Magyarság, 1924. augusztus (5. évfolyam, 156-180. szám)
1924-08-17 / 169. szám
1920 augusztus 17, vasárnap MAGYARSAG rtön^1UJiniii4\ A halastavak trágyázása 'Ji műtrágyák és természetes trágyák alkalmazása legújabban a halastavakban is sikerrel jár és a halbusprodukció tetemes fokozása a halak etetésén kívül ezen az uton is elérhető. Leggyakrabban azonban a tótrágyázást és a halak etetését egyszerre alkalmazzák a pontytenyésztő halastógazdaságokban, hogy a tóterületet a legintenzívebben kihasználhassák. A cél minden esetben ugyanaz: a halak táplálkozásának intenzívebbé tétele. Míg az etetéssel ezt a célt közvetlenül érjük el, a ponty táplálására alkalmas mesterséges takarmányok (árpa, kukorica, csillagfürt stb. vagy ezek darája, továbbá húsliszt, vérliszt és más állati eredetű takarmány és ezek megfelelő ■arányú keveréke) adagolása által, addig a trágyázás útján közvetve igyekezünk a halak természetes táplálékát szaporítani, azt a táplálékot, melyet a tó maga termel állandóan. A ponty természetes táplálékául, mint ezt e halfaj béltartalmának vizsgálata bizonyítja, leginkább azon apró állati szervezetek szolgálnak, melyeket gyűjtőnévvel parti- és fenékfaunának, illetve állati- vagy zooplanktonnak neveznek. Az előbbiek a tó parti régiójában, vízinövények között és a fenéken s a fenék iszapjában élnek, az utóbbiak pedig a nyílt víztükör rétegeiben lebegnek, s az állatrendszer különböző csoportjaiba tartoznak. A parti- és fenékfauna tömegeit rovarlárvák, esetleg férgek adják (Chironomidák, Ephomeridák, Odonaták, Tubifloidák stb.), a zooplanktonban pedig a Crustaceák (Cladocerák, Copepodák) és férgek (Rotatoriák) szoktak dominálni. Mindezek az állatok természetes haltáplálék névvel is összefoglalhatók, s jelenlétük, termelődésük a tóban biztosítva van, mert petéik a táplálóvízzel, a szél útján és a vizimadarak látogatásával az újonnan mesterségesen készített tavakba is megszámlálhatatlan mennyiségben telepednek be és ott kifejlődnek azok a fajok, melyek életfeltételeiket leginkább megtalálják. A vízben ugyanígy kifejlődik a növéényi élet is (kezdve a mikroszkopikus kicsinységű, u. n. phytonannoplanktontól egészen a magasabb rendű virágos vízinövényekig), amely a tóban épp úgy alapja az állati életnek, mint a szárazföldön. Legfontosabb a phylonannoplankton és a mikroszkopikus növényi bevonatok, melyek az állati szervezeteknek nemcsak táplálékul szolgálnak, hanem a klorofill tartalmuk segélyével és a napfény energiájával végzett ezen asszimiláció útján a széndioxidból oxigént is produkálnak, mely a tó egész életének lélegzésére szükséges. A trágyázás különösen a műtrágyázás már most közvetlenül arra való, hogy ezt a növényi életet fokozottan táplálja, több oldott szervetlen tápanyagot adva a tó vizének, mint amennyit az a talajból kioldani képes és pótolva az esetleges hiányt, amely a Liebig-féle minium-törvény szerint akadályozná az elegendő mennyiségben jelenlevő táplálóanyagok felhasználódását is. Ilyen anyag tán leggyakrabban a foszfor, s épp ezért a leggyakrabban használt műtrágya is a szuperfoszfát. Ezen kívül használják a halastótrágyázásra a Thomas-salakot, kálisót, kainitet; a nitrogéntrágyák közül a chilisalétromot, ammóniumszulfátot és mésznitrogént is, bár a szervetlen nitrogéntrágyák alkalmazása eddig sok esetben nem vált be denitrifikáló baktériumok munkája következtében, ille főleg fölöslegesnek bizonyult . A műtrágyázás közvetlen eredménye, mint ez az eddig elmondottakból máris világos, a tó növényi életének fokozott tenyészése kell, hogy legyen és pedig elsősorban a whytohannoplanktonnak és a mikroszkopikus növényi bevonatoknak kell erősebben szaporodniok, mert ez az első láncszem, a tó életében, melytől a többi, az állati élet függ. Ebből már most az is világos lesz, és a tapasztalatok is ezt igazolták eddig, hogy célszerűbb a vizet trágyázni, mint a tó talaját (mikor az lecsapolva télen Szárazon marad) és célszerűbb a trágyázást lehetőleg jól elosztva, apróbb adagokban alkalmazni, mint egyszerre. A műtrágya a vízbe jutva és ott fel-, oldódva ugyanis azonnal a phytonannoplanktonnak a szaporodását eredményezheti, míg a talajra szórva a tó gyökeres vízi növényzetének nem kívánatos erőteljes fejlődését mozdíthatja elő. A trágyázás közvetlen hatását a tavak biológiai vizsgálatával észlelhetjük. Az adagolandó műtrágya mennyiségére, az adagolás mikéntjére nézve általános szabályokat felállítani nem lehet. A tóterületre hektáronkint 10—50 kgr. tiszta foszforsavat, félannyi, kálit és 30—40 kgr. nitrogént számít pl. Czensny. A műtrágyák alkalmazását a tógazdaságban is megelőzte az istállótrágya használata. Régóta ismeretes, hogy az istállótrágya és trágyáié kitűnő, hatással van a halastóra. Az u. ja. községi úsztatótavak (Dorfteide ) nagy haltáplálék termőképessége köztudomású. Nagy szerepe Van az ilyen organikus trágyák hatásában a baktérium tevékenységnek. Az organikus anyag, adagolása ugyanis a vízben baktériumflóratenyészését mozdítja elő elsősorban. E baltériumflóra azután baktériumifalú mikroszkopikus lények '.Elagellaták, ( I. Halák stb.) , elszaporodását vonja maga után, mely a baktériumokkal együttmint dódéról róph mitinoplankton szintén táplálékul szolgál a fentebb említett zooplanktonnak és a parti- és fenékfaunának is. A m. kir. haléleslírai kísérleti állomáson Maucha Rezső őr, kir. adjunktus e sorok írójával együtt végzett akváriuumkisérleteisorán újabban bizonyítékokat, szerzett arra vonatkozólag, hogy az or-'ganikus trágya a ,víz -széndioxidtartalmának növekedése utján az antotroph(klorofilltartalmú) kimnnoplankton erős szaporodását is eredményezi, továbbá ma már igen valószínűnek látszik, hogy a halastavakban inkább a széndioxid kerülhet, minimumba, mintsem, a nitrogén, s ezért az organikus anyagokkal való trágyázást a nitrogén és műtrágya nem pótolhatja. • A halastavak műtrágyázása és organikus anyagokkal való trágyázása hazánkban is általánosan elterjedt. Az első műtrágyázási kísérleteket Szepolly Miklós földmívelésügyi államtitkár úr és e sorok írója 1911-ben végezte ,a felsőcikolai, bárdibükki, tapsonyi, iharosi stb. tógazdaságokban. (L. Halászati XV. évf. 72. és'88. 1. 1911.) Irodalom: Knauthc: Die' Karpfenzucht.' Czensny u. Wuttdich: Teiehdüngungsversuche in Bachsenhausen, Walter: Kleiner Leitfaden der Teichdüngung. Neudamm. VeHng v. J. Neumann. t’nger Emil dr. ----' ir. adjunktus ÉRTESÍTÉS 2 Hogy a t. közönség fehérneműszükségletének beszerzését lehetővé tegyük, elsőrangú gyármányaink it férfi- és női fehérneműseket zefír, vászon és sifonáinkat elismert olcsó, eredeti gyári árainkon, kedvező fizetési feltételekkel bocsátjuk t. vevőinknek rendelkezésére. Tesszük ezt szért, hogy a t. közönség ne kényszerüljön az ügynökök közvetítésével részletügyfeleket kötni, hol a magas felár és Ügynöki jutalék a vevőket súlyosan terheli Semminemű Ügynökünk nincs. Főbérleti lakással bíró egyének, valamint köztisztviselők és hitelképes egyének vehetik kedvezményeinket igénybe. Vesta fehérneműgyéri állami és városi alkalmazottak szerződéses szállítója KSapont • Vill. ker., Múzeum körút 2. Egyes állati szervek gyógyító hatása az emberi szervezetben A természettudományokkal és rokon szakokkal nem foglalkozó emberek a legritkább esetben ismerik az állati szervekszerepét és jelentőségét. Az állati szervekről általánosságban csak annyit tud különösen a kevésbé iskolázott ember, hogy azok hozzá tartoznak az állati szervezethez és legtöbbjét fogyasztásra alkalmas cikknek ismeri. Úgyszólván mindenki előtt ismeretes az, hogy a vese velővel kiváló és jó étel, hogy a savanyútüdő különösen mulatságok után rendbehozza a gyomrot, a pirított borjúmáj azok közé az ínyenc ételek közé tartozik, amit középosztálybeli ember ma nem ehetik, mert drága és mert a legtöbbször már a kiváltságosak lefoglalják a mészárosoknál, mielőtt még a borjú a világra jött. Avagy a libamáj és májpástétom, ami sokszor egy-egy lakoma fénypontja. Az itt említett, szervek még azok közé tartoznak, melyeket még a legtöbben ebből a szempontból mégis ismernek, de van azonkívül még sok része, mirigye, szerve az állati testnek, melyet egyáltalában aaro ismer az emberiség nagy része és ennélfogva annak nagy szerepéről és jelentőségéről ,semmit sem tud Az állati szervek jelentősége sokkal nagyobb és fontosabb, mint ahogy azt egyáltalában gondolnánk. Szerepük és fontosságuk, az organotherapiában, (szervi gyógyítás) jut kifejezésre, különösen a hormontermelés szempontjából. Ott, ahol úgy az emberi, mint az állati szervek nem működnek jól, vagy egyáltalában nem működnek, ott ezzel kapcsolatosan kiesik a szervek működésében feltétlen szükséges hormonok képződése, mely hormonok nem mások, mint az egyes szervek, mirigyek kémiai, termékei, melyek a vérkeringésbe, véráramba jutva, bizonyos hatást fejtenek ki, mely hatás nélkül a szervekben zavarok állanak elő. A szerveknek ez a működése nem más, mint a belső szekréció, vagyis az egyes szervek kémiai ingerhatásai . A tudományos tapasztalatok és kísérletek arra az eredményre vezettek, hogy megállapítást nyert ama tény, ha Valamely szervezetben valamely szerv, hiányzik, avagy beteg, és egy ilyen szerv által termelt anyagot a szervezetbe (gyógyszer útján) beviszünk, úgy az pótolni fogja a hiányzó vagy beteg, szerv hatását és helyreállítja a szervezet rendes működését. Ezek a tudományos tapasztalatok eredményezték azt, hogy ma egészséges és minden tekintetben kifogástalan állatok szerveit rendszerint vágóhidakon megfelelő előzetes megbízható orvosiés állatorvosi vizsgálat alapján összegyűjtik nagy tömegben és azokat vegyi utón, gyárilag feldolgozzák és olyan ötbe-, rapirus gyógyszerkészítményeket állítanak elő belőlük. Még nem is olyan régen egyes állati szerveket (heréket, petefészkeket stb.) eldobáltak mint teljesen értéktelen részeket, melyeket iparilag sem lehetett felhasználni, rmeg a háziasszonyok által annyira gyűlölt nyomatéknek sem, mert azokat senki sem elte meg, míg ma tudjuk, hogy különösen azillitő petefészkekből mily értékes és megbecsülhetetlen gyógyszereket készitével: a nőgyógyászok szájtjára. Ma már nemesak vágóhidakon gyűjtik ezeket a húsfogyasztás szemsiomjából, egyébként értékteleneknek látszó Szerveket és Mirigyeket, de miután a szükséglet e téren oly nagy,azt már vidéki városijában is gyűjtik,, sokesetben —,uradalmakban, ’ tenyészetekben, lévén ott nagyobb tömegről szól, bizonyos műtétekkel kapcsolatosan maguk a műtétet végző állatorvosok és eljuttatják rendeltetési helyükre , kellő elővigyázat és kezelés mellett. . Ezekből láthatjuk, hogy, az annyira lenézett és lebecsült állati szervek nemcsak esetenként mint tápszerek szerepelnek, nem is beszélve egyáltalán az élőállat szervezetében fontos élettani rendeltetésükről, melyek nélkül élő szervezet nem lehetséges, hanem látjuk azt, hogy ezek a szervek iparilag feldolgozva az emberiség egészségének szolgálatában mily fontos és nélkülözhetetlen szerepet játszanak, amellett ipari feldolgozásuk még azonfelül néyzetgazdasági jelentőségű is. A szervák és hormonok szerepét már az ókori népek is ismerték és megismerésükre vallási kultusz alapján jöttek rá, ha a dolgok lényegének magyarázatát nem is tudtákmegadni, miután hiányzott ahhoz a mai kor tudományos felkészültsége — mégis tudták azt, hogy egyes szervek jelenléte vagy nem léte megváltoztatja az egész szervezet működését, kinézését, formáját stb. Az ókori népek, akik állatokat áldoz- tak isteneiknek, sokszor abba a helyzetbe kerültek, hogy nem állott elég megfelelő áldozati állat rendelkezésre, mert hisz ismeretes a mithológiából, hogy csak bizonyos meghatározott állantot lehetett feláldozni, bizonyos szín- hez stb. volt kötve az, hogy valamely állatot fel lehessen áldozni az istenek- nek. Miután ezekből sok esetben kir- fogytak, de hogy mégis áldozhassanak, az állatok egyes részeit áldozták fel (hím állatok nemi szerveit, vagyis ivartalanították) és ekkor látták, hogy ezek az ivartalanított állatok jellegükben,, munkabírásukban, fejlődésük meneté- í ben megváltoznak, átalakulnak. Ezt a tapasztalatot később tanult, képzett éni gyakorlati állattenyésztők is felhasználh;tták, ivartalanították azokat az állatoikat, melyektől hízást reméltek (bizókai erőteljesebb és nyugodtabb igásmunkák (tinók, ökrök, heréti lovak). Ez a régi tapasztalat volt valószínűleg alapja az organotherapiának, vagyis látták az egyes szervek hiánya és az állati szer-vezet megváltozása közötti összefüggést. Közismert dolog, hogy a golyvás emberek golyvabetegségét a pajzs- mirigy hiánya v. elfajulása okozza és hogy ezen mirigy betegsége vagy hiánnyá megváltoztatja az egész emberig sok esetben kretinizmust létesít, sok, esetben halálos is lehet. Megváltozhat; tik különösen fiatal szervezetben a csontok fejlődése, növekedése, nem ke-ményednek meg. Vizsgálatok beigazol-' ták, hogy a paizsmírigybin jodothyrilt', vagy thyreojadin van, mely nem más, mint thyreoglobulinnak, egy fehérje-féleségnek bomlásterméke, amelyet hat beteges paizsmirigyű szervezett, gyógyszer formában beviszünk, az aj szervezet működését megváltoztatja.) Ugyancsak nagyon megváltoztatja az beteg paizsmirigyű szervezet működését, ha abba paizsmirigy-kivonatot viszünk"' be. (Thyreoidea-tabletták.) Csak ezt a legismertebb esetet és példát akartam felhozni, hogy így a dolgot jobban, megvilágítsam. Az állati szervekkel, tett tudományos tapasztalatok kell, hogy késztessenek mindenkit, akinek a módjában van, ily szerveket a gyár utódtsítása szerint összegyűjteni és hozzáfér- hetővé tenni az emberiség javára, mely összegyűjtés azonfelül egy fontos nemzetgazdasági vagyon megmentését is jelenti. Organotherapieus célokra ma már a következő állati szerveket dolgozzák fel: a pajzsmirigyet iThyrebidcat gyógyszer néven többféle alakban; a mellékvesét, amelyből a Tonogen nevű gyógyszerek készülnek, vérzést csillapító, vérnyomást fokozó hatással, az agyfüggeléket (hypophysis), melyből a hasonló nevű gyógyszerek készülnek, az állatok női és hím ivarszervei (petefészek, here, placenta, mellékhere, dül-i mirigy), melyek különösen a nemi gyói gyászaiban játszanak nagy szerepet. Az anyagcsere- és emésztési zavarokat gyógyító szerek, melyek a borjú keresz mirigyéből és hasnyálmirigyéből készülnek. Ugyancsak felhasználják a lépet, a belek egyes részeit, a nyirokmirigye-, két, szív-, tüdő-, vesekészítményeket, májat és epét és mindezen szervek hormonjait gyógyszerek készítése és gyógyítás céljából. Ebből a pár adatból is láthatjuk az állati szervek nagy jelentőségét és fontos szerepét. Kukulyevic József dr. 19 VII., Thufedy út 9. Feltűnő olcsó Arak I Karton és mosodalén 10„nnn Kintázott francia krepp ,AQ(lm( Síma grenadin issä 28.600 K Grenadin “!* 24.700 K Kelensprán és sírén Arny Francia gyapjú fiaié Q!!innnt 100 cm széles, minden színben..., uOiiUU R Szövet-, selyem-, mosó- és vászonmaradékok terem@s@31 . leszállított árban SÍ [•J | #1 |