Magyarság, 1928. április (9. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-01 / 76. szám (74. szám)

1928 április 1, vasárnap wh­i­sk­. Benes elutasította Chamberlain kérését és továbbra is fegyvert szállít Kínába Párisból jelentik. A Paris Midi berlini in­formációt közöl, amely szerint Chamber­lain diplomáciai után tiltakozott, hogy Cseh­szlovákia Kínába fegyvereket szállít. Cham­berlain felszólította a cseh külügyminisztert, hogy ilyenfajta fegyverszállítások elkerü­lésére a jövőben tegye meg a szükséges in­tézkedéseket. Hir szerint Benes azt vála­szolta, hogy nem vállalhat ilyen irányú kö­telezettséget, tekintettel arra, hogy nincs nemzetközi egyezmény, amely a Kínával való kereskedelmet eltiltaná. — Reméljük azonban — folytatja a lap — hogy Benesnek ez nem volt az utolsó szava, mert még Németország is, amely pe­dig nagyhatalom és amelyet szintén nem köt semmiféle ilyen irányú egyezmény, a maga szántából olyan törvényt szavazott meg, amely a német birodalmi alattvalókat nem­csak attól tiltja el, hogy fegyvert adjanak el Kínának, hanem attól is, hogy német hajó­kon Kínának fegyvereket szállítsanak. Kínától Argentínáig­­ magyar kérdéssel foglalkozik a világsajtó A Magyar Revíziós Liga igazi propaganda­munkáját tulajdonképpen még nem kezdte meg. Amit mostanáig csinált, azok csak az felső szárnypróbálgatások; nagy, modern, nyugateurópai arányokban dolgozó szervez­kedés, mely világsajtót, filmet, reklámot és a modern világvárosi propaganda minden esz­közét igénybe venné, még nem indult meg. A Liga eddigi munkája még csak a bürokrati­kus kezdet: a külföldi barátok megszámlá­lása, revíziós anyaggal való támogatása és számontartása annak, hogyan visszhangzik a világsajtóban a magyar kérdés. A Magyar Nemzeti Szövetség Géza utcai helyiségeinek nagy tanácstermében és a mel­lette lévő két kis szobában kezdte meg mun­káját a Liga. A tanácsterem hosszú zöld ta­nácskozóasztala mellett oldalt egy kis író­asztalon újságpapírral elárnyékolt villany­lámpa ég. Körötte széken, asztalon s a falnál végigfutó díványon kövér borítékok sorakoz­nak végig hosszú sorban, fulladásig meg­tömve újságcikkekkel. Az asztal is tele van a világ mindenfajta lapjából kivágott cikkek­kel és minden kivágás homlokán odaragasz­tott franciabetűs címke hirdeti, hogy ezeket a kivágásokat a világhírű genfi újságcikk­­közvetítő vállalat az Árgus küldi a Ligának.­­Százakra menő tisztviselőkarral dolgozik ez a genfi ügynökség, naponta körülbelül negy­venezer lapot néz át a világ minden tájékáról.­­A Revíziós Liga a 61-es számot viseli az Ar­gus előfizetőinek névsorában s hetenkint két­szer küldik meg neki ebből a negyvenezer lapból a magyar ügyre vonatkozó cikkeket. A világérdeklődés tömött papírcsomagokban Hetenkint kétszer reggel érkezik meg az Argus csomagszerű, kék borítékja, kilencven centimes francia bélyeggel, mert a genfi ügy­nökség, úgy látszik, hogy a portó olcsóbb le­gyen, Szavoyában, francia területen adja fel közleményeit. Maráky József titkár bontja fel a csomagokat, de mikor már kezébe veszi, látja vastagságáról, mekkora nagy a világ­sajtó érdeklődése irántunk azokban a napok­ban. Ezeknek a kis csomagoknak a vastag­sága az igazi fokmérője ma annak a hatalmas propagandának, melyet Rothermere lord in­dított meg a magyar békerevízió mellett. "Augusztusban alakult meg a Revíziós Liga s­oia attól kezdve egy kis statisztikát csinálunk az érkező csomagokról, nagyon érdekes ada­tokhoz jutunk. Eleinte a csendesebb hetek­ben tíz-húsz kivágás érkezett egy-egy külde­ményben, a legnagyobb részt Rothermere lord cikkeivel foglalkozott. Az optáns-per őszi tárgyalása után vastagodni kezdtek a csomagok, de szinte ugrásszerűen szökött fel a cikkek száma a Pé­­ologue-ügy kipattanása után. Azon a héten gyik postával több mint egy hatvan cikkel ,megtömött levél érkezett és a Fouchet-jegyzék nyilvánosságrahozatala után is volt egy küldemény, mely ötven-hat­­van cikket tartalmazott. Egy kis lanyhulás után aztán december elején, mikor a nagyváradi vérengzéseket világgá kürtölték­, újból felszökött a cikkek száma, ismét volt csomag, mely ötven-hatvan cikket hozott. Azóta alig lanyhul az érdeklő­dés. Ha voltak is csendes hetek, a januárban kipattant szentgotthárdi incidens az egész világsajtót foglalkoztatta. Később hozzájá­rult a Népszövetség márciusi ülésszakán újra kezdődött optáns-per, Apponyi és Titulescu drámai párbaja és a két esemény találkozása a magyar ügyet valósággal a. világérdeklődés gyújtópontjába állította. A küldemények gra­fikonja ezekben a hetekben szökött a legma­gasabbra, az utolsó ülés után néhány nappal, március l5-én érte el kulminációs pontját ez a grafikon, amikor egyik csomagban száznegy­venöt cikk érkezett az Árgustól, mind a fegy-­­vercsempészésről és az opláns-perről, egyben természetesen a magyar békerevízióról. Hangok négy világrészről Ha fel­ is hullámzik is ez a grafikon, meg­állapíthatjuk azt, hogy a világérdeklődés át­lagban lassan, biztosan, de folytonosan emel­kedik irántunk. Ma már a legcsendesebb napokban érkező küldemény is vastagabb­, mint a múlt esz­tendő izgalmasabb heteiben. A magyar béke­­revíziós propaganda, amint a beküldött cik­kek mutatják, nemcsak intenzitásban, de ki­terjedésben is növekszik, szétsugárzik a szél­rózsa minden irányában, eljut a legtávolabb és legekzofikusabb földrészekre s olyan la­pokban is el-el hull egy-egy magva, amelyek csak kuriózumképpen jutnak el hozzánk. A délamerikai, ausztráliai, afrikai, hátsó-indiai lapokban is­ cikkek jelennek ma már meg, háromnegyed évvel Rothermerenek első cik­kei után, a magyar kérdésről. Sajnos, az Árgus küldeményeiben erről pontos statisz­tikát nem kaphatunk, mert az Árgus tenge­rentúli lapszemléje nagyon hiányos. Ameri­kai lap igen kevés jár neki s az ekzotikus világrészek lapjaiból csak az angol és fran­cia nyelvűeket dolgozza fel. Egyébként is csak a latin ortográfiájú lapokkal foglalkozik ez az ügynökség, az orosz, görög, török lapo­kat tehát nem kíséri figyelemmel s cirillbetüs lapot csupán egyet, a Berlinben megjelenő ,,Rul“-t. A hiányon a Revíziós Liga úgy pró­bál segíteni, hogy a világ különböző nagy­városaiban élő magy­arok közül többeket meg­bízott, hogy kísérjék figyelemmel és küldjék meg neki a magyar vonatkozású cikkeket, Párizsban Bolgár Imre végzi ezt a munkát. Ilyen magánúton jutott el a Ligához a Chi­cago Tribune-nek legutóbbi szenzációs béke­­revíziós cikke is. A Daily Mail és a Temps háborúja A beérkezett anyagot aztán a Liga egyik tisztviselője, a több mint hat nyelven beszélő Pálóczi Horváth Lajos olvassa át és csopor­tosítja nemzetek szerint, majd szignálja asze­rint, hogy ellenséges-e vagy barátságos. Álta­lában a következő jelzéseket találjuk a cik­kek felett: Roth., ami azt jelenti, hogy a cikk a Rothermere akciójával foglalkozik. Opt. az optáns-ügyet jelenti. Fcs. viszont a fegyver­­csempészést. „B.‘‘ a barátságos, ,fi" az ellen­séges, „S" a semleges cikkek jele. És itt igen tanulságos szemlét végezhetünk egyes nemze­tek lapjai fölött. A magyar üggyel foglalkozó lapok között a Daily Mail-nak és a Le Temps-nek borítékja a legvastagabb. A Daily Mail cikkei fölött mindenütt ott van a barátságos­t jelentő „B" betű, viszont a francia hivatalos Temps cik­kein mindenütt ott látjuk az ellenséges „E" betűt. Szinte szimbólikus­ jelentőségű nekünk ennek a két lapnak a küzdelme! Hiszen eb­ben sűríthető össze a magyar ügy sorsa. Ha most már végigmegyünk az eleven, sokszínű és izgató francia sajtó borítékjain, akkor­ azt találjuk, hogy a barátságost jelző „B“ betű csak egyetlenegy lapnak cikkei fölött van ott, a Lanterne nevű kis párizsi lap cikkein. Egész hosszú a sora azoknak a francia lapok­nak, amelyek kimondott szócsövei a kis­­antantról­. Élükön a Journal des Débats áll Auguste Gauvin híres cikkeivel, akinek jel­szava: „Gyökerében kell kiirtani a magyariz­must", körülbelül a legpregnánsabban fejezi ki azt, ami a francia sajtó egyik szárnyának véleménye a magyar kérdésről. A cseh zsold­­ban álló Journal des Débats-t a Matin követi Sauerwein urnák hírhedt cikkeivel. De nem marad hátra az Echo de Paris sem Pertinax úr vezércikkeivel. Ugyanígy a Quolidien, az Information, a szocialista Peuple és a vad nacionalista Victoire. Valamivel enyhébb, de szintén kimondottan revízióellenes az Action Francaise. Még enyhébb a Figaro és a Gau­te is és még egész sora a párizsi francia lapok­nak, melyek azonban mind Németország csatlósát látják a magyarságban. Egészen semleges vagy objektív hang a legritkább esetben csendül meg a francia sajtóban. Bár az érdeklődés a magyar ügy iránt kétségtele­ e­ nül igen nagy: huszonkét kisebb párizsi lap szeptember óta körülbelül nyolcvan cikket írt a magyar kérdésről. Ugyanennyi cikket irt ez idő alatt a harminc francia vidéki lap. Ezek között felemlítésre méltó a Depech­e de Toulouse című vidéki újság, amelybe a dijoni egyetem nemzetközi jog tanára, Georges Seek­­es írt erősen magyarbarát cikkeket az optáns­­kérdésről. Sauerwein ur hafenkloiásai A francia sajtónak ez az ellenséges állás­pontja kiárad aztán Franciaországból minden más országban lévő francia nyelvű sajtóter­mékre. Eltekintve attól, hogy Sauerwein úr nem elégszik meg azzal, hogy odahaza pro­pagálhatja a magyargyűlöletet, hanem a fran­cia nyelvű lengyel lapba, a Messager Polonais­­be, sőt a hollandus Telegraaf-ba is elhelyezi kakuktojásait. A svájci, amerikai, sőt kanadai francia nyelvű napilapok is mind magyar­­ellenesek. Kivétel itt alig van. Ezek között legfeltűnőbb a Journal de Geneve, mely egy egy idő óta az optáns-pörben erősen objektív hangra törekszik, sőt a magyar revíziós han­goknak is helyt ad. Az angol sajtó, amint a lapszemléből meg­­idő óta az optáns-pörben erősen objektív de a hivatalos, kormányhoz közelálló lapo­kat kivéve, mindig érezhető szimpátiával ír a magyar kérdésről. Az angol zsurnalisztika nem olyan kifejlett és eleven, innen magya­rázható az, hogy a Daily Mail hatalmas ak­cióját és egyéb nagy lapokban szétszórt erős magyarbarát politikai tanulmányokat kivéve a fővárosi és vidéki kisebb angol lapokban összesen körülbelül csal­ negyven cikket tu­dott az Argus beküldeni szeptember óta a Ligának. Huszonkilenc vidéki angol lap fog­lalkozott a statisztika szerint a magyar kér­déssel. Megállapíthatjuk azonban, hogy ezek­ben a cikkekben valóságos történeti dátum­ként emlegetik a június 21-ét, amikor Rother­ Diere lord „Magyarország helye a nap alatt" című cikke megjelent, ma már egyszerűen csak úgy mondják: „a június 21-iki cikk". Akik nem bocsátják meg nekünk a svánekst A német sajtó kétféleképen foglal állást. A szocialista, kommunista és demokrata lapok túlnyomó része meglehetősen magyarellenes, sőt rosszindulatú, de a nemzeti lapok között is akad egy-kettő, így a „Der Jungdeutsche", amelyik sosem tudja megbocsátani Ma­gyarországnak azt az egy-kétszázezer svábot, mely itt szétszórva él. A német lapok állás­­foglalása természetesen érezteti hatását a svájci németség között is, akiknél igen magas fokon áll a lapkultúra. Harmincöt svájci új­ságtól érkeztek be a magyar kérdésről közlél­mények. Ebből huszonnégy kis vidéki újság. A legkomolyabb köztük a Neue Zürcher Zeitung, amelyik nagyon objektív, de szim­patikus hangú közleményekben foglalkozik Magyarországgal. Ugyanilyen szimpatikusan­ foglalkozik a Szent Gallenben megjelenő há­rom kis lap is; a schaffhauseni munkáslapok már ellenségesek. A legcsúnyábban uszít el­lenünk a Thurgauer Arbeiter Zeitung, mely a „Biologie und Revisionsidee in Ungarn“ című cikkében európai Mongóliának nevezi Magyarországot, pusztuló és impotens fajnak a magyart. „Tessék elpusztulni csendesen és komolyan!" — írja a cikk befejezésében. Ha­sonlóképen magyarellenes a bázeli nemzeti irányú National Zeitung. A katolikus lapok viszont mellettünk vannak. A katolikus sajtó általában a világ minden részén szimpatiku­­san ír a magyar kérdésről, kivéve a francia klerikálisok lapját, a „Croix"-t. Kínai Interjú Bellilennel, egyiptomi, sanghaj-i, bangkoki cikkek A nagy vidéki centrumokba decentralizált Olaszország húsz nagy lapja mind egyforma komoly vastag borítékkal sorakozik a Liga Íróasztalán s a Vatikán hivatalos lapja, az „Observatore Romano“ is erősen és jóindu­latúan foglalkozik a magyar kérdéssel. A skandináv lapokból eddig nyolc-tíz cikk ér­kezett be s érdekes, hogy itt a szocialista la­pok is békereviziót hirdetnek. A kisantant­­lapok közül a jugoszláv hivatalos „Obzor" az egyetlen, amelyik néha objektívebb hangon beszél a békerevízióról. Spanyolországban a katalán lapok magyarbarátok, a liberális la­pok egy része magyarellenes, Apponyit reak­­cionáriusnak minősíti. Az ,fil Liberal" cikke az optáns-perben teljesen Villegas chilei nemzetközi jogász hatása alatt áll, kirívó címe „Magyar nemesek és román parasztok"­. A világ minden táján szétszórt ekzofikumok közül érdekes a „Sanghaj Times“-nak a ma­gyar szanálásról írott, nyilván a Daily Mail hatása alatt álló cikke. Cikket írt a magyar optáns-kérdésről magyarbarát hangon a hátsóindiai Bangkok­ban megjelenő „The Bangkok Times". Az egyiptomi angol nyelvű „The Egyptian Gazette" Rotheremere lord szeptember 8-iki második nagy cikkét szóról­­szóra leközölte. A „The North China Star" (Észak-Kína Csillaga) című angol lap egy­más mellett hozza Bethlen és Benes interjú­ját. A kubai lapok közül a spanyol nyelvű Diario de la Mair Marina kisérte legjobban figyelemmel Rothermere lord kubai útját s a látogatásról szóló második cikkének azt a magyar címet adta félökölnyi betűkkel: Nem, nem, soha! Az indiai Kalkuttában megjelenő kicsavarni, facsarni sohasem! V­alamikor a selyemruha viselete esemény­­számba ment. Ma már majdnem általános a selyem hordása, mivel ezt Lux segélyével minden fáradság és veszély nélkül ki lehet mosni. Kerüljük a selyem dörzsölését és csavarását, mivel a finom fonalak elszakadnak és rostossá válnak. Lux feleslegessé tesz minden dörzsö­­lést. A Lux*hab egyszerűen kihúzza a piszkot. Viselt selyem ruhaneműit mossa azonnal, mivel az izzadság árt a selyemnek. Selyemholmikat a következő módon mosson: Forró vízzel készítsen szép Lux*habot Töltsön ehhez hideg vizet, míg a hab langyossá válik és nyomkodja ezután a tisztítandó tárgyon keresztül a habot. Amikor ez megtörtént, akkor öblögesse ki langyos vízben, tegye tiszta kendőbe és ha már majdnem száraz, vasalja ki meleg (de nem fonó) vasalóval. A SUNLIGHT MŰVEK GYÁRTMÁNYA

Next