Magyarság, 1928. március (9. évfolyam, 50-73. szám)

1928-03-01 / 50. szám

­­é "A" vitának ismét az vetett véget, hogy A ”, megtámadott fél rácsapott az asztalra, ami annyit jelentett magyarra fordítva, hogy az elhatározás megmásíthatatlan. A harmados unta a veszekedést. El­­álmosodott. Nagyokat ásított. Ezért azt indítványozta, hogy daloljanak. Jó pél­­dával mindjárt elől járt és rákezdette. Káka tövén költ a ruca. Jó földben terem a búza... — De nem a hatholdas sziken! — súgta a tanyásné a mellette ülő asz­­sz­onynak. — Szegény Sadim! Az éneklés addig tartott, amig mind­nyájan be nem rekedtek. Szívvel-lélek­­kel, a megszakadásig zengett a dal. Mi­kor már nem bírták sem torokkal, sem tüdővel, elhallgattak. Csend lett a szo­bában. — Hát magának mit vesz, ha mi­niszter lesz? — hangzott egyszerre a donáti bakter rekedtes hangja. — Ugyan, hagyja már azt a minisz­­terséget, — tiltakozott a tanyásné. — Igazán csuda, hogy az embert meg nem eszi­­a méreg. Mit izgatja az uramat? Nem látja, hogy egészen megháboro­­dott? .— Hogy magamnak, márminth­ogy magamnak mit veszek? Megmondom. Megveszem a Három szélmalom­ utcá­ban, benn a városban, azt a sarok­házat, amelyikben a Klein Náthán boltja van. Minden reggel beülök Náthánhoz, ott elpipázgatok délig. Ez lesz a szórakozás. — No, itt van! Ugy­e, mondtam, hogy ne izgassa az uramat azzal a miniszter­séggel. De nem nyughat. Az a csuda, htsz­ nem jövök ki a béketűrésből. De vigyázzon! Csak annyit mondok, hogy vigyázzon! Mert ha egyszer elfut a mé­reg, mindjárt megtudja, hogy ki va­­gyok. Az a csuda, hogy meg népi ütött A kormányzó az 1920 március 1-e előtt elkövetett katonai bűncselekményekre is kegyelmet hirdetett. A kormányzó elhatáro­zása így szól: Kegyelemből elengedem: 1. mindazon egyének szabadságvesztés­büntetésének hátralévő részét, akik bűncse­lekményüket 1920. évi március hó 1-je előtt követték el, feltéve, hogy a bűncselek­mény elkövetése után jelen elhatározásom keltéig sem aljas indokból eredő, vagy az állam és társadalom törvényes rendje ellen HATALMAK ÉS OMAN­EK erősítő tápszere, az egész­ség megtartásának biztos eszköze: a reggeli és uzsonnafejhez 2—3 kávés­kanál Ovomaktine. OVOMAILTRIE már a guta maga miatt! A donáti bakter érezte, hogy élete egére viharfelhők tornyosultak és min­den pillanatban kitörhet az orkán. Ezért meghunyászkodva azt indítvá­nyozta, hogy induljanak hazafelé. Késő éjszaka van. A háziak hiába tiltakoztak és hiába marasztották a vendégkoszorút. Min­denki felállott és bucsúzkodni kezdett. Megköszönték a sziveslátást. A háziak meg a látogatást. Hazafelé tartottak. Mindenki arra, amerre a tanyája van. Legközelebb Dudás Nagy Andrásék laktak. Milyen szerencse! Mert a ta­nyásnak az országút se lett volna elég széles, nemhogy az a keskeny út, ame­lyik a tanyához vezetett. Holdtölte volt. Az alföldi tájék ezüstfényben fürdött. Dudás Nagy Andrásra lemosolygott a hold az ég magasából. Mikor ezt észre­vette, az ő arca is kiderült és felfelé te­­kintgetve, magyarázta a holdnak: — Lajosnak megveszem azt a másfél holdat, amelyiknek a fele szőlő, a má­sik fele meg gyümölcsös. Sadinak meg­veszem a tatárhalmi hat holdat, meg hozzá a fiastehenet. Autóra nem ülök. De a Tündért eladom. Magamnak meg megveszem azt a sarokházat, amelyik­ben a Klein Náthán boltja van. Őszi ott pipálok délig! Az asszony mérgesen ment az ura után. A dónáti bakiért szidta magában. Az csinálta ezt a komédiát. Végre hazavergődtek. Lefeküdtek. Másnap reggel, amint felvirradtak, megszólalt a tanyás. — Hála Istennek, hogy megint ta­nyás vagyok! — Hála Istennek, én is azt mondom, — válaszolt megbékülve az asszony. — Mert annyi mérgem volt a maga mi­niszterségével, hogy kibeszélhetetlen­ irányuló bűncselekményt, sem pedig akár a honvéd igazságszolgáltatást érintő eddigi, akár a jelen közkegyelmi rendelkezéseim szerint amnesztia alá nem eső egyéb bűn­tettet el nem követtek s hogy büntetésük­nek fele részét jelen elhatározásom keltéig már letöltötték; 2. mindazon egyének szabadságvesztés­büntetését, illetőleg annak hátralévő részét, kik bűncselekményüket 1920. évi március hó 1-je előtt követték el és a jogerős ítélet végrehajtása akár hivatalból, akár kére­lemre,­akár a lezajlott rendkívüli esemé­nyek következtében elhalasztatván, illetve félbeszakíttatván, vagy foganatosítható nem lévén, az ítélet jogerőre emelkedésétől jelen elhatározásom keltéig legalább öt évet sza­badlábon töltöttek, feltéve, hogy reájuk nézve az előző pontban említett kizáró okok egyike sem forog fenn. 3. Mellőzendő, abbahagyandó, illetve meg­szüntetendő a bűnvádi eljárás az 1920. évi március hó 1-je előtt elkövetett s jelen el­határozásom keltéig ismertté vált mindazon bűncselekményekre nézve, melyeknél a bűn­vádi eljárás folyamatbatétele, illetőleg lefoly­tatása a katonai igazságszolgáltatás meneté­ben a háború és a forradalmakkal kapcsola­tos rendkívüli események által előidézett za­varok (bűnperiratok elkallódása, bizonyíté­kok beszerzésének nehézségei, vagy egyéb, az államérdekeket érintő ok) által volt aka­dályozva, feltéve, hogy terhelt a bűncselek­mény elkövetése óta legalább öt éven át sza­badlábon volt, s hogy az 1. pontban említett kizáró okok egyike sem forog fenn. 4. Nem részesülnek jelen elhatározásom alapján kegyelemben az állami és társadalmi rendre nézve veszélyes egyének, továbbá azok, akiknek cselekménye kémkedés, abban való „bűntárssá­g“ (kémkedés elősegítése), al­jas indokból elkövetett gyilkosság, szokássá vált (üzletszerű) lopás, a hadiszállítások kö­rül való visszaélés által elkövetett, állam hadiereje ellen bűntett, s a világháború fo­lyamán elkövetett megismételt első — vagy ennél súlyosabban minősülő — szökés bün­tette. Nem részesülnek továbbá kegyelemben azok sem, akik magukat a büntetés elől el­vonva, bujkálnak, vagy éppen külföldre tá­voztak, ide nem értve azokat, akik nyil­vánvalóan nem ezzel a szándékkal, hanem a békeszerződés következtében maradtak át­csatolt területen. 5. Annak eldöntését, hogy elítéltre (ter­heltre) nézve fennállanak-e a jelen elhatáro­zásomban meghatározott feltételek, az 1921. évi május hó 18-án kelt elhatározásom F) pontja szerinti kegyelmi tanácsokra bízom. 6. Megengedem továbbá, hogy a kegyelmi tanács javaslata alapján közvetlenül külön kegyelmi javaslatok legyenek elém terjeszt­hetők az oly egyénekre vonatkozóan, akik 1920. évi március hó 1-je előtt követték el bűncselekményüket, de akikre nézve a jelen elhatározásomban meghatározott összes fel­tételek nem forognak ugyan fenn, azonban az illetők, tekintettel a körülményekre, rend­kívüli kegyelemre méltók. A kormányzó az 1920 március 1. előtti katonai bűncselekmé­nyek nagy részére is amnesztiát adott 1928 március 1, csütörtök WlCIlllSifi Kegyelemben azok nem részesülhetnek az amnesztia-rendelet szerint a visszaesőkön kívül, akik kommunista bűncselekményt követtek el, továbbá az úgynevezett emigrán­sok. Ilyenformán nem kaphat kegyelmet Hatvany Lajos báró, a külföldön tartózkodó népbiztosok és októbristák, Vágiék és tár­saik, de nem kaphat kegyelmet a bomba­merényletek miatt elítélt Márffy József sem, akit öt évnél hosszabb időre ítéltek el. An­nak eldöntése, hogy ki részesülhet a most elrendelt közkegyelemben, már adminisztra­tív kérdés,­­ ha nem bírói mérlegelésről van szó, mint Nádosyék ügyében,­­ és ak­kor rövidesen ki fog derülni, hogy kik azok, akik a kormányzó megválasztásának évfordulója alkalmából büntetésüktől sza­badulnak. A kormányzó amnesztiát elrendelő Irata Mint a Magyar Távirati Iroda jelenti , a kegyelemre vonatkozó kormányzói elhatáro­zás teljes szövegében így hangzik : Nyolc esztendeje múlt annak, hogy a nem­zet akarata végzetterhes időkben az állam élére állított. Ebből az alkalomból egyrészt hálátelt szivel gondolok mindazokra, akik a jogrend és jogbiztonság helyreállítása és megszilárdítására irányuló törekvésemben támogattak, másrészt, amennyire az ország érdeke megengedi, jövendő magatartásukba vetett bizalommal megbocsátást kívánok gyakorolni azokkal szemben, akik a minden állampolgárt kivétel nélkül kötelező mérsék­let és önfegyelmezettség elvetésével politikai természetű indokokból bűncselekményt kö­vettek el­l. Ehhez képest kegyelemben részesítem azokat, akiket a polgári büntetőbíróság jog­erős ítélettel öt évet meg nem haladó tar­tamú szabadságvesztés büntetésre vagy pénz­büntetésre ítélt: 1. az államfő megsértésének az 1913. évi XXXIV. törvénycikkben meghatározott 1920. évi ,1. törvénycikk 14. §) vétsége, valamint a királyi ház tagja megsértésének a büntető­­törvénykönyv 141. §-ában meghatározott vétsége miatt. 2. a magyar állam és nemzet megbecsülése el­ért irányuló, az 1921. évi III. törvénycikk 7. és­­ 8. §-ában meghatározott vétség miatt, 3­ .az alkotmány, a törvény, a hatóságok, nagy a hatósági közegek ellen elkövetett iz­gatás . (büntetőtörvénykönyv VI. fejezeti miatt, 4. a választójog ellen elkövetett, az 1925. évi,XXVI. törvénycikkben és az ezt meg­előző 1913. évi XXIII. és 1918. évi XVII törvénycikkekben meghatározott bűneseteki­­e tények miatt, valamint az országgyűlési és nemzetgyűlési választásokkal kapcsolatban politikai természetű indokból elkövetett egyéb vétség miatt, 5. a büntetőtörvénykönyv­ második részé­nek , VII. fejezetében meghatározott, magá­nosok ellen elkövetett erőszak miatt, vala­mint a hatóságok büntetőjogi védelméről szóló 1914. évi XLI. törvénycikkben megha­tározott bűncselekmény miatt, ha ezeket po­litikai természetű indokból követték el, 6. az 1897. évi XXXIV. törvénycikk 20 §-ában, valamint az 1912. évi LIV. törvény­cikk 96. §-ában meghatározott vétség miatt. 7. politikai természetű indokból elkövetett egyéb bűncselekmény miatt, ha rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a bíróság az elítéltet — egyéniségének életviszonyainak, a bűncselekményt megelőző és azt követő példás magaviseletének, valamint az eset többi körülményeinek figyelembevételével, — ez elhatározásom keltétől számított három hónapon belül kivételesen kegyelemre méltó­nak nyilvánítja. Ez a kegyelem kiterjed a mellékbüntetés­ként kiszabott pénzbüntetésre is, ha behajt­hatatlansága folytán szabadságvesztés-bünte­tésre kellene átváltoztatni; nem terjed ki azonban az ítélet egyéb rendelkezéseire. II. Kegyelemben részesítem azokat is, akik ellen az I. 1—4­. pontokban megjelölt, a je­len elhatározásom kelte előtt elkövetett bűn­cselekmény miatt kell eljárást indítani vagy folytatni, amennyiben a cselekményre a tör­vény öt évet meg nem haladó szabadságvesz­tés-büntetést vagy csupán pénzbüntetést ál­lapít meg. III. Sem az I., sem a II. pont alapján nem részesülnek kegyelemben azok: 1. akiket a 4039/1919. M. E. számú rende­let 1. §-ában meghatározott bűncselekmény miatt ítéltek el, vagy aki ellen ily bűncselek­mény miatt kell eljárást indítani vagy foly­tatni (kommunista­ ügyek); 2. akik a bűncselekményt külföldön kö­vették el; 3. akik magukat a bűnvádi eljárás vagy a büntetés alól elvonva, külföldre távoztak; 4. akik a jelen elhatározás kelte előtt el­követett bűntett miatt vagy három éven be­lül elkövetett szándékos vétség miatt szabad­ságvesztés büntetésre jogerősen el voltak ítélve. Felhívom a m. kir. igazságügyminisztert, hogy az ezen elhatározásom végrehajtására szükséges intézkedéseket sürgősen tegye meg. Kelt, Budapesten, 1928. évi március hó 1. napján. Horthy, s. k. Pesthy Pál dr., s. k. * Tavaszi DivatKem­tér­stern József rt., Budapest, tu., calvin-ter­m. női ruhákra és kabátokra * Már fáradt? Dr. SCHOLL epetlen angol lábápolószerei tökéletesen helyrehozzák mindazokat a lábbántalmakat, amelyek a kényelmes já­rást meggátolják. Dr. scholl üötyökvédője megóvja a gyulladás­ban lévő felületet a nyomástól és CSÖK­­kenti a megnagyob­bodást. .. Ára P 4.— Dr. scholl lábujj-egyenesítéje eltorzított, görbe uj­­jakat helyrehajlít. A bütyköt mechanikai utón korrigálja és gyógyítja. Ára P 3.20 Dr. scholl Zino-Pad 3 nagyságban, tyúkszem­re, bütyökre és bőrkemé­­nyedésre. Elhárítja a nyo­mást és dörzsölést, Köny­­nyen tapad, simm­! a ta­paszt felragasztod — fáj­dalmadat elmulasztod. Csomagja ......... P 1.80 Kármán Marcel Budapest. IV., Piarista­ u. 14. S­iggig Dr. schon lam Egyelőre nem szállítják le a kislakásos bérházakban a házbéreket A lakásügyi bizottság szerdán délelőtt ülést tartott, amelyen Lieber Endre dr. ta­nácsnok bejelentette, hogy a Haller­ utcai népfürdő felépítése 1.300.000 pengőbe fog kerülni. Latinák Jenő kívánta, hogy Kő­bányán és Rákosfalván is létesítsenek nép­fürdőket. Becsey Antal megjegyezte, hogy a népfürdők építésénél nem kell takarékos­kodni, mert a népfürdőkkel a főváros köz­egészségi helyzetét javítják. Lipthay Lajos a népfürdők belépődíjának mérséklését kérte. Solty Lajos tanácsnok reflektált a felszóla­lásokra és kijelentette, nincs kifogása az el­len, hogy a népfürdő építésének terveit kü­lön szakértőbizottság vizsgálja felül. Lieber Endre bejelentette, hogy a Haller­ utcai nép­fürdő felépítése után a X. és a VIII. kerüle­tekben létesítenek népfürdőket. Petrovácz Gyula indítványozta, hogy a fürdők építési terveit pályázat útján szerezzék be. A bizott­ság hosszas vita után elhatározta, hogy a Széchenyi-fürdőben a kádfürdő díját 1 pen­gőben, a kabinet 80 fillérben, a szekrény dí­ját 50 fillérben, a zuhany árát ,10 fillérben állapítja meg. Ezután a Hunor- és Veder­utcai, továbbá a Ceglédi- és Lenke­ úti bér­házak lakóinak kérelmét tárgyalták. Az ügy­osztály előterjesztésében beszámolt arról, hogy a bankokkal való elszámolás most van folyamatban s az eredménytől függ, hogy a házbéreket milyen mértékben mérsékeljék. Bánóczi László tiltakozik az ellen, hogy a lakbért az építési költségekhez viszonyítsák. A lakbér csak a keresettel állhat arányban. Különben is­ a fővárosnak nem lehet célja, hogy ezeken a kiskeresetű családokon nye­részkedjen. Hosszabb vita után a bizottság végül is úgy határozott, hogy a fővárosi kis­lakásos bérházakban a lakbérek összegét nem csökkenti. Becsey Antal indítványozta, hogy a Lágymányoson kertvárost építsenek. A bizottság úgy döntött, hogy a kőbányai szőlőtelepet családiházak építési céljaira par­,­cellázni fogja.

Next