Magyarság, 1927. október (8. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-16 / 235. szám

1927 október 16. vasárnap A szociál­demok­raták vereséget szenvedtek az osztrák katonai bizalmi férfiak választásánál Bécsből jelentik. Az­ osztrák szövetségi had­seregben szombaton választották meg a ka­tonatanácsokba kiküldendő bizalmi embere­ket. Az eddigi hírek szerint a szociáldemokra­ták nagy vereséget szenvedtek és eddigi fö­lényes többségüket a politikamentes jelöltek javára elveszítették, így a hadsereg személy­zeti ügyeivel foglalkozó bizottságban, amely eddig csupa szociáldemokrata megbízottból állott, most a politikamentes szervezetek je­löltjei jutottak túlnyomó többségbe. Keresz­tényszocialista forrásból származó hírek sze­rint a katonai bizalomférfiak választásának eredménye a következő: 132 mandátum esett a keresztényszocialista Wehrbundra (eddig 54), 120 mandátumot kapott a szociáldemo­krata Militaerbund (eddig 102) és 7 mandá­tum esett a katonai szakszervezetre (eddig 2). ­• Aljechin és Cabaplanca küzdelme a világbajnokságért. A világbajnokságért folyó tizenharmadik és tizennegyedik játsz­mák békés remisvel végződtek és így Aljechin továbbra is tartja vezető helyét. A mérkőzés eddigi eredménye mindenesetre Aljechint iga­zolja: megmutatta, hogy ha ő is átveszi a vezérgyan 0ú-megnyitások sima játékmenetét, akkor ő is meg tudja őrizni Capablanca any­­nyira csodált verhetetlenségét. Aljechin most már komolyan veszélyezteti Capablanca világ­­bajnokságát és eddigi előnyomulása azok fel­fogásának ad igazat, akik az új törekvések sikerét óhajtják a virtuózszerű technikával szemben. A mérkőzés állása: Aljechin győzött az első, tizenegyedik és tizenkettedik játszmá­ban, míg Capablanca a harmadik és hetedik játszmában aratott nagyszerű győzelmet. Ki­lenc játszma eldöntetlen maradt. Győztes, aki előbb nyer­ meg hat játszmát. — Hatan pályáznak a tiszti főorvoshelyet­tesi állásra. Az üresedésben lévő tiszti fő­orvos-helyettesi állásra hirdetett pályázat határideje ma délben tizenkét órakor járt le. A főpolgármesteri hivatalba ezideig össze­sen hat pályázati kérvény érkezett. Pályáz­nak a következők: A tisztifőorvosi hivatal­ból Szécsy Ernő dr. egészségügyi tanácsos, központi tisztiorvos, aki tizenkét éve teljesít szolgálatot a központban és már hosszabb idő óta ellátja a tiszti főorvos helyettesi teendőit; a kerületi elöljáróságoktól Pallér Károly dr., Barsi Jenő dr., Bartha Gábor dr. és Melly József dr. főorvosok és Hammer Pezső dr. igazgató. A kijelölő választmány összehívása még nem történt meg, azonban valószínű, hogy a költségvetést letárgyaló közgyűlés utáni rendes közgyűlésen fogják a választást megejteni. Ilin­g ma keresse fi­ccsünket,ha olcsón akar csillárt venni, 1 4lánsú masszív bronz­­csillár, komplett .. 40.—P­­­f lángú masszív bronz­csillár, komplett, la­kásban felszerelve 03.— P 1 „Meteor“ r.-t.­ Podmaniczky ucca 27. (Teréz körút sarkán.) Óriási választék! Vidékre ábrák , ­ Nyolcévi fegyházra ítélte a pécsi Ítélő­tábla a sikkasztó bátaszéki segédjegyzőt. Pécsről jelenti a Magyarság tudósítója. A pécsi kir. Ítélőtábla Simon büntetőtanácsa nagyszabású sikkasztási bűnügyet tárgyalt, amely halmazatánál fogva szinte egyedül áll az utóbbi idők bűnügyi krónikájában. A vádlott Schiwarczinger László, volt báta­széki segédjegyző, aki ellen többrendbeli hivatali sikkasztás miatt indult bűnvádi el­járás Schwarczinger László az adóbeszedé­sek eredményének valótlan bemondásával és a meghamisított adótételek beírásával 80 millió koronát sikkasztott el. Ezt a ha­talmas összeget fényűző életmódjára köl­tötte és Pécsett és Budapesten elmulatta. A szekszárdi ügyészség terjedelmes vádira­tot készített Schwarczinger László ellen, akit a sikkasztások kitudódása után beszállítottak a szekszárdi ügyészség fogházába, ahol vizsgálati fogságba helyezték. A szekszárdi törvényszék Schwarczinger Lászlót 49 rend­beli hivatali sikkasztás elkövetésében mon­dotta ki bűnösnek és ezért 6 évi fegyházra ítélte. Felebbezés folytán került a­­nem min­dennapi érdekességű bűnügy a pécsi kir. Ítélőtábla elé. A Tábla a 49 rendbeli hivatali sikkasztás mellett még 51 rendbeli közok­­irathamisítást is állapított meg a vádlott ter­hére. Somogyváry József dr., a vádlott vé­dője, orvosi bizonyítványt csatolt be az ira­tokhoz, annak az igazolására, hogy Schwar­czinger László terhelt családból származik és így nem telje­sen beszámítható. A Tábla azonban ennek ellenére is bűnösnek mon­dotta ki a va­llott Schwarczinger Lászlót 49 rendbeli hivatali sikkasztás és 51 rendbeli közokirathamisítás bűntettében és ezért összbüntetésül 8 évi fegyházbüntetésre ítélte. A főügyész­­az ítéletben megnyugodott, a vádlott és védője semmiségi panasszal éltek a Kúriához. is — Egy Magyarországon élő tót nyílt le­vele a Felvidék vezéreihez. Kaptuk a kö­vetkező levelet: Tisztelt Szerkesztő Úr! A Slovenské Nov­ my­ cim megjelent nyílt leve­lemnek a Magyarság október 15-iki számá­ban hozott rövid ismertetésébe néhány té­vedés csúszott be. Tisztelettel arra kérem, hogy b. lapjában ezekre vonatkozólag az alábbi helyreigazítást közölni szíveskedjék: Nemcsak az északkeleti megyékből érkező tótokra vonatkozik azon állításom, hogy beszédükön észre lehet venni a cseh hatást s ebből kifolyólag a megdöbbentő nyelv­­romlást, hanem a Felföld bármely vidéké­ről ideérkező tótokra is. Ezt, sajnos, mi, akiknek alkalmunk van derék honfitár­sainkkal érintkezni, nap-nap után tapasz­taljuk. Ez a „csehszlovák“ iskolák hatásán kívül annak is a folyománya, Ji­gli A istén odafönn a hivatalos érintkezésben csaknem kizárólag cseh tisztviselőkre van utalva s igy öntudatlanul is a cseh hivatalos kifeje­zéseket teszi magáévá. Emellett csak az ör­vendetes, hogy minden alkalommal a leg­nagyobb elkeseredéssel és felháborodással Leszél cseh elnyomóiról és tiszta szívből kí­vánja a régi állapotok visszatértét, termé­szetesen, faji és nemzeti sajátosságainak ápolása és fenntartása mellett. Meg vagyok győződve róla, — és ezt személyesen ott tartózkodásomkor is tapasztaltam, — hogy maga a tót nép titkos és semleges népszava­zás esetén elenyésző kivétellel Rothermere lord, illetve Nagymagyarország mellett nyi­latkoznék, mert a lefolyt 9 év végleg meg­győzte arról, hogy mily államhatárok között találná meg teljes boldogulását, így nyílt levelem eredeti tót szövegében sem állhatott és nem állt az, hogy „A tót nép nem halad elődeinek tradíciója nyomán, hűtlenné vált nemzeti kultúrájához“. Ez nem tót né­pünkre, hanem a hírhedt és önmagukat ve­zérekül feltolt csehszlovákokra, Zochra, Dérerre, Hodzsára és legújabban Hlinkán is vonatkozik, amint azt az eredeti szöveg­ben félre nem érthetően ki is mondta. Ezekkel a vezérekkel fog leszámolni a tót nép, amely érzületében és gondolkozásmód­jában ma sem vált hűtlenné azokhoz a tradíciókhoz, amelyek Rákóczi kurucainak és Guyon vörössipkásainak utódjait lélek­ben elválaszthatatlanul összekötik a ma­gyarsággal! Végül még csak azt óhajtom megjegyezni hogy az irodalmi nyelvhez nem a dunántúli, hanem a pestmegyei és tiszántúli tótság idiómája áll legközelebb, miután őseik a kö­zéptót vidékekről, u. m. Turóc, Zólyom,­ Hont, Nógrád, stb. megyékből szakadtak le az utolsó két évszázad során a Nagy Magyar Alföldre. Soraim közlését kérve s köszöne­tet mondva azért, hogy nyílt levelemnek helyt adni méltóztatott, maradtam Szer­kesztő Urnak kiváló tisztelettel lekötelezett hive: Podhradszky György dr. — Ali, ez a Wimmer! Ma este rengetegen szóltak be hozzánk telefonon, az iránt ér­deklődve élénken, mindazáltal szerényen, hogy az abszolút konszolidációt elért Csonka- Magyarországon honnan vette azt a vak­merőséget Wimmer Fü­löp, a szegedi keres­kedelmi és iparkamara elnöke, hogy egy­szerűen belefütyült az ottani színház csü­törtöki előadásába? A fütyülés, tudvalévően, nem száj-összecsucsorítás, hanem valóságos és tényleges fütyülő rétjén történt... Azok a fővárosi magyarok, akik ma egyre-másra telefonon keresnek föl, rendkívül fel van­nak háborodva, különösen amiatt, hogy a magyar kultúrába micsoda jogcímen mer belekotnyeleskedni egy ilyen extra-izraelita. Megmondjuk Megértő lel­ek lévén, méltá­nyolni tudjuk a W­immer'Fülöp ösztönös mozdulatát is azzal a helyes kis­­fittyülővel Wimmer Fülöppel semmi más nem történt e kerek világon azon a csütörtöki előadá­son, minthogy teljesen hatalmába ejtette az atavizmus. Wimmer Fülöp közeli­ ősei any­­nyit fütyültek a fütyülőn, mialatt batyut cipeltek a hátukon, hogy ez a fütyülés iránti nosztalgia most váratlanul az unokán is ki­tört. Ennélfogva fütyülni kezdett szegény Wimmer... Ám a fütyülés kétélű szórako­zás is másfelől, mert irva vagyon, hogy aki sokat fütyül, annak egyszer befütyülnek magának is. Ezért tanácsos ritkábban fü­tyülni. Úgy ám, Wimmer! wimmle Percsögi kéjutazás Londonba Bud: Mister Szabóky, megyek Angliába! Yes? Szabóky: Vevek ... 'Isii sím és Bén! perzsák Valódi perzsa szőnvertek ............. 100.­­ pengőtől Német perzsa ebénlő ....................5214.— „ Német perzsa összekötő ........... 34.— Német perzsa ügyelő párja....__­45.— „ Csak a legjobb készítményt tartom raktáron. Kedvező fizetési feltételek KLEIN ÖDÖN S. Korttélyek, ha beszélgetnek — Mit szólsz hozzá? Borvendég nem engedi a viz árát leszállítani. — Mily szerencse, hogy nem Vizvendégnek hívják! — A városligeti Fővárosi Pavillon bér­lete. A főváros tanácsa ma tette közzé a nyilvános versenytárgyalási hirdetményt a városligeti Fővárosi Pavilion bérletére. A hirdetmény szerint október 29-én, délelőtt tizenegy óráig nyújthatók be az ajánlatok a főváros városgazdasági ügyosztályán. A fel­tételek értelmében a bérleti időtartam ez év november 1-től 1933 október 31-ig terjed. A versenytárgyaláson csak magyar állampol­gárok vehetnek részt. —­ Békerevíziós előadás-sorozat. A Ma­gyar Nemzeti Szövetség felhívja összes tag­jait a Magyar Revíziós Liga belföldi bizott­ságának e hó 17-én, hétfőn, délután 6 órakor a Főherceg Sándor­ utcai régi képviselőház­ban megnyíló előadássorozatára, mely elő­adások a békerevíziós törekvéseket minden oldalról meg fogják világítani. A legközelebbi előadást Eckhardt Tibor dr., ny. miniszteri tanácsos, a TESz társelnöke fogja fentjelzett időben megtartani és a legközelebbi jövőben az előadássorozatot Dési Géza dr., Almássy Imre gróf, Fenyő Miksa dr. és Mar­schal Fe­renc dr. előadásai fogják követni. A Magyar Nemzeti Szövetség ezúton kéri összes tagjait és a kötelékébe tartozó köröket, hogy ez előadássorozaton az ügy rendkívüli fontos­ságára való tekintettel minél nagyobb szám­ban megjelenni szíveskedjenek. Őszülő hajának ifjúkori Színét fes­tés nélkül visszaadja a Dr. Morisson hajvíz. A h­alálraítélt postatiszt nyugdíjazási ügye A közigazgatási bíróság egyik ítélőtanácsát szokatlan érdekességű nyugdíjazási ügy fog­lalkoztatta. A tényállás szerint egy magyar királyi postafőtiszt, aki a háborúban mint tartalékos százados teljesített szolgálatot a katonai büntetőbíróság elé került és a leg­főbb katonai törvényszék bűntársi minőség­ben elkövetett gyilkosság bűntette miatt bű­nösnek nyilvánította és tiszti állásától védő megfosztásra, magyar nemességének elvesz­tésére, kitüntetéseinek elkobzására és a had­seregből való kicsapás mellett— kötél általi halálra ítélte. A halálbüntetést azonban nem hajtották végre, mert 1921. év nyarán leg­­felsőbb kegyelemből a halálbüntetést tíz évi súlyos börtönbüntetésre változtatták át. A katonai büntetőbíróság ítélete alapján a postaszemélyzet létszámából is törölték a vádlottat. Az 1921. évi november hó folyamán ki­adott kormányzói elhatározás következtében a postafőtiszt­ százados közkegyelemben ré­­szesült és visszanyerte szabadságát. Amikor kiszabadult a katonai börtönből, folyamod­ványt nyújtott be a kereskedelmi miniszter­hez, amelyben a postatiszti állásába való visszahelyezését kérte. A miniszter azonban a kérelmet elutasította, sőt nyugellátást sem engedélyezett számára. A miniszteri döntés­sel szemben a postafőtiszt­ százados panasz­­szal élt a magyar királyi közigazgatási bíró­sághoz, amelyben a nyugellátáshoz való jo­gos igényét vitatta. Azzal érvelt, hogy a ka­tonai büntetőbíróság őt polgári, postafőtiszti állásától nem fosztotta meg és a katonai bí­róság ítélete nem is mondhatja ki a polgári állás elvesztését. A másik fő indoka a főtiszt­nek a közigazgatási bírósághoz benyújtott panaszában úgy hangzott, hogy ő közkegye­lemben részesült, tehát a katonai törvény­szék ítélete a reá hátrányos minden hatályát elvesztette. A közigazgatási bíróság azonban a postafőtiszt által benyújtott panaszt alap­talannak találta és azt a következő érdekes indokolással utasította el: „Tekintettel arra, hogy a panaszost bűntársi minőségben elkö­vetett gyilkosság miatt ítélték el és ez az ítélet az államtól húzott nyugdíjnak az el­vesztését is maga után vonja, de figyelem­mel arra is, hogy a polgári büntetőtörvény­­könyv szerint az ilyen bűncselekmény miatt jogerősen elítéli a kinevezés vagy választás útján nyert közhivatalát és az azután járó nyugdíjigényét is elveszti, panaszos nem­ hi­vatkozhatni sikerrel arra, hogy a katonai bü­ntetőbíróság által történt elítéltetése da­cára polgári állásával nyert jogai épségben maradnak. A panaszosnak a nyugdíjigényére vonatkozó érvelése is alaptalan. A kegyelmi jog ugyanis a törvény értelmében nem terjed ki a már végrehajtott büntetés elengedésére, hanem csupán azokra a büntetésekre, ame­lyeket még végre nem hajtottak. Mivel a panaszos az ítélet alapján elveszítette posta­főtiszti állását, elveszett a nyugdíjigénye is. Az adott esetben tehát a kegyelmi ténynek jogi hatása az, hogy a panaszos nem áll többé az ellene hozott bírói ítélet hatálya alatt, ami annyit jelent, hogy közhivatali állásra újból alkalmazható. De mert a posta­főtiszti állását véglegesen elvesztette, ez egyet jelent a hivatali állás után járó nyug­díjnak végleges elvesztésével — Furcsa pörösködlés egy kilakoltatott építész ízléstelensége miatt. Stepanovics Béla építész feleségével együtt Scheid­ Já­nos vendéglős házában lakott. A háztulaj­donos két esztendővel ezelőtt kilakoltatta Stepanovicsékat s ezután igen feszültté vált a helyzet a háztulajdonos és a volt bérlő között. Scheidt János a múlt esztendő fo­lyamán meghalt. Kevéssel halála után egy papirosba csomagolt fakereszt érkezett az özvegy címére s amikor az asszony lebon­totta a keresztről a pakkolópapírt, leg­nagyobb elképzedésére a következő felírást olvasta a kereszten: „Emlékül 1925—.26'". Rögtön gyanította, hogy Stepanovicsék ízet­len tréfája a küldemény s ezért feljelentést tett ellenük halott ember emlékének meg­gy­alázása címén. A járásbíróság Stepano­­vics Bélát és feleségét pénzbüntetésre ítélte s a bejelentett felebbezések kapcsán szom­baton foglalkozott az üggyel a törvényszék Buzáth Jenő dr. törvényszéki bíró elnöklése mellett. A törvényszék a tárgyalás lefolyta­tása utáni felmentette a vádlottakat, meg­állapítván azt, hogy csupán durva ízléste­lenséget követtek el Stepanovicsék, bűn­cselekményt azonban nem. emo?«, lakk, antilop, bagr*rí- P 17*58 bőrből 1 la Valódi eyik- és kigyóbőr­­cipők dús választékban Tök­életes férfi -U¥»tcípíU-iiUifaIegcssí£ek (Freidenberg és Heil anyagból) 3E8ÓLER, király-utca 103

Next