Magyarság, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1925-01-01 / 1. szám
*»36 január 1 ntório* MAGYARSÁG zását £ moazkve ztinternacionához. '‘·6 *■ deen»iv jái1‚Pn törttin, naptól lX30c'.!y"f‡,CA VJ,..« *5 u aura* i ■■'•‚.. *‚. . 'deneztdi a szovjetre való barátságot, komolyabb ; ' ióv.í í v, vbair nem s©u~ ik‡UmttstK, mert akkor • még • elenyészően kevés volt azoknak a képviselőknek a száma, akik veszedelmet láttak a moszkvai szövetségben. jTerzsabettes, a párt legöregebb lépvselége ugyan többször felszólult a szovjet ellen és követelte az összeköttetés megszakítását, azonban eredménytelenül. A Rádics-pártban néhányide tartanak a képviselőjelölések, a jelölteket Radics István nevezte ki és a kinevezéseket a központi bizottság változtatás nélkül elfogadta. A parasztpárt köreiben nagy feltűnést keltett, hogy a párt Radics követelésére nem jelölt harminchat olyan képviselőt, aki képviselői fizetéséből nem járult hozzá a párt költségvetéséhez. Az Obsnergt hírére ezek a volt képviselők összejöttek Horvát lakásán és kimondották, hogy kilépnek a parasztpártból, mert a kormány retorziós intézkedését Rádiós István rossz taktikája eredményének tekintik. Feltűnő, hogy a párt intézőbizottságának tíz paraszt tagja •Döntőn bejelentette csatlakozását az új párthoz. Macsek Vlatko, a Rádics-párt védnöke, a horvát köztársasági parasztpárt kettészakadásáról a következőket mondotta:*■ Az úgynevezett elégedetlenek, akik nem akartak a mi pártunkkal együtt haladni, nem azért váltak ki, mert mi , Moszkvával tartunk fenn összeköttetést, hanem azért, mert nem jelöltük őket. Egyedül Horvát,* Jerzsabetics és Lovrekovics voltak azok,akik elvi alapon ellenezték a paraszt-intentivzonáléba való belépést. Azon a konferencián, amelyet Horvát hívott össze, csupán tizenkét képviselő volt jelen és ezek közül is többen otthagyták a konferenciát, mert nem akartak a parasztpárt kettészakadásában közreműködni. A disszidensek akciója tehát úgyszólván teljesen sikertelen volt és csupán néhány ember egyéni vállalkozásának tekinthető. — Mi beléptünk annnak idején a moszkvai parasztszövetségbe, amely azonban nem azonos az internucianáléval. A parasztszövetség csakugyan részt vesz a szovjet kormányban, de egyáltalában nem folytat kommunista pártagitációt, mert egyetlen feladata az Agrárreform keresztülvitele. Ezt pedig a parasztszövetség bármelyik rezsimben megcsinálná. Ami a bolsevikieket illeti, őket sem lehet más forradalmi elemeknek nevezni, miután csak addig voltak forradalmárok, amíg a hatalomra jutottak, épp úgy, mint a radikálisok, akik annak idején az Obrenovicsék ellen küzdöttek forradalmi eszközükkel. Ma Oroszországban minden a rendes úton halad. — A horvát parasztpárt — mondotta végül Macseki— kész arra, hogy tetteiért, vállalja a felelősséget. Ami az Obznanát illeti, annak életbeléptetéséről még semmiféle értesítést nem kaptunk. A szocidemokraták közzétették a kormánnyal kötött paktumot A balesterzést elreik fél sem tartotta meg . — A Magyarság tudósítójául . A sajtóban, de a nemzetgyűlésben is sokszor szóba került, hogy a kormány az 1922-es általános választások előtt paktumot kötött a szociáldemokrata párttal. A kormány is, a szociáldemokrata párt is makacs következetességgel tagadta a paktum létrejöttét, a nemzetgyűlésben legutóbb lejátszódott botrányos események következtében a kormány és a szociáldemokraták között támadt súlyos ellentétek azonban napfényre kényszerítették a paktum teljes szövegét. Bethlen István gróf miniszterelnök ugyanis a Neue Freie Presse karácsonyi számában közölt nyilatkozatában azzal fenyegette meg a szociáldemokratákat, hogy amenynyiben továbbra is passzivitásban maradnának, sőt ennél is továbbmenve, lemondanának mandátumaikról, úgy nyilvánosságra hozza a közöttük létrejött paktumot. A szociáldemokraták nem várták meg, hogy a miniszterelnök beváltsa fenyegetését, tegnap párt választmányi ülést tartottak, amelynek határozata értelmében a Népszava ma teljes terjedelmében közreadta a paktumot. Akik az 1922-es választások termteit figyelemmel kísérték, azok előtt nem volt titok, hogy a kormány és a szociáldemokraták között egy olyan paktum létesült, amelyet mindkét életnek nagy érdeke volt leplezni a nyilvánosság előtt. .Ez a paktum ugyanis alkalmas arra, hogy kompromittálja mindkét tényezőt saját közvéleménye előtt és hogy a kölcsönös rosszhiszeműség gyanújába keverje őket. A most nyilvánosságra került paktum elárulja, hogy a Bethlen-kormány a polgári ellenzék háta mögött megegyezett a szociáldemokratákkal és biztosította azok csendes és jóakaratú támogatását a választási hadjárat alatt. A szociáldemokrata párt mint tipikus ál-ellenéki szervezet vonul fel ebben a kampányban s elveinek megtagadásával hátha támadta nemcsak ír keresztény ellenzéket, hanem azokat a polgári csoportokat is, amelyek az első nemzetgyűlésben anynyira kitették magukat a jogrendért és a konszolidációért. Igazán nem tudjuk, hogy melyik magas szerződő félnek elvtelenségén és erkölcstelenségén csodálkozzunk. A Bethlen-kormányon-e, amelyik jobb karjával a jobboldali úgynevezett jogrendellenes szervezetekbe fogódzkodott s balkezével a szocialista vezérek markát szorongatta, vagy a szociáldemokratákén-e, akik egy tás lencséért eladták lármás jelszavaikat és valamennyi marxista vesszőparipájukat s szövetkeztek a legreakciósabb és legkorruptabb kormányzattal, amely valaha Magyarországot boldogította? És miközben a jóhiszemű közönség a nemzetgyűlés lármás jeleneteiből azt az illúziót merítette, hogy a fórumon mindenre elszánt ellenfelek dulakodnak, azonközben ezek a színfalak mögött teljesen megértették egymást s tisztában voltak küzdelmeik színpadiak értékével és hatásával. Míg a kormány sajtója minden ellenzéki vezérférfinak a lábikrájába harastott, ha szóbaállni merészkedett, egyik-másik szocialista képviselővel, addig a két egymáshoz méltó ellenfél, legnagyobb szemfényvejtéssel a kortinák mögött enyelgett s mint kiderült, hosszú időre szóló közös program alapján kooperált egymással. A kormánysajtó mindenkit lehatványozott, aki a szocialistákkal való együttműködés lehetőségére gondolt, a kormány pedig ugyanakkor, kisajátítván a nacionalista program egyedáruságát, feltűnés nélkül biztosította magát a legradikálisabb ellenzék támadása ellen oly módon, hogy szövetkezett vele. "Nem csoda, hogy mindkét tényezőnek annyi félnivalója volt a makstum nyilatntosságra hozásától. Hogy A hmmám !««*'*»« az mKmAláMth zsühkfüléséről Az egyesülési és gyülekezési jogra nézve a paktum szerint megállapodtak abban, hogy a belügyminiszter sürgősen rmietelles vezetet készít, amelyben a politikai és gyülekezési jogot valamenynyi pártra nézve egyenlő elbánás mellett visszaállítja. Külön pontként szerepel ebben a szakaszban az a megállapodás, hogya budapesti, szociáldemokrata párt szerdai pártnapjai egyezer smindenkorra szóló bejelentés alapján a kérdés újabb szabályozásáig engedélyeztetnek. A tárgyaló felek megállapodtak abban is, hogy szakszervezeti gyűlések engedélyezés helyett ezután csupán bejelentési, kötelezettség alá fognak esni. Különböző, a szakszervezeti élet körébe eső sérelmek orvoslására vonatkozó kötelező ígéretek után a paktum utat az Állatái és FogyasztásiSzövetkezet ügyében a kormány és a Szoviátdemokrata párt között létrejött külön megállapodásra. Az internálási és jelentkezési kényszer ügyében a kormány kijelenti, hogy az internálás intézményét fenn kell tartania. Ezzel szemben, kész az állami és társadalmi rend védelme szempontjából foganatosított internálásokat a millimitntra, azaz a terroristákra és kommunista agitátorokra és más közveszélyes egyénekre csökkenteni. Ígéretet tasz a kormány arra nézve is, hogy miután a jelentkezési kényszer sem szüntethető meg teljesen, ezt is a minimumra fogja csökkenteni.A sajtószabadság biztosítása tekintetében a szociáldemokratas párt megelégedett, annak a megállapításával, hogy a kormány a sajtócenzriát megszüntette és ezzel a sajtószabadságot helyreállította. a szociáldemokraták most maguk teregették napfényre a közös titkot, ez annak a jele is lehet, hogy a szociáldemokrata tömegek megundorodtak a látszatküzdelmek és az ál-ellenzékiességtől s saját vezéreiket arra kényszerítették, hogy mondják fel ezt az erkölcstelen fegyverbarátságot. A magas szerződő felek politikai megbízhatóságára egyébként jellemző, hogy a tizenkét pontos békeszerződést egyikük sem tartotta meg. Kik vettek resit a paktmos taníttatásokurt A Népszava közleményeiből tüdőről, hogy a paktumot megelőző tárgyalások 1921 december 8-tól december 31-ig tartottak. A szociáldemokrata párt vezetősége részéről ezeken a tárgyalásokon Farkas István, Payer Károly, Jászai Samu és Trapper Sándor vettek részt, a kormányt pedig Bethlen látván gróf miniszterelnökön, kívül Klebelsberg Kupa gróf, Termcsányi Vilmos Pál, Bermilák, Sándor és Hegyeskalmry Iláros miniszterek, továbbá Kékiy Dénes már. elnökigazgattó képviselték. A tizenkét pontból álló jegyzőkönyv, amelyben a tárgyaló felek megállapodtak, két részre oszlik. Az első részben a szociáldemokrata párt által felhozott egyes sérelmei orvoslására nézve lett a kormány kötelező ígéretei, a második részben pedig a szociademokrata párt vezetősége váltott kötelezettségeket a kormány részéről felállítól követeléseid Msemtéigtekintetében. «»«Hitett a $2»ciaid€iiiohraláfckol egyn» s/dvesse/l« meg az amnesztiaremdeletet Az amnesztia kérdését tárgyalja ezután a paktumos jegyzőkönyv. A tárgyalásokon a kormány bemutatta a kész rendelettervezetet, majd a szociáldemokrata párt vezetőségével együtt megállapodtak az amnesztia rendelet teljes és részletes szövegében. A kormány megígérte, hogy a gyorsított eljárás szabályai szerint új eljárás nem lesz többé indítható, az 1921. évi KXIIL t.-e. és az azt kiegészítő és módosító törvények alapján kibocsátott miniszteri rendeletek és kormányintézkedések pedig »sürgősen revízió alá fognak vétetni és fokozatosan meg fognak scsüntettetni". A munkásbiztos hős autonómiája ügyében a kormány megállapítja, hogy hajlandó a munkásbiztosítás autonómiáját rendeletileg visszaálltani. Majd a bányamunkások panaszai, a munkabérek szabályozása, a szakszervezeti betétek és szaklapok ügyében tett ígéretet a kormány a szociáldemokrata párt vezetősége által előterjesztett sérelmük orvoslása ékíti tétében. j- v.-*? A sodolirták megígérték, dogit kooperálnak a kölcön- . minszserrel A paktum második része azokat a kötelezettségeket tartalmazza, amelyeket a szociáldemokrata párt vállalt. Elsősorban azt vállalta a szociáldemokrata.: páré, hogy aktív propagandát fejt ki egyfelől a külföldi szociáldemokrata pártok vezetőségeinél, kormányoknál, stb. és e célból a magyar királyi, cigír miniszterrel kooperál, másfelől megszakít minden érintkezést,az emigránsokkal, ezt nyíltan teszi és velük a harcot, a külföldön, is fölveszi. Külpolitikai tekintetben a szociáldemokrata párt ki-isjelezi magát, hogy a külföldön mérsékelt szociáldemokrata körökkel, való összeköttetéseit fölhasználja, a Ma- gyarországról terjesztett alapjakon tér-, térhíreket megcáfolja és befolyását oly' irányban érvényesíti, hogy a külföld Magyarországról a valóságnak megfelelő képet nyerjen. Ezen cél elérésére mindenekelőtt a szociáldemokratapárt, a Népszavában fog tárgyilagos hangot megütni és a polgári társadalorm,wat ■való egy fiff-miesődett a lapban, lojálisan kifejezésre juttatja, aminek természetes következménye, hogy annak viszszhangja a külföldi sajtóban is megtesz. A külföldi sajtóban terjesztett, nyilván hazug, rosszindulatú hírekkel szemben a Népszava kötelezte magát, hogy a külügyminisztérium sajtpotzsa- igának fölkérésére cáfoló közleményt ad. A sta tabtak megtagadják a liberális ostlchttot Belpolitikai tekintetben a párt'az ország újjáépítését' a munkásság érdekében is oly fontosnak tartja, hogye célból a polgári osztályokkal gazdasági téren kooperációra is hajlandó Politikai sztrájkoktól föltétlenül tartózkodik. Belpolitikai téren szakít a liberális blokkal; a polgári demagógia és az októbrista elemek támogatásából tartózkodik. A kormánnyal szemben, mint annak ellenzéke, tisztességes fegyverekkel küzd és mint komoly ellenzék, fakciózni demagógiát nem fog czsinálni. Kordársasági propagandát szemüz. Tudomásul veszi a. miniszterelnöknek azon kijelentését, hogy az egyesülési és gyülekezési ,szabaorságra vonatkozó pontot a kormány úgy értelmez, a. szocidldemorcia’a párt nem fogja agitációját a mezőgazdasági munkásrétegekre kiterjeszteni, úgy mint 1918 őszén a vidéken tette. A magyar szociáldemokrta, munkásság kiküldöttei kijelentik, hogy a miniszterelnök által fölállított kívánságokat mind kül-, mind belpolitikai tekintetben magukévá teszik és azoknak teljesítését a maguk részéről biztosítják Teszik ezt annyival inkább, mert az ország jóhírnevének helyreállításával, belső konszolidációjával és gazdasági föllendülésével kapcsolatos mindezen érdekek a magyarszociáldemokrata munkásságnak is érdekei. A maguk részéről kiküldőttet neveznek meg, aki a külügyeminisztériummal az összeköttetést állandóan fönntartja. Végül kötelezik magukat arra, hogy ezen érdekeknek és szempontoknak tömegeiknél és szervezeteiknél érvényt szereznek. Mlmafia a kormány a partiumről A Népszava mai közleményével kapcsolatosan, a miniszterelnökhöz közelálló helyen többek között a következőket mondották újságírók előtt: " Annak idején valóban létesült ilyen megegyezés a kormány és a szociáldemokraták között. A tárgyalások anyaga akkoriban nem került nyilvánosságra , ez sem balesetre sem a kormányon ráállott. A publikálás azért maradt el, mert a szociáldemokrata vezetők a leghatározottabban kifejezték azt a kívánságukat, hogy a tanácskozások maradjanak bizalmasak. Ezt azzal indokolták, hogy tömegeikkel szemben ilyen módon könnyebben érhetnek el eredményeket és politikai működésük szabadabb lehet. A későbbi fejleményekről a kormány még kevésbé tehet, mert viszont a helyzet az, hogy a most nyilvánosságra került jegyzőkönyvek megállapodásait a szociáldemokraták nem tartották be. Ez teljesen tudatosan történt, amit bizonyít az is, hogy most a publikáláskor mintegy dicsekedve hangoztatják, hogy már a jegyzőkönyvek aláírásakor sem tekintették magukra vagy tömegeikre nézve feütejező erejűnek •« megáll ai^)ílá- Söfettr