Magyarság, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-01 / 1. szám

*»36 január 1 ntório* MAGYARSÁG zását £ moazkve ztinterna­cioná­hoz. '‘·6 *■ dee­n»iv jái1‚Pn törttin, naptól lX30c'.!y"f‡,CA VJ,.­.« *5 u aura* i ■■'•‚.. *‚. . 'deneztdi a szovjet­re­ való barátságot, komo­lyabb ; ' ióv.í í v, vbair nem s©u~ ik‡UmttstK, mert akkor • még • elenyé­­szően kevés volt azoknak a képvi­selőknek a száma, akik veszedel­met láttak a moszkvai szövetség­ben. jTerzsabettes, a párt legöregebb lépv­selége ugyan többször felszó­­lult a szovjet ellen és követelte az összeköttetés megszakítását, azon­ban eredménytelenül. A Rádics-pártban néhány­­ide tartanak a képviselőjelölések, a je­lölteket Radics István nevezte ki és a kinevezéseket a központi bi­zottság változtatás nélkül elfo­gadta. A parasztpárt köreiben nagy feltűnést keltett, hogy a párt Ra­dics követelésére nem jelölt har­minchat olyan képviselőt, aki kép­viselői fizetéséből nem járult hozzá a párt költségvetéséhez. Az Obsner­­g­t hírére ezek a volt képviselők összejöttek Horvát lakásán és ki­mondották, hogy kilépnek a pa­­rasztpártból, mert a­ kormány re­­torziós intézkedését Rádiós István rossz taktikája eredményének te­kintik. Feltűnő, hogy a párt intéző­bizottságának tíz paraszt tagja •Döntőn bejelentette csatlakozását az új párthoz. Macsek Vlatko, a Rádics-párt v­é­­­dnöke, a horvát köztársasági pa­­rasztpárt kettészakadásáról a kö­vetkezőket mondotta:­­*■ Az úgynevezett elégedetlenek, akik nem akartak a mi pártunkkal együtt haladni, nem azért váltak ki, mert mi , Moszkvával tartunk fenn összeköttetést, hane­m azért, mert nem jelöltük őket. Egyedül Horvát,* Jerzsabetics és Lovreko­­vics voltak azok,­akik elvi alapon ellenezték a para­szt­-inten­tivzon­á­­léba való belépést. Azon­­ a konfe­rencián, amelyet Horvát hívott össze, csupán tizenkét képviselő volt jelen és ezek közül is­ többen otthagyták a konferenciát, mert nem akartak a parasztpárt ketté­szakadásában közreműködni. A disszidensek akciója tehát úgyszól­ván teljesen sikertelen volt és csu­pán néhány ember egyéni vállal­kozásának tekinthető. — Mi beléptünk annnak idején a moszkvai paraszt­szövetségbe, amely azonban nem azonos az internu­­cianáléval. A parasztszövetség csak­ugyan részt vesz a szovjet kormány­­ban, de egyáltalában nem folytat kommunista pártagitációt, mert egyetlen feladata az Agrárreform keresztülvitele. Ezt pedig a paraszt­­szövetség bármelyik rezsimben megcsinálná. Ami a­ bolsevikieket illeti, őket sem lehet más­ forradal­mi elemeknek nevezni, miután csak addig voltak forradalmárok, amíg a hatalomra jutottak, épp úgy, mint a radikálisok, akik annak ide­jén az Obrenovicsék ellen küzdöt­tek forradalmi eszközükkel. Ma Oroszországban minden a rendes úton halad. — A horvát paraszt­párt — mon­dotta végül Macsek­i— kész arra, hogy tetteiért­, vállalja a felelőssé­get. Ami az Obznanát illeti, annak életbeléptetéséről még semmiféle értesítést nem kaptunk. A szocidemok­raták közzétették a kormánnyal kötött paktumot A balesterz­ést elreik fél sem tartotta meg . — A Magyarság tudósítójául . A sajtóban, de a nemzetgyűlés­ben is sokszor szóba került, hogy a kormány az 1922-es általános vá­lasztások előtt paktumot kötött a szociáldemokrata párttal. A kor­mány is, a szociáldemokrata párt is makacs következetességgel ta­gadta a paktum létrejöttét, a nem­­z­etgyűlésben legutóbb lejátszódott botrányos események következté­ben a kormány és a szociálde­mokraták között támadt súlyos el­lentétek azonban napfényre kény­­szerítették a paktum teljes szöve­gét. Bethlen István gróf miniszter­­elnök ugyanis a Neue Freie Presse karácsonyi számában közölt nyilat­kozatában azzal fenyegette meg a szociáldemokratákat, hogy a­meny­nyiben továbbra is passzivitásban maradnának, sőt ennél is tovább­­menve, lemondanának mandátu­maikról, úgy nyilvánosságra hozza a közöttük létrejött paktumot. A szociáldemokraták nem várták meg, hogy a miniszterelnök bevált­sa fenyegetését, tegnap párt vá­lasztmányi ülést tartottak, amely­nek határozata értelmében a Nép­szava ma teljes terjedelmében köz­readta a paktumot. Akik az 1922-es választások te­rm­teit figyelemmel kísérték, azok előtt nem volt titok, hogy a kor­mány és a szociáldemokraták kö­zött egy olyan paktum létesült, amelyet mindkét é­letnek nagy érde­ke volt leplezni a nyilvánosság előtt. .Ez a paktum ugyanis alkal­mas arra, hogy kompromittálja mindkét tényezőt saját közvélemé­nye előtt és hogy a kölcsönös rossz­­h­iszeműség gyanújába keverje őket. A most nyilvánosságra került pak­tum elárulja, hogy a Bethlen-kor­­mány a polgári ellenzék háta mö­gött megegyezett a szociáldemokra­tákkal és biztosította azok csendes és jóakara­tú támogatását a válasz­tási hadjárat alatt. A szociálde­mokrata párt mint tipikus ál-ellen­­­­éki szervezet­ vonul fel ebben a kampányban s elveinek megtaga­dásával hátha t­ámad­ta nemcsak ír keresztény ellenzéket, hanem azo­kat a polgári csoportokat is, ame­lyek az első nemzetgyűlésben any­­nyira kitették magukat a jogrend­ért és a konszolidációért. Igazán nem tudjuk, hogy melyik magas szerződő félnek elvtelensé­­gén és erkölcstelenségén csodálkoz­zunk. A Beth­len-kormányon-e, amelyik jobb karjával a jobboldali úgynevezett jogrendellenes szerve­zetek­be fogódzkodott s balkezével a szocialista vezérek markát szo­rongatta, vagy a szociáldemokra­tákén-e, akik egy tás lencséért elad­ták lármás jelszavaikat és vala­mennyi marxista vesszőparipáju­kat s szövetkeztek a legreakciósabb és­­ legkorruptabb kormányzattal, amely valaha Magyarországot bol­­dogította? És miközben a jóhisze­mű közönség a nemzetgyűlés lár­más jeleneteiből azt az illúziót merí­tette, hogy a fó­rum­on m­i­nd­enre elszánt ellenfelek dulakodnak, azonközben ezek a színfalak mö­gött teljesen megértették egymást s tisztában v­oltak küzdelmeik szín­­­padiak értékével és hatásával. Míg a kormány sajtója minden ellen­zéki vezérférfinak a lábikrájába ha­­rastott, ha szóbaállni merészkedett, egyik-másik szocialista képviselő­­vel, addig­ a­ két egymáshoz méltó ellenfél, legnagyobb szemfényve­j­­téssel a kortinák mögött enyelgett s mint kiderült, hosszú időre szóló közös program alapján kooperált egymással. A kormánysajtó min­denkit lehatványozott, aki a­ szo­cialistákkal való együttműködés lehetőségére gondolt, a­ kormány pedig ugyanakkor, kisajátítván a nacionalista program egyedárusá­­gát, feltűnés nélkül biztosította magát a legradikálisabb ellenzék támadása ellen oly módon, hogy szövetkezett vele. "Nem­ csoda, hogy mindkét ténye­zőnek annyi félnivalója volt a mak­­­stum nyilatntosságra hozásától. Hogy A hmmám !««*'*»« az mKm­AláMth­ zsühk­fü­léséről Az egyesülési és gyülekezési jogra nézve a paktum szerint megállapodtak abban, hogy a belügyminiszter sürgősen rmietelles vezetet készít, amelyben a politikai és gyülekezési jogot valam­eny­­nyi pártra nézve egyenlő elbánás mel­lett visszaállítja. Külön pontként szere­pel ebben a szakaszban az a megállapo­dás, hogy­­a budapesti, szociáldemokrata párt szerdai pártnapjai egyezer sm­inden­­korra szóló bejelentés alapján a kérdés újabb szabályozásáig engedélye­ztet­nek. A tárgyaló felek megállapodtak abban is, hogy szakszervezeti gyűlések engedé­lyezés helyett ezután csupán bejelentési, kötelezettség alá fognak esni. Különbö­ző, a szakszervezeti élet körébe eső sé­relmek orvoslására vonatkozó kötelező ígéretek után a paktum utat az Állatá­­i és Fogy­asztási­­Szövetkezet ügyében a kormány és a Szoviátdemokrata párt kö­zött létrejött külön m­e­gállapodásra. Az internál­ási­ és jelentkezési kényszer ügyében a­ kormány kijelenti, hogy az internálás intézmény­ét fenn kell tar­ta­nia. Ezzel szemben, kész az állami és tár­sadalmi rend védelme szempontjából­ fo­ganatosított internálásokat a millim­itnt­­ra, azaz a terroristákra és kommunista agitátorokra és más közveszélyes egyé­nekre csökkenteni. Ígéretet tasz a kor­­mán­y arra nézve is, hogy miután a je­lentkezési kényszer sem szüntethető meg teljesen, ezt is a minimumra fogja csök­kenteni.­A sajtószabadság biztosítása tekinteté­ben a szociáldemokratas párt megelége­dett, annak a megállapításával, hogy a kormány a sajtócenzri­át megszüntette és ezzel a sajtószabadságot helyreállí­­totta. a szociáldemokraták most maguk teregették napfényre a­ közös tit­kot, ez annak a jele is lehet, hogy a szociáldemokrata­ tömegek m­eg­­undorodtak a látszatkü­zdelmek és az ál-ellenzékiességtől s saját vezé­reiket arra kényszerí­tették, hogy mondják fel ezt az erkölcstelen fegyverbarátságot. A magas szer­ződő felek politikai megbízhatósá­­gára egyébként jellemző, hogy a tizen­két pontos békeszerződést egyi­kük sem tartotta meg. Kik vettek resit a paktmos taníttatásokurt A Népszava közleményeiből tüdőről, hogy a paktumot megelőző tárgyalások 1921 december 8-tól december 31-ig tar­tottak. A szociáldemokrata párt vezető­sége részéről ezeken a tárgyalásokon Farkas István, Payer Károly, Jászai Sa­mu és Trapper Sándor vettek részt, a kormányt pedig Bethlen látván gróf mi­niszterel­nökön, kívül Klebelsberg Kupa gróf, Termcsányi Vilmos Pál, Bermilák, Sándor és He­gyesk­almry Iláros miniszte­rek, továbbá Kékiy Dénes már. elnök­­igazgattó képviselték. A tizenkét pont­ból álló jegyzőkönyv, amelyben a tár­gyaló felek megállapodtak, két részre oszlik. Az első részben a szociáldemo­krata párt által felhozott egyes sérel­mei­ orvoslására nézve lett a kormány kötelező ígéretei, a második részben pe­dig a szociademokrata párt vezetősége váltott kötelezettségeket a kormány­ ré­szér­ől felállítól­­ követeléseid Msemtéig­­tekint­­etében. «»«Hitett a $2»ciaid€iiiohraláfckol egyn» s/dvesse/l« meg az amnesztiaremdeletet Az amnesztia kérdését tárgyalja ez­után a paktumos jegyzőkönyv. A tár­gyalásokon a kormány bemutatta a kész rendeletter­vezetet, majd a szociál­demokrata párt vezetőségével együtt megállapodtak az am­­n­eszti­a­ rendel­et tel­jes­ és részletes szövegében. A kormány megígérte, hogy a gyorsí­tott eljárás szabályai szerint új eljárás nem lesz többé indítható, az 1921. évi K­XIIL t.-e. és az azt kiegészítő és mó­dosító törvények alapján kibocsátott miniszteri rendeletek és kormányintéz­kedések pedig »sürgősen revízió alá fognak vétetni és fokozatosan meg­ fog­nak scsüntettetni". A munk­ás­biztos hős autonómiája ügyében a­ kormány meg­állapítja, hogy hajlandó a munkásbizto­­sítás autonómiáját rendeletileg vissza­­álltani. Majd a bányamunkások pana­szai, a munkabérek szabályozása, a szakszervezeti betétek és szaklapok ügyében tett ígéretet a kormány a szo­ciáldemokrata párt vezetősége által elő­terjesztett sérelmük orvoslása­­ ékíti tété­ben. j- v.-*? A s­odolirták megígérték, d­ogit kooperálnak a kölcön- . minszserrel A paktum­ második része azokat a kö­­­telezettségeket tartalmazza, amelyeket a szociáldemokrata párt vállalt. Elsősor­ban azt vállalta a szociáldemokrata.: páré, hogy aktív propagandát fejt ki­ egyfelől a külföldi szociáldemokrata­ pártok vezetőségeinél, kormányoknál, stb. és e célból a­ magyar királyi, cigír minisz­terrel kooperál, másfelől meg­szakít minden érintkezést,az emigrán­sokkal, ezt nyíltan teszi és velük a har­­cot, a külföldön, is fölveszi. Külpolitikai­ tekintetben a szociáldemokrata párt ki-i­sjelezi magát, hogy a­ külföldön mérsé­kelt szociáldemokrata körökkel, való összeköttetéseit fölhasználja,­­ a Ma-­ gyar­országról terjesztett alapjakon tér-, térhíreket megcáfolja és befolyását oly' irányban érvényesíti, hogy a külföld Magyarországról a valóságnak meg­felelő képet nyerjen. Ezen cél elérésére mindenekelőtt a szociáldemokrata­­párt, a Népszavában fog­ tárgyilagos hangot megütni és a polgári társa­dalorm,wat ■való egy fiff-miesődett a lapban, lojálisan kifejezésre juttatja, aminek természetes következménye, hogy annak viszszhangja a külföldi sajtóban is megtesz. A külföldi sajtóban terjesztett, nyil­ván hazug, rosszindulatú hírekkel szemben a Népszava kötelezte magát, hogy a k­ü­lügyminisztérium­ sajtpotzsa- igának fölkérésére cáfoló közleményt ad. A s­ta ta­btak m­egtagadják a liberális o­stlchttot Belpolitikai tek­intetben a párt'az or­szág újjáépítését' a munkásság érdeké­ben is oly fontosnak tartja, hogy­­e cél­ból a polgári osztályokkal gazdasági téren kooperációra is hajlandó Politi­kai sztrájkoktól föltétlenül tartózkodik. Belpolitikai téren szakít a liberális blokkal; a polgári demagógia és az ok­tóbrista elemek támogatásából tartóz­kodik. A kormánnyal szemben, mint annak ellenzéke, tisztességes fegyverek­kel küzd és mint komoly ellenzék, fak­­ciózni demagógiát­ nem fog­ czsinálni. Kordár­sasági propagandát szem­üz. Tudomásul veszi a. miniszterelnöknek azon kijelentését, hogy az egyesülési és gyülekezési ,sz­abaorságra­ vonatkozó pontot a­ kormány úgy értelmez, a. szocidldemorcia’a párt nem fogja­ agi­táció­ját a mezőgazdasági munkásréte­gekre kiterjeszteni, úgy mint 1918 őszén a vidéken tette. A magyar szociáldem­okrta, munkás­ság kiküldöttei kijelentik, hogy a mi­niszterelnök által fölállított kívánságo­kat mind kü­l-, mind belpolitikai tekin­tetben magukévá teszik és azoknak tel­­jesítését a maguk részéről biztosítják Teszik ezt annyival inkább, mert az ország jóhírnevének helyreállításával, belső konszolidációjával és­ gazdasági föllendülésével kapcsolatos mindezen érdekek a magyar­­szociáldemokrata munkásságnak is érdekei. A maguk részéről kiküldőt­tet neveznek meg, aki a külü­gyeminisztérium­mal az összekötte­tést állandóan fönntartja. Végül köte­lezik magukat arra, hogy ezen érdekek­nek és szempontoknak tömegeiknél és szervezeteiknél érvényt szereznek. Ml­­mafia a kormány a partiu­mről A Népszava mai közleményével kap­csolatosan, a miniszterelnökhöz közel­álló helyen többek között a következő­ket mondották újságírók előtt: " Annak idején valóban létesült ilyen megegyezés a kormány és a szociálde­mokraták között. A tárgyalások anyaga akkoriban nem került nyilvánosságra , ez sem balesetre sem a­ kormányon ráál­­lott. A publikálás azért maradt­ el, mert a szociáldemokrata vezetők a leghatáro­zottabban kifejezték azt a kívánságu­kat, hogy a tanácskozások maradjanak bizalmasak. Ezt azzal indokolták, hogy tömegeikkel szemben ilyen módon könnyebben érhetnek el eredményeket és politikai működésük szabadabb lehet­. A későbbi fejleményekről a kor­mány még kevésbé tehet, mert viszont a helyzet az, hogy a most nyilvánosságra került jegyzőkönyvek megállapodásait a szociáldemokraták nem tartották be. Ez teljesen tudatosan történt, amit bi­zonyít az is, hogy most a publikáláskor mintegy dicsekedve hangoztatják, hogy már a jegyzőkönyvek aláírásakor sem­ tekintették magukra vagy tömegeikre nézve feütejező erejűnek •«­ megáll ai^)ílá- Söfettr

Next