Magyarság, 1927. március (8. évfolyam, 48-73. szám)

1927-03-13 / 59. szám

___________ FELFEDEZŐÚTON MAGYARORSZÁGBAN 2. A magyar föld felfedezője Annak az egészségtelen állapotnak, hogy a magyar természettudományi köz­vélemény nagyon szűkkörű s ami ezzel összefügg, hogy a magyar természetbú­várban nem az eredeti kutatót, az eredeti gondolkozót becsülik meg, hanem in­kább azokat, akik ügyesen alkalmazkod­nak divatos külföldi kutatókhoz és gon­dolkozókhoz, egyébként azonban csak Mesteremberei tudományuknak, legbeszé­desebb és legszomorúbb emlékeit a Nem­zeti Múzeum kézirattárában őrzik. Szomo­rúak ezek az emlékek, az az 54 csomag, melyekben Karaibel Pál kéziratai hever­nek, azért, mert arról beszélnek, hogy a magyarok haláluk után sem becsülik meg a magyar föld felfedezőjét. Arra másutt is van példa, hogy azt, aki korát meg­előzte, életében nem méltányolják, de a magyar példa, hogy halála után se is­merjék el, egyedül áll. ★ A budáról Pestre helyezett egyetem orvosi karán az első esztendőben, 1784- ben, különös ünnepségek között tartot­ták meg az első doktori avatást. Nemcsak azért, mert a fiatal, csak 1770-ben ala­pított orvosi kar rövid időn belül immár éppen harmadik helyen ütött tanyát, ván­dorolván az egyetemmel Nagyszombatból Budára s onnan Pestre, hanem azért is, mert ezen az avatáson vonult be hivata­losan Magyarországba az a kor, melyet a történelem újkornak nevez. Az egyetemi vizsga középkori módja tudvalevőleg a vitatkozás volt. A jelölt öreg foliánsokból választott magának té­telt (nem pedig az életből) s azt védel­mezte és magyarázta, lehetőleg még öre­gebb foliánsok (nem pedig a tények) te­kintélyével a hallgatóság előtt más véle­ményen levő ellenfelekkel szemben. Az új­kori vizsgán­­a betegnek kórnemét meg­határozni, gyógyítási módját és szereit alkalmazni, a betegség lefolyását leírni, végre annak következményeiről kellett vé­leményt mondani.« Képzelhető, hogy micsoda félelem-láz­ban égett az egész vizsgázó hallgatóság. Ki legyen az első, aki megtöri a jeget és megadja a következő példát ? Ki lehetett volna más, mint Karaibel Pál! Benne bízott a tanári kar és az orvoskari hall­gatóság egyaránt. S bizalmukban nem is csalódtak. Nem csak az újmódi vizsgát állotta ki fényesen, hanem később is, egész életével bebizonyította, hogy igazi úttörőnek született, az újkori magyar ter­mészettudomány úttörőjének és meg­alapítójának, a magyar föld felfedezőjé­nek. Mert igaz ugyan, hogy magyar eleink körülbelül 900 éve lakták már akkoron Magyarországot, emberek meg éppen sok ezer éve éltek már ezen a földön, de tu­dományos embernek itt soha előbb nem jutott eszébe, hogy nemcsak az ember­nek, hanem a földnek, a víznek, a növény­nek, az állatnak is van természete s a magyar föld, a magyar vizek, a magyar növények, a magyar állatok természetét érdemes kutatni és megismerni. Hébe­­korba egy-egy külföldi utazó, mint a svéd Wahlenberg, vagy az angol Townsen idetévedt s vállalkozott ilyesmire, de ma­gyar ember, hogy sülyedt volna idáig. Hiszen még Kitaibel előde is, az­­idegen származású, Winters, azt írja: »Meg kell gondolni, hogy hegyeink szikláit meg­mászni, egészen nevetséges vállalkozás, ha­csak nem az a célja, hogy olyasmit fe­dezzünk fel, ami valaha élelem, orvosság vagy ipari tárgy lesz.« Kitaibel egész életét a magyar földnek szentelte. Előbb az orvosi karon Winterl segédtanárja, majd főleg a botanikus kert vezetésében helyettese, Winterl halála, vagyis 1809 után pedig utóda a vegytani és növénytani (akkor még egységes) tan­széken 1817-ig. Előadásokat sohasem tar­tott, mikor a tanszéket átvette, helyettest rendeltek ki melléje, későbbi életrajzíró­ját, Schuster-t, az látta el a katedrát, ő pedig folytatta nagy művét. Magyaror­szág felfedezését. Micsoda terra incognita volt akkor én ez az ország és népei Amerikának nem egy részét jobban ismerték. Nem is igen merészelt akárki útnak indulni, mert hi­szen utak alig, az Alföldön meg egyálta­lában nem voltak, hanem csak csapások, így aztán érthető, hogy az a felsőbb ha­tóság, mely azokban az időkben hazán­kat kormányozta, nagyon megbecsülte Kitaibel-t, aki nemcsak nem húzódozott az utazástól, hanem maga sürgette a fel­fedező utazási megbízásokat. A felsőbb hatóságok, természetesem, a belső gyarma­tosításnak megfelelően azért küldték fel­fedező útjaira, hogy gazdaságilag értéke­síthető természeti kincseket kerítsen elő az ismeretlen földről s annyira nem voltak tisztában, mit rejtegethet a magyar föld, a magyar flóra és fauna, hogy pálmalige­tek felfedezésén se nagyon csodálkoztak volna, Kitaibel azonban az ökonómiai cél­lal csak leplezte igazi tudományát s min­denütt megtalálta az igazi és értékes ter­mészettudományi eredményt. Eleinte, kezdő korában, Budapest kör­nyékén kutatott,­­majd szerte az ország­ban. Expedícióiról fogalmat alkothatunk alábbi jegyzék alapján: 1795-ben Bárt­­fán át a Tátrába; 1796-ban három hóna­pomból); 1799-ben Muraköz és Baranya; pig Mármarosban; 1797-ben a Mátrában; 1798-ban Nagyvárad (főleg vízügyi szem­­irop­ban a Bánát; 1802-ben legnagyobb útja, a négy hónapos horvátországi (Vele­­bit és Kapela) felfedező út, mely az egész Bécs és a császár-király érdeklődését is állandóan lekötötte és olyan gazdag ered­ménnyel járt, hogy a terheket állami fuva­rok hordták Pestre; 1803-ban Heves, Bor­sod, Zemplén, Gömör és Nógrád megyék négy hónapig; 1804-ben Nógrád, Hont, Zólyom, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra és Bars megyék négy hónapig; 1806-ban Esztergom, Komárom, Győr és Sopron megyék; 1807-ben Parád, Bánk és Bártfa; 1808-ban Szlavónia; 1809-ben Fehér megye, majd a Bánát, azután a Mátra, végül megint a Bánát; 181­0-ben Mór; 1812-ben a Mátra; 1813-ban Bártfa; 1815-ben Mármaros. Olyan teljesítmény ez, mely vetekedik a legnagyobb utazókéval s ha nem Ma­gyarország Kitaibel útjainak szintere, ha­nem valamelyik exotikus gyarmat, ma bizonyára mindenki ismerné nevét. De mert Magyarországot fedezte fel, senki se emlegeti, a magyarok sem. "Tudnunk kell még ehhez, hogy Kitaibel fizikuma nem volt erős, állandóan betegeskedett. Még­sem pihent percre sem- Utazásain gyűj­tött és jegyzett. Amint pedig hazaért, minden idejét a botanikus kert, meg labo­ratóriuma foglalta el. Minden útjáról be­számolt a kormánynak és minden vizsgá­latának eredményét följegyezte, így gyűlt össze lassanként az 54 csomag kézirat. Kitaibel úgy ismerte Magyarországot, mint azóta senki, ő ugyanis mindenféle szempontból tanulmányozta. Ismeretei­ben azonban főleg maga gyönyörködött, vajmi kevés lett belőlük közkincs az iro­dalom révén. Nem tartozott a hiú, a rek­lámemberek közé. Számottevő munkája nyomtatásban nem több, mint négy, egyik ebből is halála után jelent meg. Ha tehát érdeme szerint akarjuk méltatni, nem sza­bad megállanunk ezeknél, kéziratban ma­radt hagyatékát is figyelembe kell ven­nünk, íme­ Kitaibel írta meg Magyarország és Hor­vátország első természeti földrajzát. Ré­gebbi időben a földajz nem volt egyéb, mint helységnévtár, főleg a történelem szolgálatában. Kitaibel korának legtermé­szettudományibb felfogásával írja meg ha­zánk földrajzát, a hegyek és síkságok, vizek és kőzetek, talajok és légkör s végül a talajon települt növényzet földrajzi jel­lemzését. Kitaibel alapította meg a tudományos földrengéstant, amennyiben az 1810 ja­nuár 14-iki földrengésről írott monográ­fiájában a külföldet vagy félszázaddal megelőzve, bevezette az izoszeiszta fogal­mát. Günther müncheni geofizikus 1899- ben azt írja erre vonatkozólag: »Az igazi és helyes gondolatot olyan megfelelő alak­ban juttatta kifejezésre, hogy célszerűnek látszott erről a német irodalomban is tisztelettel megemlékezni. Annál is inkább, mert az eredeti mű a magyar határoszlo­pokon túl nem egykönnyen volna meg­szerezhető; talán rászánja magát Buda­pest valamelyik tudós testülete, hogy e munkából új kiadást rendezzen sajtó alá­. Mondanom sem kell, hogy nem akadt olyan magyar tudós testület, amely fog­lalkozott volna ezzel. Kitaibel kutatta fel először rendszeresen hazánk flóráját. Az eredmények legna­gyobb­­ része azonban, sajnos, kéziratban maradt és csak a háromkötetes, Schütz festő képeivel illusztrált diszmó jelent meg, Magyarország ritkább növényeiről. Ez azonban nagy feltűnést keltett s Wald­­stein gróftól, a kiadótól, Kitaibel mecé­násától Napóleon is kért példányt a csá­szárné részére. Magyarországon összesen 40 példány sem fogyott el belőle. A ma­gyar botanika azonban a hatvanas évekig Kitaibel hagyatékából élt, melyből egye­sek szabadon zsákmányoltak, majd Konitz bővebb kivonatot közölt s végül az osztrák Neilreich ennek alapján megírta az első magyarországi teljes növényfelsorolást. Magyarország állatvilágát is rendsze­resen tanulmányozta, a földi kutyát fog­ságban tartotta és első pontos leírását adta, felfedezte a güzüt, a magyar gyí­kot és egyéb hazai állat­ritkaságokat. Ha­lászati jegyzeteit Reisinger saját neve alatt adta ki s igy egy ideig őt tekintették a magyar ihtiológia megalapítójának, ho­lott ez az érdem is Kitaibel-é. Kitaibel biológiai fő érdeme, hogy a francia Lamarch-kal egyidőben teljes bá­torsággal szakított a faj dogmatikus fel­fogásával s úgy növényi, mint állati le­írásaiban és megkülönböztetéseiben önál­lóan jár el s küzd a modern faj elmélet érdekében. E miatt főnökével, Winters-lel olyan vitába keveredik, mint később Cu­vier St. Hilaire-rel. Nagyon széleskörű és alapvető Kitaibel vegytani munkássága. Legfőbb műve e téren Magyarország ásványvizeinek elem­zése s általában hazai ásványvizeink or­vosi használatának megállapítása. Erről szóló kétkötetes nagy műve halála után jelent meg s ma a legagyobb ritkaságok közé tartozik. Ez a munkája is nemcsak teljessége, alapossága és korának tudo­mányos eredményeit tükröző értékei miatt tűnik fel, hanem mert egyáltalában az egész világon az első nagy országos ás­ványvíz-monográfia. Másik nagy s úttörő vegytani műve, a szappanok monográfiája mai nap is kéziratban heve, sőt csak legújabban Incze György ku­tásai terel­ték rá a figyelmet. Kitaibell a hazai ásvá­nyokat is megelemezte s közben felfede­zett egy új elemet is, a tellurt. E felfede­zését a Bécsbe küldött kéziratból a ber­lini Klaproth elplagizálta. (Jellemző, hogy a magyar vegyészek sohasem követelték vissza a magyar tudománynak Kitaibel felfedezését.) Se szeri, se száma Kitaibel műszaki újí­tásainak és terveinek, így vákuumos bor­­lepárlókészüléket szerkesztett, a régi sza­­badtűzhellyel szemben megcsinálta a zárt takaréktűzhelyet, a kontinentális zárlat idején foglalkozott a répacukor gyártásá­val és megvizsgálta, hogy még miféle nö­vény (pl. cukorjávor) nedvéből lehetne cukrot előállítani, kísérletezett az élesztő tiszta tenyésztésével, platina-kísérleteket végzett, festékeket kevert és még sok más hasonló újításon törte a fejét, melyek a bányászattól a méh és selyemhernyó te­nyésztéséig szinte minden gazdasági kört érintenek. Kitaibel tehát egymaga végezte el azt, aminek megvalósításához már 1802-ben egész természettudományi akadémiát akart szervezni, de csak a programját írhatta meg. Ezek után nyilvánvaló, hogy nem túlo­­zunk, ha Kitaibelt a magyar homo ani­­versalis-nek mondjuk s mint ilyent a magyar újkori renesszánsz egyik leg­­kataszterisztikusabb egyéniségeként ünne­peljük a magyar történelemben. Kitaibel ugyanis a magyar természetvilág felfede­zése révén a magyar naturalizmusnak is atyja. Hatása nemcsak tudományos művei­ben élt tovább, hanem sokkal inkább ama kapcsolatok tartották fenn, melyek közte és ismerősei, valamint tanítványai között szövődtek. Nemcsak József főherceg, a nádor, Niczky és Festettek grófok, a te­hetősebb polgáremberek (ezek közül ama 94-nek nevét is feljegyezte, kik hazánkban először élveztek répacukrot), minden szak­ember (így a debreceni Diószegi is), az erdélyiek (így Cserey Farkas, ki halála után kertjében emlékkövet állított tiszte­letére), hanem a fiatalság is szívébe zárta tanítását. Frivaldszky Imrét 15 éves ko­rában Sátoraljaújhelyen ragadta magával Kitaibel néhány szava s még inkább pél­dája. Kováts Mihály orvos kis vegytani könyvecskéjében azt írja, hogy bár Win­ters kiváló ember, mégis idegen és magya­rul nem beszél, ellenben Kitaibel,­­ezen tudós férfi hazánk szülötte, a hazai nyel­vet tudja s nagy hazafiuságát azzal mu­tatta meg, hogy széles és mély tudomá­nyát egyenesen a haza hasznára fordí­totta«. A történelem s tegyük hozzá az iro­dalomtörténet nem jegyezte fel s mai na­pig se vette tudomásul, de a fentiek mu­tatják, hogy Kitaibel nemcsak felfedezte a magyar földet, hanem a természet szere­­tetét is meghonosította és elterjesztette az egész országban. így értjük meg, hogy egy nemzedékkel később, Petőfi és Arany korában egyszerre fellángol az irodalom­ban a magyar természetvilág körül a költői rajongás. A közbeeső nemzedék, a Petőfiek és Aranyok nevelői közvetítették Kitaibel­nek, az ősforrásnak üdítő termé­­szet­ szeretetét az utódok lelkéhez. Kitaibel hamvai pedig a városrendezés­nek estek áldozatul és senki sem tartotta szükségesnek szót emelni érdekében. Mind mai napig érdemleges életrajzát sem írták meg. Mintha nem is Magyarországért és a magyaroknak élt volna. Rapics Raymond dr. - '^.1 -- j «or-*» v “vv »vä -v,-» Saccoöltöny.... 64 P Felöltő.............. 72 P Skalla Testvérek, IV., Hajó­ u. 3. 1927 március 6, vasárnap Műbutopok mflasztalások, kárpitosoknál, Budapest, TTL kerület, mtmmm Hernád-utca 6O szám. Telefon József 28—81 Zálogcédulát S«3SíbS£ naptárat ízetem. Borsodi ekszerüzlet. Alsó­erdősor-utca 8. szám. (Rákóoll­at mellett^ Hajvdgósép sikeres vésárliza * kde i#JDei’ »»«nAta«« ank m­y m­tmsn, ha ereded forrásból am­en­c te mert minden, az általunk készítek vagy «állított műszerekért, annak anyagáért és mtkrécéért teljen szavatosságot vállalunk. Egy Ugen tökéletesen műkOdd gél Pál vagy !* 6 pengő, ázni «8.600 pspirfcoronába kerüL Minden fajta hajvágógépekhez vágófésdk, rugók­ra mindén alkatrénnak kaphatók és ezen gépeknek sok életek javításéig és nikkelezésére be vagynak rendezve. Borotvák zaját kéed­fe­ményd, vagy solingeni, dollárt, Sheffield­ vagy svéd gyárt­mánynak 5 pengétől 10 pengéig kaphatok. Mindez más életárak nagybani és kieeinybeni árvei­ása. Borotva kdseOrhléee 18 mer, hajvágógép 10 Mer, nikkelesése *5 ezer. 0110 kdeeOrüMaa 7 ezer koronától feljebb. ÁrlAp kivonatot díjmentesen küldünk. Lohbern Kálmán borotva, ón késára gyára, sóé­lám nagy kard raktára, enüköeeSröldeje és nikkeksé telepe. Badarény Rákócai-út 61. ezám. Telefon: Jónios 58—M1 Alakíttatott kerékpár, varrógép szükségletét most még 3 pengő heti részlet mellett előleg nélkül is beszerezheti. Hermann Gyula, Magyar Kosárfonó R.-T. Budapest, V., Lipót­ körút 15. Fióküzlet I., Horthy Miklós­ út 10—12. ss. Telefon: József 86—77. Házasulandók és részletre vásárlók figyelmébe ajánlott cégek. E rovatra hi­vatkozók kedvezmény­ben részesülnek. Varrógép közvetlen gyári lerakat .Hatalmas vá-A SipillepS OlCSÓ árak! Részletre in. Vidékre árjegyzék K­fftAIV37 HENRIK. Budapest, ItfinUtSll ív, veres Pálné-u. 80 Hilf gint legoi­saiman SO­.’ PJj Ej ŰJj U B csak Dohány-utca 83. S3! B m m Ki&uzál-utca sarok, Ernst Gyulánál vehet. Vidékre gondos csomagolás *részletre készpénzárban, M­­ű váltó nélkül 12 havi törlesz­tésre csak KARDOS TESTVÉREKNÉL. Budapest, VII. István­ út 22., Hernád-utca sarok Köztisztviselőknek külön engedmény ! BUTORHITEL fő készpénzárban. Évtizedek óta köz-­l ismert butorhitelosztályunkban hálószobák, B ebédlők, m­iszobák legkedvezőbb fizetési feltét­­elek mellett kaphatók­­vj BOG-MIL Kereskedelmi R. T. I ezelőtt BALÁZS és TÁRSA bútoráruháza,­­ Budapest, VI., Vilmos császár-ut 43. szám. B| Köztisztviselőknek legnagyobb kedvezmény ^BaanBa^sBraanBow Hathavi részletre sezlonok, matracok, szarongamb­urak, paplanok, ebédlő- és futószőnyegek nagy választékban Révai, Vll Weauelényl­ n 10 étim ItSlliMbn ÄStf-Ai.. llUHHIUIllHUIUItl­u egyéb bútorok készpénz­­árban jótállás mellett Hegedne 4. Társánál VII„ Dohány-utca 10, jobbra az udvarban. Válaszbélyeg. HEGE­DUTI mVe87en: Reményi Mihály, ők a magy. kir. zeneművészeti ffiiskola házi Jil-f hangszerkészítőjét meg nem látogató l°5 1 Budapesten, Kiály-u. 38. - Quint tiszta vi­­harok, saját készitményü és olasz mesterhegedű­k. BÚTOROK Lányinál Akácfa-utca 7. Dohány-u­­tazok) Házszámra ügyelni ! Vidékre szakszerű csomagolás Jótállással. Fizetési kedvezmény ! Rét­letfizetésre 6 hónapra sez­lonok takaróval, szalongarnitúrák, matracok, sző­nyegek, sodronyok, paplanok. — Készpénzárban I. rendűek. Magyar-utca 8. Kárpitosm­űhelyben. T­T­ - legolcsóbban, óriási választékban Lukács- SLP­UIUIUU nál, Rákóczi-«« 18. sz. Bejárat Dohány­ utca 15. Telefon: József 119—04. T­izetési Kedvezmény 12 n­ayi résztét­e­l készpénzárban kaphat­ó háló-, ebédlő- és úr szoba­bútort a legolcsóbbtól a legdrágább kivitelig BLEIER, Rákóczi­ út 30, félemelet Ok A A át szenzációs olcsó árban, Söl il JP W lsz­érioBl választékban, gap­ WISWI­ részletre In ERNST BÉLÁNÁL, VII., Klauzál-tér 6. Nyár-u. sarok. 2-es villamosnál Konyha-, előszoba- és leányszobabutorok szolid árban Breiner asztalosnál. Hegedűn Sirdor utca 27 iszabella-u. sarok Tel. 23-85 CUTÖRTolcsóbban Rubinnal Wesselényi-u. 47. és Erzsébet-körút 28. (Bejárat a ’Wesselényi-utcából) Fehér hátú*,­­ előszoba- és konyh*berendez''Bek Bend, asztalos­mesternél. Wesselényi-utca II és Ram­anloh-utca 33 - 89 óriási választékban jrS || S­fiPHjFöldes Bertalanná] UPSyilPN­ Károly-körút 11

Next