Magyarság, 1927. február (8. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-01 / 25. szám

Mennyi lakbért kell fizetni a februári negyedben Február elsején ugyanannyi lakásbért kell fizetni, mint a múlt év novemberében. Budapes­ten az 1917. évi november elsejei házbérnek ötvenöt százalékát, azonkívül öt százalék köz­üzemi költséget és két százalék házmesterpénzt kell fizetni. Miután a lakbéreket pengőben kell fizetni, az átszámítás munkájának megkönnyíté­sére közöljük a lakbérek táblázatát. A fizetendő bérek a következők: 1000 870.9­46.40 916.40 17.40 Vidéken, ahol a háztulajdont korlátozó kivé­teles szabályok fennállanak, esedékes bér címén a Budapesten megállapított béreket kell fizetni, amelyhez a közüzemi pótlék járul. Közüzemi pótlék címén azokban a vidéki városokban, ahol csak vízvezeték van, az alapbér hat százalékát, ahol pedig vízvezeték és csatornázás is van, az alapbér hét százalékát, vízvezetékkel és csator­názással nem bíró más városokban és azokban, a községekben, amelyekben a minisztertanács a szabad rendelkezési jog gyakorlását felfüggesz­tette, az alapbér három százalékát kötelesek a béren felül fizetni; azokban a városokban, ahol új közmű (vízvezeték, csatornázás, köztisztasági üzem) létesült, a bérlők által fizetendő közüzemi költség összegét a népjóléti és munkaügyi mi­niszter az előbbi pontokban meghatározott mér­téken felül állapíthatja meg. Ahol a szabad rendelkezési jogot a háztulaj­donosoknak visszaadták, a lakásbért a háztulaj­donos szabadon állapítja meg, a lakásbér meg­állapítása tekintetében korlátozó rendelkezések nincsenek. Az alapbér aranykoronaértékű hányadának megfelelő esedékes bért rendszerint a bérnegyed ötödik napjáig,­­most tehát február 5-ig kell ki­fizetni. A bérlő azonban más megállapodás hiá­nyában az esedékes bért három egyenlő havi részletben is fizetheti. A részletfizetés kedvezmé­nye a közüzemi költségre nem terjed ki. Tény­leges szolgálatban álló közszolgálati vagy más alkalmazott, aki a lakáspénzét negyedévenkint egy összegben kapja, köteles a lakbért is 5-éig egy összegben megfizetni. Alapbér arany­Tisz.ia Közüzemi Háztulajdo­­nosn­ak tize-HAie­nn­oster­koronában bér költség tendö lesz. pénz 1 P 0.04 o n g ő é 0.06 nőkben 0.70 0.012 1.27 0.12 1.09 0.03­­­ 1.91 0.18 2.09 0.04 4 2.55 0.23 2.78 0.05 5 3.19­­0.29 3.48 0.066 3.83 0.35 4.18 0.087 4.46 0.41 4.87 0.09­ 5.10 0.46 5.56 0.109 5.74 0.52 6.26 0.11 10 6.38 0.58 6.96 0.13 20 12.76 1.16 13.92 0.26 30 19.14 1.74 20.88 0.38 40 25.52 2.32 27.84 0.51 50 31.90 2.90 34.80 0.64 60 38.28 3.48 41.76 0.77 70 44.66 4.06 48.72 0.89 60 51.04 4.64 55.68 1.02 90 57.42 5.22 62.64 1.15 100 63.80 5.80 69.60 1.28 200 127.60 11.60 139.20 2.55 300 391.40 17.40 208.80 3.13 400 255.20 23.20 278.40 5.10 500 319.— 29.— 34S.— 6.38 600 382.80 34.80 417.60 7.66 700 446.60 40.60 487.20 8.98 800 510.40 46.40 556.80 10.21 900 574.20 52.20 620.40 11.48 1000 638.— 58.— 696.— 12.76 Az üzletek után az 1917.évi novemberi alap­bérnek hetvenöt százalékát kell fizetni: 1 0.87 0.05 0.92 0.02 6 1.74 0.09 1.83 0.03 3 2.61 0.14 2.75 0.05 4 3.48 0.19 3.67 0.07 5 4.35 0.23 4.58 0.09 6 5.22 0.28 5.50 0.10 7 6.09 0.32 6.41 0.12 8 6.96 0.37 7.33 0.14 9­7.83 0.42 0.25 0.16 10 8.70 0.46 9.16 0.17 20 17.40 0.93 18.33 0.35 30 26.10 1.39 27.49 0.52 40 34.80 1.86 36.66 0.70 50 43.50­­ 90 45.82 0.87 60 52.20 2.78 54.98 1.04 70 60.90 3.25 64.15 1 6. 80 69.60 3.71 73.31 1.39 90 73.80 4.18 82.48 1.57 100 87.6­4.64 91.64 1.74 200 174.9­9.28 183.28 3.48 300 261.— 13.92 274.92 5.22 400 348.— 18.56 366.56 6.96 500 435.— 23.20 458.20 8.70 600 522.— 27.84 549.84 10.44 700 609.— 32.48 641.48 12.18 800 696 — 37.12 733.12 13.92 900 783.— 41.76 824.76 15.66 Női és férfi szövetek schiffonok vásznak a Legolcsóbban Betöltötték a fővárosnál üresedésben volt tisztviselői állásokat Az utóbbi évek során kétszázharminc tiszt­­v­is­elői állás üresedett meg a fővárosnál. Eze­ket az állásokat ma a főváros tanácsa válasz­tások útján töltötte be. A tanács tagjai a vá­lasztások ügyében már tegnap este értekezle­tet tartottak, majd ma délelőtt 11 órakor rendkívüli tanácsülésen kezdték meg a szava­zásokat. A szavazások eredménye a következő: A két üresedésben lévő tanácsi fogalmazói állásra 77 pályázó közül megválasztották Bíró Ede ideiglenes fogalmazót és Sándor Dénes dr. árvaszéki fogalmazót. A 10 tanácsi segédfogalmazói állásra 97 pályázó közül megválasztották: Schlosser Já­nos dr. ideiglenes tanácsi fogalmazót, Pajzs József dr., Hahn Sándor dr., Fáth Ferenc dr., Tereczky Tivadar dr., Bájermann Béla dr., Kants István dr., Hunzély József dr., Vogel Dénes dr., Sztankay István dr. ideigle­nes fogalmazókat. A két árvetszéki 77. osztályú fogalmazói ál­lásra 30 pályázó közül megválasztották Sima István dr. és ifj. Purébl Győző ideiglenes árvaszéki segédfogalmazókat. Az egy ügyészi 11. osztályú fogalmazói ál­lásra 23 pályázó közül megválasztották Feig­­ler Sándor dr. ideiglenes hivatalnokot. A műszaki szakon megüresedett hat mű­szaki főtanácsosi állásra. 26 pályázó közül megválasztották Nagy Géza, Gerlóczy Tamás, Csázmárn Ferenc, Mészáros Antal, Molnár Aladár és T­ossítsy Sándor műszaki taná­csosokat. Műszaki tanácsosok 22 pályázó közül Litt­­ner Emil és Lavodta Gyula főmérnökök lettek. Második osztály­­­ főmérnök 22 pályázó kö­zül Hollós Dezső mérnök. A hét másodosztályú mérnöki állásra 77 pályázó közül Lehmer Ödön, Palásthy Jenő ideiglenes hivatalnokokat, Szerényi Ödön ideiglenes segédmérnököt, Berdes Zoltán, Tóth Pál Endre, Guzmits István és Mátyus Sándor hetijegy­zékes mérnököket válasz­tották. A három segédmérnöki állásra 66 pályázó közül Ebneth Gyula, Kosch Jenő hetijegyzé­­kes mérnököt és Hegedűs Gyula h­etijegyzékes vegyészül­érn­ökö­t. A két műszaki felügyelői állásra 16 pályázó közül Szakács­­Gusztáv, Zák Alajos műszaki felügyelőket. Az egy műszaki másodosztályú felügyelői állásra Feszelyi Sándor műszaki főtisztet. A két műszaki másodosztályú,­ főtiszti ál­lásra 20 pályázó közül Horváth György és Cervenka István műszaki tiszteket. A négy műszaki másodosztályú tiszti állásra 51 pályázó közül Rik Ödön, Edvy-Ilics Ala­dár, Kut­assy Lajos, Auguszt József, ideigle­nes hivatalnokokat választották meg. A statisztikai aligazgatói állást nem töl­tötték be. A könyvtári igazgatói állásra 6 pályázó kö­zül Enyvvári Jenőt, a székesfővárosi könyv­tár jelenlegi aligazgatóját választották meg egyhangúan. A könyvtári aligazgatói állásra 7 pályázó közül Dávid Antal főkönyvtárost választották meg. II. osztályú főkönyvtáros 9 pályázó közül Vavrinecz Dezső dr. könyvtáros lett. A segéd könyv­táro­si állásra 15 pályázó kö­zül Witzmann Gyula ideiglenes hivatalnokot, könyvtári II. osztályú felügyelő állásra 11 pályázó közül Koch Lajos könyvtári fő­tisztet, könyvtári I. osztályú és könyvtári II. osz­tályú állásokra 24 pályázó közül Schőnvitzky László ideiglenes könyvtári tisztet, Könyves Tóth Kálmán ideiglenes hivatalnokot és Dör­­gey Sándor havidíjas hivatalnokot válasz­tot­ták meg. Az alle­vél báró­­i állást nem töltött­ék be. Erdő főtanácsossá az egyetlen pályázót, Fe­kete Béla erdőtanácsost, egyhangúan meg­választották. Erdőtanácsos az ugyancsak egyedül pá­lyázó Marsovszky Ede erdőfőmérnök lett. Az erdő­főmérnöki állásra 4 pályzó közül Csizmazia László ideiglenes hivatalnokot vá­lasztották meg. Az állategészségügyi szakon megüresedett két állategészségügyi tanácsosi állás­ra 19 pá­lyázó közül Hajdú Pál és Marcinka János főállatorvosokat választották meg. A két 77. osztályú főállatorvosi állásra Graf Miksa és Barta Ármin dr. állatorvoso­kat választották meg. A 11. osztályú állatorvosi állásra 12 pá­lyázó közül Fülep Imre dr. ideiglenes állat­orvost, a négy segédállatorvosi állásra 13 pályázó közül Doby Ernő ideiglenes hivatalnokot, Hofhauser Endre dr. állatorvosi főiskolai gyakornokot, Slarczdy Károly főállatorvost, végül Mágics Jenő dr. állatorvosi főiskolai tanársegédet választották meg. A közélelmezési szakon megüresedett öt II. osztályú tiszti állásra 50 pályázó közül Nagy István ideiglenes hivatalnokot, Mészáros Ferenc, Gagyhy Jenő, Kosztik János és Grü­ner Zoltán hetijegyzékes hivatalnokokat vá­lasztották meg. A három közélelmezési segédtiszti állásra pedig 51 pályázó közül Grigássy Béla dr., Váry József, Koleszár Géza hetijegyzékes hi­vatalnokokat választotta meg a tanács. A helyettes főszámvevői állásra 11 pályázó közül Klazer Kálmán számvevőségi főtaná­csost, számvevőségi főszám­tanácsosoknak 33 pályázó közül Bechyna Ákos, Ledényi Ele­mér és Deák István számvevőségi számtaná­csosokat. A tizenkét számvevőségi második osztályú főtiszti állásra 51 pályázó közül Boros Antalt, Keller Mihályt, Domonkos Ferencet, Sötétre­, mos Lajost, Finda Jenőt, Schultz Gyulát, Berkovay Andrást, Szűcs Tivadart, Voigt Jánost, Hacker Ferencet, Schalinger Miklóst és Seemann Ferencet. Hét számvevőségi második osztályú tiszti állásra 177 pályázó közül Junker Gyulát, Varga Lajost, László Gézát, Kovács Mihályt, Évinger Ernőt, Hartmann Andrást, Kelemen Lajost, Krumholz Mihályt és Buzay Bélát választották meg, valamennyien ideiglenes hivatalnokok voltak. Az adóhivatali igazgatói állásra 9 pályázó közül Honfy Lajos adóhivatali főszámtaná­csost, a két adóhivatali főszámtanácsosi ál­lásra 25 pályázó közül Varga Istvánt és Kornya Demetert, a huszonhárom adóhivatali másodosztályú főtiszti állásra 69 pályázó kö­zül Glász Istvánt, Vecsera Ferencet, Kubo­­vics Istvánt, Fejes Jánost, Herold Mihályt, Guba Alajost, Molnár Sándort, Majoros Pé­tert, Lerbaum Jenőt, Gurzl Jánost, Tivadar Lászlót, Antalics Jánost, Beregi Gyulát, Hor­váth Imrét, Ligeti Gyulát, Göndör Gábort, Kovács Lajost, Babocsay Istvánt, Kuti Pált, Hartmann Ottót, Toperczer Péter dr.-t és Bajó Károlyt választották meg. Az adóhivatali második osztályú tiszti állá­sokra 224 pályázó közül Lay Gézát, Pill Istvánt, Zenser Ferencet, Tarlós Bélát, Szei­fert Józsefet, Luger Károlyt, Bodák Gyovay Józsefet, Bátor Lászlót, Kölbig Endrét, Györgyi Kálmánt, Elek Lajost, Molnár Tiva­dart és Tripla Józsefet választották meg. • A második osztályú pénztárosi állásra 25 pályázó közül Mihályfy Zoltánt, Szeles Fe­rencet, Sink­ó Józsefet, Rákóczi Jenőt, Hupkó Jánost, Kendefy Istvánt és Gáspár Jenő volt pénztári tiszteket választották meg. Az öt második osztályú pénztári tiszti ál­lásra 109 pályázó közül Laszló Ferenc, So­mogyi Zoltán, Zboray Géza, Flachbart Gyula, Wischer Béla és Meitloch Gyula havidíjas hivatalnokokat, az­ egy végrehajtófelügyelői állásra 18 pályázó közül Vámos Rezső fő­tisztet, a 11 második osztályú végrehajtó-fő­tiszti állásra 38 pályázó közül Reich Bertalan, Kaszás Pál, Csabány János, Bognár Gyula, ifj. Bodó László, Keczely György, Nemszila László és Csuka Ignác adóhivatali tiszteket, az öt má­sodik osztályú tiszti állásra 122 pályázó kö­zül Bartal Nándort, Cserni Vencelt, Füller Mihályt, Nerhaft Györgyöt és Helfy Pált, a 24 második osztályú kezelő-főtiszti állásra 124 pályázó közül Grzyseczky László, Gyuris Vince, Hartmann Gyula, Hausner György, Schöfmann Sándor, Ssdldampf Géza, Sebasz­­tiáni Géza, Wolff Henrik, Schneibel Nándor, Kozma Imre, Seiwert Jenő, Schell Zsigmond, Gyöngyi László, Pintér Mihály, Kaschánszky György, Hegyi Ferenc, Medveczky László, Döhringer Árpád, Sáry Lajos, Csermák Ká­roly, Gergely Géza, Slollentonner István, vi­téz Tardos Géza, Székelyi György kezelőtisz­teket, a II. osztályú kezelőtiszti 31 állásra 281 pályázó közül Bodnár Andort, Ilosvay Pált, Tankó Gábort, Gráser Lajost, Freyler Dezsőt, Cserny Vencelt, Schneller Jenőt, Ti­­ringer Istvánt, Kvasnica Károlyt, Perezszegi Nándort, Holics Gyulát, Móder Ferencet, Gux Vladimírt, Aigner Imrét, Végh Sán­dort, Kol­tich Sándort, Kertész Lászlót, Fa­ragó Józsefet, Rabecz Ferencet, Szigeti Jó­zsefet, Jegyinák Jánost, Kovács Kálmánt, Skolnik Józsefet, Beretity Félivet, Szakacsics Lajost, Kellner Emilt, Marton Lászlót, Zou­­fály Rezsőt, Konynsik Jánost, Karge Józse­fet, Beránszky Sándort, a 77. osztályú kezelő­női három állásra Balázs Ilonát, Lobmayer Etelkát, Kernács Ilonát és Bedőcs Vilmát választották meg. Az állat- és növénykerti igazgatói állást nem töltötték be. Az állat- és növénykerti tiszti állásra 12 pályázó közül Szombath László heti jegyzékes felügyelőt, a kertészeti főfelügyelői állásra nyolc pályázó közül Morbitzer Dezső kerté­szeti felügyelőt, a kertészeti 11. osztályi tiszti állásra 16 pályázó közül Fonód Károly ideig­lenes hivatalnok, okleveles kertészt, a tüdő­­beteggondozó­ nővért két állásra Szlányi Má­ria és Ellinger Margit gondozónővéreket vá­lasztották meg. Tovább bolsyolódik József főherceg családi ékszerkincse!** nek rejtélye Erdé­yyől érkezett Beljelentés gyilkossággal is vádolja Horváth Sándor szalám­igytyost A Magyarság adott hírt elsőnek Horváth Sándor volt kolozsvári szalámigyáros és nagy­­vállalkozó budapesti elfogatásáról és részle­tes rajzot adtunk a nagystílű szélhámos bűn­­lajstromáról, amelynek következéseképpen tör­tént, romániai és ausztriai körözőlevelek alap­ján, Horváth budapesti letartóztatása. Meg­írtuk azt is, hogy Horváth Sándort annak­idején József főherceg családi ékszereinek el­­sik­kasztásával is vádolták, de ezt a feljelentést később, érthetetlen okokból, visszavonták. Horváth Sándor kihallgatását a budapesti főkapitányságon Kötsky Gábor dr. rendőr­tanácsos kezdte meg. Horváth kihallgatása so­rán azzal védekezett, hogy román területről politikai üldöztetések miatt volt kénytelen menekülni. Hogy azután a román hatóságok előtt olyan színezetet adjanak szökésének, mintha az közönséges bűncselekmények miatt történnék, ezért tették meg kolozsvári barátai ellene a följelentéseket. Horváth, mint ismere­tes, ellopott, idegen névre szóló útlevéllel ér­kezett Budapestre s az útlevélre vonatkozólag azt vallotta, hogy ezt is barátai játszották a kezére. A rendőri nyomozás, mint ismeretes, felele­venítette a József főherceg családi ékszer­­kincseinek eltűnési ügyét is. A hatalmas ér­tékű ékszerek ugyanis a ko­nmün kitörésekor Stenzer János dr. ügyvéd őrizetébe kerültek s amikor Stenzert elfogták és kivégezték a vö­rös vésztörvényszék hóhérai, akkor jutott az ékszer Horváth Sándor őrizetébe. A kommün után Horváth azzal hárított el magától minden kérdezősködést, hogy tőle a román megszálló csapatok katonái elvitték az ékszereket tartal­mazó vaskazettát s azóta nem tudja, mi lett a sorsa az ékszereknek. Később vállalkozott arra, hogy Erdélyben magánnyomozást fog végezni az ékszerkincsek után, egyes ékszereket vissza is szolgáltatott, mint olyanokat, amiket meg­szállott területről sikerült visszaszerezni, végül azonban, amikor elfogatóparancsot adtak ki ellene az ékszerek ügyében, Kolozsvárra szö­kött. Itt, valamint Nagyváradon vállalatokat alapított, tulajdonosa lett a Viktória szalámi­gyárnak, költekező életmódot folytatott, he arra vonatkozóan, hogy miből telt ez a gazdag­ság, semmiféle elfogadható magyarázatot nem tud adni. A szövevényes és zűrzavaros bűnügynek most újabb fordulata támadt, amennyiben egy Illés Sándor , nevű erdélyi marhakereskedő Kolozsvárott olyan vallomást tett ügyvédje előtt, hogy tudomása szerint Horváth Sándor kegyetlen gyilkosság útján jutott József fő­herceg ékszereihez, amelyek egy bőröndben voltak elzárva, amit a vöröskatonák elől akar­tak menteni. Ilies vallomása szerint Horváth, akinek ő nagyobb kölcsönt adott az éksze­rekre, egy alkalommal bizalmasan elmondta neki, hogy magának kaparintotta meg az ék­szereket s ezeknek értékesítéséből szerezte ké­sőbb azt a pénzt, amit erdélyi vállalataiba fektetett. A kolozsvári ügyvéd, amikor meg­hallotta, hogy Budapesten letartóztatták Hor­váth Sándort. Illés vallomását azonnal el­küldte Budapestre József főherceg udvari titkári hivatalának, jelezvén azt is, hogy mint nyomravezető, igényt tart a főherceg által ki­tűzött jutalomra. József főherceg titkári hi­vatala a levelet most beszolgáltatta a főkapi­tányságnak, ahol ebben az irányban is meg­kezdték Horváth kihallgatását. Az eddigi rendőri nyomozás egyébként tá­volról sem tudta tisztázni Horváth szerepét az ékszerkincsek eltűnése körül, sem pedig a volt vállalkozó és szalámigyáros bűneinek so­rozatát nem tudta felderíteni. Az bizonyos, hogy egész sereg homályos és zavaros pont van Horváth vallomásában , az is bizonyos, hogy az ausztriai és romániai feljelentések nagystílű visszaélésekről és szélhámosságokról szóltak. Erre vonatkozóan a budapesti rend­őrség már megkeresést intézett az osztrák és a román rendőrhatóságokhoz, azonban Hor­váth bűneire vonatkozóan még nem kaptak választ. A rendőrség most tanúkihallgatások útján és más nyomozati segédeszközök segít­ségével próbálja összeállítani Horváth bűn­­lajstromát s addig is a volt vállalati igazgató a külföldi körözések alapján letartóztatásban marad. A nyomozás eddigi eredményeiből azt összbenyomás az, hogy Horváth lelkiismerete­tét sokkal súlyosabb és komolyabb bűncselek­mények­ terhelik, mint amennyivel az eddigi adatok alapján vádolják.

Next