Magyarság, 1923. december (4. évfolyam, 272-294. szám)
1923-12-01 / 272. szám
1823 december, szombat MAGYARSÁG való hivatkozással tiltották be a fajvédők gyűlését. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter Csurgón katasztrófapolitikusoknak és kalandoroknak nevezte a fajvédőket. Szépséghiba van a kultuszminiszter támadásában. A Kovács-féle kinevezés ügye még nincs elintézve s Klebelsberg jobban tenné, ha elintézetlen ügyeivel törődnék, ahelyett, hogy ilyen kirohanást intézzen a fajvédők ellen. Bethlen István gróf miniszterelnök: :Ez nem tartozik ide. Az Ulain-ügy az elintézetlen. Gömbös Gyula: A Ház engedélyével kitért a Treuga Dei kérdésére is s azt fejtegette, hogy a pártközi béke csak akkor jöhet létre, ha a szerződés a kormányt is kötelezi s nem csupán az ellenzékre érvényes. Végül kijelentette, hogy Ulain sorsa a bíróság kezében van. Egyben megállapította, hogy mentelmi jogát tényleg megsértették és indokolatlan. Ulain további fogvatartása is. Nem lehet Ulain szökésétől tartani, de ha tartanak tőle, úgy fölajánlja önmagát. Ulain szökése esetén csukják őt is. (Taps a fajvédőknél.) Nagy Emil sürgeti a vita befejezését Nagy Emil igazságügyminiszter szólalt fel ezután s arra kérte a Házat, hogy sürgősen végezzen az üggyel, hogy mielőbb a bíróság elé kerülhessen. Ezt kívánja az ország érdeke s bár nem akarja lebecsülni a nemzetgyűlés kompetenciáját, anomáliának kell mondania, hogy ezt az ügyet parlament előtt tárgyalják, mielőtt bíróság elé került volna. Jogi szakértőkkel tartott értekezleten döntött arról, hogy rendes bíróság elé kerüljön az ügy, ügyet, mint a szakértőket csak a lelkiismeret és a tiszta jogi meggyőződés vezette. A Btk. kimondja, hogy a bíróságot az ügyészség szempontjai sem a minősítésnek, sem a büntetés kiszabásának kérdésében nem fedik. Ezért tehát fölösleges az ellenzék egy részének izgalma a minősítés miatt. A tekintetben, hogy Ulavira fegyház, vagy állatofogház büntetése vár-e, a döntés a független bíróság kezében van. Ismételten arra kérte a Házat, tegye lehetővé, hogy a bíróság mielőbb foglalkozhasson az ügyiyel. A szélsőbal szónokai Györki Imre. Felsorolta az utóbbi időben elkövetett bombamerényleteket s csodálkozásának adott kifejezést, hogy azokat csak akkor nyomozták, amikor egy idegen követség ellen követtek el ■merényletet. Az Ioann-üggyel kapcsolatban kifogásolta, hogy amíg munkásembereket kiutasítanak az országból, Bonilla Titusznak, az amerikai állampolgárnak alkalma lehetett arra, hogy puccsokat tervezzen. Ez a puccskísérlet anyira elő volt készítve, hogy külső r tavaszi hold viágított be az ablakon. Lábujjhegyen a szekrényhez ■mént. Előkereste kofferét. A gyerek még mindig nem aludt. Papa. — Csitt! — Papa. • Elhallgass! Magára vette a felöltőt, felkapta a koffertb és mint a tolvaj, kiosont a házból. Sietett az állomás felé. A perrovo már várta a barátja. — Sápadt vagy. — Igen. — Mi lett? — Semmi... Leültek. Még volt egy félórájuk. — Észrevették? Dehogy. Azaz, hogy a fiam... Igen... a fiam... A fiad? —• Mintha az ágyból utánam nyújtotta volna a kezét... mintha meg akart Volna fogni... — Képzelődök És... és... amikor a kapuból visszanéztem... az ablakban mintha utánam tekintett volna... láttam a szőke haját... megismertem ... ő volt... Ostobaság. — Ő volt... igen... a fiam... A hold az arcába sütött... olyan csodálkozva nézett... Szegény fiam... szegény kis fiam... Elhallgatott. Nyugtalan lett. Felugrott. — Visszamegyek. — Megőrültél? — Megyek... megcsókolni... a fiamat... Engedj... Utoljára... még egyszer... a fiamat... Eressz! Beszállásra csengettek. ' Késő. — A... fiamat... — Egy szót se. Csitt. Most Paris következik. A fülke egészen üres volt. Elhelyezkedtek. Valami dermesztő némaság ült kettőjük közé. Hallgattak. Kitekintett az ablakon. Aztán egyszerre mintha golyóból lőtték volna ki, hirtelen felugrott. — A fiam... nézd... a fiam... ott... ott... a fiam... És a nyitott ablakon át a perronra mutatott, ahol egy fehérsálas szőke kisfiú állt és bámult a vonatra. — A fiam... a fiam... Leszaladt a lépcsőn és eszeveszetten rohant a gyerek felé. A kalauz sípjába fújt. A vonat indult. — Fiam édes, csöpp fiam... És az éppen magához akarta ölelni a ezeket, amikor egy idegen kéz vállát érintette: — Uram... ön téved... Aztán hozzátette: — Ez az én fiam... ha megengedi ... Megdörzsölte a homlokát. Kikergette szeméből a káprázatot. A gyerekre nézett. Csakugyan tévedett. Nem az ő fia volt. De a vonat akkor már messze járt, dübörgött. Száguldott Paris felé. Igen, hát igen, lemaradt. Hazament, megcsókolni a fiát. És a fia nem eresztette el többé soha... III. — Ki volt a történet hőse? Költai két válla között lebukott a feje és csendesen mondta:- Én. támogatásra nem is lett volna szükség. A puccskísérletekkel és bombamerényletekkel kapcsolatban sok erélyes kormánynyilatkozat hangzott el, az erélyes megtorlás azonban mindig elmaradt. Ezért nem tud a belügyminiszter tegnapi ígéreteinek sem hinni. A mentelmi jog megsértésének kérdésében nem foglal állást, de hozzájárni Ulain kiadatásához. Szakács Andor: Véleménye szerint a kormány helyesen járt el, amikor Ulaint letartóztatta, de hibázott akkor, amikor a nemzetgyűlést azonnal össze sem hivatta, annál is inkább, mert ezt a házszabályok világosan kimondják A vádtanács is túllépte hatáskörét, amikor nemzetgyűlési képviselő fogvatartása kérdésében döntött a nemzetgyűlés előzetes megkérdezése nélkül. Szerinte Ulain Ferenc további fogvatartása teljesen fölösleges, mert Ulain ma már nem veszélyeztetheti az államhatalmat. Indítványozta, hogy Ulain mentelmi jogát függesszék fel, de a további fogvatartást azonnal szüntessék meg. Rakovszky István beszéde Rakovszky István beszélt ezután. Mindenben elfogadja Szakács Andor indítványát, amivel teljesen egyetért. Elítéli a vállalkozást, amelyben Ulain részes, helyesli és követeli, hogy cselekedetéért feleljen az illetékes bírói fórum előtt. A nemezig sújtó kezét látja Ulain esetében. Ha a szubjektív érzéseknek szabad folyást engedne, örvendenie kellene, hogy Ulain fogházban ül. Itt azonban nem szabad szubjektív érzésekre hallgatni, mert egyik legfontosabb alkotmánybiztosítékon esett csorba. Kész Ulain mentelmi jogának felfüggesztéséhez hozzájárulni, megállapítja, azonban, hogy Ulain mentelmi jogát megsértették azzal, hogy elfogták és fogvatartják. (Zajos helyeslés a keresztény ellenzéken.) Helytelen a belügminiszter állásfoglalása a mentelmi jog kérdésében Rakovszky István: Talán föl sem szólalt volna, ha meg nem döbbentette volna a belügyminiszter állásfoglalása a mentelmi jog kérdésében. A belügyminiszter ugyanis tegnap azt mondotta, hogy az őrizetbevételhez nem kell semmiféle formalitás, őrizetbevételt jelent már az a tény is, ha valaki mellé egy detektívet állítanak oda, azzal az utasítással, hogy kísérje az illetőt tele vagy oda. A belügyminiszter azt is mondotta, hogy nem kell egy képviselővel expressis verbis tudatni az őrizetbevételt. Eszerint — folytatta a szónok — nem tudhatja, hogy jelenleg őrizet alatt van-e vagy sem. Nem tudhatja, nem adott-e ki a belügyminiszter utasítást, hogy detektív kisérgesse. Ha valaki tolakodó módon kísérgeti, joga van fellépnie ellene, abban az esetben azonban, ha egy detektívet sért meg, aki a belügyminiszter utasítására vesz részt sétájában, akkor ez sui generis bűntett. Szükségesnek tartotta ezeket kifejteni, hogy alkalmat adjon a belügyminiszternek téves nézetének revideálására. Huszár Elemér: Majd rektifikálja ,az igazságügyminiszter úr! Rakovszky István: Nem teheti magáévá Rassay Károly felfogását sem." Idézi Rassay tegnapi beszédét, amely szerint a letartóztatás kérdésében nem kell állást foglalni, mert erre vonatkozóan két bírói határozat van. Rassay felfogásával szemben, példákkal illusztrálva, hosszabban magyarázta a bíróság eljárását a mentelmi ügyekben, annak a bizonyítására, hogy Ulain fogvatartása jogtalan. Ha a Ház egy képviselő mentelmi jogát felfüggeszti, ezzel szabad utat enged a bíróság eljárásának, de ha a bíróság az illető képviselőt elítéli, akkor újból ki kell kérnie a Háztól. Van egy másik példa is: ha valaki börtönben ül, de politikai jogai nincsenek felfüggesztve és képviselővé választják, akkor ki kell engedni a fogházból és ki kell kérni a Háztól. Ez a két példa is bizonyítja, hogy melyik részen van az Ulain-esetben az igazság. A régi országgyűlés, amelyet pedig osztályparlamentnek neveztek, mindig igen érzékeny volt a mentelmi jog megsértése iránt, mindig a közszabadságokat nézte és sohasem a pártszempontokat. Emlékezzünk vissza a Balogh-féle esetre, amely a harmincas években történt. Balogh egy beszédet mondott, amely nem tetszett az uralkodónak. A karok és rendek azonban Balogh mellé álltak s az uralkodóval szemben is megvédték Balogh mentelmi jogát. Kuna P. András: Mert a Habsburgokkal állottak szemben! (Derültség. Felkiáltások a baloldalon: Mi az? Felébredt?!) Rakovszky István: Kuna P. András képviselő úr lepsényi bíró korában még erősen Habsburg-párti volt! Friedrich István: Tettenérték Kuna P.-t közbeszóláson! (Derültség.) A közszabadságok tisztelete követeli, Ulain szabadlábra helyezését. Rakovszky István: Az a meggyőződése, hogy sem a reakciós kormányzat idején, sem az úgynevezett osztályparlamentben nem történt annyi sérelem a képviselők mentelmi jogán, mint a jelenlegi kormányzat alatt. Beniczky Ödönt, aki annak idején maga ment el a rendőrségre azzal, hogy keresik, mégis letartóztatták. És mit szóljunk ahhoz, hogy Szmrecsenyét és Beniczkyt a kormányzó palotájából érkezett parancsra tartóztatták annak idején let! Szilágyi Lajos: Egy szárnysegéd parancsára! Bethlen István gróf miniszterelnök: Nem a szárnysegéd parancsolta! Peidl Gyula: Hát a szocialisták mentelmi sérelmei? Rakovszky István (a szocialisták felé): A szocialistákkal szemben olyan elbánást tanúsítanak, amely egészen beleillik a mai jogegyenlőség korába. A szocialisták azt mondják, hogy nem látják tisztán, hogy forog-e fenn tettenérés vagy nem. Ha nem látnak tisztán, akkor áláspontja szerint a két rossz közül a kisebbiket kell választani. Erre szerencsés kifejezést használ Szakács Andor indítványa, amelyet a szocialisták is magukévá tehetnek. Rakovszky István: Azt hiszi, hogy nem kell védekeznie az ellen, mintha azonosítaná magát Ulain tettével. .A legnagyobb mértékben elítéli azt, hogy Ulain külföldi erők segítségével fel akarta borítani a helyzetet. Ezért Ulainnak nemcsak a bíróság előtt, de minden igazi magyar ember előtt felelnie kell. Azt hiszi, hogy az ellen sem kell védekeznie, mintha személyes szimpátiával viseltetnék Ulainnal szemben, aki nagyon sajnálatos módon szerepelt több ügyben, így a Tisza-ügyben és a Rassay-ügyben is. Tárgyi szimpátiák sem vezetik, csak az objektivitás. Nem nézi, hogy politikai ellenfélről vagy barátról van-e szó, csak arra figyel, hogy igazságtalanság történt-e, vagy sem. A közszabadságok és az alkotmányjogi biztosítékok érintetlensége érdekében száll síkra. Ezért azon az állásponton van, hogy függesszék fel Ulain Ferenc merítelmi jogát, vigyék ügyét a bíróság elé, további fogvatartását azonban haladéktalanul szüntessék meg. (Zajos taps az ellenzékén.) Ezután az elnök indítványára a Ház holnapra halasztotta az Ulain-ügy vitáját. Az ülés 1/13 órakor ért véget. Fileptisz mars Kuncshír kormánya Hosszas huzavona után végre mégis sikerült kormányt alakítania Marx Vilmos birodalmi kancellárnak. Az új kormány tagjai a következők: A birodalmi kancellár helyettese Jarres, külügyminiszter Streseman dr., hadügyminiszter Gessler, munkaügyi miniszter Brauns, pénzügyminiszter Luthers postaügyi miniszter Hoefle, aki egyúttal a megszállott területek minisztériuma ügyeinek intézésére is megbízást kapott. Közlekedésügyi miniszter Oeser, közélelmezési miniszter Kanitz gróf, gazdaságügyi miniszter Hamm nyugalmazott bajor államminiszter, igazságügyminiszter Emminger dr. államügyész. Az új kancellár 1863-ban született a rajnamenti Köhlen-ben, tehát 11 éves. A bonni egyetemen végezte jogi tanulmányait s 1884-ben állami szolgálatba lépett. Tíz évvel később Elberfeld-ben járásbiró lett, majd a következő 10 esztendőt Kölnben töltötte mint törvényszéki biró. 1907 óta Düsseldorfban működött, ahol később tanácselnök lett. A politikai életre későn szánta el magát. 1894 óta a porosz képviselőház tagja. A forradalom után 1919-ben a nemzetgyűlésbe és 1929-ban az új német birodalmi gyűlésbe is beválasztották. Hoszszabb idő óta vezére a centrum-pártnak. Ebert elnököt Marx kancellárrá való kinevezéséért az ellenzéki pártok erősen támadják. Herst képviselő levelet intézett a birodalmi elnökhöz és mint a német nemzeti párt elnöke ebben a levélben kifejti, hogy a parlamentáris szokások szerint az ellenzéki pártok egyikét kellett volna megbíznia a kormányalakítással. A német nép túlnyomó többségben a mostani kormányrendszertől való eltérést és jobboldali irányban való orientálódást óhajt. Ha a birodalmi gyűlés nem tud ennek a néphangulatnak kifejezést adni, a birodalmi elnöknek fel kell hatalmaznia az új kormányt a birodalmi gyűlés feloszlatására. A birodalmi elnök levelében azt válaszolta, hogyha eltekintett attól, hogy a két ellenzéki párt egyikét bízza meg a kormány megalakításával, ez azért történt, mert meggyőződött róla, hogy a két párt egyike részére sem állott fenn a lehetősége annak, hogy a kormányt alkotmányos alapon alakítsa meg. Ezenkívül azt a benyomást szerezte, hogy a német nemzetiek nem helyeznek döntő súlyt a vezetésre a kormányalakításnál. Kardorff képviselővel megegyezett, hogy a német nemzetieknek két fontos tárcát ajánl fel. Minthogy az a kísérlete, hogy valamennyi pártból alakult pártok fölötti kormányt nevezhessen ki, meghiúsult, mindent megtett arra, hogy a polgári pártoknak a megegyezésre irányuló tárgyalásait siettesse. De nemcsak a német nemzeti párt részéről éri szemrehányás Ebert elnököt. Mint az egyik berlini lap közli, a legutóbbi napokban erős mozgalom indult meg Ebert birodalmi elnök ellen úgy, az északnémetországi hazafiui szövetségekben, mint a bajor szövetségekben is, főként Ebertnek a mostani kormányválság alatti magatartása miatt. Ebertnek azt vetik szemére, hogy a változott viszonyokból nem vonta le a szükséges következtetéseket, amelyek egy jobboldali kormány megalakulásában állottak volna. Az egyesült hazafias szövetségek elnöke, Geister képviselő ezért a szervezetek vezéreit az egész birodalomból Berlinbe hívta össze a jövő vasárnapra, hogy a kérdést megbeszéljék. Az összejövetelen állítólag Ebert birodalmi elnök visszalépését fogják követelni. 3 KARÁCSONYI ÁRUSÍTÁST MEGKEZDTÜK STERN JÓZSEF RT. CALVIN-TÉR 1 Friss tojást, tejet legfinomabb kakaót és dr. Wander-féle malátakivonatot nyújt a szervezetnek az Ovomakine erősítő tápszer.