Magyarság, 1924. szeptember (5. évfolyam, 181-202. szám)

1924-09-02 / 181. szám

1924 szeptember 2. kedd MAGYARSAG Az egyetemes postakongresszusról Stockholm, aug. 28 (A Magyarság tudósítójától) I ’Ma fejeződött be az 56 napig tartó Jvrill egyetemes postakongresszus. Ez­­­alatt a különböző bizottságok és albi­zottságok 63 ülést s ezenfelül a plénum 10 ülést tartott, hogy az óriás anyaggal, ja 7 egyezménnyel, a több mint 1200 mó­­­dosító javaslat le­tárgyalásával végez­hessen. Hatalmas munkát végzett a kon­gresszus s megállapítható, hogy ismét az egyetemes posta egyiki tradícióihoz híven, nagy lépéseket tett előre, amel­lett, hogy a madridi kongresszuson 1920-ban a körülmények kényszerítő ha­tása alatt elfogadott, visszaesést jelentő határozmányokat kiküszöbölni, vagy legalább is enyhíteni iparkodott. Szá­mos apróbb vagy tisztán a kezelést, fő­leg a szakembert érdeklő változáson kí­vül rendkívül fontos a levéldíjszabás megváltoztatása, amelyet oly módon ál­lapítottak meg, hogy az egyes országok­nak módjuk lesz azt leszállítani. Meg­állapították ugyanis a mai 50 arany centime helyett egy felső és egy alsó határt (40 és 20 arany centime), amely között a díjat az egyes országok szük­ségükhöz képest határozhatják meg. Az arany centimenak az illető ország va­lutájában kifejezett egyenértéke ezentúl a valóságot lehetőleg meg kell hogy közelítse, m­íg eddig az egyenérték a valónál sokkal alacsonyabban is volt m megállapítható. Az új díjszabás ezért elsősorban a jóvalutájú országokban jelent mérséklést. Mérsékelte a kon­gresszus a levéltranzitdíjakat is, azokat a díjakat, amelyeket a felvevő ország a levél szállításában résztvevő posta­­igazgatóságoknak fizet, statisztika alap­ján történt átlagmegállapítások szerint. Ez a legtöbb postaigazgatásnak, így a magyarnak is, amely többet szet, mint amennyit kap, bizonyos könnyítést jel­­ent. A kongresszuson sikerült továbbá , amit Madridban még nem lehetett egységessé tenni az eljárást a levélpos­tai és a csomag-utánvételre nézve s e­­tekintetben részben a magyar, részben a németalföldi javaslatot fogadták el. E szerint minden küldeményfajnál az után­vétel öszegét a feladó ország pénznemé­­ben kell kifejezni, s a feladáskor az ösz­­szes díjakat megfizetni. A kereskedő te­hát pontosan azt az összeget fogja kéz­hez venni utánvétellel küldött árujáért, amelyet a küldeményen jelzett s amely­­ek­nek költségeit könnyen kiszámíthatja. Az utalványdíjakat is csekély mérték­ben le lehetett szállítani. Fontos az a határozat is, hogy két ország eziránti megegyezése esetén kiadóhivatalok vagy kiadócégek által feladott hírlapok vagy könyvek (de nem árjegyzékek vagy reklámkönyvek) a nemzetközi nyomtat­­ványtarifánál 50 százalékkal olcsóbban küldhetők. (Magyarországnak ilyen egyezménye máris van Olaszországgal.) "A kölcsönös leszámolásoknak, reklamá­cióknak és kártérítési kérdéseknek gyor­­sebb elintézése iránt is történtek intéz­kedések. Az új egyezmények életbelépésének időpontjául egyes igazgatások, így a magyar is, 1925 július 1-ét, mások 1928 január 1-ét kívánták, mire 1925 október 1-ben történt megállapodás. Kemény munka vár addig az igazgatásokra, hogy az egyezmények lefordítását, a szükséges kezelési utasításokat és egyéb intézkedéseket elvégezhessék. Végül megegyeztek abban, hogy a kö­vetkező kongresszust Londonban 1929- ben fogják megtartani. A mai záróülés ünnepélyesen folyt le, s mondhatni, bi­zonyos fokig a magyarok ünnepe volt az. Svédországon kívül Magyarország volt az előtérben. Reggel 9 órakor már gyülekeztek a tagok ünnepi öltözetben. Ülés előtt nevükben Fejér K. államtitkár adta át Juhiin elnöknek és Lager főtit­kárnak a remekművű ezüst emléktár­gyakat és kedves szavakkal tolmácsolta a kongresszus háláját és szeretetét. Az ülés elején ugyancsak Fejér államtitkár adott be módosító javaslatot egy ko­rábbi elhatározás tárgyában, amely a kongresszusok tartamának rövidítését célozza. A javaslatot egyhangúlag elfo­gadták. Majd Fejér K. államtitkárnak a kongresszus megnyitásakor mondott­ be­szédében megpendített eszme vált valóra. Ugyanis a postaegye­mletet ötven év előtt megalapított postaigazgatás közös javaslatot adott be, amely a stockholmi parlamenten, ah­ol a kongresszus a ju­­biláris évben székelt, emléktábla alkal­mazását határozza el. Az egyezmények aláírása következett azután, amely, tekintve a számos ok- m­ányt és a meghatalmazottak nagy számát, fél 11-től fél 2-ig tartott. Végül az elnök hosszabb záróbeszéde után is­mét a magyar Fejér vetett visszapillan­tást a kongresszus munkájára és az elért eredményekre. Mielőtt a kongresszus befejeztét jelző elnöki kalapácsütés el­hangzott volna, még a német delegáció vezetője kért szót és meleg elismeréssel adózott a magyar delegáció közszeretet­ben álló vezérének. Magyarország rend­kívül kimagasló szerepet játszott az ün­nepen és általában az egész kongresszu­son. A kongresszus befejezte után a leg­melegebb és legbarátságosabb búcsúzko­­dás közben nem egy, valóban meghatott arcot, könnybelábadt szemet lehetett látni. A földgömb valamennyi országa kiküldötteinek politikamentes barátságos együttműködése, azok kölcsönös megis­merése, megbecsülése és barátsága ennek a különben is fontos uniónak egyik­ leg­nagyobb erőssége és büszkesége. * E negyvennégy állam képviseletében nyílt meg Milfis a népszövetság Ötödik ülésszaka leszerelés, vagy angol-francia összebarátkozás lesz-e a tanács­kozás végé? Hétfőn délelőtt nyitották meg Genfben a népszövetség ötödik teljes ülését, amelynek Macdonald és Herriot nemrég elhangzott nyilatkozatai alapján az lenne a hivatása, hogy továbbfejlessze a londoni értekezleten békülékennyé sze­lídített nemzetközi politikát s ha lehet, konkretizálja is ezt a pacifista politikát azzal, amivel Londonban még egyelőre adós maradt: egy-egy igazi béke­csele­­kedettel, a rendcsinálásnak olyan elszánt gesztusával, amellyel az antant végre a saját hibáinak tömegéből is jóvátesz valamit. Az ötödik közgyűltos programja kivál­­óan alkalmas erre: ott van, hogy egye­bet ne említsünk, az általános leszerelés kérdése s ott van a kölcsönös védőszö­vetségi szerződés, amelynek tervezetét, hír szerint, maga Herriot akarja napi­rendre hozni, hogy így kártalanítsa Franciaországot az esetleg elmaradó angol-francia pacte-ért. Mind a két kér­dés nagyon alkalm­as keretet alkothat ahhoz, hogy az antant mai vezérei, miután Londonban olyan szépen meg­mentették a békét­­ Németország szám­lájára, most végre valami más tettel is igazolják, hogy valóban gyógyítani akarják Európát, nem pedig csendes álomba kábítani. Mert ha Németország, Amerika, Törökország és Oroszország nincs is még ott a közgyűlésen, az ilyen békecselekedet nagyon hozzájárulhatna ahhoz, hogy ott legyenek, ha éppen ezt akarják. De ha a szavak mellől ismét hiányozni fognak a tettek, ki tudja, nem azt fogja-e hinni a világ, hogy a pacifista gondolatok tűzijátéka, a szép szavak fényes manifesztációja csak arra való volt megint, hogy Anglia és Fran­ciaország összebarátkozzanak s hogy reklámot csináljon Európa radikalista kormányainak, továbbá időt szerezzenek nekik, hogy állásukban megerősödhes­senek. Egyelőre csak ennyi megjegyzéssel, de annál több figyelemmel és érdeklődéssel forduljunk a még sok sebtől vérző Európa e kényelmes és lassú parlament­jének új ülésszaka felé. A genfi közgyűlésre — mint a táv­iratok jelentik — rengeteg sokan jöttek el a világ minden tájékáról. Ugyanaz a jól ismert nemzetközi mechanizmus, amely a londoni értekezlet számára szervezte meg a világ érdeklődését, most is munkába kezdett, hogy — ha lehetséges — még a londoninál is na­gyobb feszültségűvé fokozza, a közön­ség figyelmét. A genfi szállók teljesen megteltek. A közönség főként Macdo­nald és Herriot iránt érdeklődik, akik­nek megérkezését nagy kíváncsisággal várják. Macdonald hétfőn tért vissza Londonba és kedden reggel utazott el Genfbe. Is Times szerint az angol mi­niszterelnök legfölebb három napig vesz részt a népszövetség ülésén s még a hét vége előtt megy vissza Londonba. Theunis belga miniszterelnök, mint Brü­szelből jelentik, hoszú habozás után szinté­n elhatározta, hogy Genfbe uta­zik. A belga mi­niszterelnök szerdán érkezik Svájcba. A megnyitás A Nemzetek Szövetségének idei ülése — mint Genfből, jelentik — félreismerhe­tetlenül ünnepélyesebb formák között nyílt meg, mint a tavalyi közgyűlés. Az ezévi ülésen ugyan 54 tagállamból csu­pán 44 vesz részt, ezek között azonban számos volt miniszter és nem kevesebb, mint 16 aktív miniszterelnök és külügy­miniszter. Az elmúlt évek sok ismerős alakja hiányzik az idén, így mindenek­előtt Robert­. Cecil, ezzel szemben azonban feltűnt a karzatok közönségének a nor­vég delegáció­­vezetőjének, Nansennek jellegzetes feje, Apponyi gróf ősz szakál­­lával, lord Parmoornak ezüstfehér feje, Salandra volt miniszterelnök, az olasz küldöttség tagja, Scialoja és Schanzer volt külügyminiszterek. A fő érdeklődést a francia küldöttség vonta magára, amelynek padsorában az agg Leon Bourgeois mellett Briand volt miniszterelnök, Loucheur volt miniszter és Boncourt képviselő foglalt helyet, akik valamennyien nagy figyelemmel követ­ték Hymans fejtegetéseit. A kisántáni külügyminiszterei szintén valamennyien megjelentek. Az ülésen a festői elemet az indus delegátusok és az abessziniai küldöttség képviselték. A karzatokon ismert nevű újságírók jelentek meg min­den országból, így az angol Wells és a francia Rolland. Hymans beszéde Az új ülésszakot hétfőn délelőtt tizen­egy órakor nyitotta meg Hymans elnök a reformáció palotájának hatalmas ter­mében. Közvetetlenül a megnyitás előtt ünnepi mise volt a genfi katolikus szé­kesegyházban, amelyen, m­ás felekezetű delegátusok is nagy számban vettek részt. Hymans elnök megnyitóbeszédében röviden vázolta a népszövetség fejlődé­sét s azután ezt mondotta: — A mai közgyűlésen negyvennégy állam képviselteti magát. A tanácskozás kedvező jelek között indul. Két nappal ezelőtt írtak alá Londonban egy telje­sen szabad megegyezést, amelynek az a célja, hogy a nehéz és aggasztó jóváté­­teli problémát megoldja, amely három esztendőn keresztül nagy teherként sú­­lyosodott erre a testületre. Kívánom, hogy ez a megegyezés tetté váljon és megszerezze a világnak a megkönnyeb­bülést, amelyre az annyira áhítozik. A londoni értekezlet megoldotta a jóváté­­teli problémát, de van még egy másik probléma is, amely nagyon kínozza azo­kat az államokat, amelyek a háborúban a legtöbbet(!) szenvedtek: a biztosság problémája. Európa nem akar többé bi­zonytalanságban élni. A békét szilárd jogi és politikai szerkezetté kell kiépí­teni. Hymans beszéde további során meg­emlékezett a nemzetközi döntőbíróság­ról, amelyet a népszövetség legjelentő­sebb alkotásának­­mondott. Végül is­mertette a jávok­nál és memeli kérdést, amelyeket a népszövetség békésen inté­zett el s röviden utalt Ausztria és Ma­gyarország gazdasági fölépítésére, amely szintén a népszövetség műve. A Nemzetek Szövetségének Elnökválasztása A délutáni ülésen megejtették az el­nökválasztást és a közgyűlés 45 szava­zattal kettő ellenében Motta svájci szö­vetségi tanácsost választotta elnökké. Hymans szívélyes szavakkal üdvözölte az új elnököt, aki meleghangú beszéd­ben válaszolt és abbeli reményét fejezte ki, hogy a Nemzetek Szövetsége, amely már eddig is nagy mértékben hozzá­járult ahhoz, hogy a békére irányuló őszinte óhajtást megerősítse, további működésében megmutatja az elméleti és gyakorlati­ megoldásokhoz vezető utat. Hogy az idei közgyűlésen oly nagy számban jelentek meg a delegátu­sok, ebben a szövetség tekintélyének növekedését látja. Ezután áttértek a főbizottságok megválasztására, amely hat csoportba oszlik: jogi és alkot­mányjogi, technikai, megszervezési, költ­ségvetési és pénzügyi, szociális és hu­manitárius, vegyl politikai bizottságra. A közgyűlés holnap már áttér a tulaj­donképpeni napirend letárgyalására, amelynek érdekesebb és fontosabb pont­jai:­ a fegyverkezés csökkentése, a szegé­nyek nemzetközi­­jogsegélye, a rabszolga ság kérdése, a gyermekvédelem, a mene­kültek ügye. A brit kormány javaslatára még felvették Ausztria, Magyarország és Bulgária fegyverkezésének ellenőrzé­sét is. Érdekes momentum, hogy a lzepszetek Szövetsége meghívta az amerikai kor­mányt, hogy vegyen részt a harmadik bizottság munkálataiban, amelynek ha­táskörébe a fegyverkezés korlátozásának kérdése tartozik. A meghívásra már meg is jött a válasz és az amerikai kormány berni követe útján ama nézetének adott kifejezést, hogy nem tartja szükséges­nek, hogy ott legyen a bizottság ■ ülésein. Az Egyesült Államok azonban kedvezően fogadnának egy olyan meghívást, amely a fegyverkereskedelem ellenőrzéséről szóló megállapodás felett tartandó nem­zetközi konferenciára hívnák meg Ame­rika kiküldöttjeit. A Dawes-javaslatok és a jóvátételi bizottság Pakis, szept. 1. A haditeherbizottság hivatalosan közölte a jóvátételi bizott­sággal, hogy a Dawes-tervezet végre­hajtására szükséges törvényeket a né­met birodalmi gyűlés elfogadta és a német birodalmi kormány kihirdette. A jóvátételi fizetések főbiztosa átvette funkcióit. A kínai felkelés ■Washington, aug. 31. Ma két torpedó­­romboló és egy ágyúnaszád parancsot kapott, hogy a kínai partokra menjen. A kormánynak ez az intézkedése kifeje­zetten elővigyázati rendszabály. London, szept. 1. Sutsuból jelentik:­ Kormánycsapatok Kieng-Su környékén gyülekeznek és innen Shi tábornok pa­rancsnoksága alatt Shanghai felé nyo­mulnak. Az előnyomuló hadsereg mint­egy százezer főre tehető,, amelynek l£gi­­szolgálatát külföldi pilóták látják el. Az ütközet négy-öt nap múlva várható. 3 Belgium SO milliós kölcsöne , jPáris... swpfc. .­. Az Intransigeant brüsszeli jelentése szerint a belügy­miniszter ma délelőtt az amerikai ban­kok képviselőivel megegyezést, írt alá, amelynek értelmében hozzájárulnak egy harmincmilliós kölcsön kibocsátá­sához. , A kölcsön hat és félszázalékos kamatozású és huszonöt év alatt, fize­tendő vissza. A kölcsönösszeget a kincs­tári kötvények idő előtti visszavásárlá­sára szándékoznak fordítani, amely köt­vényeket 1920-ban az Egyesült Állmok­ban bocsátottak ki. E kötvények lejárati határideje 1927 január elseje. Csütörtökön érkeznek meg a Dawes-tervezet biztosai Berlinbe London, szept. 1. Owen Young ban­kár, akit a jóvátételi bizottság tud­valévően a Dawes-tervezet ideiglenes főbiztosává nevezett ki, csütörtökön ér­kezik Berlinbe a többi biztos társaságá­ban. Szeptember 12-én megszüntetik az erdélyi vámhatárt a megszállt és meg nem sugállt német terület között. Xenona herceg uecc IQ Fiókok­­ IV, Calvin­tón VII., Jsa&Aczl út 32 II., F3 ucca 52 NőiKalapkészítők figyelmébe! Mindennemű szalag és bársony be­hozatali tilalma megszíj. ! Fenti cikkeket ismét nagyban árusítom legolcsóbb napi árért, Koronaherceguccal főüzletemben

Next