Magyarság, 1926. szeptember (7. évfolyam, 197-221. szám)
1926-09-01 / 197. szám
1929 szeptember A, szerda iffitGtMBlfi A macedón felkelők vezérkara megállapította a Szerbia elleni csatározás új haditervét A döntő tanácskozás után tájékoztatták a Magyarság munkatársát Malesz-hegység, augusztus hó (A Magyarság kiküldött tudósítójától) A vezérek megérkezte után még három kisebb csapat jött fel rövid egymásutánban a vízmosáson. Az utolsók megérkeztével, úgy látszik, teljesszámú volt már a bizottság, mert bevonultak egyik házba és megkezdődött a tanácskozás. Künn azalatt szakadatlanul főzte a kávét egyik fiatal legény s hordta be a Keleten szokásos, fogantyún lógó, karimás bádogtálcán. Akárcsak valamelyik városi kávéházban lett volna, mindössze annyi volt a különbség, hogy a kis csészék mellé a rendes pohár vizet nem tették oda. A tanácskozásra engem, természetesen, nem hívtak meg, de nem is kívánkoztam, óraszámra egy ismeretlen nyelvet hallgatni, melyből legfennebb egy-egy szót vagy mondattöredéket ért meg az ember, igazán nem élvezet. Annál inkább érdeklődött azonban a szófiai kolléga, aki minden ajtónyitásnál, amikor a kávésfiú bement vagy kijött, hegyezte a fülét a tornácban és leskelődött befelé. Időnként hozzám jött s rejtelmes arccal suttogta : __Nagy viták folynak bent. Nem tudnak megegyezni. Más dolog hiányában sétálni indultam ebben a sajátságos hegykatlanban, így fedeztem fel a sziklák közt egy kürtőszerü szakadékot. Majdnem függőlegesen ment le két szirt közt, úgy, hogy szédültem a lenézéstől. Egy darabig elelmélkedtem mellette, hogy milyen alkalmas sülyesztő lehet ez olyan emberek eltávolítására, akiket el akarnak tenni az útból. Aztán tovább ődöngtem az áfonyabokrok és törpefenyők közt, s elgyönyörködtem a juhnyájban; óraszámra tanulmányoztam a hangyák nyüzsgés-mozgását, s végül éppen aludni akartam egyet, amikor megnyílt az ajtó, behívták a szófiai kollégát s ez pár pillanat múlva nevemet k°zdte kiabálni. Már úgy, ahogy ki tudta ejteni, de megszoktam idelenn, hogy minden érthetetlen megszólítást magamra vegyek. Besiettem a teremnek beillő szobába. A társaság apró csoportokra oszolva, beszélgetett. Az az úr, aki a találkozásnál üdvözölt, megkérdezte, milyen nyelven közöljék velem a határozatot. Amit mondani akarnak, ugyanis rájuk, illetőleg Bulgáriára nézve, olyan fontos, hogy nem szeretnének semmiféle félreértést. __ Csak a magyarul, németül vagy oláhul elmondottakért vállalok teljes garanciát, _ feleltem. __Franciául és olaszul is szívesen elfogadom, de akkor kérném, hogy a leglényegesebb pontokat foglalják írásba. Utóvégre egyikünknek sem anyanyelve egyik sem és tévedések becsúszhatnak. A macedónok bosszul állnak földjeik elrablásáén Kis ideig tanácskoztak s aztán hozzám lépett egy kékesbe játszó feketehaju, olajbarna arcú, zömök férfi és oláhul szólított meg. Elmondta, hogy ő képviseli a bizottságban a cineárokat (macedón-oláh), akik szintén csatlakoztak a bolgár nemzeti mozgalomhoz, mert a szerbek velük is majdnem olyan kegyetlenül bánnak, mint a bolgárokkal. Nekik is elkobozták minden templomukat és iskolájukat, s a teljes személyi és vagyoni jogbizonytalanság őket is úgy sújtja, mint a bolgárokat. A csatlakozás fejében a macedón komité teljes jogú tagoknak fogadta el a cincárok képviselőit is és írásban kötelezte magát, hogy a szabadság vagy legalább is az autonómia kivívása esetén teljes vallási, iskolai szabadságot és vagyonbiztonságot garantál a macedóniai cincár városi telepeknek és a hegységekben elszórt külön oláh faluknak. Ennyit tart szükségesnek a maga nevében közölni, a továbbiakban pedig az elnök üzenetét fogja tolmácsolni. Kérdésemre még annyit elárult, hogy egyik macedóniai városban kereskedő. Az elnök rövid, pattogó mondatokban tette meg kijelentéseit. Látszik, hogy rendelkezésekhez van szokva. A következőket tartotta szükségesnek közölni: __ A macedóniai kérdés történelmi és néprajzi részét pontosan összeállítottuk abban a röpiratban, melyet Szófiában meg fog kapni, vagy meg is kapott már talán. Erre tehát most nem térek ki. A helyzet az, hogy a berlini kongresszuson felelevenített „Macedónia“ név olyan területet jelent, melynek egy kis része ma Bulgáriához, másik darabja Görögországhoz, legnagyobb része azonban Szerbiához tartozik. A görögök személyválogatás nélkül úgy kiüldözték a nekik jutott területről a bolgár lakosságot, hogy ma már mindössze 150.000 bolgár lakik itt Vodena, Lenin, Koszton, Jenidzse kerületekben a Vardar körül. Szerb-Macedóniából csak az intelligenciát űzték ki és űzik ma is egyre az intelligensebb paraszt-férfilakosságot is. Ezek családjának egy része ittmaradt. Most az a helyzet, hogy férfiak elszakítva élnek feleségeiktől, gyermekeiktől, fiuk nem láthatják szüleiket. Természetesen, földjeiket is elvették az elüldözötteknek és szerbeket telepítettek rá. A bujdosók egy része elhelyezkedett Bulgáriában, de sokan nem tudnak vagy nem akarnak ott élni, hanem visszatértek ezekbe a hegyekbe. Macedóniában vagyunk s ránknézve közömbös, hogy milyen fenhatóság alatt áll az a macedón terület, amelyiken éppen tartózkodunk. Mi az ősi földhöz ragaszkodunk, vannak olyanok is közöttünk, akik ötvennégy évvel ezelőtt már a Karadzsa-féle felkelésben fegyveresen vettek részt, s vannak fiatal legények is, akik most vívják első harcukat az idegen elnyomókkal. A csapatok néha lemennek a völgyekbe, hogy elszedjék a beköltöztetett idegenektől a saját elrablótt földjükön termelt gabonát, visszaszerzik saját lefoglalt állataikat, s ha ilyenkor fegyveres összeütközésre kerül a sor a megszállókkal, a szerb kormány mindjárt határsértést, bandabetöréseket emleget és Bulgáriát fenyegeti. A megszállás óta állandósultak ezek az állapotok, legfennebb annyi a különbség, hogy évről-évre több lesz a bujdosó, aki ide a hegyek közé menekül. Ide nem mernek utánuk jönni. A felkelő csapatok átcsoportosulása a szerb domersalán __Másfél évvel ezelőtt sajnálatos meghasonlás támadt a szabadságharcosok táborában. Bulgáriai bolgárok kerültek közénk, a megbuktatott Sztambulinskirendszer hívei, akik szerb zsoldban bandákká verődtek és szerb katonai támogatással betöréseket követtek el Bulgáriába. Ezek a bandák máig is megvannak, de erről a területről már kiszorítottuk őket s most jóval feljebb, északon élvezik a szerb hatóságok támogatását. Azóta a macedón mozgalom jóval csendesebb s a szerb sajtó után-útfélen azt hirdeti, hogy Ma este 6 órakor még a SPOLMRICH söröző és étterem 1—Bili ■IMMKHIII ■ilHHimiliilBHI 1 IHilllddlH—miW I llll'lllllllMI— (volt Csalányi, Ferenciek tere 7) M technika, a művészet és a magyar munkáskezek világhírű alkotása Elsőrangú magyar konyha Herceg Eszterházy húsárui Saját készítményű sóskiflink és pogácsáink jósága egyedülálló Dreher világsörei Kiváló fajborok Mérsékelt polgári árak megszűnt az egész macedón kérdés, s a szerb csendőrség pacifikálta ezeket a területeket. Nekünk most jelét kellett adni annak, hogy élünk és céljainkat nem adtuk fel, mert különben Európa még csakugyan elhiszi a szerb hazugságokat. Egynéhány kirívóbb hatósági kegyetlenkedést megtoroltunk, erre most mind a három szomszéd állam egyöntetűleg Bulgáriára támadt. Pedig Görögországnak és Romániának semmi köze ezekhez a habokhoz. A három szomszéd együttes fellépése elég kellemetlen helyzetbe hozta a bolgár kormányt, melynek közegei egyáltalában nem barátságosan viselkednek velünk szemben. A mi szabadságmozgalmunk ugyan független a bolgár kormányból, de azért nem akarjuk testvéreinket kellemetlenségekbe keverni. Ma végre sikerült a központi vezérlő bizottság kívánságára az összes szervezetek nevében a következőkben megállapodni: — A bujdosók demarkációs vonalnak fogadják el kelet felé a Vardar-folyót. Ettől keletre, tehát Bulgáriához közel, megszüntetünk minden fegyveres tevékenységet, míg a szerb megszállók újabb erőszakoskodásokkal ezt ki nem provokálják. A Vardartól nyugatra azonban továbbra sem tűrünk el semmit. Itteni fellépésünkért azonban senki a bolgár kormányt felelőssé nem teheti. Magyar katonák a szerb-bolgár határon __ A külfölddel való kapcsolatainkról, szabadságmozgalmunknak a világpolitikába való bekapcsolásáról, természetesen, nem nyilatkozhatom. Most azonban mi kérnénk az ön részéről egy szívességet. __Parancsoljon! ___biztattam előzékenyen, s közben villámgyorsan cikázott át mindenféle feltevés az agyamon. Vájjon miféle szívességet akarnak tőlem? Csak nem azt, hogy menjek most már magamban haza? De hiszen, el is szegődöm én inkább vénségemre az öreg gazdához birkapásztornak, mert innen soha ki nem találok. __Arra kérnek, _ folytatta most már az elnök franciául,__küldjön Budapestről néhány, egyszerűbben megszerkesztett bolgár-magyar nyelvtant és szótárt, hogy az embereink megtanuljanak magyarul. Nagyon meglepett ez az eszme. Meg is kérdeztem, mire kell nekik a magyar nyelv. __A szerbek jóideje állandóan magyar katonaságot tartanak Macedóniában. De állandóan cserélgetik őket, úgy hogy mire a magyar fiúk valamit érteni kezdenének bolgárul, mindjárt elviszik őket s másokat hoznak helyükbe. Most hát a mi embereink akarnak megtanulni magyarul. Tudja, mindig jó az, ha a barátok kibeszélhetik magukat. Szerb csendőrök jönnek fel Azon gondolkoztam, van-e egyáltalában bolgár-magyar nyelvtan és szótár, mikor egyszerre két lovas jelent meg a vízmosáson. Jelentettek valamit, erre az elnök is mondogatott valamit, gyorsan csomagoltak. A szófiai kolléga hozzám lépett, elmagyarázta, hogy más után kell levonulnunk a hegyről és az éjszakát nem fogjuk itt tölteni. Szó nélkül felkaptam hátizsákomat ,és indultam. Várjon hol lehet az a másik út, amikor még az egyiket se láttam. A lovak ottmaradtak a nyáj mellett, minket pedig a 102 éves öreg vezetni kezdett a sziklák felé. Rossz sejtelmem támadt. Csakugyan ott állt meg annál a sziklakürtőnél, amelyet ebéd után fedeztem fel. __ Itt fogunk lemenni, __ mutogatott lefelé a mélységbe a kolléga. __Maguk, lehet, hogy lemennek, de én legfennebb leesem, __ állapítottam meg lemondóan. __ Harminc esztendővel ezelőtt talán le tudtam volna mászni egy ilyen lyukon, de ma már meg sem próbálom. Miért nem megyünk le a vízmosáson? __Mert annak a torkolatánál már várnak a csendőrök.__felelte közömbösen a kolléga. __A szerb csendőrök?___érdeklődtem, s egyszerre nem látszott már annyira járhatatlannak ez a sziklarepedés. __ Mindegy, hogy melyik, m tért ki óvatosan az egyenes felelet elől, — ellenség itt minden csendőr, akár szerb, akár bolgár. __ Akkor hát egy szívességre kérném. Itt vannak már megirt tudósításaim ebben a borítékban, ezt a levelezőlapot meg a családomnak címeztem meg. Adja fel ezeket, ha történetesen egy darabban leér valamilyen emberlakta helyre, s írja rá, hogy hol törtem ki a nyakamat. Készséggel átvette a paksamétát s azzal már el is tűnt a hasadékban. A hátul lévők nógatására én is leereszkedtem és pedig olyan óvatosan, mintha csakugyan reményem volna arra, hogy épkézláb le is érkezem valahová. Dr. Bursics Zoltán ügyvéd jopiensiá figrífi Berlini-tér S. (Westend-ház) Előkészit az összes jogi, közgazdasági, ügyvédi vizsgára. Jegyzet bérlet. Tanácskozás mBBLINI NYAKKENDOHAZ IV., Kigyó u. 6. Apponyi-tér sarok (Klotild-palota) likvidál-leSirámol! Eladásra kerülnek: Angol iganyagok méterenként, férfi fehérneműek, harisnyák, ka apók, nyakkendők, különféle siffonok, stb. Saját érdekében kérjük kirakataink megtekintését «