Magyarság, 1926. szeptember (7. évfolyam, 197-221. szám)
1926-09-01 / 197. szám
Az olasz szanálási program folytatjik a deflácis poltikai Urnából jelentik. A minisztertanácson Volpi pénzügyminiszter kifejetette pénzügyi terveit, melyeknek értelmében: 1. Szeptember 1-én az államkincstár 90 millió dollárt utal át a Banca d’Italia-nak, vagyis az 1925 novemberben felvett Morgankölcsön összegét. A Banca d’Italia ezzel szemben törli 2500 millió lírányi követelését, amely az állam számlájára történt bankjegykibocsátásokból származik. Az említett aranyértékű összeget a bank tartalékainak növelésére használja fel, így az állam számlájára kibocsátott bankjegyek forgalma, amely július 31-én 6729 millió 500 ezer líra volt, 4.229.500.000 lírára csökken és a Banca d’Italia mintegy 455 millió aranylírával növeli aranytartalékát, amely így 2400 millió aranylírát tesz ki. 2. A pénzügyminisztérium költségvetése évenként legalább 500 millió lírát fog előirányozni a bankjegyforgalom fokozatos csökkentésének elérésére, kezdve a jelenlegi költségvetési évtől. Az államjegyek forgalmát, amely július 31-én összesen 2100 millió líra volt, 400 millióval fogják csökkenteni, vagyis a 25 lírás államjegyek összegével, melyeket a forgalomból kivonnak és megsemmisítenek. Az 5 és 10 lírás államjegyeket ugyancsak kivonják a forgalomból s októbertől kezdve 5 és 10 lírás ezüstpénzzel helyettesítik. A pénzügyminiszter másik terve szerint a Banca d’Italia bizonyos felügyeletet kell hogy gyakoroljon az olyan pénzintézetek fölött, amelyek hitelügyletekkel foglalkoznak. Az új pénzintézetek alapítását engedélyhez kötik; a pénzintézeteknek évi nyereségükből legalább egytizedet tartalékalapjuk növelésére kell fordítani, egészen addig, míg ez az alaptőke 40%-át el nem érte. Végül közölte a pénzügyminiszter, hogy a valutaügyleteket központosítja s gondoskodik arról, hogy az államnak a Banca d’Italiánál lévő számlái állandóan el legyenek látva devizákkal. A minisztertanács elhatározta, hogy folytatja a rendszeres deflációs pénzügyi politikát, amelynek célja a líra fokozatos revalorizálása, s elfogadta a pénzügyminiszter javaslatait. Elhatározta végül a minisztertanács, hogy bizonyos egyenes adókat eltöröl, s így folytatja az adóegyszerűsítés politikáját, amelynek folyamán főleg a háború alatt és után bevezetett adókat igyekezik kiküszöbölni, mert azok inkább ártottak az ország általános gazdasági életének. ör, Fehérváry jogiszemná.umna! Budapest, Belvárosi Váci-utca 20 | egyetemi hallgatók fölvételi, beiratási és minden* más ügyeiben szakszerű tanácsot ad, az össze* jogi vizsgálatokra, szigorlatokra egyesített ügy- védi-birói vizsgálatra, államszámviteli Allatmvizs- gálatra biztos sikerrel készít elő. Jegyzetbérlet: Az adminisztratív ügyeket R. VOZÁKT GYULA egyetemi ny. főellenőr végzi. Telefon: 39-11 Teréz ! Kolozsy bosszút áll ítta: Botos János (Erdély) Gyuri urfi szeleburdi volt, mint egész nemzetsége. Parázs vére ficánkolásra serkentette minden porcikáját, néha úgy meghegesztette idegeit, hogy szétpattanásuk fenyegetett. De jófajta szervezetet adott hozzá az Isten, keményet, szívósat, __s mert legénykorára esik a história,__ a lányok ugyancsak bolondultak szépsége után is. Pestre járt tudományt szürcsölni, _ ahogy mondogatták akkortájt, __ kóstolgatni, melléje járni, hiszen nemes embernek annyi is elég volt. A sokhoz kicsi volt az ország. Meg aztán robotmunkára az úr nem való. Hanem a világból annyit láthatott, hogy más alföldtáji tizedannyit se. Hetekbe tellett, míg felbóbiskoltak a reszketős térdű postalovak a Királyhágóig, még ha gyakrabban is váltogatták őket. Útközben annyi bölcs fajtáját láthatta a közigazgatásnak, hogy sok is volt az istenháta megetti Felsőfehérvármegye tisztikara részére. A vicispánnál nem jó többet tudni,__ennyi esze mindig volt a Kolozsyaknak,__még baj lenne belőle, pedig az egy tálhoz valók között már a származás minemüsége is kizárja az udvariatlanságot. Kolozsy Gyuri is azt tette, amit a többi turisták. Megtanult egypár citátumot, hadd vakuljon a paraszt, azonfelül a társalgás és a szép beszéd mesterségében igyekezett némi jártasságra szert tenni. Bejárogatott a Pilvaxba, dorbézolt is, amennyire tellett és beledugta néha az orrát a tervgyúrásba is, amelyektől hemzsegett a levegő azóta, hogy a felvidéki fiskális merészebb hangokat kockáztatott meg a pozsonyi diétán. Télire hazajött disznótorozni. Kijárt belőle. Úgy volt rendezve, hogy vígan teljék az idő. A tekintetes asszonyok megkérdezgették egymást: __ Hát te mikor ölsz? Eszerint osztották be a nagy eseményt. A dáridózásnak rendszerint szánkázás lett a vége, úrikocsissal, együtt az egyfélék. Akkor veté a szemét Gyuri urfi először a szépséges Gyulay Katára, kinek megkülönböztetett tiszteletére mindig az út közepén hajtott, noha törvény szerint kijárt volna egy-két sáncbafordítás minden ilyen alkalommal. Baj nélkül, hancúrozásból. Hanem azért az ördög nem alszik. A városban éppen Arzel-napja volt. Tudni kell azt, hogy a Kolozsy-birtoktól csak parittyalövésnyire volt a Királyföld. Amott már más szokások, más törvények és más emberek éltek. Nem is keveredtek volna össze, ha vásárra nem kényszerül a termés és a jószág. Gyuri urfinak az az ötlete támadt, hogy be kellene szánkázni a városba. Helyeselték. Amott savanyu bort mértek, muzsnait, mely után megköszörüli az ember a torkát. Hogy azonban Urzel napja volt, ugyancsak megriasztották a lovakat. A szabók céhe cipelte egyik mestertől a másikig az örök kínosét, a ládát. Másutt nem szokás, ide valami régi hagyomány szerint vetődött a karneváli bolondság. Azt mondják, a török időkben gyakran jártak a Harbach völgyében fosztogató bandák, portyázó csapatok. Nyáridőben örökké nem állhatott fegyverben az egész falu népe, így esett aztán, hogy a hegyről, az almakeréki út felől, váratlanul betört a faluba az ellenség. Hiába építették kiugróra a házakat, hogy minden lakásból ablak nyíljék az újegyházi és apoldi országútra, hiába állott az alabárdos a templom nagy tornyán. Késő volt a riadozás, a török már benntermett a községben. Ekkor egy ügyes mesternek ördögi ötlete támadt. A sok rongycafattal, tarka-barka pántlikával és zsinórral hevenyében felcicomázta legényeit, álarcot is rögtönzött részükre és kiküldte őket az utcára. Ordítva, ostorpattogással, juhkolomp-csilingeléssel, nagy zenebonával ugrottak ki a legények a török elé. Megijedtek a paripák, de a janicsárok is. __Juj, az ördögök!__és mint szélvész menekültek más vidékre. Ennek az emlékére rendezik céhmesterváltozáskor az Urzel-járást. Ugyanúgy, mint hajdanában, rongycafatokkal, ördögi álarcokkal, ostorpattogással és sok-sok rikácsolással, lármával. Gyuri urfit elkapták a lovak. Az érzelek sikongva, kacagva hagytak helyet a rohanó szánnak. Szerencsére nagy volt a hó. A falun túl felborult a társaság minden nagyobb baj nélkül. De Kolozsy Györgyöt ette a méreg. Segítettek ehhez a többi dendik is, kik nemgyőzték eleget törni a borsot vetélytársuk orra alá. __ Na, legény! Röstellheted magad! Két gebével sem bírtál, s egy vármegyét akarsz kormányozni! Kolozsy György lenyúzza az érzelekről nemcsak a ruhát, de a bőrt is, ha meg nem akadályozzák a többiek. __ Büdös németek! ._ sziszegte és tajtékzott, mint a dühös oroszlán. Pozdorjává törte össze az ostort, feltépte a mente gallérját és úgy megrázta bozontos fejét, hogy messzi repült a süvege. Nem is maradt tovább a faluban. Visszatért Pestre akkorra, amikor ott már bontogatta szárnyát a forradalom. Nem érdekelték a jelszavak. Sőt elítélte a nagy egyenlőséget. Úr volt! De úgy hatott rá a német szidás, mint tűzre az olaj. Megalázását és szégyenkezését jelentette ez Gyulay Kata előtt. Belevetette magát az utca forgatagába. Záporesőként zúdult ki belőle a szidalom. A gyűlölet lelkét marcangolta. Elől ment. Vérbenforgó szemekkel, tajtékzó akarással. Lamberg generálist hozta elé a végzete. Nem tudta, kicsoda. Csak annyit, hogy német. Leszúrta a Lánchídon... Nemzeti hős lett a kövesdi kurtanemesből. Honvéd,főhadnagy, vitéz oroszlán. Világos után elbujdosott. Földije ismerte fel, __talán az érzelek közül valaki, amikor bujdosás közben az elfojtott vágy hazahozta, hogy még egyszer láthassa Gyulay Katát. • Elfogták s a császári táborban ítéletet ült felette a hadi jog. Gyulay Kata hiába várta. MlCllBSlfi 1926 szeptember 1, szerda Bud miniszter első jelentése Smith főbiztos távozása után a magyar pénzügyi helyzetről A júliusi költségvetési hiány százhuszonhárom milliárd — A Magyarság tudósítójától — A pénzügyminiszter ma adta ki első havi közleményét, melyben nyilvánosságra hozta a tavalyi költségvetéseket és az állami gyűjtőszámlák eredményeit, ezenkívül néhány fontosabb, az ország pénzügyi helyzetét megvilágító adatot. Az alább ismertetendő első jelentéssel nyílik meg az a közleménysor, mely Smith Jeremiás, Magyarország egykori főbiztosának havonként visszatérő jelentéseit lesz hivatva újra és újra emlékezetünkbe idézni. Megállapítható, hogy a pénzügyminiszter jelentése szűkszavúbb, mint elődjének közleményei voltak. A jelentés mindenekelőtt beszámol az 1926—1927. költségvetési év első, azaz július hónapjának költségvetésérről, mely 123 milliárd, azaz 8,5 millió aranykorona hiányt mutat. A bevételek szempontjából ez a legkedvezőtlenebb hónap. Az augusztusi bevételeket a júliusihoz képest majdnem 209 milliárd papírkoronával magasabban irányozták elő, ami az egyenes adók negyedévi esedékességével van összefüggésben. Az augusztusi nettó költségvetés ötmilliárd papírkorona többletet mutat. A július hónapban befolyt a költségvetési bevételi számlán 343,8 milliárd papírkorona, a zárolt számlákon pedig 298,8 milliárd korona, úgy, hogy az összes bevételek 39,6 milliárd papírkoronát tettek ki, a bevételek tehát a júniusra előirányzott összegnél 21,9 milliárd koronával kedvezőbbek. Júliusban ezenkívül még 167,5 milliárd korona folyt be, amely összeg azonban elszámolás szempontjából az előző évi költségvetési bevételekhez tartozik. A jelentés ezután szól a Magyar Királyság 1924. évi állami kölcsönéről, a magyar királyi posta, távirda és távbeszélő júliusi forgalmáról, a magyar királyi Államvasutak ugyancsak júliusi forgalmáról, amelyeket részletes tabellák illusztrálnak. A jelentés ezután rátér a vármegyei kölcsönre. A vármegyék átépítési és más céljaira 2.250.000 angol font kölcsönnek felvétele iránt az N. M. Rotschild le Sons, Baring Brothers & Co. Ltd. és J. Henry Schroeder & Co. cégekkel megindított tárgyalások ez év július 23-án megkötött szerződéssel befejezést nyertek. Mint ismeretes, a kölcsönösszeg nyolcvan százaléka útépítésre fordítandó. A fentmaradó összeg közegészségügyi közigazgatási és szociális célokra tárható fel. A kölcsön első részleteik 1.250.000 angol font névértékű kötvénye kibocsátásra kerültek és Londonban többszörösen túljegyezték. Az ország külkereskedelméről szólva, megállapítja a jelentés, hogy a forgalom az előző év ugyanezen időszakához képest fejlődést mutat, úgy a behozatal, mint a kivitel mint M——MM—M—— egy tíz százalékkal emelkedett, így a passzívum is mintegy nyolcmillió aranykoronával nagyobbodott. 1925-ben januártól július végéig a behozatal 332.3 millió, a kivitel pedig 272.5 millió aranykorona volt, a passzívum tehát 59.8 millió aranykorona. 1926-ban ugyanezen idő alatt a behozatal 366.9 millió, a kivitel pedig 299,1 millió aranykorona volt, a passzívum 67.8 millió aranykorona. A pénzügyminiszter végül beszámol a magyar Nemzeti Bank jegyforgalmáról, amiről időről-időre mi is tájékoztatjuk a közönséget. A magyar királyi postatakarékpénztár július havi forgalmáról szólva, megállapítja a jelentés, hogy a betevők száma e hónapban 1333-mal gyarapodott s összes számuk e hó végén 1,252.263 volt. A betétek összesen június 31-én 516,019.194 aranykorona, július 31-én pedig 545,407.086 aranykorona volt az 1924 június 30-iki 76,729.826 aranykoronával szemben. Tájékozódunk az intézet értékpapírállományáról, a július havi záróüzleti forgalomról, a zálogelladékról és az árverési csarnok forgalmáról. A vegyes rovatból megtudjuk, hogy a postatakarékpénztárnál és a tizenhárom legnagyobb budapesti intézetnél úgy a takarékbetétek, mint a folyószámla-betétek július folyamán körülbelül 6,8 százalékkal emelkedtek, továbbá, hogy a korona értékelése az aranyvalutákhoz viszonyítva, július hó folyamán sem változott. A budapesti tőzsdén jegyzett értékpapírok árfolyamalakulására vonatkozóan jelentéktelen emelkedést mutat a jelentéshez mellékelt táblázat és ugyancsak innen megtudjuk, hogy az árak alakulásában június óta alig állott be változás, úgy a nagykereskedelmi indexszámok, mint a fentartási költségek indexszáma lényegtelenül emelkedett. A már említett táblázatos mellékletek részletes kimutatást közölnek a július havi és augusztus havi költségvetésekről, úgy papírkoronában, mint pengőben. Ezeknek a nettó költségvetéseknek végadatait fentebb ismertettük. Táblázatokban van összefoglalva az összehasonlító kimutatás az állami bevételi gyűjtőszámlákon befolyt bevételek alakulásáról és az összehasonlító kimutatás a magyar királyság 1924. évi állami kötelékének biztosítására zárolt bevételek alakulásáról. Ez utóbbinál érdekes, hogy a vámjövedék, dohányjövedék, cukoradó, sójövedék, júliusban befolyt végösszege 295.783.829.262 korona, ami 22.534.904.262 koronával tújálja felül a költségvetési előirányzatot. A további tabellákat már fentebb említettük. Átmeneti kabát és turberry ragján készen kapható Elegáns férfiruhát mértél után készítek Widder férfiszabó. IV . Városháza u. 20. Tel. 95-96 Az angol alsóház szünete A kivételes hatalomról szóló rendszabályok érvényének meghosszabbítása London, augusztus 31 (A Magyarság tudósítójától) Az angol alsóház tegnap éjszakai ülésén több szocialista módosító indítvány leszavazása után 232 szavazattal 91 ellenében jóváhagyták a kivételes hatalomról szóló rendszabályok érvényének szeptember 30-ig való meghosszabbítását. A ma délutáni ülésén 225 szavazattal 100 ellenében elfogadták a kormány indítványát, amelynek értelmében az alsóház legközelebbi ülését szeptember 29-én tartja. A munkáspárti képviselők hevesen tiltakoztak az újabb egyhavi szünet ellen és MacDonald határozati javaslatot nyújtott be, amelyben az alsóház szeptember 7-ére való összehívását indítványozta azzal az indokolással, hogy a bányakrízis megvitatása semmi körülmények között sem szenvedhet újabb egyhavi haladékot. MacDonald indítványát a kormány indítványával együtt tették fel szavazásra s a szavazás a kormány indítványának juttatott többséget. Churchill pénzügyminiszter az ülés végén bejelentette, hogy a kormány haladéktalanul visszahívja a képviselőket szabadságukról, ha szeptember folyamán oly események adódnának elő, amelyek a parlament összehívását szükségessé tennék. A szeptember 29-iki ülésen az alsóház ismét a kivételes hatalomról szóló rendelkezések érvényének további egy hónappal való meghosszabbítását fogja tárgyalni, feltéve, hogy a bányászsztrájk szeptember végéig nem fejeződik be. A szeptember 29-iki ülés után az alsóház november 19-ig fogja elnapolni ülésszakát, amikoris kezdetét veszi az ülésszak. A Daily News jelentése szerint a bányások feleségeit és gyermekeit segélyező bizottág irodájába egy láda érkezett, amelyben hisz töltött bomba, gyutacs és kartács volt. A robbanóanyag elegendő lett volna a parlament épületének levegőbe röpítésére. A ládát egy fiatal leány bontotta föl, aki annak tartalmát gyanúsnak találta. Az előhívott szakértő megállapította, hogy a bombák töltve vannak és a rendőrség a lioda veszedelmes tartalmát azonnal a vízbe sülyesztette.