Magyarság, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-01 / 49. szám

1925 március­­, vasárnap MAGYARSÁG Ebert meghalt A német birodalom első köztársasági elnöke, Ebert Frigyes ma délelőtt el­hunyt ... Őis vele nemcsak Európa ■Hryik leghatalmasabb nemzetének leg­főbb államférfia halt el, nemcsak egy romantikusan érdekes egyenesvonalú karrier, hanem ritka politikai self med man, aki a legviharosabb időkben ve­zette Németország hajóját a válságok szkillái és karibolisei között A nyer­gesmesteri Szerszámoktól egy hatalmas állam komplikált gépezetének irányí­tásáig , a szocializmus hitvallásától a pártfölöttiség pozíciójáig vezet Ebert külső és belső útja... Mint jobboldali szocialista haladt politikai pályafutásának zenitjéig, de abban a pillanatban, amikor a biroda­lom elnöke lett megszűnt politizálni. Egyszer­ a német polgár maradt akinek nem volt szüksége reprezentációs külső­ségekre, mindenki tudta, hogy tiszta a keze és tisztelték puritánságáért, mely az Egyesült Államok köztársa­sági elnökeinek egyszerűségéhez ha­sonlított. Németországban majdnem a polgárháborúig kiéleződött pártellenté­­tek elsimítása éppen azért sikerült neki,­ mert mindenki tudta, hogy a személytelenségig becsületes és méltó módon vezeti a megtépett, tragikus­­sorsú német nemzetet. Csak az utolsó napok botrányainak szennyes hullám­verését próbálták a tülekedő pártok ráfröccsenteni az elnök személyére, anélkül, hogy erkölcsi integritását érinthették volna. Már arról beszéltek, amikor meg­betegedett, hogy elnöki mandátumának lejárása után, ki fog bukni az új elnök­­választások során... Most pedig szo­morúan, korán elkövetkezett a politikai harcok lehetőségének ideje. Előrelátha­tólag heves küzdelmekre­­ van kilátás. A monarchista vezetők a parlament né­hány vezető politikusával együtt már ma délelőtt konferenciát tartottak, amelyen az elnökválasztásról tanács­koztak. A kiszivárgott hírek szerint a bajor jobboldal országos propagandát indít­ Rupprecht volt bajor trónörökös jelöltsége érdekében. A jövő tehát még különös meglepetéseket hozhat. Egyen­lőre egy szomorú eseménye van Né­metországnak: Ebert halála... de ki tudja, mit hoz a holnap?... Eber­t elnök pályafutása A német birodalom elnöke, Ebert Frigyes ma délelőtt 10 óra 15 perckor csendesen elszenderült, anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna. A had­dokló ágyánál a birodlami felnök fele­sége, gyermekei, veje, Jenicke dr. és Meishner dr. államtitkár voltak jelen. Ebert elnök ötvennégy esztendővel ezelőtt, február 4 én született Heidel­­bergben. Egyszerű Szabómester atyja gyermekét jó iparosnak akarta nevelni és ezért, amikor elvégezte a katolikus népiskola négy osztályát, végképpen kikerült az iskolából és egy nyergeshez adta be inasnak. A fiatal Ebert nagy kedvvel tanulta mesterségét, majd ván­dorútra kelt és régi német iparossegéd szokása szerint bebarangolta a nagyobb német városokat, mindenütt néhány hó­napot töltve. Hannoverben telepedett le és hamarosan átvette az akkoriban alakuló nyerges-szövetség pénztárának irodavezetőségét, majd a következő években Kasselben, Braunschweigben Elberfel­d-Barmenben működött. 1891-ben kezdődik politikai pályafutása. Az ifjú Ebert ugyanis vándorlásai közben megismerkedett a szocializmus tanaival, amelyek nagy hatást gyako­roltak reá és csakhamar ráeszmélt isko­lázatlanságának szomorú tudatára, úgy hogy ■ megfeszített buzgalommal lát hozzá a tanulásnak, pótolni a mulasz­tottakat. Az autodidaxisban olyan eredményeket ért el, hogy csakhamar szerepet kezdett játszani a munkások között­. Amikor a szociáldemokrata pártsajtó szolgálatába lépett, a Bremer Bürgerzeitung­ szerkesztését bízták rá, majd 1900-ban az ottani szociáldemokra­ták párt­titkárává választották meg. Et­től kezdve egymásután jut fontosabbnál fontosabb szerepekhez a helyi szociál­demokrata mozgalmakban. 1905 szep­temberében a jénai pártelnökség tagja lesz és mint ilyen a pártalkotmány ki­építésében és átszervezésében olyan ér­demeket szerez, hogy amikor August Bebel 1913-ban­ meghal, Ebertet választ­ják egyhangúlag pártelnökké és egy­ben a nemzetközi szocialista iroda egyik tagjává, amely iroda Brüsszelben szé­kel. 1912-ben kerül be mint az Elberfeld- Barmeni választókerület képviselője a német parlamentbe. A háború kitörésekor a német szo­cialista párttal együtt a kormány mellé áll és vallja, hogy támogatni kell a kormányt a hadviselésben, fia hősi ha­lált is hal a harctéren. 1916-ban Scheidemannal együtt tagja lett a szocialista pártfrakció elnökségének, 1918-ban pedig Fehrenbachtól átvette a birodalmi gyűlés főbizottságának veze­tését. Puritán egyénisége és tiszta elv­­hűsége mind több és több tisztelőt és barátot szerez neki, úgy hogy, amikor a német hadsereg összeomlása után ő is belekerül a kormányba, a weimari nemzetgyűlésen 1919 február 11-én a német birodalom elnökévé választják meg azzal, hogy, amíg az alkotmány által előírt népszavazás véglegesen be nem tölti a birodalmi elnök tisztjét, ő viselje e magas­ állást. A szélsőbaloldal, mely az utóbi időben is sok kellemet­lenséget okozott neki, nem szavazott, a jobboldal pedig akkor Posadowsky grófra adta le szavazatát. Ebert augusz­tus 8-án írta alá a weimari alkot­mányt, 13 nappal később letette az es­küt az alkotmányra, kijelentve, hogy »programja a szabadság és a béke meg­­valósítása«. 1922-ben járt volna le Ebert elnöki mandátuma, azonban a választásokkal járó küzdelme olyan kiszámíthatatlan helyzetbe sodorhatták volna Német­országot, hogy sem a baloldal, sem a centrum polgári pártjai nem akarták kitenni Németországot az esetleges ve­szélyeknek és ezért ekkor a német parlament koalíciós pártjai­­ elhatároz­ták, hogy Ebert elnöki megbízását 1925-ig meghosszabbítják. Nemsokára kellett volna bekövetkeznie a választá­soknak, amelyekbe nem a legkitűnőbb auspiciumokkal indult volna Ebert Frigyes, ha a halál meg nem akadá­lyozza abban, hogy megbízásának le­jártáig teljesítse elnöki teendőit. Bár elnöksége alatt nem egyszer igazi államférfi a körültekintéssel és józan­sággal oldotta meg a felmerülő problé­mákat, az utóbbi időben két párrel kapcsolatban ellenfelei nagyon meg­ingatták pozícióját. A nagy munka a személye ellen in­dított hajszák erősen megviselték Ebert idegállapotát. Ebert elnököt már évek óta epekőbántalmak kínozták és régi szívbaja is fokozatosan rosszabbodott, úgy hogy ezek mind előkészítették a néhány nappal ezelőtt beálló betegség romboló útját. Mint ismeretes, most egy vakbéloperáción­ak kellett magát­­ alávetnie, amelyet Bier dr., híres ber­lini sebésztanár végzett, a vakbélgyul­­ladás azonban perforációs stádiumba jutott s hashártyagyulladás állott be, amely a tegnapi nap folyamán erős rosszabbodást okozott, ma reggel az orvosok konzíliumot tartottak fölötte és megállapították, hogy a hashártyagyul­ladás váratlanul tovább fejlődött. Már a konzílium alatt beállott az agónia és Németország első embere ma délelőtt kiszenvedett. 71 halál aka­l­hél­énulás Berlinből jelentik. A kezelőorvosok jelentések szerint a boncolásnál, ame­lyet Lubarsch dr. titkos tanácsos az elhunyt birodalmi elnök családjának hozzájárulásával végrehajtott, bélbénu­­lást állapított meg az elhunyt elnök halála okául. Az operáció egyúttal epe­követ és az epehólyag krónikus gyulla­­dását is megállapította. Gennyesedésnek a hasüregben nem találták nyomát, úgy a betegség lefolyása, mint a boncolás megállapította, hogy a birodalmi elnök nem a hashártyagyulladás nyomán tá­madt infekciónak, hanem a súlyos bél­­bénulásnak esett áldozatul. 71 Alpocaínti kormány gyász­jelen­tés­e Berlinből jelentik. Az a gyászjelen­tés, amelyet valamennyi birodalmi mi­niszter aláírt, a következőket mondja: Ebert Frigyessel olyan ember hunyt el, aki erős személyiségének latbavetésével elérte, hogy a forradalom zűrzavarai­ban a nemzetgyűlés összehívása a né­met nép szabad akaratából történt meg és ilyképp a német államéletnek ismét, új törvényes alapja termett. Súlyos időkben a német birodalmi elnök tisztjét példás lelkiismeretességgel és államfér­fi­ okossággal viselte és hazájának a külföldön dús elismerést szerzett. Azok­ban a külpolitikai zavarokban, ame­lyekkel a német birodalom a háború után találkozott, magára vállalta a dön­tések felelősségét, amelyek számos bal­siker után végre megtalálták az újjá­­épülés útját. Hivatali működésének a pártatlanság és a törvényesség volt az irányvonala. 71 gyászoló Németország Berlini jelentés szerint Luther kan­cellár minisztertanácsot hívott össze, amelyen megbeszélték az országos gyász elrendelését és a temetéssel kapcsolatos szertartásokat. Az országos gyász nyolc napig fog tartani és ezt a miniszter­­tanács után ma kihirdették. Nyolc na­pig zárva maradnak a színházak, hang­versenytermek és mulatóhelyek. A kor­mány fogja kijelölni a köztársaság első elnökének sírhelyét. Ma délben már a magánházak is zászlódíszt öltöttek. Wirth volt birodalmi kancellár meleg­hangú nekrológban méltatja a német köz­társaság első elnökének érdemeit. Le­írja, hogy milyen nagy lelkesedéssel ülték meg a múlt vasárnap Magdaburg­­ban a fekete-piros-arany birodalmi lo­bogó ünnepét és ekkor jött a szomorú hir Ebent súlyos megbetegedéséről. A német egység és a német összetartozás hívei Kölntől egész Bécsig gyászoltak a birodalom első elnökének ravatala mellett és megfogadják, hogy emlékét híven megőrzik és az ő szellemében fog­nak össze a német egység megteremté­sére. A birodalmi elnök ravatalára ma dél­után Luther dr. birodalmi kancellár fehér rózsákat tett le. A hatóságok és pártok Ebertnéhez tömérdek részvét­nyilatkozatokat intéztek, amelyben mél­tatják az elhunyt kétségbevonhatatlan érdemeit a birodalom fenntartása és a nert-'­ köztársaság m­eg­erősítése­ körül. Le . birodalmi gyűlési elnökhöz is írzat­os­­ részvétnyilatkozat érkezett a külföldi parlamentek részéről. A biro­dalmi kormány az egyes német orszá­gok kormányaitól és tömérdek nyilvá­nos testülettől részvétnyilatkozatokat ka­pott, amelyek ugyancsak kiemelik Ebert nagy érdemeit a birodalom összetartása és annak újból való felépítése körül. A berlini külföldi sajtóegyesület elnök­sége is táviratilag részvétét fejezte ki a birodalmi kormánynak. A megszálló hatóságok, amelyek ugyancsak részvé­tüket fejezték ki a­ birodalmi kormány­nak, mára és a holnapi vasárnapra a megszállt területek nyilvános és magán­­épületein félárbocra vonatták a zászlót. A birodalmi tanács rendkívüli ülésén, amelyet­ csak az elhunyt birodalmi el­nök emlékezetének szenteltek, Marx po­rosz miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a német országok súlyos időkben vesz­tették el céltudatos és erőteljes vezető­jüket, aki, mint a német köztársaság első elnöke, abban látta feladatát, hogy a birodalmat összetartsa és hogy a po­litikai és a kulturális szükségletek he­lyes méltánylásával kapcsolja össze az országok érdekeit a birodalom­­ érdekei­vel. Gessler birodalmi hadügyminiszter, a hadsereghez intézett parancsában elren­deli a német hadsereg elhunyt főparancs­nokának tiszteletteljes gyászolását és megparancsolja, hogy a birodalmi hadi­zászlókat a temetés utáni időig minden katonai épületen és hajón félárbocra vonják. Temetési előkészületek Berlinből jelentik. Az Ebers elnök te­metésére vonatkozó intézkedések a követ­kezők: Szerdán, március 5-én a biro­dalmi elnök házában, a Wilhelmstrasse 73. szám alatt lesz a birodalmi kormány által rendezendő hivatalos gyászünnep­ség, amelyet katonai gyászünnepség követ. Mint híre jár, a birodalmi gyű­lés elnöke a birodalmi gyűlésen gyász­ünnepséget rendel el. Szerdán este a holttestet Heidelbergbe szállítják, ahol az elhunyt birodalmi elnököt a város részéről rendelkezésére bocsátott díszsír­helyre temetik. A birodalmi kormány javasolni fogja a birodalmi gyűlésnek, hogy a temetés költségeit a birodalom­­ viselje 3 Bethlen István gróf részvéte Bethlen István gróf miniszterelnök megbízásából ma délután öt órakor megjelent a német követségen bárczi­­házi Bárczy István miniszterelnökségi helyettes államtitkár és Welczek gróf német követ távollétében ügyvivője, von Levetzow követségi tanácsos előtt Ebert köztársasági elnök elhunyta al­­kalmából a miniszterelnök őszinte rész-­­vétének adott kifejezést. 71 külföld részvété Rómába délelőtt tíz órakor érkezett az első hír, hogy Ebert birodalmi elnök állapota aggasztóra fordult, Mussolini nyomban tudakozódott a német nagy­­követségen és kérte, hogy sűrűn értesít­sék a birodalmi elnök hogylétéről. Egy­ órával később megjött a hivatalos jelen­tés, hogy Ebert elnök délelőtt meghalt. Mussolini volt az első, aki a német nagykövetségen részvétét fejezte ki. A nagykövetségi palotában, kitett ívre már délig az olasz politika legkiválóbb kép­viselői aláírták nevüket Ebert temetése napján Rómában ünnepélyes gyászisten­­tisztelet lesz. Párisból jelentik: Ma délelőtt fél­tizenegy órakor Fouquere osztályfőnök megjelent Hoesch német nagykövetnél és Doumergue köztársasági elnök, va­­­lamint Herriot miniszterelnök nevében részvétét nyilvánította a birodalmi el­nök elhunyta alkalmából. Bécsből jelentik: Hainisch dr. elnök, Ebert birodalmi elnök özvegyéhez rész­véttáviratot intézett Táviratot intézett továbbá az elnök Luther dr. német bi­rodalmi kancellárhoz is, amelyben úgy a maga, mint egész Ausztria nevében a legmelegebb részvétét fejezte ki Ebert birodalmi elnök elhunyta alkalmából. Ramnek dr. szövetségi kancellár Luther dr. birodalmi kancellárhoz táviratot in­tézett, amelynek szövege a következő: Ausztria népe és kormánya az első né­met birodalmi elnök korai halálának megrázó benyomása alatt állanak. A szövetségi kancellár bensőséges és test­véri részvétének ad kifejezést. Miklas, a nemzetgyűlés elnöke a biro­dalmi elnök elhunyta alkalmából a biro­dalmi gyűlés elnökségéhez intézett rész­véttáviratot. Kölnből jelentik: Birch ezredes, a K­ölnben állomásozó rajnai bizottság brit delegátusa, a birodalmi elnök ha­lála alkalmából sajátkezű levelet inté­zett Adelmann gróf kerületi elnökhöz. Levelében bejelenti részvétét, egyben közli, hogy a gyász külső jeléül a hiva­tali épületén a zászlót félárbocra eresz­tette. Newyorkból jelentik: Ebert birodalmi elnök halálának hírét itt a legnagyobb gyásszal fogadták. Előkelő személyisé­gek kijelentették, hogy a birodalmi el­nök hi­rtelen halála nemcsak a német népre, hanem az egész világra nézve súlyos csapás. rawntxiok Hitler újra szerepel München, febr. 28. A Bürgerbraeu pincéjében Hitler ma este tartotta első nyilvános gyűlését 1923 november óta. Hitler vázolta azokat az okokat, ame­lyek annak idején a német nemzeti szo­cialista munkáspárt megteremtésére vezettek, és hangsúlyozta, hogy az új­jáéledt párt céljai ugyanazok marad­tak. A fajvédő tábor belső viszálykodá­sainak fejtegetése közben kijelentette, hogy őneki az a célja, hogy mint ve­zér a széthúzókat összeterelje. A moz­galom érdekeinek képviseletét bízzák őreá és viseli a felelősséget. Frick dr. birodalmi gyűlési képviselő és Feder mérnök, továbbá Dinter dr., Buttmann dr. Streicher és Esser fajvédő vezér kézadással feltétlen hűséget fogadtak Hitlernek. Buttmann és Esser rövid beszédben bejelentették különítményeik feloszlatását. Dinter dr. rendelkezé­sére ■ bocsátotta Hitlernek a harminchat thü­ringiai kerületi csapatot és lemon­dott ezeknek a helyi csapatoknak ve­zéri állásáról.

Next