Magyarság, 1926. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1926-08-03 / 173. szám

Véres összeütközés a mexikói katolikusok és a kormány csapatai között Merényletet terveztek Calles elnök ellen Augusztus elsején életbe lépett Mexikó egyik területén az új egyházi törvény, amely ellen az egész mexikói katolikus társadalom egyértelműen állást foglalt. A polgárság nem tud más eszközökkel védekezni a szocialista köztársasági kormányzat vallásszabadságot tipró terrorja ellen, mint a passzív rezisztenciivel, a kormány azonban fegyveres erejére támaszkodva, minden alkalmat megragad arra, hogy az ellenállást letörje és az egyházi törvény kihirdetésének első napján máris véres összeütközést provokált. Mexikó városából érkezett lapjelentések szerint az új törvény életbeléptetése alkalmával komoly összeütközésre került a sor. A város öt különböző helyén fordult elő csendháborítás, a halottak számát hatra, a súlyosan sebesültekét harmincnyolcra becsülik. Több száz embert letartóztattak. A Rafael-templomban, ahol az egyházközség vallásos buzgalmában megtagadta annak a parancsnak teljesítését, hogy a templomból eltávozzék, az odahívott csapatok tüzelése következtében tíz személy megsebesült. A Szent Katalin-templomban is többen áldozatul estek a tüzelésnek. A kormány jelentése ezekkel a híradásokkal homlokegyenest ellenkező. A hivatalos mexikói táviratok szerint az új egyháztörvény kihirdetése nem idézett elő különösebb zavart Mexikó városában. A templomok a lakosokból álló bizottságok felügyelete alatt állanak. A katonai és rendőrtartalékokat szükség esetére készenlétben tartják. A munkásszervezetek tagjai és a kormányalkalmazottak tegnap Mexikóban és különböző nagyobb városokban utcai tüntetéseket rendeztek a kormány egyházellenes politikája mellett. Mexikóban Calles elnök előtt két és félóráig tartott a tüntető menet elvonulása, melyben a résztvevők számát 15.000-re becsülik. Mexikó vallásos polgárai egyes városokban gyászruhát öltöttek és a házakra fekete zászlót húztak fel. A hívők szombat este az utolsó istentiszteletig szakadatlanul tódultak a templomba és Pachukában olyan óriási volt a tolongás, hogy hat asszonyt és hat gyermeket agyonnyomtak . A mexikói kormány előreláthatólag nem fogja olyan zavartalanul végrehajtani az új egyháztörvényt, mint ahogy eleinte gondolták. A mexikói kultúrharcban ugyanis most már erősen érdekelve van az angol kormány is. Anglia mexikói követe szombaton délután kormánya nevében jegyzéket nyújtott át a mexikói kormánynak, amelyben bejelenti, hogy átvette a mexikói angol templomok védelmét. Szombat óta Calles elnök és Anglia mexikói követe között ebben a kérdésben úgyszólván szünet nélkül folynak a tárgyalások. Egyes latin államok, Amerika diplomatái, valamint magasrangú állami tisztviselők felajánlották, hogy közvetítenek az egyház és a kormány között. Az egyház a maga részéről kész hosszabb időre fegyverszünetet kötni abból a célból, hogy az alatt az idő alatt készítsék elő a templomreformra vonatkozó népszavazást. Ennek ellenében a püspökség azt kívánja, hogy a templomi törvényeket a fegyverszünetek tartamára függesszék fel és állítsák helyre a statusquo antét. Merésylet Calles ellen A Berliner Zeitung am Mittag mexikói értesülése szerint az ottani rendőrség Calles elnök meggyilkolására irányuló összeesküvést fedezett fel. Az összeesküvéssel kapcsolatban több nőt és férfit letartóztattak. A leartóztatottak között van a többi között egy gépírónő, aki az elnöki palotával szemben lévő állami hivatalban dolgozik ,és egy magasrangú hivatalnok felesége, aki maga eltudott menekülni, továbbá Arngo mexikói szenátor fia és még öt más személy. A kormány a közelebbi adatokat egyelőre még titokban tartja. Valamennyi letartóztatott személy tagja a vallásszabdságot, védő ligának. Az angol kormány erélyes közbelépése Londonból jelentik: Mexikó Cityből érkező jelentések szerint Owen mexikói angol követ tegnap délelőtt ismételten megjelent a külügyminisztérium épületében és közölte a mexikói kormánnyal, hogy Nagybritania minden körülmények között ragaszkodik ahhoz, hogy az angol állampolgárok tulajdonát képező mexikói székesegyház továbbra is régi tulajdonosai birtokában maradjon. A szóbeli jegyzék hangja rendkívüli udvariassága ellenére éles volt és a mexikói kormány még tegnap délután közölte az angol követtel, hogy hajlandó a szóbanforgó kérdést messzemenő előzékenységgel kezelni. Ebből az alkalomból a mexikói kormány az angol követnek egy régebbi jegyzékére is válaszolt, melyben Owen kormánya nevében erélyes tiltakozását jelentette be a mexikói angol egyházközség vezetőjének, Pencost kanonoknak kiutasítása ellen. A mexikói kormány közölte a követtel, hogy a kiutasítási végzést visszavonta és hogy engedélyt adott Pencostnak arra, hogy magánházakban istentiszteleteket tarthasson. Monsignore Crespi pápai numítus a kiutasitási parancsnak már régebben eleget tett s jelenleg az Egyesült Államok területén tartózkodik. A hatóságok elrendelték, a katolikusok lefegyverzését és a rendőrség tegnap óta már több helyen kutatott rejtett fegyverek után. A kormány állítólag a munkásságot is le akarja fegyverezni, a házkutatások azonban egyelőre kizárólag katolikusoknál történtek. A gépiróleány írta: Vécsey Leó I. A boldog, mámoros korszak, amikor vadonatúj ruhájában, az addig tilos sétapálcát kacéran pödörgetve az ujjai között, először lép az ember az ünnepien hűvös mennybolt-mennyezetű Aulába, hogy az Alma Mater újoncaként kezet szorítson a rektor magnifikusszal és először hallja hivatalosan a neve mellett a bizsergető „úr“-szócskát. Hát még a gólyakorszak többi gyönyörűsége! Kis titkos délelőtti kártyázások az Egyetemi Sportkörben, hosszú csoportos ácsorgás, a Tudomány Csarnokának nagymúltú, komor árkádjai alatt, míg a fekete, csinosalakú index ingerkedve kandikál ki a baloldali kabátzsebből és a korzó felől egyre özönlenek a szebbnél-szebb pesti lányok, akik a közelgő farsangra való tekintettel megengednek egy-egy merészebben érdeklődő szempillantást a jövendő táncosok felé. Életem a villódzó, szivárványszín ködbe homályló korszakából, ahol a mindenféle fürgelábú, kacagószemű, játszi szerelmek hatalmas karéja mosolyog felém, — mint tarkahímes, könnyharmatos virágágy — csak egyetlen bodros fejecske emléke hanyatlik árnyékba. A szőke gépiróleány! Ahányszor reád gondolok, ma is elszorul a szivem s itz szenvedéstépte, véráztatta esztendő távlatán át, szégyen és fájdalom felhőzi el az emlékeim azúrját. Alig emlékszem már a megismerkedésünkre. Csak azt tudom, hogy minden reggel ugyanazon az útvonalon mentem az egyetemre, és az egyik mellékutcában, amelyen azért vágtam át, hogy megrövidítsem az utat, valami kis üzlethelyiség kirakatablakában, pontosan mindennap szembetalálkoztam rám csodálkozó, ijedt szemeivel. Eleinte mulattatott ez a játék, ami mind hevesebb, forróbb és közvetlenebb lett. — Ki vagy? — támadtam én. — Mit akarsz? — védekezett riadtan a leány tekintete. Később aztán már meglassítottam a lépteimet, ahogy az ismerős kis üzlet elé értem, meg akarván hosszabbítani a néma párbeszéd idejét. — Az vagyok, akit vársz! — ostromoltam tovább tüzes pillantásokkal. — Itt vagyok, ha ki akarsz rabolni, — adta meg magát a leány. Másnap este megvártam az üzlet előtt. Könnyen és gyorsan ment a megismerkedés. A szőke leány kissé szomorú volt, én azonban jókedvű. Valami kósza, hirtelen ötlettel — tán az ördög súgta így — azt mondtam neki, hogy kereskedősegéd vagyok, egy belvárosi vaskereskedés alkalmazottja s reggelenként éppen azon az utcán vezet az utam az üzletbe. És a mindennapos találkozások során olyan ügyesen variáltam ezt a történetet, fiatal fantáziám annyi friss és közvetlen epizóddal, mindenféle elgondolt élménnyel gazdagította a képzeletszülte, egyszerű életet, hogy a szőke kis gépiróleánynak pontról-pontra el kellett hinnie mindent. Ha az első napokban volt is valami halvány gyanúja, később vakon bízott a szavaimban. II. Az egész tél így telt el e furcsa, operettízű játékkal, amely a valóságban azonban, friss és mulatságos volt. Ha kiégetten, a farsangos, rekkenő éjszakáktól gyűrött arccal érkeztem meg az üzlet elé a mindennapos találkozóra, megható történetet tálaltam fel nagybeteg édesanyámról, akinek ágya mellett virrasztanom kellett alvás helyett. Vigyáztam az öltözködésre is, nehogy jólszabott ruháim feltűnést keltsenek, inkább öltönyt cseréltem a találkozó előtt. Azonkívül valami kusza történetem is volt arról, hogy hasonlóalakú bankfiú-unokabátyámtól ajándékba kapom a ruhákat. Most már minden este megvártam a belvárosi mellékutcában és elkísértem az Andrássy-úton, a Városligeten át az Angyalföldig, ahol az édesanyjával lakott. Az esti séták, mind meghittebbek és bizalmasabbak lettek és bizony nem egyszer erősen vissza kellett tartanom magamat, hogy az érzés el ne ragadjon és olyan szavak ne toluljanak ajkamra, amik sehogy sem illettek az egyszerű kereskedősegéd gondolatvilágába. Észre sem vettük és a barátságunk olyan bensőséges lett, hogy mindkettőnknek egyformán érzékeny fájdalmat okozott, ha valamelyik nap elmaradt a találkozó. Már feljártam hozzájuk, megismerkedtem az édesanyjával is, aki olyan túlzott és alázatos jósággal bánt velem, hogy mindannyiszor pironkodva hagytam el házukat. A kültelki bérházban mindenki tudta rólam, hogy jól kereső vaskereskedősegéd vagyok és lassan-lassan a szép szőke lány vőlegényének tekintettek. Lassanként magam is szívesen süppedtem ebbe a bódító gondolatba, mint valami kényelmes szőnyegszékbe. Egészen beleéltem magamat, a kettősélrtű helyzetbe. Gyakran célozgattam a szőke, fehérarcú lány előtt arra, hogy önállósítani szeretném magamat s akkor megházasodnék ... És a kis vaskereskedésben nagyon, de nagyon elkelne az ilyen hóarcú, szőke tündér, aki rendben tartaná a könyveket és a pénztárat s a levelezést is önállóan intézhetné. A szivárványszin szép álom mindkettőnket megfogott. Most már az egész vasárnapom az övé volt. A forró szép barátság lassanként veszedelmes kezdett lenni a számunkra ... Egy alkalommal a leány arról beszélt, hogy elutazik velem egy vidéki rokonához, aki agglegény és tehetős ember s aki talán előlegezi a költségeket a kis üzlet berendezéséhez ... Ekkor végre felébredt a lelkiismeret bennem és akármilyen csábító és kedves volt is ez a játék, elhatároztam, hogy véget vetek a hazudozásnak, becsületesen bevallok mindent és búcsút mondunk egymásnak... Ehhez azonban sokkal több lelkierő, élettapasztalat és kegyetlenség kellett volna, mint amennyi egy alig húszesztendős jogászgyerekben akad. III. Késő tavasz felé járt az idő, a második szemeszter a vége felé hajlott, amikor huszonöt válogatott, jóvágású jogászfiú társaságában elindultam Berlinbe, a német kollégák meghívására, valami nemzetközi diák-sportmérkőzésre. Egyforma, remekbeszabott fekete zsinóros atillát, darutollas kacér sipkát, ezüstsarkantyús lakkcsizmát és görbekardot viseltünk. Amerre mentünk, bizony rajtafejetkeztek mindenütt a simogató, parancs asszonyi pillantások, délceg ijii WlCTABSlr. 1926 augusztus 3, kedd Poincaré Versailles-ben össze akarja hivatni a nemzetgyűlést Páris, augusztus 2 (A Magyarság tudósítójától) Poincaré miniszterelnök a mai minisztertanácson részletesen beszámolt két újabb javaslatának alapelveiről, amelyeket szerdán terjeszt a kamara elé. Az egyik javaslat a nemzetvédelmi kölcsönkötvények törlesztésére szolgáló független amortizációs pénztár felállításáról, a másik pedig az állami dohányövedék indusztrializálásáról szól. A minisztertanács Poincaré tervezetét mindenben jóváhagyta s úgy határozott, hogy a javaslatokat a nemzetgyűlés által is szentesíttetni fogja. Mihelyt megszavazta a kamara és a szenátus a javaslatokat, a kormány a törvényhozás mindkét házában indítványozni fogja a nemzetgyűlés összehívását. A nemzetgyűlés Versaillesben ül össze, mégpedig valószínűleg a jövő hét keddjén, feltéve, hogy az új javaslatokat a kamara és a szenátus még e hét folyamán megszavazza. A minisztertanács ezenkívül különböző takarékossági rendszabályok életbeléptetését határozta el, hogy a költségvetés nagy nehezen helyreállított egyensúlyát bizosítsa. A miniszertanács kimondotta, hogy a költségvetés keretén túlmenő rendkívüli kiadásokat csak abban az esetben engedélyezi, ha megfelelő rendkívüli bevétellel rendelkezik. A miniszterek utazásának költségeit az állampénztár a jövőben csak abban az esetben fedezi, ha az illető miniszterek hivatalos kiküldetésben utaznak. Az ülés végén Painlevé hadügyminiszter jelentést tett a marokkói és a szíriai helyzetről s leszögezte, hogy úgy Marokkó, mint Szíria pacifikálása programmszerűen megy végbe. Poincaré újabb pénzügyi javaslatai Poincaré újabb pénzügyi javaslata, amelyet a miniszterelnök szerdán terjeszt a kamara elé, a következő főbb pontokat tartalmazza: 1. Független amortizációs pénztárt állítanak föl, amely jogi személy jellegével bír. Az amortizációs pénztár intézi a kincstári utalványok és nemzetvédelmi kötvények kamatszolgálatát és törlesztését. A kincstári utalványok összegét egyszers mindenkorra véglegesen megállapítják s a megállapított határt nem lehet átlépni. 2. Az amortizációs pénztár főbevételi forrása a felállítandó dohányhivatal lesz. Szükség esetén a költségvetés keretén belül is kiutalhatók bizonyos összegek az örökösödési adóból és a nemzeti áldozatkészség alapja javára befolyó összegekből. 3. Az amortizációs pénztár ügyeit húsztagú tanács irányítja. A tanács egy elnökből, egy tíztagú pénzügyi bizottságból és egy kilenctagú technikai bizottságból áll. A technikai bizottság mellett egy 25 tagú tanácsadói bizottságot állítanak fel. 4. A nemzetvédelmi kölcsönök kamatlábát az igazgatótanács saját hatáskörében állapítja meg A dohányjövedék cikkeinek árát a kormány határozza meg rendeleti úton, még peddig minden esetben a létfentartás indexének arányában. Szükség esetén a kormány az áremelésnél az amortizációs pénztár igazgatótanácsának véleményét is kikéri. 5. Az amortizációs pénztár jogot nyer újabb kötvények kibocsátására, amelyeket a dohányjövedék bevételei fedeznek. Javul a frank Zürichben a frankvalutákban a kora reggel megindult árjavulás a déli órákban újabb lendületet vett s főleg a francia és a belga frank tettek szert hatalmas árnyereségre. A párisi kifizetést a déli 13.15-ös és a délutáni 13.50-es árfolyam után a késő esti órákban 13.7714 körül kötötték, úgy hogy a 12.70-es nyitáshoz képest az árnyereség több, mint száz pont. A belga frank a mai napot 90 pontos árnyereséggel végezte és az utolsó kötések este 13.95 körül jöttek létre, szemben a 13.15-ös nyitással. A líra feltűnően üzlettelen volt s a 16.75-ös nyitási nivó estig mindössze 16.80-ig javult.