Magyarság, 1924. augusztus (5. évfolyam, 156-180. szám)
1924-08-01 / 156. szám
2 Hivatalos jelentés a jóvátételi /bizottság londoni szereplését*/» Londonból jelentik: A jóvátételi bizonság a következő hivatalos közleményt adta ki: A jóvátételi bizottság megerősíti azt a félhivatalos határozatát, amelyet tegnap hozott Paksban azzal a fenntartással, hogy a határozathoz Bradbury hozzájárul A jóvátételi bizottság ma tartott ülésén kimondotta, hogy mindanynyiszor, amikor ez szükségessé válik, hivatalos ülést tart Londonban, s ezeken az üléseken tárgyalni fogja mindazokat az illetékessége alá tartozó kérdéseket, amelyek a szakértői jelentés alkalmazása körül felmerülhetnek. Barisiou ma délelőtt újabb megbeszélést folytatott Herriottal, utána pedig a jóvátételi bizottságban működő kartársaival jött össze, akik 10 órakor magánbeszélgetést folytattak a helyzetről. Ennek a magánjellegű megállapodásnak az alapján hozta meg azután a bizottság határozatát. Küszöbön áll a németek meghívása Londonból jelentik. A hetek tanácsa délután fél 5 órakor az alsóházban tanácskozásra ült össze. A harmadik bizottságnak még be kell számolnia az átutalás kérdéséről. Ha ezt a jelentést kedvben fogadják, akkor, mint kire jár, a konferencia, amennyiben a szövetségesek jönnek számításba, befejezettnek tekinthető és a németek meghívása közvetlenül küszöbön áll. Természetesen — teszi hozzá a Reuter — előbb még a bankároknak kell nyilatkozniok. A meghosszabbított Mitrum-szerződés Düsseldorfból jelentik. A hatos bizottság i£. &~ Micum több módosítással ma meghosszabbította az eddigi egyezményt. Az új egyezmény a szakértői tervezet végrehajtásának megkezdéséig lesz érvényben, a hátosbizottság azonban augusztus lyike után ötnapi határidővel felmondhatja a szerződést. £›magy^^itej£^nszSma\ SZERKESZTŐSÉG: J. 6&-9Q.98-91 SA kiadóhivatal, JÓZSEF^TsZ A vad és a Kopó írta: Palásthy Marcell (Utánnyomás tilos) Az első igazi megingás, amit Valér a magándetektv-irodában fiatott, nem nagyon volt Ínyére, a mesterség egyáltalában nem, .íjalm ^zatímabeli érveket vonultatott föl a saját maga meggyőzésére^ — Ha az élet háború, — és ki tal ad»e, hogy*az? — szükségt van felemtő járőrökre, sőt kémekre is. Ez természetes. Valyr ugyanis pár év előtt még a losonci vadászzászlóalj főhadnagya volt s ezért életigazságait, ezeket a narkotizáló hazugságokat, a stratégia és a taktika tudományköréből vette. Azóta napidijas vol£, majd biztosító ágens és sföjjgrügynök. Végül provízióért adományokat gyűjtött ,különböző társadalmi egyesületeknek. Jützben pedig sokatkoplalt és elvette az ezredese lányát, akivel egy szoba bútort örökölt, amikor az öregurat elvitte az asztma az elhnnlt télen. A szoba bútor egy vagonban volt elrendezve. Nagyon lakályos ottlym volt ez a vagon, amely e£ész jó holcsinpáron vesztegelt a rákosi rendezőpályaudvaron. Közel az úttesthez. _A kalocsniba alig folyt bele a sár, mikor reggelente bejött Valér a vagonból a városba. Az ezredbe, is menekült volt, épp úgy, mint Valér. Mikor az öregúr végképp elmeneült az életből, Valérinak éppen nagyon rosszul ment a sora. Az emberek csak Ófát akartak venni és Liptákot, Vörösmarthyt mlg Remekiókot egyáltalán nem. Adni pedig nem akartak semmiféle célra már. És az életbiztosítást? Hát élet ez a mai, kérem? Hiába, ilyen idők jártak. Boldog volt tehát, mikor a Sherlock Holmes magándetektív-iroda alkalmazta. Hirdetés alapján, persze Most azután szidhatták neki volt kollégái a destruktív újságokat. Elevenül, átérezte, hogy a legszebb emberi intézmény a szabad sajtó, noha néha bele is üti az orrát olyan dolgokba, amik kényelmetlenek a Tekintély számára. Holmes magánnyomozó úr a szerződés aláírásakor szerfölött helyeselte Valér okfejtését, mellyel saját maga előtt mentegette a katonai kaszt-becsület nézőpontjából kissé sajátságos hivatásvállalását. — Igen helyesen jegyzi meg, főhadnagy úr, — mondotta a főnök. — Az állam magánvagyonok és a közmorál összeségéből alakul, már pedig a katona rendeltetése, hogy az államot és a nemzeti vagyont megvédje. — És a presztízst is. — Igen, igen, — felelte Holmes mester. — Ez azonban kívül esik irodánk ügyforgalmán. Valér azután hát figyelt. Bankfiukat, akik túlsokat pezsgőztek, zsokékat, akiknek gyanús barátai voltak s figyelt bizalmi állásban lévő mindenfajta embert és bár sok ácsorgással és egyéb sok kellemetlenséggel járt is, _ — mert _ hiszen gyakran csak hajnalban térhetett hasri a vagonbait és Baby asszony fél egyedül — valami elkövetkezendő jobba vetett indokolatlan reménnyel viselte a robottot. Detektivregények élményeinek olvasásával igyekezett a romantika mázát adni ennek a száraz és furcsa mesterségnek. Majd megjön egyszer számára is a nagy élmény, ami már túlnő a kenyérkereső robot méretein s meghozza a szimat, a hajsza, a kombináció, az izgalom lihegő, sarkaló mámorát, a dicsőséget is talán és a sikert, amely aranykerekeken gurul s nem olyan reménytelenül sinhez tapadt, mint az a vagon ott künn a rsákosi rendezőn. Úgy vette, hogy ezek még csak az inaskodás napjai, de inasból lesz a mester. Az első igazi, nagy megbízás azonban nem nagyon volt ínyére. Még nagyon elevenül élt benne a gavalléria és a galantéria lovaglás erény csokra és most azt mondja neki Holmes mester, hogy Frank urat, a derék cégvezetőt tetten kell éreznie, amikor bizalmas, összebújó vacsorácskát fogyaszt Szőke Szépsód kisasszonnyal, aki a szabad idejében shummit táncol egy lokálban. Csak az informatív vizit után — amelyet Holmes mester nem közönséges rábeszélőképességétől meggyortan tett meg Frankné nagyságos asszonynál — győzte meg magát, hogy nemcsak köteles vállalni ezt a megbízást, hanem méltó feladat is a számára. Frankné nagyságos asszony ugyanis csúnya volt és kövér, mint egy Wertheim-szekrény, cifra, mint egy öreg papagály, gyanúsan kellemeteskedő és vérlázító orrhangúan leereszkedő. Mindez egyszerre és vegyesen. Valér a tárgyalás során folyton attól tartott, hogy a háj és a botrányt hajhászó rosszul fojtott düh egyesült erővel szétcsattantja a robusztus mellfüzet, melynek öblösen domborodó vértezete a római csatahajók képét juttatta eszébe. — Aki ezt elvette, — erősítgette magát Valér, — az közönséges fickó és kapzsi fajankó. Megérdemli a sorsát! Más rendes ember persze szerelemből... Dél óta volt a nyomában. Most a budai Duna-korzón suhant bele az augusztus végi esős estébe a villamos. Frank cégvezető úr ott állt Valér mellett a hátsó perronon. Elegáns, fiatal volt, erős és szimpatikus. Szinte diákosan duzzadozott izma, a jókedve, türelmetlen tavaszias láza, mely olyan, mint a szomjúság, de kellemes. Kezében aranyfonállal átkötött selyempanir-csomag, mely elárulta a benne rejlő virágok formáját, az illatát is szinte. És még hetykén dúdolni is mer ez a vénasszony kitartottja! Mert bizonyos hogy a karrierje érdekében, a jómód, a kényelem és hitvány életörömök kedvéért, a vagyona és összeköttetései miatt vette el a parfümös, öreg hadigályát. Most haragudott rá, mert az imént szimpatikusnak tartotta már. Az Ybl Miklós szobra úszott el az eső kárpitja mögött a villamos mellett s a dunaparti szálló villanyfényes forrasza hirtelen eléjük ragyogott. Frank cégvezető úr a túlfűtött fiatalság suszterinasos vakmerőségével leugrott a robogó villamosról És persze Valér is a magánnyomozó. Leugrott ő is és a lábai a levegőbe csusszantak alóla, fejes kövezetbe vágódott és részeg-kábultan csodálkozott a furcsaságon, ami történt vele. A dereka sajgott, feje szédült és hasztalan próbált talpraállni. Pedig föltétlenül kell, mert ő most kopó és szégyen volna, ha elszalasztaná a vadat. A vad azonban nem szaladt. Megállt, lehajolt a sáros kövezeten MAGYARSAG 1924 augusztus 1, pamek ! Kifli ÉljÉ! ! íi&ÉÜ is a aicinasÉ — A Magyarság tudósítójától — A köztisztviselők augusztusi illetményeit a számvevőségek, mint ismeretes, a júliusinál jóval kisebb augusztusi szorzószámmal számfejtették. Ez annál nagyobb megütközést keltett a tisztviselő társadalomban, mert tudvalevő, hogy a nemzetgyűlési képviselők július elsején a 17.600-as átszámítási kulcs alkalmazásával három hónapra előre fölvették a fizetésüket. A tisztviselők között az utóbbi napokban olyan hírek terjedtek el, hogy az állampénztárak augusztus elsején nem tudnak minden közalkalmazottat kifizetni, mert nem lesz elegendő pénzkészletük. A Magyarság munkatársa érdeklődött az állampénztárakban és ott azt a felvilágosítást kapta, hogy ma már minden kifizető pénztár el van látva megfelelő pénzkészlettel, s így az elseji fizetéseket az utolsó fillérig ki fogják adni. Az új lakáspénzek kiutalásáról is megkérdeztük ma a számvevőségeket. Az igazságügyminisztériumban a lakáspénzeket már számfejtették. A bíróságok személyzete tehát elsején azt is megkapja. A nyugdíjasok lakáspénzét másodikától fizetik. Megkapják még elsején a lakáspénzüket a pénzügyi, népjóléti, belügyi, kereskedelemügyi tárcák alá tartozó tisztviselők, altisztek és szolgák és a fővárosi alkalmazottak. A kultuszminisztérium alá tartozó tisztviselők részére szombaton, vagy legkésőb hétfőn fogják kiutalni. A földművelésügyi számvevőség rendkívül nagy elfoglaltsága miatt, csak a jövő hét közepén fogja számfejteni a lakáspénzeket. A tényleges szolgálatban álló tisztviselők tehát minden valószínűség szerint valamennyien megkapják a lakáspénzüket, még oly időben, hogy a házbéreket augusztus 5-éig ki tudják fizetni. Ámde a nyugdíjasok lakáspénzével megint csak baj van. A nyugdíjasok közül csak I azoknak fizetik ki a lakáspénzt akinek I az aranyparitásos illetményét már számfejtették. A nyugdíjak utalványozása pedig, különösen a belügyminisztériumban még mindegyre késik, úgy, hogy kevés kilátás van arra, hogy a nyugdíjasok is mindnyájan kézhez kaphassák a lakáspénzüket, még mielőtt a házbérfizetések határideje lejárna. Az egyik számvevőségtől ma egy panaszos hangú levelet kaptunk. Elmondják benne a számvevő urak, hogy az aranyparitásos fizetésekkel kapcsolatban a sajtó nagy része és maguk a tisztviselők is úgy állítják be a dolgot, hogy kizáróan a számfejtő hivatalok az okai a fizetések és nyugdíjak késedelmes kiutalásának. Megemlítik, hogya kultuszminisztérium eddig még nem rendelkezett a nem állami tanítók, a belügyminiszter a jegyzők júliusi illetményéről, a népjóléti miniszter pedig nem mondotta meg, hogy a rokkantak fizetésére a községek hol vegyék a pénzt. Hozzáfűzik még, hogy a tanítók, jegyzők, rokkantak pedig szidják a számvevőséget, hogy miért nem utalja ki a járandóságukat, pedig köztudomású, hogy a számfejtő hivatal addig nem tehet semmit se, amíg az illetékes minisztérium, mint utalványozó hatóság nem intézkedik. Mi már többször megemlékeztünk arról, hogy a számvevőségek ma milyen emberfeletti munkát végeznek és mindenki tudja, hogy ha az aranyparitásos rendeleteket a kormány idejében kiadta volna, akkor a számvevőség is idejekorán elkészült volna és nem lett volna senkinek sem joga zúgolódásra vagy panaszra. A mai postával a következő leveleket kaptuk: Az, ha szegény megcsonkított ország olyan nehéz helyzetben van, hogy atisztviselőinek nem tudja megadni a tőkében is szűkösen adott mindennapi kenyérnek a felét sem, miért van az, hogy míg a miniszterelnök a júniusi 1.1OO.0O0 K helyett most 20,100.000 K-t, az államtitkár 3100.000 K helyett 0,180.000 K-t kaphat, addig egy altiszt 572.000 K helyett csak 884.000 K-t, a kezelő 616.000 IC helyett 935.000 K-t és egy X. fizetési osztályú tisztviselő 924.000 K helyet 1,462.000 K-t kap. A miniszterelnök úr tehát a júniusi fizetésének majdnem az ötszörösét kapja, a tisztviselő, altiszt és szolga pedig mintegy felével kap többet, mint júniusban, ezzel szemben mindenféle kedvezménytől megfosztottak bennünket. Kiváló tisztelettel egy agyonszanált magyar. ** A református jelzészek panasza Mélyen tisztelt Szerkesztő Úr! Tegnapelőtt egy 213.600 koronáról szóló postai csekklapon megérkezett a lelkészi nyugdíjam a folyó év július—december hónapokra. A csekklapon jelzett összegből szoros értelemben vett nyugdíj 1005 korona, a többi 212.535 korona pedig az orsz. ref. egyetemes konvent által bármikor megvonható rendkívüli segély. A 213.600 koronából egy napra 1130 (egyezer százharminc) korona jut, ennyiből kellene a magam és családom számára előteremteni az életfenntartási szükségleteket. Ezt abból az összegből kapom, amit 25 évi lelkészi szolgálatom alatt a fizetésemből levontak. A kamatokat tekintetbe nem vevő számítás szerint is én a nyugdíjintézetbe 25 éven keresztül 3900 aranykoronát fizettem be, ami papírkoronában ma 65 milliót tesz ki. És ebből adnak most évi 427.200 koronát, ami fél százaléknál csak valamivel több. Teljes tisztelettel Szerkesztő Urnak kész hive egy nyugalmazott ref. lelkész. A miniszterelnök és a hivatalszolga fizetése Holnap elérkezik a lerongyolt, agyongyötört, sokezer tisztviselő által várvavárt aranyparitásos fizetés. Lesznek a felsőbb régiókban, akiket megnyugvással tölthet majd el, de lesznek az alacsonyabb kategóriákban olyanok, akik kétségbeesett aggodalommal ébrednek rá arra, hogy a megváltásként vártaranyparitás is csak a további nyomort, szenvedést és nélkülözést hozta a számukra. Az aranyparitásos fizetésekkel kapcsolatosan csak azt kérdezem. Szerkesztő Kész ajtók és ablakok vasalva és alapmázolva nagy mennyiségben azonnal kaphatók, készít ezenkívül tömör bükkfa hálószobákat, bükkfaszékeket és rendelésre rajz szerint ajtókat és ablakokat. Majomsoky József A*, Budapest, VII., Francia-út 11. szám. Tel. Józs. 93-27 és Józs. 93-28. Prospektus díjtalan.