Magyarság, 1928. március (9. évfolyam, 50-73. szám)

1928-03-01 / 50. szám

­ FALKENfLUG LEO finom angol és diszmagyar szabó cégnél a legkiválóbb tavaszi divatszövetek már nagy választékban megérkeztek BUBAPEST. IV., bástya­ utca 10. sz. (Saját házában) Telelőn József 392—96. Vidékre kívánatra saját költségen küldi finom angol szövetmintákkal fel­­­szerelt szabászát tw. . • IfA földmivelésü­gyi minisztérium részvénytársasági alapon két és fél­­milliárdért egy új telivér­ mént im­­f portált Angliából , I. - t . . -wi -fi Vételár dolgában szinte példátlanul álló jápaménlevásárlást bonyolított le a múlt he­­tyü­kben a földmivelésügyi minisztérium, il­letve a hozzá csatlakozott Magyar Lovar­­tfoylet és még néhány vállalkozó szellemű,­elekpénzü­ár. Angliában megvásárolták a Caisset nevű fiatal angol telivér­ mént és ott a helyszínen for,.000 pengős vételárat fizettek érte, ugy­­thogy időszállítással és minden költséggel elégükt benne van a kitűnő paripa kerek 100.000 pengőbe, vagyis két és félmilliárd koronába, é . A mai rendkívüli nagy pénztelenségben a __________ _ . .... Irforribilis vételárat úgy tudták előteremteni, ‘ 2000 méteres nyerésével, h­ogy a­ vevők a ritka levásárlás lebonyolítá­­$át, maguk között részvénytár­saságot ala- itsittottak, melyben érdekelve vannak a követ­­k­ezők: magyar királyi állami ménesbirtok, Magyar Lova­r­egy­let, Wenckheim Dénes gróf, Dreher Jenő, Luxzenbarher Miklós és Miksa. Maga a kisbéri állami ménes­­feírtők a földmivelésü­gyi minisztérium ré­véli a nagy lóvételben egyötödrész erejéig, vagy­is félmilliárd koronáig van érdekelve. •A ritka lóvétel még a szakemberek köré­­­ért is óriási érdeklődést keltett. A lóverse­­ttiisek­ és telivér mének iránt érdeklődők való­sággal búcsú­járást tartanak nap-nap után Kisbér felé, ahová a roppant nagyérték 11 mérnökeülönlegesség ünnepélyes fogadtatás közben már megérkezett és most az ottani állami ménesbirtokon a részére kijelölt dísz­­is­tállóban várja további sorsát, illetve a hor­­rib­is vételár ellenében rászabott fajnemesí­­tési feladatok megkezdését Ilyenformán a Caissot minden versenyló­­tégigésztő gazdának készséggel rendelkezé­sébe­ áll az­ esetenként 1000 pengőért A vé­­telre alakult részvénytársaság ezekből az ezerpengőkből reméli a befektetett óriási ISJi'feg­yiS­isza sérülését. Egyes optimisták szá­mítása­i szerint a drága Caissot négy-öt év alatt teljesen kifizeti magát, mert hát fiatal­­­­fiának pompázó lejjében van és ami szin­tért’ fildprog: elragadóan szép. " Magyar Lovaregylet vezetősége, Odes­, imefii Béla herceg és J Mczenbacher Miklós, az’ elterjedt hírek szerint, valósággal el van­­n­ak tőle ragadtatva és abban bíznak, hogy a Maryne Caissot révén az utóbbi időben erő­sért’ degenerálódni kezdő magyar versenyló­­ál J­ohn­inyunk néhány esztendő alatt új éstre kap. Ilyen horribilis összegbe kerülő telivér apaállatot harminc év óta nem hoztak be­­­ külföldről. Ehhez fogható körülbelül csak a Bona Vista névre hallgató angol telivér e­pje volt,­­melyet 1807-ben vásároltak szin­tért Angliában és aranykoronában körül­belül a mostanihoz fogható árat fizettek­­ki. De a versenyló­ szakemberek azt állítják hogy a­ Caissot egyéni kiválóság és előkelő származás dolgában még az egykori Bonn Vas­árnál is különb legény a tab­án. Családfája a leghíresebb angol telivér pél­dányokra vezethető vissza. Apai oldalról a világhíres Ray Ronald vére csörgedez az ereiben. Természetes atyjául a származási táblázatba Rhy Crusader nevét jegyezték be, a firély nagy győzelmei sorozatában többek között a híres Derby és Leger legyőzetésére volt legbüszkébb. Anyja, Keysee, szintén emlékei között őrzi többek között a sokáig veretlennek tartott Leger legyőzetését. Úgy apái, ru­int anyai nagyapja, Bayardo, illetve S­eynford, szintén a Leger-győzők sorában van­ megörökít­ve. Távolabb eső ősei között ilyen neveket találunk feljegyezve: Ray Ro­nald, Macdonald II., Dark Ronald, John O'Gaunt, Persinoman (ez utóbbi szintén hí­res’ Leger-nyerő). Távolabbi ősei: St. Simon, Hampton, Galozia és Isinglass. . Anyai ágon több klasszikus babért szér­iáit kiváló őssel találkozunk. Keysol nevű anyjának szintén egyik leghíresebb diadala Volt a híres Leger leveretése. Anyai oldalán ott van még Canterbury Pilgrim, amely legyőzte a világhíres Oaks-ot. És így tovább ott vannak a­ híres nagyszülők valamennyi a hosszútávú versenyek kalsszikus győztese. A drága és ifjú Caissot családfája oly rend­kívül gazdag és harci dicsőségben annyira változatos, hogy valamennyinek a nevét és hőstettét külön-külön felsorolni e helyen szinte lehetetlen volna. Fiatalságának dacára, az ifjú Caissot maga is szép versenyteljesítményekre tekinthet vissza. Ezek között legnagyobb értékűnek tekintik az­ 1926. évi doncasteri St. Legerben Coronah után elért második helyét. Ugyan­ezen évben megnyerte a liverpooli és new­­marketi St. Légert is, amíg 1927-ben fényes győzelmet aratott a Prince of Wales Stokes Caissot-ra tehát méltán büszke lehet a ló­­versenyzők apraja-nagyra. bíróság újabb tapsit hallgat ki a Schadl— Rupert pellen A büntetőtörvényszék Tere­ry-tanácsa szer­dán vonta felelősségre Rupert Rezső az ügyvédet azért a kijelentéséért, amely miatt az ügyészség felhatalmazására hivatalból ül­dözendő rágalmazás címén indított ellene el­járást. A vád szerint Rupert dr. 1925 feb­ruár 10-én a büntetőtörvényszék Schadl­­tanácsa előtt megtartott egyik főtárgyaláson azt a kijelentést tette, hogy ettől a tanácstól elfogulatlan ítéletet nem várhat, mert ez a tanács tisztességes újságírókat, akikkel ő szo­lidárisnak tartja magát, feltűnő módon el­ítéli Megállapította továbbá egyik kijelenté­sében, hogy a tanács tagjai nem ismerik a törvényt és azt is mondotta, hogy ő állott már forradalmi törvényszék előtt is, de ott nem érezte magát olyan kényelmetlenül mint ez előtt az ítélkező tanács előtt. A szerdai tárgyaláson Rupert kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, azután el­mondta az ügy előzményeit — Tárgyalásom volt a Schadl-tanács előtt — mondotta. — Mielőtt rám került a sor, beültem a hallgatóság közé s végighall­gattam egy sajtópörnek a tárgyalását. Ebben a sajtóperlben a vádlott újságíró kérte a bi­zonyítás elrendelését, amit a tanács elnöke megtagadott. Mellettem ült egy hírlapíró, aki hozzám fordult és megkérdezte tőlem, hogy jogos e a tanács elnökének elutasító határo­zata. Én erre félig súgva azt válaszoltam neki, hogy a büntetőperrendtartás más szel­lemben intézkedik. Ezt a kijelentésemet meg­hallotta Schadl elnök úr és indulatosan meg­kérdezte, hogy ki tette ezt a kijelentést. Én rögtön felálltam és jelentkeztem. — Nyolcnapi elzárással büntetem és le­tartóztatom — válaszolta haragosan az elnök. — Nem kérdezte meg tőlem, hogy ki va­gyok, noha tudtam, hogy engem, mint nem­­zetgyűlési képviselőt, nem lehet letartóztatni, nem akartam megmondani, hogy képviselő vagyok, hisz a törvény az egyszerű polgárt is védi. Engem pedig védett a mentelmi jog, védett a törvény. Látva, hogy törvénysértés, alkotmánysértés történik, nem tudtam maga­mon tovább uralkodni s amikor, a sajtóper befejezése után, az én ügyem­ tárgyalására került a sor, bíróküldési kérelmet terjesztet­tem elő, mert úgy éreztem, hogy a történtek után velem szemben nem lehet elfogulatlan Schadl bíró úr tanácsa. Ezután elmondta Rupert, hogy az esetről fölvett jegyzőköny­vet nem tartja hitelesnek és éppen ezért kérte, engedjék meg annak bizonyítását, hogy a jegyzőkönyv tartalma nem felel meg a va­lóságnak. Ezután a mentelmi jog alkalma­zásával foglalkozott és arra a megállapításra jutott, hogy alkotmánysértés történt, amikor őt Schadl elnök letartóztatta. Ezután áttért a forradalmi törvényszékre vonatkozó kijelen­tésére s tagadta, hogy ő összehasonlítást tett volna az ítélkező törvényszéki tanács és a forradalmi törvényszék között. Eközben Törsky elnök idegesen rászólt, s arra utasította, hogy térjen a tárgyra s fogja rövidebbre mondanivalóját. Erre Rupert megjegyezte, hogy a Kúria előtt gyakran két-háromórás előterjesztéseket is tesznek ügyvédek és a Kúria bírái ezt türelemmel meghallgatják, ha tehát a Kúria nem saj­nálja az időt, megtehetné ezt a törvényszék is. Beszéde végén a valódiság bizonyításának elrendelését kérte. Ezután Töreky elnök ismertette a Kúria határozatát, amellyel elutasította Rupert bíróküldési kérését, többek közt azzal az in­ dokolással, ho­gy abból a körülményből, hogy Schadl tanácselnök Rupert súlyos rendzavarása miatt elnöki jogát gyakorolta nem lehet azt a következtetést levonni, hogy az elnök, illetve a tanács elfogult Ruperttel szemben. Az iratok ismertetése után a tanúkihallga­tásokra került a sor s elsőnek Schadl Ernő dr. törvényszéki tanácselnököt hallgatta ki a bíróság, aki elmondta, hogy a legnagyobb gonddal és alapossággal készítették el a tár­gyalás jegyzőkönyvét s az abban foglaltak teljes egészében fedik a valót. Aigen Kálmán dr. törvényszéki biró vallo­másában ugyanazt hangsúlyozta. A két tanú kihallgatása után a védő állott szólásra és kérte, hogy erre az ügyre vonatkozó men­telmi bizottsági iratokat szerezzék be, kérte továbbá az Ügyvédi Kamara fegyelmi iratai­nak beszerzését és végül több tanú kihallgat­­ását. A bíróság rövid tanácskozás után úgy döntött, hogy elrendeli Pincsek Győző tábla­­bíró, Kun Gábor joggyakornok, továbbá Pályi Ede, Menczer Imre és Forbáth László tanúként­ kihallgatását és a tárgyalást már­cius 21-ikére halasztotta. ■ mitarmsila 1928 március 1. csíUSztSE Saxlehner András Simyadi János a természetes keserűvize­s b­élm­űködést szabályozza, megszünteti a székrekedés kellemetlen következményeit és idejeko­rán használva, sok komoly bajt hárít el. Bod pénzügyminiszter a tisztviselőlétszám újabb csökkentéséről A képviselőház pénzügyi bizottsága K­ády Béla elnöklésével szerdán folytatta a költség­­vetés tárgyalását. Gaál Gaszton a középosz­tály és a földbirtok eladósodásával foglalko­zott. A jelenlegi adórendszert teljesen elhibá­­zottnak és elviselhetetlenül súlyosnak mon­dotta. A benzin és petróleum magas vám­jáért egyedül a bankérdekeltségek és a kar­tellek felelősek. Kikészítési eljárás leple alatt félgyártmányokat csempésznek az országba. A magyar ipar pártolásánál nem szabad olyan intézkedéseket tenni, amelyek az ál­lam pénzügyi és gazdasági érdekeit sértik. A tisztviselők nagy számának megfelelő csök­kentését kívánta. Biró Pál védelmezte a kormányt az ellen­zék kifogásaival szemben, majd azt hangoz­tatta, hogy a népesség fogyasztóképessége növekedőben van. A mezőgazdaság terén az értékesítés megszervezése a fontos. Az export finanszírozását az exportbank alapítása ré­vén az állam a maga feladatának tekinti. Sándor Pál azt kívánja, hogy az állami feleslegeket nem beruházásokra, hanem adó­­elengedésekre fordítsák. Bethlen István gróf miniszterelnök szólalt fel­ ezután. A mezőgazdaság helyzete azért vált nehezebbé, mert­ a monarchia felbomlá­sával megszűnt a közös vámterület. A kor­mány nem akarta a magas iparvámokat for­szírozni, az autonóm vámtarifa nem annyira a kormány politikájának kifejezője, mint in­kább azoknak a tárgyalásoknak következ­ménye, amelyeket az OMGE és GyOSz be­vonásával folytattak. A környező államok­ban belpolitikai szempontból bizonyos han­gulatváltozás következett be és így nem vol­tak hajlandók megtenni azokat az engedmé­nyeket, amelyekre a magyar kormány és az összes érdekeltségek is számítottak. A ma­gyar kormány népi tehet mást, mint hogy néhány vámtételt, megvizsgálva a mezőgaz­daságra és a fogyasztásra gyakorolt hatását, revízió alá vesz. A kormányt tárgyalásánál egyetemes nemzeti szempontok vezetik. Bod János pénzügyminiszter kiemelte, hogy a magyar pénz az egész világon a leg­nagyobb stabilitásnak örvend és azt a kül­földön is elismerik. Nálunk még mindig ki­sebb az adó, mint a nyugati államokban és adórendszerünk is egyszerűbb, mint a kül­földi rendszerek. A kormány gondol új út­ügyi törvény létesítésére. A postánál lét­számemelést kellett engedélyezni, mert óriási módon emelkedett a forgalom. A tanítói létszám is emelkedett, mert az új iskolákhoz új tanítók kellettek. A közigazgatási és szám­vitel egyszerűsítése útján lehet esetleg újabb létszámapasztást elérni. Az erre vonatkozó tervezetek nagyrészt már készen is vannak. Szükségesnek tartja a tisztviselőlétszámban a további apasztást, de nem erőszakolt B-listák által, hanem úgy, hogy a megüresedett állá­sok egy részét nem töltik be A földreform finanszírozására csak akkor kerülhet a sor, M­a előbb megteremtik a szükséges jogi fel­tételeket és azután biztosítják a megfelelő tőkét. A mai viszonyok között ez csak kül­földi tőkével bonyolítható le. A kérdés ren­dezésének két szempontból lesz hatása, egy­részt a földbirtok megszabadul mai, nagyon súlyos feltételű adósságától, másrészt forgó­tőkéhez jut, amit megfelelő beruházásokra használhat föl. Az államvasút beruházási programját minél előbb meg akarja valósí­tani. Tévedés azt hinni, hogy a kormány a magyar Nemzeti­ Bank által állami követe­­lésekként kimutatott összeggel úgy rendel­kezhetik, mint azt legutóbb a miskolci ke­reskedelmi és iparkamara kívánta. A magyar Nemzeti Bank aránylag nagy összegeket mu­tat ki, ez azonban kizárólag a jelenlegi állami pénzkezelési rendszerrel van összefüggésben, miután az állam és az állami intézmények pénzei a Nemzeti Banknál koncentrálódnak. Például, a legutóbb kimutatott összegből több mint 130 millió pengő a postatakarékpénztár követelése, ami túlnyomórészben csekkbeté­tekből adódik Mindössze 110 millió pengő az állami közigazgatás pénzkészlete, ebből 60—70 millió pengő kell a tervbevett kiadá­sokra és az ezen felüli összeg az a forgótőke, amit egyetlen állam sem nélkülözhet. Külön­ben a Nemzeti Bank jövedelméből az állam is részesedik, tehát indirekt után ezek az összegek jövedelmet is hoznak. A. bizottság általánosságban elfogadta a költségvetést és áttért a kultusztárca költség­vetésének tárgyalására, amelyet Oberhammer Antal előadó ismertetett. A bizottság tárgyalását ezután megszakí­totta és csütörtökön délelőtt tizenegy órakor folytatja. Elfogadták a Vásárpénztár és a Fővárosi Takarék­pénztár fúziójára vonat­­kozó előterjesztést A pénzügyi bizottságból kiküldött tizen-? kettes albizottság szerdán délelőtt Felka**­­házy Lajos dr., alpolgármester elnöklésével ü­lést tartott, amelyen a Községi Takarék­­pénztár feláll­ásának ügyét és ezzel kapcso­latban az Egyesült" Fővárosi Takarékpénz­­tár rész­vény­többségének megszerzését tár­­gyalták. Az ülésen, amelyen Ripka Ferenc dr., főpolgármester, Sipőcz Jenő dr., polgár­­mester is megjelent, Márkus József főjegyzőt ismertette a kiküldött négyes albizottság je­lentését. Wolff Károly, Joanovich Pál, Friedrich István és még többek felszólalása után a bizottság az Egyesült Fővárosi rész­vény­ többségének megszerzését, illetve a Köz­ségi Takarékpénztár ügyét a maga részéről teljes egészében letárgyalta. Az ülés eléggé izgalmas volt, háromszor is felfüggesztették, mert a vita igen hevessé vált. Elvben vala­mennyi párt képviselője helyeselte a fúziót; a részletek tekintetében igen eltérő vélemé­­­nyek merültek föl s hat szavazattal négy el­lenében elfogadták a fúziós előterjesztést. A demokraták azonban kívánták, hogy ezt az ügyet teljes részletességgel egy rendkívüli közgyűlés tárgyalja meg. Emellett voltak a szocialisták is, akiknek titkos álmuk az volt, hogy a főváros bevonja a Községi Takarék­­pénztár kereteibe a Törekvés Takarékpénz­tárt. A többségi akarat megnyilvánulása az ad hoc bizottságban még nem fejezte be az ügyet, noha arról szó sem lehet, hogy egy ilyen kényes bankügyletet nyilvános köz­gyűlésen teregessenek ki. Közgyűlés elé még politikából sem lehet odarángatni egy bankfúziót, oda kész formulákkal kell m­enni, előzetesen azonban minden illetékes bizottság és tényező szükséges is, hogy telje­sen ismerje a fontos anyag minden részletét. Az ad hoc bizzottság döntése is jelenti, hogy a tanács úgy a pénzügyi bizottság elé, mint a közgyűlés elé már a kész plattformot terjeszti. Az ad hoc bizottság ülése külön­ben déli 12 órától délután fél négy óráig tartott. v TRENd-COATS ES MI­MATM minden kivitelben BlpllQB1 IBPgSZa&Ó Rákóczi­ út 13. szám.

Next