főhadnagy kardjától, mely aszivét vágja át. A párbaj oka egy leány, akinek mind a ketten udvaroltak. Barcsay Géza tuzlai kerületi biztos Bobojban agyonlövi Wiener-Welten Alfréd lovag banjalukai kerületi főnököt, aki megszöktette a feleségét. Dessetőffy Árpád már tisztviselő Budapesten pisztolypárbajban esik el Baráth Kálmán honvédfőhadnagy golyójától, amiért kétségbe merte vonni egy tisztviselőtársának lovagias elégtételadási képességét, akit Baráthhoz rokoni kötelékek fűztek. Herczeg Ferenc jogász az ismert jeles író egy fiatal leányrokonának megsértése miatt, Versopen kardpárbajban megöli Siposs László honvédtiszthelyettest. Vidals János már tisztviselő Zákányban agyonlövi hivatalnoktársát, Kovács Józsefet, mert ez egy nagyobb társaságban vonakodott vele koccintani. Literáty Ödön dr. orsz. képviselő a sógora, Básztélyi Jenő dr. ügyvéd golyójától esik el a Csepel-szigeten, egy periratban használt sértő kifejezés miatt. Szabó Lajos orvosnövendék pisztolypárbajban teríti le Weidlich Ernő jogászt, akivel valamely csekélységért szóváltása volt. Komlóssy György biharmegyei aljegyzőt agyonlövi Mandel Béla földbirtokos, akivel a képviselőválasztások alkalmával zördül össze. Hegedűs Ede törvényszéki bíró szintén pisztolypárbajban esik el Nyíregyházán Olcsváry Pál törvényszéki jegyző golyójától, akivel előzőleg egy hivatalos ügyből kifolyólag volt szóváltása. A kilencvenes évek sem nélkülözték a szenzációs párbajokat. Az évtizedet Videgrád alezredes kardpárbaja nyitja meg Palzovits János honvédfőhadnaggyal, aki az alezredes pohárköszöntője által sértve érezte magát. A párbajban az alezredes hónaljvágást kapott és még ott a helyszínen elvérzett. Szlányi honvédszázados a magyar nemzet gyalázása miatt lő agyon Grazban egy hetvenkedő osztrák gyalogsági hadnagyot. Barcsics Erazmus fiumei horvát ügyvédjelölt pisztolypárbajban esik el Schüdle kereskedelmi ügynök golyójától, amiért a magyar királyról és a magyar koronáról sértően mert nyilatkozni. Régi politikai gyűlölség áldozata Marosvásárhelyen Báthy körjegyző, akit Kispál földbirtokos szívén lőtt. Örley György joghallgató Nagyváradon egy színházi kritika miatt lövi agyon Kálmán József dr. ügyvéd-szerkesztőt. Kormos Béla huszárhadnagy bizalmas barátjával, Zelovitz Arzén huszárkadéttal egy francia négyes miatt verekszik meg kardra, s a kis kadét halálos sebeibe belehal. Ugyancsak kardpárbaj áldozata Koléner Béla losonci fakereskedő, akinek a szivét vágja át régi barátjának, Klein Izidor ügyvédjelöltnek a kardja. Kalábaska Miklós 72. gy.ezredbeli hadnagyot Pozsonyban szivén lövi Léteri Lipót bécsi miniszteri számtiszt, aki azt hiszi, hogy a feleségének tiltott viszonya van a fiatal tiszttel. Widdinben egy vadásztársasági pletyka miatt pisztolyra verekszenek Szathmáry-Király Pál magyar és osztrák konzul Tsanov bolgár képviselővel, aki a párbajban el is esik. Badini Damján gróf hadnagy Aradon minden ok nélkül beleköt egy kávéházban Seidner Samu berzovai földbirtokos társaságába s annak hölgytagjait érzékenyen megsérti. Másnap kardra verekszenek és Badini hadnagy olyan súlyos sebet kap a jobb karjára, hogy az orvosok azt amputálni kénytelenek s a hadnagy harmadnapra mégis kiszenved. Kolozsvárott pisztolypárbaj fejezi be az évtizedet, amelyben Oberschall , Pál dr. pozsonyi jogakadémiai tanár, egy nyilvános tettleges inzultus következményeképpen pisztolypárbajban lövi agyon Putnoky Domokos földbirtokost. A huszadik századnak is véres a beköszöntője. Bissingen-Nippenburg Ottó gróf huszárkapitány jogosulatlan féltékenységből megsérti Békássy Ernő huszárfőhadnagyot. Másnap Cegléden pisztolypárbajt vivnak és a kapitány az első lövésre hatva rogyik össze. Csíkszeredán Dulinszky József ügyvédjelölt golyója lete, kti Kánya János ügyvédet, aki az ügyvédjelöltekről sértően nyilatkozik. Nagyszebenben TV. számvevőfőhadnagy és S. szekerészfőhadnagy egy diszkrét ügy miatt pisztolypárbajt vivnak s a golyó a szekerésztiszt szivét járja át. Sankovita honvédhadnagyot Reiner hadnagy gorlyója teríti le Varasdon.1.Enterte Rudolf és Lerner Alfréd hadnagyok, egy szenvedélyes szóváltás után, kardra verekszenek Lőcsén és Enderlen halálos szúrást kap a tüdejébe. A párbaj tettei etős mészárlás lehetett, mert a szerencsétlen áldozat holttestén huszonhat sebet találtak. Krauszt Géza dr. szombathelyi ügyvéd pisztolypárbajban esik el Stieber György földbirtokos golyójától, mert egy polgári perben ellenfelét merte képviselni. Keglevich István gróf tragikus sorsa is élénk emlékezetünkben lehet még, aki egy izgatott képviselőházi szóváltás után Hencz Károly országgyűlési képviselő kardjától esett el. Közvetlen a háború előtt, 1914 február 20-án, Babóchay Zsigmond, biztosító intézeti tisztviselő vívott pisztolypárbajt a sógorával, Hajdú István huszárfőhadnagygyal, aki a párbajban el is esett. Az olasz harctéren pedig Friedmann, 31. honvédgyalogezredbeli hadapród, nyílt ütközetben vivott meg egy olasz bersaglieritiszttel s azt heves küzdelem után leszúrta. A párbaj győztese néhány nap múltán maga is elesett a harctéren. Egy félszázadon belül ennélfogva a negyvenötödik halálos párbaj volt az, amelyet a napokban vívtak meg olyan tragikus eredménnyel: Leidenberger János honvédezredes és Kankovszky Ede volt korvettkapitány, aki a párbajnak áldozata is lett , s a sorban a negyvenhatodik az a tiszafüredi kardpárbaj, amelyről éppen cikkünk befejezésekor értesülünk s amelyben Bartha Zoltán joghallgató vérzett el ellenfele, Csaplár László mérnök kardjától. Clai Vilmos