Magyarság, 1927. március (8. évfolyam, 48-73. szám)
1927-03-13 / 59. szám
___________ FELFEDEZŐÚTON MAGYARORSZÁGBAN 2. A magyar föld felfedezője Annak az egészségtelen állapotnak, hogy a magyar természettudományi közvélemény nagyon szűkkörű s ami ezzel összefügg, hogy a magyar természetbúvárban nem az eredeti kutatót, az eredeti gondolkozót becsülik meg, hanem inkább azokat, akik ügyesen alkalmazkodnak divatos külföldi kutatókhoz és gondolkozókhoz, egyébként azonban csak Mesteremberei tudományuknak, legbeszédesebb és legszomorúbb emlékeit a Nemzeti Múzeum kézirattárában őrzik. Szomorúak ezek az emlékek, az az 54 csomag, melyekben Karaibel Pál kéziratai hevernek, azért, mert arról beszélnek, hogy a magyarok haláluk után sem becsülik meg a magyar föld felfedezőjét. Arra másutt is van példa, hogy azt, aki korát megelőzte, életében nem méltányolják, de a magyar példa, hogy halála után se ismerjék el, egyedül áll. ★ A budáról Pestre helyezett egyetem orvosi karán az első esztendőben, 1784- ben, különös ünnepségek között tartották meg az első doktori avatást. Nemcsak azért, mert a fiatal, csak 1770-ben alapított orvosi kar rövid időn belül immár éppen harmadik helyen ütött tanyát, vándorolván az egyetemmel Nagyszombatból Budára s onnan Pestre, hanem azért is, mert ezen az avatáson vonult be hivatalosan Magyarországba az a kor, melyet a történelem újkornak nevez. Az egyetemi vizsga középkori módja tudvalevőleg a vitatkozás volt. A jelölt öreg foliánsokból választott magának tételt (nem pedig az életből) s azt védelmezte és magyarázta, lehetőleg még öregebb foliánsok (nem pedig a tények) tekintélyével a hallgatóság előtt más véleményen levő ellenfelekkel szemben. Az újkori vizsgána betegnek kórnemét meghatározni, gyógyítási módját és szereit alkalmazni, a betegség lefolyását leírni, végre annak következményeiről kellett véleményt mondani.« Képzelhető, hogy micsoda félelem-lázban égett az egész vizsgázó hallgatóság. Ki legyen az első, aki megtöri a jeget és megadja a következő példát ? Ki lehetett volna más, mint Karaibel Pál! Benne bízott a tanári kar és az orvoskari hallgatóság egyaránt. S bizalmukban nem is csalódtak. Nem csak az újmódi vizsgát állotta ki fényesen, hanem később is, egész életével bebizonyította, hogy igazi úttörőnek született, az újkori magyar természettudomány úttörőjének és megalapítójának, a magyar föld felfedezőjének. Mert igaz ugyan, hogy magyar eleink körülbelül 900 éve lakták már akkoron Magyarországot, emberek meg éppen sok ezer éve éltek már ezen a földön, de tudományos embernek itt soha előbb nem jutott eszébe, hogy nemcsak az embernek, hanem a földnek, a víznek, a növénynek, az állatnak is van természete s a magyar föld, a magyar vizek, a magyar növények, a magyar állatok természetét érdemes kutatni és megismerni. Hébekorba egy-egy külföldi utazó, mint a svéd Wahlenberg, vagy az angol Townsen idetévedt s vállalkozott ilyesmire, de magyar ember, hogy sülyedt volna idáig. Hiszen még Kitaibel előde is, azidegen származású, Winters, azt írja: »Meg kell gondolni, hogy hegyeink szikláit megmászni, egészen nevetséges vállalkozás, hacsak nem az a célja, hogy olyasmit fedezzünk fel, ami valaha élelem, orvosság vagy ipari tárgy lesz.« Kitaibel egész életét a magyar földnek szentelte. Előbb az orvosi karon Winterl segédtanárja, majd főleg a botanikus kert vezetésében helyettese, Winterl halála, vagyis 1809 után pedig utóda a vegytani és növénytani (akkor még egységes) tanszéken 1817-ig. Előadásokat sohasem tartott, mikor a tanszéket átvette, helyettest rendeltek ki melléje, későbbi életrajzíróját, Schuster-t, az látta el a katedrát, ő pedig folytatta nagy művét. Magyarország felfedezését. Micsoda terra incognita volt akkor én ez az ország és népei Amerikának nem egy részét jobban ismerték. Nem is igen merészelt akárki útnak indulni, mert hiszen utak alig, az Alföldön meg egyáltalában nem voltak, hanem csak csapások, így aztán érthető, hogy az a felsőbb hatóság, mely azokban az időkben hazánkat kormányozta, nagyon megbecsülte Kitaibel-t, aki nemcsak nem húzódozott az utazástól, hanem maga sürgette a felfedező utazási megbízásokat. A felsőbb hatóságok, természetesem, a belső gyarmatosításnak megfelelően azért küldték felfedező útjaira, hogy gazdaságilag értékesíthető természeti kincseket kerítsen elő az ismeretlen földről s annyira nem voltak tisztában, mit rejtegethet a magyar föld, a magyar flóra és fauna, hogy pálmaligetek felfedezésén se nagyon csodálkoztak volna, Kitaibel azonban az ökonómiai céllal csak leplezte igazi tudományát s mindenütt megtalálta az igazi és értékes természettudományi eredményt. Eleinte, kezdő korában, Budapest környékén kutatott,majd szerte az országban. Expedícióiról fogalmat alkothatunk alábbi jegyzék alapján: 1795-ben Bártfán át a Tátrába; 1796-ban három hónapomból); 1799-ben Muraköz és Baranya; pig Mármarosban; 1797-ben a Mátrában; 1798-ban Nagyvárad (főleg vízügyi szemiropban a Bánát; 1802-ben legnagyobb útja, a négy hónapos horvátországi (Velebit és Kapela) felfedező út, mely az egész Bécs és a császár-király érdeklődését is állandóan lekötötte és olyan gazdag eredménnyel járt, hogy a terheket állami fuvarok hordták Pestre; 1803-ban Heves, Borsod, Zemplén, Gömör és Nógrád megyék négy hónapig; 1804-ben Nógrád, Hont, Zólyom, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra és Bars megyék négy hónapig; 1806-ban Esztergom, Komárom, Győr és Sopron megyék; 1807-ben Parád, Bánk és Bártfa; 1808-ban Szlavónia; 1809-ben Fehér megye, majd a Bánát, azután a Mátra, végül megint a Bánát; 1810-ben Mór; 1812-ben a Mátra; 1813-ban Bártfa; 1815-ben Mármaros. Olyan teljesítmény ez, mely vetekedik a legnagyobb utazókéval s ha nem Magyarország Kitaibel útjainak szintere, hanem valamelyik exotikus gyarmat, ma bizonyára mindenki ismerné nevét. De mert Magyarországot fedezte fel, senki se emlegeti, a magyarok sem. "Tudnunk kell még ehhez, hogy Kitaibel fizikuma nem volt erős, állandóan betegeskedett. Mégsem pihent percre sem- Utazásain gyűjtött és jegyzett. Amint pedig hazaért, minden idejét a botanikus kert, meg laboratóriuma foglalta el. Minden útjáról beszámolt a kormánynak és minden vizsgálatának eredményét följegyezte, így gyűlt össze lassanként az 54 csomag kézirat. Kitaibel úgy ismerte Magyarországot, mint azóta senki, ő ugyanis mindenféle szempontból tanulmányozta. Ismereteiben azonban főleg maga gyönyörködött, vajmi kevés lett belőlük közkincs az irodalom révén. Nem tartozott a hiú, a reklámemberek közé. Számottevő munkája nyomtatásban nem több, mint négy, egyik ebből is halála után jelent meg. Ha tehát érdeme szerint akarjuk méltatni, nem szabad megállanunk ezeknél, kéziratban maradt hagyatékát is figyelembe kell vennünk, íme Kitaibel írta meg Magyarország és Horvátország első természeti földrajzát. Régebbi időben a földajz nem volt egyéb, mint helységnévtár, főleg a történelem szolgálatában. Kitaibel korának legtermészettudományibb felfogásával írja meg hazánk földrajzát, a hegyek és síkságok, vizek és kőzetek, talajok és légkör s végül a talajon települt növényzet földrajzi jellemzését. Kitaibel alapította meg a tudományos földrengéstant, amennyiben az 1810 január 14-iki földrengésről írott monográfiájában a külföldet vagy félszázaddal megelőzve, bevezette az izoszeiszta fogalmát. Günther müncheni geofizikus 1899- ben azt írja erre vonatkozólag: »Az igazi és helyes gondolatot olyan megfelelő alakban juttatta kifejezésre, hogy célszerűnek látszott erről a német irodalomban is tisztelettel megemlékezni. Annál is inkább, mert az eredeti mű a magyar határoszlopokon túl nem egykönnyen volna megszerezhető; talán rászánja magát Budapest valamelyik tudós testülete, hogy e munkából új kiadást rendezzen sajtó alá. Mondanom sem kell, hogy nem akadt olyan magyar tudós testület, amely foglalkozott volna ezzel. Kitaibel kutatta fel először rendszeresen hazánk flóráját. Az eredmények legnagyobb része azonban, sajnos, kéziratban maradt és csak a háromkötetes, Schütz festő képeivel illusztrált diszmó jelent meg, Magyarország ritkább növényeiről. Ez azonban nagy feltűnést keltett s Waldstein gróftól, a kiadótól, Kitaibel mecénásától Napóleon is kért példányt a császárné részére. Magyarországon összesen 40 példány sem fogyott el belőle. A magyar botanika azonban a hatvanas évekig Kitaibel hagyatékából élt, melyből egyesek szabadon zsákmányoltak, majd Konitz bővebb kivonatot közölt s végül az osztrák Neilreich ennek alapján megírta az első magyarországi teljes növényfelsorolást. Magyarország állatvilágát is rendszeresen tanulmányozta, a földi kutyát fogságban tartotta és első pontos leírását adta, felfedezte a güzüt, a magyar gyíkot és egyéb hazai állatritkaságokat. Halászati jegyzeteit Reisinger saját neve alatt adta ki s igy egy ideig őt tekintették a magyar ihtiológia megalapítójának, holott ez az érdem is Kitaibel-é. Kitaibel biológiai fő érdeme, hogy a francia Lamarch-kal egyidőben teljes bátorsággal szakított a faj dogmatikus felfogásával s úgy növényi, mint állati leírásaiban és megkülönböztetéseiben önállóan jár el s küzd a modern faj elmélet érdekében. E miatt főnökével, Winters-lel olyan vitába keveredik, mint később Cuvier St. Hilaire-rel. Nagyon széleskörű és alapvető Kitaibel vegytani munkássága. Legfőbb műve e téren Magyarország ásványvizeinek elemzése s általában hazai ásványvizeink orvosi használatának megállapítása. Erről szóló kétkötetes nagy műve halála után jelent meg s ma a legagyobb ritkaságok közé tartozik. Ez a munkája is nemcsak teljessége, alapossága és korának tudományos eredményeit tükröző értékei miatt tűnik fel, hanem mert egyáltalában az egész világon az első nagy országos ásványvíz-monográfia. Másik nagy s úttörő vegytani műve, a szappanok monográfiája mai nap is kéziratban heve, sőt csak legújabban Incze György kutásai terelték rá a figyelmet. Kitaibell a hazai ásványokat is megelemezte s közben felfedezett egy új elemet is, a tellurt. E felfedezését a Bécsbe küldött kéziratból a berlini Klaproth elplagizálta. (Jellemző, hogy a magyar vegyészek sohasem követelték vissza a magyar tudománynak Kitaibel felfedezését.) Se szeri, se száma Kitaibel műszaki újításainak és terveinek, így vákuumos borlepárlókészüléket szerkesztett, a régi szabadtűzhellyel szemben megcsinálta a zárt takaréktűzhelyet, a kontinentális zárlat idején foglalkozott a répacukor gyártásával és megvizsgálta, hogy még miféle növény (pl. cukorjávor) nedvéből lehetne cukrot előállítani, kísérletezett az élesztő tiszta tenyésztésével, platina-kísérleteket végzett, festékeket kevert és még sok más hasonló újításon törte a fejét, melyek a bányászattól a méh és selyemhernyó tenyésztéséig szinte minden gazdasági kört érintenek. Kitaibel tehát egymaga végezte el azt, aminek megvalósításához már 1802-ben egész természettudományi akadémiát akart szervezni, de csak a programját írhatta meg. Ezek után nyilvánvaló, hogy nem túlozunk, ha Kitaibelt a magyar homo aniversalis-nek mondjuk s mint ilyent a magyar újkori renesszánsz egyik legkataszterisztikusabb egyéniségeként ünnepeljük a magyar történelemben. Kitaibel ugyanis a magyar természetvilág felfedezése révén a magyar naturalizmusnak is atyja. Hatása nemcsak tudományos műveiben élt tovább, hanem sokkal inkább ama kapcsolatok tartották fenn, melyek közte és ismerősei, valamint tanítványai között szövődtek. Nemcsak József főherceg, a nádor, Niczky és Festettek grófok, a tehetősebb polgáremberek (ezek közül ama 94-nek nevét is feljegyezte, kik hazánkban először élveztek répacukrot), minden szakember (így a debreceni Diószegi is), az erdélyiek (így Cserey Farkas, ki halála után kertjében emlékkövet állított tiszteletére), hanem a fiatalság is szívébe zárta tanítását. Frivaldszky Imrét 15 éves korában Sátoraljaújhelyen ragadta magával Kitaibel néhány szava s még inkább példája. Kováts Mihály orvos kis vegytani könyvecskéjében azt írja, hogy bár Winters kiváló ember, mégis idegen és magyarul nem beszél, ellenben Kitaibel,ezen tudós férfi hazánk szülötte, a hazai nyelvet tudja s nagy hazafiuságát azzal mutatta meg, hogy széles és mély tudományát egyenesen a haza hasznára fordította«. A történelem s tegyük hozzá az irodalomtörténet nem jegyezte fel s mai napig se vette tudomásul, de a fentiek mutatják, hogy Kitaibel nemcsak felfedezte a magyar földet, hanem a természet szeretetét is meghonosította és elterjesztette az egész országban. így értjük meg, hogy egy nemzedékkel később, Petőfi és Arany korában egyszerre fellángol az irodalomban a magyar természetvilág körül a költői rajongás. A közbeeső nemzedék, a Petőfiek és Aranyok nevelői közvetítették Kitaibelnek, az ősforrásnak üdítő természet szeretetét az utódok lelkéhez. Kitaibel hamvai pedig a városrendezésnek estek áldozatul és senki sem tartotta szükségesnek szót emelni érdekében. Mind mai napig érdemleges életrajzát sem írták meg. Mintha nem is Magyarországért és a magyaroknak élt volna. Rapics Raymond dr. - '^.1 -- j «or-*» v “vv »vä -v,-» Saccoöltöny.... 64 P Felöltő.............. 72 P Skalla Testvérek, IV., Hajó u. 3. 1927 március 6, vasárnap Műbutopok mflasztalások, kárpitosoknál, Budapest, TTL kerület, mtmmm Hernád-utca 6O szám. Telefon József 28—81 Zálogcédulát S«3SíbS£ naptárat ízetem. Borsodi ekszerüzlet. Alsóerdősor-utca 8. szám. (Rákóollat mellett^ Hajvdgósép sikeres vésárliza * kde i#JDei’ »»«nAta«« ank my mtmsn, ha ereded forrásból amenc te mert minden, az általunk készítek vagy «állított műszerekért, annak anyagáért és mtkrécéért teljen szavatosságot vállalunk. Egy Ugen tökéletesen műkOdd gél Pál vagy !* 6 pengő, ázni «8.600 pspirfcoronába kerüL Minden fajta hajvágógépekhez vágófésdk, rugókra mindén alkatrénnak kaphatók és ezen gépeknek sok életek javításéig és nikkelezésére be vagynak rendezve. Borotvák zaját kéedfeményd, vagy solingeni, dollárt, Sheffield vagy svéd gyártmánynak 5 pengétől 10 pengéig kaphatok. Mindez más életárak nagybani és kieeinybeni árveiása. Borotva kdseOrhléee 18 mer, hajvágógép 10 Mer, nikkelesése *5 ezer. 0110 kdeeOrüMaa 7 ezer koronától feljebb. ÁrlAp kivonatot díjmentesen küldünk. Lohbern Kálmán borotva, ón késára gyára, sóélám nagy kard raktára, enüköeeSröldeje és nikkeksé telepe. Badarény Rákócai-út 61. ezám. Telefon: Jónios 58—M1 Alakíttatott kerékpár, varrógép szükségletét most még 3 pengő heti részlet mellett előleg nélkül is beszerezheti. Hermann Gyula, Magyar Kosárfonó R.-T. Budapest, V., Lipót körút 15. Fióküzlet I., Horthy Miklós út 10—12. ss. Telefon: József 86—77. Házasulandók és részletre vásárlók figyelmébe ajánlott cégek. E rovatra hivatkozók kedvezményben részesülnek. Varrógép közvetlen gyári lerakat .Hatalmas vá-A SipillepS OlCSÓ árak! Részletre in. Vidékre árjegyzék KfftAIV37 HENRIK. Budapest, ItfinUtSll ív, veres Pálné-u. 80 Hilf gint legoisaiman SO.’ PJj Ej ŰJj U B csak Dohány-utca 83. S3! B m m Ki&uzál-utca sarok, Ernst Gyulánál vehet. Vidékre gondos csomagolás *részletre készpénzárban, Mű váltó nélkül 12 havi törlesztésre csak KARDOS TESTVÉREKNÉL. Budapest, VII. István út 22., Hernád-utca sarok Köztisztviselőknek külön engedmény ! BUTORHITEL fő készpénzárban. Évtizedek óta köz-l ismert butorhitelosztályunkban hálószobák, B ebédlők, miszobák legkedvezőbb fizetési feltételek mellett kaphatókvj BOG-MIL Kereskedelmi R. T. I ezelőtt BALÁZS és TÁRSA bútoráruháza, Budapest, VI., Vilmos császár-ut 43. szám. B| Köztisztviselőknek legnagyobb kedvezmény ^BaanBa^sBraanBow Hathavi részletre sezlonok, matracok, szarongamburak, paplanok, ebédlő- és futószőnyegek nagy választékban Révai, Vll Weauelényl n 10 étim ItSlliMbn ÄStf-Ai.. llUHHIUIllHUIUItlu egyéb bútorok készpénzárban jótállás mellett Hegedne 4. Társánál VII„ Dohány-utca 10, jobbra az udvarban. Válaszbélyeg. HEGEDUTI mVe87en: Reményi Mihály, ők a magy. kir. zeneművészeti ffiiskola házi Jil-f hangszerkészítőjét meg nem látogató l°5 1 Budapesten, Kiály-u. 38. - Quint tiszta viharok, saját készitményü és olasz mesterhegedűk. BÚTOROK Lányinál Akácfa-utca 7. Dohány-utazok) Házszámra ügyelni ! Vidékre szakszerű csomagolás Jótállással. Fizetési kedvezmény ! Rétletfizetésre 6 hónapra sezlonok takaróval, szalongarnitúrák, matracok, szőnyegek, sodronyok, paplanok. — Készpénzárban I. rendűek. Magyar-utca 8. Kárpitosműhelyben. TT - legolcsóbban, óriási választékban Lukács- SLPUIUIUU nál, Rákóczi-«« 18. sz. Bejárat Dohány utca 15. Telefon: József 119—04. Tizetési Kedvezmény 12 nayi résztétel készpénzárban kapható háló-, ebédlő- és úr szobabútort a legolcsóbbtól a legdrágább kivitelig BLEIER, Rákóczi út 30, félemelet Ok A A át szenzációs olcsó árban, Söl il JP W lszérioBl választékban, gap WISWI részletre In ERNST BÉLÁNÁL, VII., Klauzál-tér 6. Nyár-u. sarok. 2-es villamosnál Konyha-, előszoba- és leányszobabutorok szolid árban Breiner asztalosnál. Hegedűn Sirdor utca 27 iszabella-u. sarok Tel. 23-85 CUTÖRTolcsóbban Rubinnal Wesselényi-u. 47. és Erzsébet-körút 28. (Bejárat a ’Wesselényi-utcából) Fehér hátú*, előszoba- és konyh*berendez''Bek Bend, asztalosmesternél. Wesselényi-utca II és Ramanloh-utca 33 - 89 óriási választékban jrS || SfiPHjFöldes Bertalanná] UPSyilPN Károly-körút 11