Magyarság, 1925. július (6. évfolyam, 144-170. szám)

1925-07-01 / 144. szám

1öv6 Július 1, Szerva MAGYARSÁG [Ellail Illllliiliiiii — A Magyarság tudósítójától — Londoni jelentés szerint Cham­berlain külügyminiszter az alsó­­házban egy hozzá intézett­­inter­pellációra válaszolva kijelentette, hogy tekintettel az osztrák kormány nyilvánvaló jóakaratára, mérlege­lés tárgyává lehetett tenni a szö­­vetségesközi ellenőrzés nemsokára való visszavonásért Ausztria terü­letén. Chamberlain hozzáfűzte, erre­­nézve sajnálja, hogy hasonló előre­haladást a trianoni szerződés ka­tonai klauzulájának keresztülvite­lénél nem lehetett elérni, ami főleg a magyar hatóságok hiányos közre­működésére vezethető vissza. Ez idő szerint mert nem lehetett meg­ítélni, meddig kell ott fentartani a szövetségesek ellenőrzését. Az el­lenőrzés megszüntetésének idő­pontja mindenesetre magának a magyar kormánynak jövő maga­tartásától függ. sokszor ad gondot, milyen táplálkozás­­sal állíthatnák a leg­gyorsabban hely­re megrongált egészségüket és idegeiket. A jó levegő és fór­­dertés mellett fi­gyelemmel kell lenni a helyes táplálkozásra is. Gyors és biztos eredményt lehet elérni, ha a reg­geli és uzsonna­­tejhez három­­ká­­véskohás Ovomaltinet adunk. Az Ovomalline természe­tes koncentrált erősítő tápszer, melynek segítségével a legjobban pótoljuk az elvesztett erőket, frisseséget, ru­galmasságot. Ára dobozonként 37.400 és 04.600 korona Forgalmi adóval együtt. — Kapható gyógyszertárak­ban, drogériákban, fűszer- és csemegekereskedésekben. Mintát és ismertetést ingyen küld a Dr. Wander gyógy­szer- és tápszergyár Rt., Budapest 100. postahivatal. pipatórium ... szép iskola-palota— nincsen semmi. Egy nagy, hideg szoba van, iroda meg lakószoba is egyúttal, m­íg lakás nem kerül va­lahol. Bútor, könyv, minden, ami megmaradt, korhadó ládában. Eső csepeg rájuk... És szomorúság van, baj, keserűség, fájdalom. Idegen földön idegen szokások. Idegen tekintélyek. Törtető, kímé­letlen fiatalok. Nehéz megöregedni fájdalmas erővel, keserű bölcses­séggel az ember lelkében... És nincs seh­ol csönd, béke, nyu­galom. Nincs Reichau... Messze-messze maradtak a he­gyek és erdők. Nincs egy talpalat­nyi zuga a földnek, ahol meg le­hetne enyhülni, könnyebbülni. Az ember egyre csöndesebb... igény­telenebb... nyugtalanabb... Nem­ érzi otthon magát.... Messzire vá­gyik ... És Jenő bácsi, miután Reichauba n­em lehet elmenni már, messzebb Útra indul. Testét beteszik az ide­gen város hideg földjébe, — alig nagyobb gödörbe,­­ mint amiből­­egy gezsgeny méretű zsuhanc éppen csag­ni tud bújik. S íme, a nyáron elment utána az öreg Jezsovics is, aki egészen egye­dül maradt a haldokló város csön­des temetőjében. , Pedig hogyan fogadta, hogy nem fog meghalni! Ha el lehetne még Reichauba menni vadászni, hátha nem is fialt volna meg. De igy mi­nek élt volna tovább, ebben a vi­lágban, ahol nincs csönd, béke, nyu­galom? ... Messze, a hodrusi erdők fölött, esik a hó... ! A Koraiam nem tárgyal a szociáldanokratáidtal a »Mevíassefl Hazatéréséről — A Magyarság tudósítójától — A képviselői esküről és a nyílt választásról intézkedő szakaszok után a szociáldemokraták és radi­kálisok az úgynevezett emigrációs szakasz ellen fegyverkeztek a leg­nagyobb elkeseredéssel. Ez a sza­­­kasz a többek között kimondja, hogy nem lehet képviselő az, aki kellő indokolás nélkül egy éve már külföldön tartózkodik. Ezzel a ren­delkezéssel a kormány nemcsak azt akadályozta meg, hogy a balszélső pártok esetleg távollevő forradal­már vezéreiket is jelölhessék, hanem azt is, hogyha a külföldön vesz­teglő volt forradalmárok vala­milyen paktum útján hazajönnek, itt aktív politikai szerepet vállal­hassanak. A szociáldemokraták külföldről nagyon erélyes utasítást kaptak, hogy ez ellen a preventív intézke­dés ellen minden erejükkel szad­janak síkra. A baloldali pártszö­vetség mérsékeltebb elemei részé­ről tudomására is hozták a kor­mánynak, hogy az emigrációs sza­kasz változatlan fenta­rtása ismét elnyújtaná és elm­érgesítené a vá­lasztójogi vitát. Rakovszky Iván belügyminiszter az­ érdeklődőknek azt a kijelentést tette, hogy a kormány a kifogásolt szakasz bizonyos módosítása elől nem zárkóznék el. Erre a minisz­teri kijelentésre a­ délelőtt folya­mán messzemenő kombinációk kell­, tok szárnyra a­ parlamentben, né­melyek már azt híresztelték, hogy a kormány formális tárgyalást kez­dett a szociáldemokratákkal az emigrációs kérdésről és hajlandó­nak mutatkozott arra, hogy Garami Ernőt, Buch­inger Manóst és Lo­vászy Mártont hazaengedje. Vess József helyettes miniszter­elnök, akihez munkatársunk ebben az ügyben kérdést intézett, a leg­határozottabban kijelentette, hogy a­ kormány az emigránsok ügyében senkivel nem tárgyal. Az emigrán­sok, ha lelkiismeretük tiszta, aka­dály nélkül visszatérhetnek­­és a minisztertanácsnak módjában van megengedni, hogy az ellenük eset­leg megindítandó bűnperben sza­badlábon védekezzenek. Ennek a kérdésnek újabb szabályozására szükség nincsen. Értesülésünk szerint a kormány csupán a választójogi javaslatban hajlandó, kijelentést tenni, de az e­migr­ánsok amnesztiáj­ára, legalább is a jelzett méretekben — nem gondol. A kormány enged­ménye azt jelenti, hogy a minisz­tertanácsnak módjában lesz az emigrációs szakasz szigorú ren­delkezései alól egyes arra érdemes derék és rokonszenves emigránsok­kal szemben kivételt tenni­ . A mai szövegezés szerint az emig­rációs (62.) szakasz 18. pontja azt mondja, hogy nem jelölhető, aki a jelen törvény kihirdetését meg­előző egy évet meghaladó idő óta az ország területén kiind­ul,­­ ki­véve természetesen azokat, akik hivatalos megbízás' 'folytán tartóz­kodnak külföldön. Ehhez a rendelkezéshez most felveszik azt a pótlást- hogy a tá­vollevők közül­­ is jelölhető az, akinél a minisztertanács az igaz­sága a­­ mi­niszter előterjesztésére a távollétet igazoltnak veszi... A kormány ezzel a módosítás­sal kissé megnyugtatja a szociál­demokratákat, mert most remény nyílik arra, hogy újabb paktumok segedelmével behúzzák a politikába a jobb magaviseletű emigránsvezé­reket. A kormánynak természetesen szintén csak azért kell ez a módo­sítás, hogy szükség esetén legyen hol engedményeket tenni és alku­dozni a balszékiekkel­ ragasztani, mert különben az ajánl® aláírását nem­ vették figyelembe. Az or­szággyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat 62. paragrafusába hasonló értelmű rendelkezést iktattak be, a kormány azonban a fővárosi vá­lasztások tanulságai alapján, értesülé­sünk szerint, elejti a szelvényrendszert s a képviselő jelölésnél az ajánlási íve­ket a jövőben is úgy kell kitölteni, ahogy azt az 192­1-es választási rendelet szabályozta. A szelvényrendszer helyébe új szigo­rítások lépnek az ajánlási ívek kezelése terén, így az ajánló aláírások esetleg szükségessé váló pótlására a választási biztos ezután nem adja vissza a kifogá­solt aláírásokat tartalmazó ajánlási íveket, hanem új íveken kell eszközölni a pótlást. Emellett az olyan ajánlási íveket, amelyeken gyanús aláírásokat talál a választási biztos, hivatalból az ügyészséghez teszik át, hogy bűnvádi eljárás során tisztázódjék, hamisak-e váljon az aláírások s ha igen, ki hami­sította azokat. A választási törvényjavaslat 62. pa­ragrafusához a nemzetgyűlés holnapi ülésén nyújtja be Puky­­ Endre előadó ezeket a módosításokat. & n­épviselőtegítés??é r­eiefliií a S2civ€jsw€nds2er! Közismert, hogy a fővárosi választá­soknál botrányos visszaélések történ­tek a szavazóigazolványok szelvényei­vel. E szelvényeket az ajánlási ívekre­­ minden ajánló aláírása mellé fel kellett ­ miniszterelnök csütörtökön veszi át Hivatalát Bethlen István gróf miniszterelnök, aki tudvalevőleg szombaton hagyta el a szanatóriumot­­— értesülésünk sze­rint — csütörtökön veszi át hi­vatala vezetését. Ugyanaznap részt vesz az egységes párt értekezletén és párt­vacsoráján is. Gerars­ amerikai trtpiomata szé­riüt P"Sann­arországnál" joga van vissz­­ail­tani a királyságot Londonból jelentik. A Neiwyork­­limes szerint James W. Gerard volt berlini amerikai, követ hosz­­szabb európai útról hazaérkezett Amerikába. Gerard nyilatkozott a lap tudósítója előtt az európai helyzetről. Meggyőződése szerint Magyarországon előbb-utóbb visz­­szaállítják a királyságot.­­Alapjá­ban véve —­ mondotta Gerard — a magyaroknak teljes mértékben megvan az a joguk, hogy kormány­­formájukat egészen tetszésük sze­rint válasszák meg. Ez lesz külön­ben egyedüli módja, hogy Magyar­­országot vissza lehessen tartani az Ausztriával való uniótól és a Né­metországhoz való csatlakozástól, ami különben elkerülhetetlen volna. Az ilyen unió veszedelme annál im­­minensebb, mert Ausztria aligha maradhat fenn, mint önálló állam... Azok, akik különféle okokból elő­szeretettel rémílgetik a magyar közvéleményt a királykérdésben, mindig arra szoktak hivatkozni, hogy a külföldi demokrácia min­den eszközzel meg fogja akadá­lyozni Magyarországon a­ király­ság restaurációját. Most a legde­mokratikusabb nyugat, az Egye­sült Államok egyik előkelő politi­kusa, aki, mint diplomata, mindig a realitások területén mozog, álla­pítja meg, hogy Magyarországon a természetszerű fejlődés csakis a ki­rálysághoz vezethet. A külföldi ko­moly demokraták annyira demok­ratikusan gondolkoznak, hogy haj­landók a királyságot is elfogadni, ha valamely nép többsége amellett foglal állást. Csak a félművelt ma­gyar demokraták­ hiszik azt, hogy a demokrácia csupán az ő gyerme­teg frazeológiájukon épülhet fel. Gerard nyilatkozata mutatja azt is, hogy a királykérdés megoldásán és a magyar alkotmányos élet rende­zésén meg leh­et teremteni a külpo­litikai­ előfeltételeket, csak olyan kormány kell, amelyik ezeket a kérdéseket valóban véglegesen ren­dezni is akarja. Mosolu tábornok megcáfolta a friedrich-hormannt és a romá­nok megegyezéséről szóló h­íreket Kolozsvárról jelentik. A Ker cél Újság egyik munkatársa beszélgetést folytatott Mosoiu közmunkaügyi miniszterrel, aki Nagyváradról Kolozsváron át Buka­­restbe utazott­. A lap munkatársa, akit a miniszter szalonkocsijában fogadott, ismertette vele a magyar nemzetgyűlésen a román megszállással kapcsolatosan el­hangzott felszólalásokat, valamint egyik napilapnak cikkét, amely szerint a Fri­ed­­rich-kormány megegyezett a románok­kal. Az újságíró kérdésére Masoiu mi­niszter ezt felelte: — Semmit, egyáltalán semmit sem tu­­dok arról, hogy a román hadveze­tőség és a Friedrich-csoport közt bármiféle előzetes megegyezés jött volna létre a kommunista, kormány eltávolítása, ügyé­ben. Az újságíró itt közbevetette, hogy min a kommunista­ kormány, hanem­ a Peidl­­kormány eltávolításáról van szó. A miniszter ezt válaszolta:— Az­ egész ügy: Aus der Luft gegriffen! Én Fried­­richet nem is láttam azelőtt, mielőtt mi­niszterelnök lett. Egészen őszi­én mon­dom ezt, nemcsak hivatalosam­. Légből kapott dolog, — tette hozzá mégegyszer. A miniszter az újságíró további kér­désére megcáfolta egyes lapoknak azt a híresztelését, hogy őt fogják erdélyi mi­niszterré kinevezni és kijelentette,, hogy amíg a liberális párt uralmon lesz, ad­dig nem neveznek ki erdélyi m­­inisztert. A nemzetgyűlésen évekkel ezelőtt Sán­dor Pál már hangot adott annak a­ vád­nak, hogy az ellent­ór­a­d­a. Im­i Friedric li­kerül­ány a románok segítségével vette birtokába Budapestet és kergette el a Peidl-kormányt. Akkor Sándor Pál olyan kemény választ kapott, amit aligha so­rol kellemes parlamenti emlékei közé. Sándor Pál akkor bocsánatot kért és szé­gyenkezve ismerte el, hogy semmi kon­krét bizonyítékkal nem tudja meggondo­latlan vádjait igazolni. Most ismét né­hány könnyű lelkiismeretű balszéli kép­viselő megkockáztatta azt az állítást, hogy 1919-ben a Peidl-ellenes csoport és a románok között megegyezés jött létre és ennek eredményeképp törtek rá a Friedrich-kormány emberei a­ jámbor szándéktól eltelt Peidl-kormányra. Mo­­soiu tábornok, akinek igazán nem lehet érdeke tisztázni azt az ellenforradalmi társaságot, amely a románok minden fellengzős politikai számítását keresztül­húzta, most ismét határozott nyilatko­zatban állapítja meg, hogy ilyen meg­egyezés vagy szerződés a■ Friedrich-kor­mány és a románok között nem volt. Azoknak tehát, akik ezek után is még hasonló állításokkal akarnak előjönni, jó lesz most már a »bizonyítékokkal•­ előállani, mert ha ilyennel nem rendel­keznek, akkor nem kerülhetik ?•., hogy megérdemelten az orrukra koppintsanak. Tacon pósváldsifets lesz a fajvédő és az egysésfespár!! jelölt közöl! A Heinrich Ferenc halálával megüre­sedett tahi kerületben vasárnap volt a választás. A mandátumért Turchányi Egon (fajvédő), Kálmán Jenő (egységes párti) és Hencz Károly (ellenzéki kis­gazda) küzdöttek. A választás eredmé­nyét ma hirdették ki. Kálmán Jenő DS87, Turchányi Egon 2856, Hencz Ká­roly­ 1842 szavazatot kapott s így Turchányi Egon és Kálmán Jenő között pótválasztásra kerül sor. A fajvédő és az ellenzéki kisgazda pártjai között pót­választás esetére már korábban " meg­egyezés jött létre, ami valószínűvé te­szi Turchányi Egon végleges győzelmét. A»listás tisztviselő (állami, bank vagy MÁV, tisztviselő, esetleg katona­tiszt) közreműködéssel, 100 millió koronával azon­nal betársulhat tüzelőanyag üzletbe. Leveleket­»El­helyezkedés« jeligére kiadóba.

Next