Magyarság. 1928. június (9. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-10 / 130. szám

ÍW28 Junius 10, vasárnap MICTlHXlft HÖWVEK Trianon Tragédiája (The Tragedy of Trianon) Magyarország felebbezése az emberiséghez. Irta Sir Robert Donald, Rothermere lord előszavaival Sir Robert Donald könyve, amelynek m­egjelenéséről a Magyarság londoni távira­­tában már beszámolt, a kisántant államai- Inaik, elsősorban Csehországnak elvakult és gyűlölködő magyarellenes politikáját leplezi le kíméletlen igazmondással, de emellett,­­ami magát Magyarországot illeti, aprólékos­­gonddal összegyűjtött adatokban tárja a Világ elé azt az igazságtalanságot és megalá­­­zást, amit a megcsonkított ország és az egész magyar faj Trianon következménye­iként meg nem érdemelten szenved már kö­zel tíz esztendő óta. A könyv címlapján levő motto, Buckmaster lord szavai, mutat­­ják legjobban, hogy miről akar írni Sir Robert Donald: a béke, amelyet rendesen a galamb jelképével szoktak ábrázolni, raga­­­dozó saskeselyűként tört rá Magyarországra­­és szétmarcangolta tagjait... Az előszót Rothermere lord írta, aki, amint erről a Magyarság már részletesen beszá­molt, itt újból erélyesen állás­t foglal Trianon revíziója mellett. A negyedfélszáz­­oldalas könyv lapjain sorra vonulnak el előttünk Trianon hosszú kálváriájának szo­morú állomásai. A kegyetlen és igazságta­lan békekötés létrejöttének rövid, tájékoz­tató ismertetése után az első fejezet mind­járt „Új Szlovákiái“-ról szól, ahol, nem egé­szen hagyománytalanul, új életre kelt a ■„cabinet noir“. Az agent provocateur-ök hada szabadult rá Szlovákiában a védtelen lakosságra és az optálás, az új állam polgár­jogának megszerzése körüli ezernyi intrika, gonosz visszaélés hontalanságba kergette még azokat is, akiknek ősei évszázadokon át laktak ezen a földön, így a többek kö­zött Sir Robert Donald pontos angol fordí­tásban közli azokat az okmányokat, ame­lyek Szinyei-Merse István expatriálásáról tanúskodnak. Ha valami, ezeknek az okmá­nyoknak cinizmusa felébresztheti az­­angol közvéleményt abból a tévhitből, amit szláv - barát angol publiciszták terjesztettek a cse­­hekről, „Közép-Európa skót“-jairól, a de­mokrácia barátainak és Középeurópának mű­veltség szempontjából egyetlen nyugati ínértékkel mérhető népéről. A csehek mindenképpen nagyon rosszul f­árnak Sir Robert Donald mindent meglátó, minden gyengeségüket néha maró gúnnyal, néha ellenállhatatlan erkölcsi fölénnyel fel­táró „scrutiniá“-ja­ alatt. A műemlékeket pusztító cseh vandalizmusnak és az osztrák abszolutizmusnak legsötétebb korszakára emlékeztető cseh sajtócenzúráinak a könyv egy-egy külön fejezetet szán. Ezek a fejeze­tek nem hallomás után, nem a magyar­barát propaganda elfogultságával, hanem egy híres és elismert angol publicista tárgyi­lagosságával rántják le a leplet a csehek nagyhangon világgá kiabált demokratikus hajlamairól és mutatják be az angol köz­vélemény előtt igazi mivoltukban a cseheket, akik Sir Robert Donald megállapítása sze­­­rint, minden műveltségük ellenére is Közép­­európa legkapzsibb, legönzőbb és legzsarno­kibb hajlamú népe. A könyv két nagyon értékes fejezete arról szól, hogy miként ámították el és csapták be a csehek a szlovákokat és a ruténeket egyaránt. Az angol közvélemény ugyan már egy idő óta kezdi észrevenni, hogy mind a délszláv, mind a cseh-szlovák testvériség valójában egészen más, mint, aminek a békeszerződések idején cseh és szerb irá­nyítással tevékenykedő szlavofil-propaganda hirdette. Sir Robert Donald könyvének is egyik legalaposabban kifejtett és legtöbb adattal támogatott információja éppen az, hogy a mesterségesen összekialapult cseh­szlovák államnak ezt a belső széthullását tárja fel az említett fejezetekben az angol olvasóközönség előtt. Egy harmadik fejezet­ben pedig, amely a cseh-szlovák állam faji problémáival foglalkozik, Sir Robert Donald megkapó párhuzamot von Seton-Watson híres könyve „Faji problémák Magyarorszá­gon“ és a cseh-szlov­ák állam jelenlegi viszo­nyai közt. Scotus Viator, mint ismeretes, eb­ben a könyvében angol dogmatikus liberális­hoz illő módon pontokba foglalt kisebbségi önkormányzati reformot ajánlott, amely szerinte egyedül old­hatná meg a nemzetiségi kérdést. Sir Robert Donald most sorra veszi ezeket a pontokat és Scotus Viator könyvé­nek szövegében egyszerűen Csehszlovákiát tévén Magyarország helyére és cseheket írva ott, ahol magyarokról van szó, pontról­­pontra kimutatja, hogy a csehek „polyglot“ államukban pontosan az ellenkezőjét teszik annak, amit Seton-Watsonnak a csehektől sokkal inkább el kellett volna várnia, mint a „zsarnokság ázsiai ösztöneivel grassz­áló“­ínagy­ároktól. A földreform körüli kérdések különösen érdeklik Sir Robert Donaldot. A cseh föld­reformról írt tanulmányát néhány hónappal ezelőtt a Daily Mail már közölte és az a megállapítása, hogy a cseheket konfiskáló és rabló földreformjuk végrehajtásában három­­százéves bosszúvágy, a fehérhegyi vereség után szenvedett sérelmek feletti keserűség vezette, most már nemcsak az újságcikk ha­mar elfelejtett szenzációjaként, hanem en­nek a nagy tanulmánynak és a helyszínen szerzett tapasztalatok alapján megírt könyv lapjain is kétségtelenül értékes információ lesz az angol olvasóközönség részére a csehek igazi jellemének megismeréséhez. A magyar földreformmal is foglalkozik egy külön fejezet, itt azonban, talán saját téte­lének erősebb kiemelése végett is, inkább csak a cseh, oláh és szerb földreform rabló természetével állítja szembe a magyar föld­reformnak a magántulajdoni tiszteletben tartó természetét. A könyv két legfontosabb fejezete, a két utolsó fejezet, „Trianon irányító elvei“-ről és az elkövetett igazságtalanságok jóvátéte­léről szól. Ezekben a fejezetekben Sir Robert Donald a publiciszta részleteket összefogó és irányelveket kereső szemléletével adja mér­­legét annak a világpolitikai akciónak, amit közel egy esztendővel ezelőtt Rothermere lord kezdeményezi. Az angol közvélemény, amely már eddig is sokat hallott a Versailles- békék körül folyó intrikákról, itt teljes való­ságában értesül arról, hogy milyen nemtelen és igazságtalan utakon jutottak hozzá csehek, románok, szerbek országrészekhez, amelyek­nek birtoklásához egyik napról a másikra támadt étvágyuk. A legmegdöbbentőbb ada­­­tokat itt is a csehekről közli Sir Robert Do­nald, akik 1918 december 6-án még csak 202.571 magyart kívántak és mire Trianon­ban a békeszerződést aláírták, a cseh ura­lom alá került magyarok száma több mint egymillióra növekedett. A könyv azután közli Magyarország tér­képét a Rothermere lord által ajánlott hatá­rokkal és részletesen ismerteti a lord terveit az általa közeljövőben remélt, békés eszkö­zökkel megvalósítandó határrevízióra Vonat­kozólag, nem valami nagy reménykedéssel ír az erdélyi magyarság várható sorsáról, hangsúlyozva, hogy Romániát erőteljesebb külső kényszerrel kell rászorítani a kisebb­ségi jogok tiszteletben tartására, végül pedig néhány szóval hivatkozik Benes közép­európai föderációs és vámuniós terveire, amelyekről azonban, Sir Robert Donald sze­rint, túlságosan korai, ha egyáltalán lehet­séges beszélni éppen a csehek elvakult és gyűlölködő politikája miatt. Máshé Elek Az indiai hitterjesztés nehézségei és cél­kitűzései a címe annak az érdekes, hű és élvezetes formában megírt tanulmánynak, melyet Erdősi Károly, a páratlan könyvsikert elért „Napsütéses Indiában“ szerzője leg­újabban közrebocsátott. Szerző teljesen új s a közvetlen tapasztalat alapján szinte merész, de igazán nagy és mély távlatot mutató be­állításban tárja elénk a problémát s ugyan­azokkal a pompás színekkel festi azt a képet, amelyek a „Napsütéses Indiában“ c. úti­­emlékeiben ragyognak s amelyek egyúttal a könyv eldöntő sikerét már az első pillanattól kezdve magukban hordozták. Férfiak is éppen úgy, mint a nők, jól és olcsón vásárolhatják be harisnya és zokni szükségletüket, mert üzlet­­megnagyobbitás folytán azok árait akkal leszállítottam. HEILIG harisnyah VII.,Kazinczy áz H -U. le Kortársaink E cím alatt rendkívül életrevaló kiadvány­­sorozatot indított meg Hankiss János, aki Debreceni Szemle című havi­ folyóiratában már egy év óta számos mai irodalmi és mű­vészeti kiválóságunkról­ közölt életrajzi és esztétikai ismertetéseket. Az élénk érdeklő­dés, mely folyóiratának vállalkozását fo­gadta, indította őt erre a kortársaink életét ismertető könyvecske-sorozatnak kiadására, egyelőre hat számmal kezdve meg a soro­zatot. . Kortárs­ nagyságok, még ha nem is érez­zük bennük a maradandót, elevenebből ér­dekelnek mindnyájunkat. Életükből arányta­lanul sok megy át az életünkbe, nevelnek ben­nünket, örököseik vagyunk, érdeklődésünk irántuk sokkal szenvedélyesebb,­­ és bizo­nyára nem ok nélkül. Gondoljunk csak az Ady-harc hevességére, vagy akár csak egy­­egy primadonna kultuszának lázasságára, ami természetes azért is, mert napjainknak, éle­tünknek ők adják a stílust, ők közvetítik szá­munkra a „nagy élet“-et, és bizony sokkal több megmarad belőlük mibennünk, mint amennyi belőlük később megmaradottnak lát­szik. „Színházban, olvasás közben, a tanári szobában, a diák leckéje mellett, a társaság­ban, ahol irodalomról esik szó­, mindenütt velünk élnek a kortársaink, sőt igazában ben­nük és általuk élünk mi magunk. Ezért okos, életrevaló ez a sajátságos irodalomtörténet­­elevenítő vállalkozás. Természetes, hogy kortársaink életét más­képen tekintjük, mint elmúlt korok klassziku­sainak távolról megírott életrajzait. A régi nagyok életrajzi adataiból az irodalomtörté­­netírás csak azt használja föl, ami a szinteti­­kus kép megrajzolásához fontosnak látszik, vagy­­ ami véletlenül megmaradt. A kortár­sak életrajzát kortársak írják, először is az élőknek, elsősorban a megrajzoltaknak ellen­őrzése mellett, ez egyfelől biztosítja az adatok ténybeli pontosságát, másfelől kétségkívül b befolyásolja a megítélések tárgyilagosságát. Ámde éppen ezek az elfogultságok, akart­­nem akart befolyások, melyek a portrétisták tollát el-elfoghatják, ezek maguk is érdekes­ségek és életünkben fontos valóságok. Mint ahogy fontos valóság volt mindnyájuk szá­mára a szenvedélyes szeretet, amellyel szü­leinket szerettük, a tanítóinkat hősnek­ látó elfogultságunk, mely bennünket is hősiességre nevelt, a primadonna-imádat is, mely talán szép mozdulatainkat, beszélésünk és modo­runk báját formálta és így tovább. Csak az fontos, hogy korunkat értő, tisztaszemű és tisztatollú emberek legyenek a kortársak arc­képfestői. A hat első életrajz írója igen jól van megválasztva és jót reméltet a vállalkozás sorsáról. Maguknak a kortársaknak kiválo­gatása is a legobjektívebb, minden szempon­tot kielégítő. A hat első arckép: Babits Mi­hályé (Juhász Gézától), Csathó Kálmáné (Szondy Györgytől), Herczeg Ferencé (Zsig­­mond Ferenctől), Móricz Zsigmondé (Juhász Gézától), Tommy Cécilé (Hankiss Jánostól), Zilahy Lajosé (Ruzitska Máriától); előkészü­letben van még vagy ötven. Valamennyi sürűnyomásu, h­ároméves, csinos formájú könyvecskében, finom papirosán, az ismerte­tettnek finomnyomású arckép-mellékletével. Mindenik könyvecske közli az író életrajzát, rendszerint önéletrajza alapján, valamennnyi művének tartalmát és egyenként való ismer­tetését, az író esztétikai értékelését, műveinek teljes jegyzékét, fordításainak s velük foglal­kozó irodalomnak teljes repertóriumát, sőt abc-szerinti névmutatót is. A vállalat a Stú­diumnál jelenik meg, egy-egy darabnak ára 1.60 pengő. B* A. Barna Tibor: Vidám Kecskemét. A „hírös város“ érdemekben gazdag rendőrfőparancs­noka azt írja könyvének előszavában, hogy akikről ír, azok húsból, vérből való igaz emberek, erényekkel és hibákkal rendelkező lények, akik mindig derűsek, kedvesek és so­raik ritkulásával szegényebbek lesznek,­­ de nem felejtik el az élet egyetlen ajándékát: a humort, a vidámságot. Akik valaha voltak odalent, abban a pusztától körülvett, sok­templomos, szép magyar városban és most elolvassák Barna Tibor, könyvét, úgy érezzük, felidézhetik a múltat, az eltűnt hónapok vagy évek távlatából. Mert ebben a könyvben min­den sor erről az érdekes városról regél; nem a régmúltról, hanem inkább a kilencszázas évek első évtizedének „fiataljairól“, akiknek immár a halántéka körül deresedni, szürkülni kezd az idő ... Maga a szerző félve, könnye­sen mosolyogva enstíti meg, hogy a jelen (lehetne tán nagybetűvel is írnil)­­ nem al­kalmas arra, hogy bármelyik holdvilágos, akáctól illatos nyári éjszakán, szárazfás le­gényekkel megálljunk egy lefüggönyözött, muskátlis ablak előtt és ott csendes gyö­nyörűséggel élvezzük az igazi, szívbe markoló nótát, a „Csak egy kislány van a világon“ örökszép melódiáját, — mert mostanában egyéb sincs, mint kislány, de az igazi, a nó­­táskedvű, szürelváró, dalos kislány messzebb van talán az Óperenciánál is. És a mostani fiatalság, ha a szép magyar múltról akar va­lamit hallani, nem tehet mást, mint meghall­gatja az öregek szavát, arról, ami volt amit nem ismerhetnek, mert Trianon óta sok join- Budapesti vagy KörnyfiHi t£&ZftSSP21 azok 40%-a erejéi!* 5 ét alatt IBUfcUni­qa törlesztendő olcsó kölcsönt szerez SZABADOS ENDRE bankbizományos Telefon T. 284—12 VI., Vörösmarty-utca 45 den megváltozott: még a cigányt is elfelej­tették ... Kecskemét tipikus alakjairól szól ez a könyv, de azoknak is gyönyörűségére szolgál, akik nem arról a vidékről valók. Ki­csi az ország, közelebb kerültünk úgyis egy­máshoz. (ny.) A család egészsége. (Dante kiadása.) Ez a címe a néhány nap előtt megjelent első eredeti ily természetű magyar népszerű or­vosi felvilágosító, oktató munkának. Több mint 800 oldalon számos szövegközti ábrá­val és 46, részben eredeti színes táblával díszített könyvben 30 magyar tanár, illetve kórházi főorvos ad a nagyközönségnek népszerű nyelven kioktatást az ember boncs­és élettanáról, tanácsot a terhesség idejére, a csecsemő táplálására és gondozására. Bőven tárgyalja a könyv az egészséges és beteg emberi test ápolását, a fertőző beteg­ségek alkalmával követendő óvórendszabá­­lyokat és a mérgezések kezelésére való uta­sításokat. Fontos fejezete a munkának a népbetegségekről írt rész, mely a gümő­­kórral és alkoholizmussal kimerítően fog­lalkozik. A mű két részből áll: az első rész általánosságban, a második részletesen, lexikonszerűen névsorba szedve tárgyalja az összes betegségeket és az orvostudo­mánnyal összefüggő kérdéseket, úgyhogy akárki könnyedén megtalálja az őt érdeklő dolgokat. A könyv előszavában Kétly László egyetemi tanár, orvoskari dékán a mű irányát is megszabta, ez nyújtja annak bizonyítékát, hogy értékes munkáról van szó és nem kuruzslásra oktató, Németor­szágból importált Volksbuch­­ról. A szer­kesztés nehéz munkáját Somogyi Béla dr. nagy kitartással és hozzáértéssel végezte. Neki köszönhető elsősorban, hogy ez a hé- s­zagpótló munka megjelent. A 30 szerző kö­zül csak néhányat említünk: Dollinge­r Béla, Gerlóczy Géza, Henszelmann, Érti, Gózony, Friedrich, Somogyi, Humayer, Wiesinger, Csillag, Rohrböck, Horváth, Réthy. Ezek a nevek garantálják hogy a mű a könyvpiac keresett munkája lesz. Andrea szerencséje. Egy „Sólyomház“ című regényciklus első részeként jelent meg Vándor Ivánnak, a­­jónevű magyar író­nak új könyve, amelynek kétségkívül nagy közönségsikere lesz. Kitűnően megformált alakok, az olvasó érdeklődését egy pilla­natra lanyhulni nem engedő érdekes mese­szövés, a szerző debreceni származását meg nem tagadó tiszta magyar stílusa mind olyan élmények, amelyek a könyv megér­demelt kelendőségét biztosítják. A törté­net a legmodernebb környezetben és a legkorszerűbb problémát, a zsidókérdést is érintve, minden szenvedelemtől menten fo­lyamatosan pereg le előttünk. Vándor Iván­nak pár kellemes óra gyönyörűségét kö­szönjük a könyv elolvasása után és érdek­lődéssel várjuk a Sólyom-család történeté­nek további fejezeteit. KÖNYVTŐZSDE Eladó: Esebeck: Die Parforce — Jagd auf Hasen, 10 P. — Auf: Kynoppodie, 2 P. — Dom­szlay: Vadászat a világtörténelemben, 5 P. — Kynophil: Az angol vizsla, 4 P. — Hermann: A madarak hasznáról és káráról, 6 P. —­ Schreiner: A horgászat kézikönyve, 2 P. —­ Répássy: Édesvízi halászat, 8 P. — Kriesch- Tasner: Halaink és haltenyésztésünk, 10 P. —• Dobrowski: Lehr und Handbuch für Berufs­jäger, 12 P. — Illés: A vadőr, 8 P. — Lakatos: Vadászhit. A magyar vadászbabonák és hiedel­meknek kultusza, 4 P. — Zuschlag: Der Jagd­sport, 5 P. — Lampe: Populäres Handbuch der Fische, 10 P. — Tudományos könyveket, könyvtárakat állandóan a legmagasabb áron vásárol: Krucsay József, Budapest, Vili., Kál­vária­ utca 21. Eladó könyvek: Jókai Mór összes müvei, 100 diszkötés, 400 P. — Révai Nagy Lexicon, 20 kötet, 360 P. — Arany János összes müvei, 8 kö­tet, 60 P. — Marczali: Világtörténet, 12 kö­tet, 80 P. — Bajza J. összes művei, 6 disz­­kötésben, 25 P. — Műveltség könyvtára, 12 diszkötés, 100 P. — Megyei Monographiák Abauj, Fiume, Győr, Heves, Pest-Pilis I—II.,­ Szabolcs, Temes, Torontál, Vas vármegyék, egészvászon diszkötésben, kötetenként 8 P. —< Vizsgás jutalomkönyvek óriási választékban, féláron. Újdonság: A Technika Világa, 48 P. —■ Megrendelhető havi 4 pengő­s részletre is. Bár­hol megjelent könyvet beszerzők. Cím: Székely Albert minta-antikváriuma, Budapest, József­­körút 21. Telefon: 1. 385—35­­0 Magyar Jenő antikváriumában, Múzeum-körút 31. sz., néhány napig tart még a rendkívül olcsó könyvárusítás. 29 ­z MMMiPil szerezhetők be Pfeifer Ferdinand (Zeidler Testvérek) nemzeti könyvkereskedésében* Budapest, Iv., Kossuth Jályes-utca 9 •

Next