Magyarság, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-01 / 26. szám

­­925 február 1. vasárnap MAGYARSÁG Csonttatsissyazország ássak! részén sambaf rtssel ISISressés pusztíts»!­ BisdapesSess is észzsése a füldiőkéssket — A Magyarság tudósitójától —­­A budapesti Pázmány Péter Tu­­mányegyetem földrengési obszerva­tóriuma ma reggel közeli földren­gést figyelt meg. A hatalmas ará­nyú földrengésről az egyetemi ,szeizmológiai obszervatórium dél­ben a következő hivatalos jelentést adta ki: Az intézet készülékei reggel 8 óra 07 perckor közeli földrengést jeleztek. A lengés időtartama 7 perc, a legnagyobb kilengés pedig 22 milliméter volt. Ilyen nagy arányú közeli földrengésre már több év óta nem volt példa. A vidékről beérkezett jelentések szerint a földren­gést különösen Egerben érezték igen intenzíven. Itt több kémény dőlt össze, falak repedeztek meg, sőt egy helyütt beszakadt a mennyezet és megesbesített­e egy asszonyt. Hasonlóképpen Gyöngyö­sön, Miskolcon és Sátoraljaújhelyen is meglehetős erősen érezték a földrengést, de jöttek jelentésük Gödöllőről, sőt Bu­dapestről is, ahol gyengébb földlökést észleltek. Budapestről eddig mindössze egy-két jelentése van az intézetnek. Az adatgyűjtés még folyik és a földrengés­ről teljes képet csak néhány nap múlva lehet rajzolni, de annyi máris bizo­nyos, hogy Egeren kívül kárt sehol sem okozott a földrengés. Az intézet a tudományos cél érdeké­ben kéri mindazokat, akik akár Buda­pesten, akár vidéken a földrengést érez­ték, az észleleteikről szóló jelentést küldjék be sürgősen az egyetemi föld­rengés( obszervatóriumnak Budapest, Vnn., Múzeum-körút 6—8.). Röviddel azután, hogy­ az egyetem szeizmográfja jelezte a közeli föld­rengést, gyors egymásutánban­­ ér­­keztek telefon- és távirati jelentések a megrázott pontokról és ezekből kitűnik, hogy hazánk északi felén olyan hatalmas földmozgások men­tek végbe, amilyenek az emlékeze­tes kecskeméti katasztrofális föld­rengés óta nem ismétlődtek. A beérkezett jelentésekből kitű­nik, hogy a földrengés félköralak­ban, az Alföld és az Északi Hegy­vidék peremén vonult végig Gyön­gyöstől Sátoraljaújhelyig, de érez­hető volt Budapesten és Debrecen­ben is. Eggrisgró­feárok­at D&BXott a ffn­dragái Egerből jelenti tudósítónk. Földren­gés, a borzalmak borzalma remegtette meg ma reggel Eger város alatt a fun­damentumot. Már pénteken este egy­­negyednyolc óra tájban érezhető volt egy hatalmas földlökés, mely csak egy pillanatig tartott, mintha valami irtó­zatos súly esett volna hirtelen a föld kérgére, mintha valami földöntúli erő nagyot dobbantott volna. lila szombaton reggel pont nyolc óra­kor erős és több másodpercig tartó földrengés riasztotta fel az embereket megszokott munkájukból. Inogni kezde­t­tek a falak, kinyíltak az ajtók, lehull­tak a képek, a csillárok, tűzfalak és ké­mények dőltek le rettenetes robajjal. ."Az emberek megrémülve futottak ki a házakból. Mire ráeszméltek, hogy föld­rengés van, a veszedelem már el is a­jault. Utána körülbelül negyedórával újabb földrengés kezdődött, de ez már gyen­gébb volt és rövidebb ideig tartott. So­kan mondják, hogy még később is érez- t­tek gyengébb földlökéseket,­­ ezek azon­ban inkább a képzelődésnek tudható be a reggeli izgalmak után. Kárt, még pedig az épületekben és a törékenyebb szobaberendezési tárgyakban több ani­­lidrdra becsülhető kárt, csak a nyolc órakor kezdődött erős rengés okozott. Igyekeztünk pontosan­­ megtudni a földrengés által okozott károkat. Egész napi utánajárásunk eredményét a kö­vetkezőkben ismertetjük: A földrengés hatása­ A földrengés az egész városban ért­hető rémületet okozott. Az emberek halálsápadtan szaladtak ki az utcára, mitől már láthatók voltak a ledőlt ké­mények, tűzfalak romjai. Tégla, kő és­­vakolatdarabok borították a járdákat !A piac, a főutca, mind tele volt embe­rekkel. A megrongált házakban be­zárták az üzleteket 9 óra tájban csak­nem az egész lakosság az utcán volt már. Izgatott beszédben adták tovább egymásnak az emberek, mi történt egyik s mi a másik városrészben. A legnagyobb pusztítást a Csíki Sándor-utcán, a Széchenyi-utca felső részein, a Szent János-utcában és maklári negyedekben láttunk. A d­ulm­ék templomában a főoltárnál 8 óra előtt 5 perccel fe­­­­jezte be miséjét Szalay Gábor tanár.­­ Bár perc­cél utóbb a főoltár fölötti ha­talmas terracotta-feszület súlyos dara­, bókban hullott alá,­­ a főoltár némely egyéb diszitéseit magával ragadva. Csupa faltörmelék az oltár és környéke. Ahol a szentélyt a hajóval összekap­csoló ív alatt, úgyszintén a kórus táján súlyos vakolatdarabok, az egyik ablak­­fülkén át szinte a földig leérő hatal­mas repedés. A rendház falain is itt­­ott repedések tátonganak, a második emelet egyik folyosórészletének közepe, észrevehetően sülyedt. A hatalmas épü­letben teljes nyugalom uralkodik, az első emelet folyosóján Bárdos tanár energikus alakját pillantjuk meg, fel­­alá járva intézkedik. Érdemes ciszter­citáink ezúttal is, mint az életben oly sokszor, közepébe jutottak a viharnak. issraláálian A földrengés az iskolákban találta a diákságot. Legtöbb helyen éppen az előadás előtti imát végezték a tanulók, mikor a rémes, morajlás hallatszott és inogni kezdtek a falak. Az iskolák mind hazaküldték a növendékeket, így elmaradt a félévi bizonyítványok ki­osztása is, amit mára terveztek. Amnlott kén'lények, ribásh és hasak­ Az ír alantasok női kórházában igen nagy károkat okozott a földrengés. A falak megrepedeztek, a vakolat hul­lott, a kémény ledőlt. Az elmebetegek, mintha feleszméltek volna e szörnyű pillanatban, térdre hulltak és imádkoz­tak ... Egyik teremből ki is kellett őket vitetni, mert leomlással fenyeget­tek a falak. Az Irgalmasrend férfikórházában szin­tén nagyobb kár támadt az épületben. A rend páterének, Szabó Laurusnak fejére hullott a mennyezetvakolat és megsebesítette. A Hangya főüzleténél majdnem na­gyobb szerencsétlenség történt. A szem­ben lévő Mészáros-féle ház tetejéről a kéményt borító mintegy másfélméteres kőlap hatalmas ívben lehullott és a szó­­szoros értelmében szétvágta az aj­­tót és megrepesztette a falakat. Itt a közlekedés is olyan veszélyessé vált, hogy az utcát rendőrkordon zárta el. A ravatalon fekvő Balkan Béla há­zának tetejét is teljesen összetörte a szomszéd tűzfala, mely nagy robajjal omlott le. A rossz­ templom kaszárnya oromzata szintén nagy dübörgéssel hullott alá. A Lemezgyár két tűzfala igen heves­­ zajjal dőlt le. Egyik bedőlt fal 3 kacsát ütött agyon. A vasúti állomásnak összes kéményei leomlottak és betörték a tetőzetet. Az érseki líceumnak különösen a ke­leti és déli oldalát viselte meg a föld­rengés. Al­­sőségi, ölnyi vastag falakon is elég sűrűn láthatók a repedések. * A Deák Ferenc-utca 90. számú háznak két tűzfala ledőlt és egy konyhát, vala­mint egy kamrát földig leromboltak a lehullott falak. A Deák Ferenc- és a Koszoru-utca sarkán egy tűzfal ledőlt és a szomszéd ház tetejét betörte. A Piactéren egy híznak kémény«? ki­dőlt és kiütötte a »Hangya” irodájának ablakát. A Szent János-utca 9. számú háznak tűzfala ledőlt s a szomszédos Balkay­­ház tetejét megrongálta. A Széchenyi-ut 15. számú háznak két kéménye ledőlt és összetörte a ház cse­repeit. A halaspiaci iskola kéménye leomlott. A Hold-utca 9. számú ház oldalfala a szomszédos ház udvarára zuhant. A Bárány-úti elemi iskola kéménye ledőlt. A Cifrakapu 13. szám alatti ház ké­ménye ledőlt. A Cifrakapu 60. számú ház oldala és padlása­­ megrongálódott. A Malom-utca 4. és 14. szám alatti ház kéménye és tűzfala ledőlt. A Nyíl-utca 10. számú ház kéménye ledőlt. A Gerinc-utca 35. számú ház teljesen, leomlott. A Virág-utca 4. szám alatti ház egyik szobája bedőlt és teljesen lakhatatlanná vált. A Virág-utca 5. számú ház oldala és padlása megrongálódott. A Wesselényi-utcai iskola tűzfala le­dőlt. A­ Csiky Sándor-utca 45. szám­a húz­nák­: tűzfala ledőlt és a mellette levő te­tőt teljesen összetörte. A Csiky Sándor-, Rózsa- és Barlako­­vics-utcákon alig van ház, melynek va­lami nagyobb baja ne esett volna. A postaépület tetőzetén, a kémény rongálódott meg. A földrengés a tele­fon- és táviróvonal­akat is megrongálta, de a­ derék telefonisták megfeszített munkája hamarosan helyreállította az összeköttetést. A Wind-telepről és a tisztviselőtelep­ről szintén nagyobb károkat jelentenek. Különösen megrongálódott a tisztviselő­telepen Knizner tanár és Milacsics őr­nagy háza, míg P­ck­enhoffer tanács­­elnöök és Szikszay járási bíró házainak tetőszerkezetét viselte meg az erős rázkódás. Ezen a tájon mégis a leg­súlyosabb kárt Vajda pénzügyőri fő­felügyelő szenvedte, akinek a házában gyönyörű kínai vázák és a család an­tik ezüstgyerty­atartó­i zúzódtak dara­bokra. Alig pár számmal odább Cmeya tanár kúriája már semmit sem szen­vedett. A szeminárium épületében magában többszázmill­is kárt okozott a földren­gés. A templomokat és általában a na­gyobb épületeket csaknem kivétel nél­kül súlyosan megrongálta ez a leg­újabb elemi csapás. Az emberek sokáig nézegették a mi­noriták régi, megrepedezett templomát és szinte csodálkoznak, hogy nem tör­tént nagyobb baj. Szinte csodával határos az is, hogy a rettenetes földindulás emberéletben nem ejtett kárt. A mentőkre egy esetben volt szükség. A Vásártér 14. sz. házból éppen a földrengés kezdetének pillana­tában lépett ki anv. Benyeczky István­­né. A lakás tűzfalából lehulló téglák arcán és fején sebesítették meg az úri­­asszonyt. Az Irgalmasrend férőkórházá­­ban a földrengésnek négy sebesültjét kellett orvosi segélyben részesíteni, akik részben lakásukban, részint az utcás, sebesültek meg a leomlott falaktól. (gyöngyűs, Miskolc, fitársaszaltja­­újhely és Csepecen a rengés alatt Gyöngyösről táviratoztak. Északke­leti irányból reggel nyolc órakor erős földlökés volt érezhető. A bútortárgyak erősen megmozdultak, az edények egy­máshoz verődtek. Anyagiakban és em­­­­beréletben kár nem esett. Egyidejűleg érezték a földrengést Miskolcon is, ahol öt másodpercig tar­tott, ha kárt nem okozott. Sátoralja­újhelyen és Szikszón is csupán éezrel vették a földrengést, anélkül, hogy cmvil ütésre méltó károkat okozott volna. Debrecenben, amelyet pedig a legrit­kább esetben érintenek a földrengések, szintén érezték a mai földlökéseket. Tu­dósítónk jelentése szerint ott ma reggel 8 óra 12 perckor három földlökést ész­leltek, amelyek közül az első kettő erő­sebb, a harmadik pedig gyengébb volt. Ugyanebben az időpontban hasonló föld­­lökést észleltek Balmazújvárosban is, ahol a rengést földalatti morajlás is ki­sérte. BMISagsesfeirc is SssSss-tá!« £i fölisSs'essaésS A szombat reggeli tektonikai ren­gést Budapesten is többen megérez­ték. Elsőül a Stáhl­j­ utca 5. számú ház lakói érdeklődtek az egyetemi földrengési obszervatóriumban, nem volt-e földrengés. Egyidejűleg ész­,­lelték a földlökéseket a Rákóczi­­úton is, ahol a magasabb emeleti lakásokban megindult a függő­, lámpa és olyanféle moraj hallat­szott, mint amikor egy különösen nehéz teherautó robog el az utcán. De megérezték a rengést a Nap­hegyen, a­ Lágymányoson, a Krisz­tinavárosban és Városmajorban is. M­allf« A marokkói harcok London, jan. 31. (Havas.) A Daily Te­legraph Tangerből arról értesül, hogy a Dyscballa-törzsek meghódoltak Abd el Krímnek. 3 Románellenes propaganda Oroszországban !­áris, jan. 31. A Chicago Tribuna pá­risi kiadása rigai távirat alapján a kö­vetkezőket közli: Most, hogy Trockij hülyébe Freunze lépett, a románellenes agitáció Oroszországban igen nagy erőre kapott. Moszkvai jelentések sze­rint több városban tüntettek az ellen, hogy Románia, megszállva lak­ja Besszarábiát és követelték, hogy az el­­vesztett tartományt erőszakkal foglal­ják vissza. Jelentik, hogy a besszará­­biai határ irányában tekintélyes csa­pattestek vonulnak fel vasúton, emellett a határ mentén végig új utakat épí­tenek. » Öt nap múlva terjeszti elő jelentését a szövetségközi katonai ellenőrző bizottság London, jan. 31. A Reular-iroda bér­­ül tudósítójának értesülése szerint a szövetségközi katonai ellenőrző bizottság a jövő héten elkészül végleges jelenté­sével, amelyet Walsh tábornok, a bizott­ság feje, személyesen visz magával Pa­risba. Walsh tábornokot útjában elkí­séri Wauchope tábornok, az angol misz­­szió vezetője, aki azután néhány heti szabadságot fog kérni. A jelentést február 4-én terjesztik elő. waait Mawir.­VvtM v.­v.-vt. A MAGYARSÁG TELEFONSZÁMAI JÓZSEF 88-90, J. 68-91, J. 68-92. SZ.

Next