Magyarság, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-20 / 41. szám

1825 február 20, péntek i——w iwi—iw dinMW MAGYARSÁG Megnyugtató értesítés a játékkaszinóról (Beküldetett) Miután a laikus közönség a Margit­szigetre és a Balatonra tervezett játék­­f­aszinót egy kan­gu ellenszenvvel kezeli és annak nemes intencióit súlyosan félreérti, alegóbiakban megnyugtató föl­­viágosítás nyuttatik a Kaszinó nemes intencióiról és áldásos működési rend­jéről.­­ 1. Valótlan az, h­ogy a Margit-sziget és Balaton barlanggá alakittatik át; a Balaton meghagyatik eredeti nedves állapotában, a Margit-sziget száraz ál­lapotban, s viszont a Csellért-hegyi bar­lang sem alakittatik át se Margit­szigetté, se Balatonná 3. A Margit-sziget átépít­tetik gyö­nyörű tengermelléki fürd­ővá ké­t­lakok­­­kal, szeré­jókkal, kies vidékek rendeztet­­nek be, kultúrintézmények, akadémiák, múzeumok, imah­ázak, , Idsegite-imahá­­zak, javitóintézetek s a tetején egy csodaszép ringu­spik A Balaton terve szintén kész, csupa nemes ábránd, fenn­­kört csarnok és melléképületei, a mér­nök könnyekig meghatva csinálja. 3. Adunk az államnak évi 500 millió aranykoronát. nekünk is többe éli. És még a közavatalnokoknak havi kilenc­­venháromezerötszázmillió és tizennégy billiót. Csak úgy ni. Egy fogadjistenért. Meg se kell köszönni. Már mi ilyenek vagyunk. Csak az a kutya jószivünk ne volna. 4. Ka, igen, Híc-ott játszani is fognak. Fuvolát. Okarinát. Fagotot. Lovacskát. Smenderert. Bakkot. Csigabigát. Gom­­bozást Tie csak jegyem­ekéknek és il­ledelmesen, aki az orrát szépen meg tudja törülni. Mi az úgynevezett kár­­tyázásnak elvi ellenségei vagyunk. Kitilatjuk­ a játékot ebből a kártya­­bűnbe esett Budapestről, csak aki már éppen hogy nem tud lemondani róla, az nemde még mindig jobb, ha tisz­tességes felügyelet és orvosi ellenőrzés alatt űzi szomorú szenvedélyét, ahol különben állandóan jóra intjük a sze­rencsétlent és csalhatatlanul biztos kártyatipeket is adunk neki. 5. Mi nem hívunk senkit. Mi óva in­tünk mindenkit. Kerülje el a mi ter­meinket, mondjon le kínálkozó szeren­cséjéről, hagyja futni a biztos nyeresé­get, a boldogságot... igen, igen uram, nyájas olvasó, önről van szó, na, nem dobban meg a szíve? na mit ha­bozik. 6. Mi csak azt engedjük játszani, aki­nek sok, túlságosan sok, elviselhetetle­nül sok pénze van. Rosszindulatú rága­lom az, hogy mi a szegény, sárgán lő­dörgő tisztviselőket,­ a garastalan özve­gyeket és bé­listáírókat csalogatjuk csar­nokainkba. Tizenhat éven aluli kisko­rúak szigorúan kizárva! önök még nem ismerik a mi szívünket! 7. Ifjailag ismételjük: kultúra, áldás, gyógyfürdő, kéjgáz, malaszt, hajnali gőz, elragadó park részletek, meghitt platánok, mindet­ águk meghir 00—90 kilót, de nehezebb súlyúakat is, minden lombjuk meghitten eltakar és az örök­kévalóság titkáról mesél, odafenn már nem fáj semmi, kultúra, szanálás, mi­niszteri ajánlás, közügyért dobogó szív, emberszeretet, nem. bírjuk tovább !,z el­­érzékenyedéstől. , Mggsien­ter fait.eg­ym .. — A Magyarság tudósítójától — Alig ránlik el nap, amelyen Beth­len István, gróf miniszterelnök a mezőgazdasági hitelről ne nyilat­koznék. Már néhány héttel ezelőtt a tárgyalások olyan előrehaladott stádiumban voltak, hogy az ügyet perfektnek nevezhettük, midőn Beth­len meggondolva a dolgot, ad­digi ígéreteit visszavonta s miután a tárgyalások alapját éppen a mi­niszterelnök kijelentései, illetőleg ígéretei alkották, a tárgyalások félbeszakíttattak s Bethlen Sir Wil­liam Goode-dal uj tárgyalásokba bocsátkozott. Sir W- Goode min­dent beígért, de ígéreteit beváltani mindezideig nem­ tudta s erős a gyanúnk, hogy ezután sem tudja. Hogy a közvéleményt s elsősor­ban az érdekelt gazdatársadalmat pontosan és behatóan tájékoztat­hassuk, felkerestük Sir Fred Cha­mier dr.-t, aki már öt év óta tar­tózkodik Magyarországon s aki nemcsak a szóban lévő mezőgazda­sági hitel tárgyalásait intézte itt, hanem elsősorban neki köszönhető, hogy az angol közvélemény hangu­latára döntő befolyást gyakoroló Kort Imi­ if sajtó nemcsak felhagyott a magyarellenes propagandával, hanem az ő információi alapján Magyarország mellett keltett han­gulatot. (Ennek legpregnánsabb bi­zonyítéka, hogy a magyarországi népszövetségi kölcsön 80%-át Anglia jegyezte.) Chamier — aki hónapo­kon át tárgyalt a magyar érdekelt­ség vezetőivel és pedig­ Zichy Já­nos gróffal, továbbá­­Csettler Jenő dxr. nemzetgyűlési ■ képviselővel és Bernét István egyetemi tanárral, mint a Magyar Gazdaszövetség ki­küldötteivel, akiknek olyan feltéte­lek mellett ajánlott fel kölcsönt, amely feltételeket Bethlen bizal­masa, W. Goode meg sem közelít­hetett — igazán más bánásmódra számított és számíthatott. Bár alábbi nyilatkozata lapunk álláspontját nem fedi teljesen s egyik-másik kitételével nem értünk egyet, mégis teljes egészében adjuk nyilatkozata fordítását, hogy egy­részt módjában legyen mind a ma­gyar közvéleménynek, mind az első­sorban érdekelt gazdatársadalom­nak a mezőgazdasági hitel hosszas vajúdását megismernie. Másrészt alkalmat akarunk a kormánynak, illetőleg a miniszterelnöknek adni, hogy Fred Chamier állításait —­het azok nem felelnek meg a valóság­nak — megcáfolhassa. Miután Sir William Goode, illető­leg a magyar kormányhoz közelálló körökből eredő információ alapján Fred Chamier-t úgy festették le Londonban, mint aki teljesen le­csúszott é­s padlásszobában lakik, élénk érdeklődéssel csengettünk be a Stefánia­ út 68. számú elegáns villa IL emeletének egyetlen laká­sába, amely — meggyőződtünk róla személyesen — még rosszakarattal sem nevezhető padláslakásnak. 14 gyönyörűen ber­endezett szobája van itt Chamiernek, goblin- és műkin­csekkel, milliárdokat érő bútorok­kal és régiségekkel telitömve (me­lyeket saját kijelentése szerint mind külföldről hozott). Kérdéseinkre az alábbiakban vá­laszolt: Két millió angol font az évre 5—6 mázalék év­ kamat mellett — A szóban levő kölcsön invesz­tíciós, vagyis beruházási hitelre van alapitva s célja mezőgazda­­sági gépek, műtrágya, vegyszerek és nemesitett magvak beszerzése, valamint a meglevő berendezések javítása- A kölcsön összege 2 millió angol font, ötévi időtartamra, 5—6% évi kamat mellett. — Az angol kormány, az angol pénzügyminisztérium egyik osztá­lya, a ■»Trade Facilities Departments révén, mely a hitel, megállapodá­sait tanulmányozta,, garantálta vol­na az an­gol pénzadóknak, vagyis hitelezőknek" a kölcsönt, ha a ma­gyar kormány morális garanciát vállal abban az irányban, hogy a kölcsöntervezetet lojálisan viszik keresztül. Ez a garancia semmi­esetre sem­ ■ anyagi garancia, •­•ha­nem különböző, a jelenlegi zavaros és bizonytal­an helyzetből kifolyó rendelkezés tisztázása és szabályo­zása, többek között az ingatlanok szabadforgalmának,­illetőleg árveré-' zésének visszaállítása. A hiteligény­lők a következők voltak: a nagy­­birtokosok egy tekintélyes cso­portja, élükön Zichy János gróffal,, a papi birtokok, a gazdaszövetség élén C­set­tier Jenővel és Bernét Ist­vánnal és mágnások; ezek össze­véve másfélmillió hold föld fölött rendelkeznek és hajlandók voltak nemcsak a saját hiteligényüket ki­elégíteni, hanem­ a kisbirtokosság­­nak is részt juttatni e pénzügyi se­gítségből. Négymillió­ font folyószámlahitel — Ezzel a kölcsönnel kapcsolat­ban felajánlottunk a magyar kor­mánynak és kötelező ígéretet tet­tünk, hogy az angol pénzt­ adók ugyanennek a szindikátusnak még egy revolváló folyószámlahitelt is nyitnak négymillió font erejéig, 10 esztendőre, évi 10,5% kamat mel­lett. Ez a folyószámlahitel úgy ter­veztetett, hogy a szindikátusnak ka­­m­atozó előleget folyósítunk az ara­tás előtt, illetőleg az aratásig, a­ várható termés 75%-a erejéig, ha a szindikátus kötelezi magát arra, hogy a termést lehetőleg közösen, a legmagasabb piaci áron, de az angol­ pénzemberek, illetőleg az an­gol kormány ezirányú megbízottja, Laxnsbury (Generalsekretar of the Trade Facilities Department) ellen­őrzése mellett adják el, ami által egyrészt­­a magyar mezőgazdaság kiuzsorázása kerülhető el, másrészt a kamat és amortizációs szolgálat, illetőleg fizetés biztosíttatik­. Az angol kormány elküldte ide az előbb megnevezett Sainsbury vezértitkárt, mint ezirányú meg­bízottját s ő a tervezetet el is fo­gadta. Zichy János gróf és Bernát István egyetemi tanár tárgyaláso­kat folytattak Bethlen István gróf miniszterelnökkel, aki az angol kor­mány fenti feltételeinek teljesítését megígérte, amely körülmény az an­gol kormánnyal táviratilag közöl­tét? A h­ — Két napra rá Bethlen gróf bi­zalmasával, Sir William Goode­­dal nemcsak hogy közölte e tervet, hanem azt is tudomására hozta, hogy a magyar kormány a terve­zethez nem járul hozzá, mely körül­ményt Six- W- Goode a »Trade Faci­lities Department« útján az angol kormány tudomására is hozott. Szó­val, Bethlen István miniszterelnök dezavuálta Zichy János grófot és társait.­­ Sir William Goode, úgyis mint a magyar királyi kormány megbí­zottja, közölte az angol hatóságok­kal, hogy Bethlen gróf adatai sze­rint a magyar mezőgazdáknak az angol gépekre sem szükségük nin­csen, sem azokat megfizetni nem képesek.­­ Ezek az adatok nem felelnek meg a valóságnak, miután a szindi­kátus az effektiv , felszerelés hiányát annak idején összeállította s ez a tényleges hiány azóta csak megna­gyobbodott. Ez a kimutatás azokra a gépekre és egyéb cikkekre vonat­kozik, amelyeket a külföldről kell behozni, annál inkább, mivel a magyar gyárak ezeket szállítani nem képesek, az angol csoport 80—fo/­-kal alacsonyabb áraival nem konkurálhatnak s végül: nem adhatják ötévi hitelre évi 5% kamat mellett. — Amint mi jól tudjuk (s tudnia kell a kormánynak is és Bethlen grófnak is), az itteni nagybankok 20—80/9 évi. kamat, a kis intézetek ’A—3?» heti kosztpénz mellett folyó­­sitanak csak nagyon is korlátolt hiteik — Ezzel szemben a mezőgazdasági kölcsön alapgondolata az volt, hogy a szindikátus egyrészt abszolút ga­ranciát­ nyújtson a hitelezőknek, másrészt a kamatláb olyan méltá­nyos legyen, hogy ne tegye tönkre kiuzsorázással sem a földbirtokoso­kat, sema az általuk nyújtott kamat­fizetési és amortizációs­­biztosíté­­kokat. "­­...........v Kik folyósították volna a kriestint? Arra a kérdésünkre, hogy melyik angol tőkecsoport folyósította volna a szóban lévő kölcsönt, azt valaki szólta Sir Fred Chamier, hogy ők alábbiak: E. Tilden Smith National Metál & Chemical Bank Ltd, “ Sir Eobert Horne, Henry Schröder & Co. Ltd,, Guinness Mahon & Co, Lloyds Bank Ltd, Barklay Bank még most is hajlandók a Bethlen miniszterelnök által már egyszeri megígért feltételek alapján a köv,­csont folyósítani. ,­ I­ miniszterelnök, Sir W­ltiam Goode és a mezőgazdasági hitel­ e 15Rmanis(KS) Sir W. Goode 4—5 százalék te­sketiSést |M£a8éSts»5 . ■, és 15 30 sz£salék kamatot kér — Sir William Goode, Bethlen, gróf újabb megbízottja köz­vetít t, aki ugy Ausztriában, mint xxxiná­­lunk is kísérletezett s a terveket be-c küldte a City-nek, de eredményte-­ lenül. Feltételei évi 15—20% kamat és horribilis (4—5%)­­közvetítői juta­­­lék voltak. £ —. Sir W- Goode nemcsak­ itt, ha­­nem a City-nál, Londonban is, kontra ka­rí­roztat e tárgyalásokat, sőt ajánlatot tett a pénzt­ adóknak, hogy a hitel összegét bocsássák ren­delkezésére őneki, amely tervezetet,­ illetőleg felajánlkozást a City, tere­mészetesen, kategorikusan vissza­­utasította. — Korányi báróval­­is folytatott­ Sir W. Goode tárgyalásokat a ma­gyar mezőgazdasági hitel megszer­zése érdekében s a minisztériummal az ankét napját is kitűzette már, de pénzemberei, — miután nem volt pénzük — természetesen, nem je­­lentkeztek. , — Megkísérelte azt­ is, hogy jel záloglevelek kibocsátása és elhelye­zése révén a külföldön pénzt szedd­jen össze, de ez a próbálkozása segít járt eredménnyel. NAPIREND : február 20. péntek Nap­kel: S ó. .H. p, nyugszik: 17..ó. .M p. Hold tér: 4 v. 49 p, nyugszik: 14­ ó. . p. Komár kát... Esentér. Protestáns: Almos. MWZSETEREK FOGADNAK: Földmive­­lésü­gyi 13 ó. — ELŐADÁSOK: Sainu Ist­ván Akadémia felolvasó-ülése (VIII. ker., Szentkirályi­ utca 28.) fél 18 ó. Lebnek Béla és Angyal Pál előadása a Szabad­­ Egyetemen (VIII. Eszterh­ásy-u. sz.)­­féli 18 és­­19 ó. Jean Mistier D’Auriol előadása a francia költészetről (IV. kerület,­ Museum-körút 1. szám) 18 ó. KÖNYVTÁRAK: Akadémiai könyvár (V. Akadémia­ utca 5.) 10—13 és 13—19. Egye­temi könyvtár (IV, Ferenciek-tere 7.) 9—19. Fővárosi könyvtár (IV., Gróf Károlyi­ utca 8.) 9—19. Iparművészeti Múzeum könyvtára (IX, Üllő­m 13.) 10—­­IS és 13—20. Erzsébet Népakadémia könyvtára (Kill, Német-utca 40, 1. em.) 17—20. Országos Pedagógiai könyvtár (VI, Andrássy­ út 63.) 9—10. Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet könyvtára (Vili, Józ­sef-körút 2.) 17—10. Statisztikai hivatal könyvtára (II. Keleti Károly-utca 3—7.) 9— 14. — MÚZEUMOK: Akadémiai Goeths-­­ szoba (V. Akadémiai utca­ 2.) 10—12.­ Magyar Történelmi Képcsarnok ugyanott, 10— 13. Nemzeti Muzaum Régiságtár (VIH, Muzeum-körút II.) 9—13. Nemzeti Múzeum­ Növénytár (V. Akadémia-utca I.) . 9—33.­­Szépművészeti Múzeum (VT, Areisa-út 41.) Modern képtár és plasztikai gyűjtemény 10—13. Fővárosi Múzeum (Városliget) Stefánia-utt 9—33. Aquincumi ásatások én Múzeum (ill. Óbuda, Külső Szentendrei-út). . ...............................ff re*­r, év óta a­­ legelismertebb a

Next