Magyarság. 1928. június (9. évfolyam, 123-146. szám)
1928-06-01 / 123. szám
fit#28 jurzius 1, péntek mcilBSII. Angol fotóriporterek és filmoperatőrök halált megvető munkája háztetőkön, autón és repülőgépen Magyarorország érdekében Sikeresen lezajlottak a magyarországi Harmsworth, illetve Rothermere-ünnepségek. A magyar sajtó bőségesen kommentálva az elmúlt hetek eseményeit, részletesen megemlékezett Esmond Harmsworth kíséretének működéséről, múltjáról és életrajzi adatairól. Kötelességünknek tartjuk, hogy ez alkalommal megemlékezzünk kíséretének azokról a szerényen háttérben meghúzódó, de annál nagyobb energiával és fáradságot nem ismerő munkakedvvel dolgozó tagjairól, akiknek eredményes munkája nagy lépéssel fogja előrevinni Magyarországnak, a magyar igazságnak az Ügyét. A Daily Mail e szerény és lelkes közkatonái a Harmsworth kíséretében Magyarországra jött angol fotóriporterek és filmoportőrök. Hogy milyen fontos az ő munkájuk, erre vonatkozólag csak Rothermere lord szavait kell idéznünk, amelyekkel őket útnak indította: — A költségekkel ne törődjetek, mindig a legjobb autókat béreljétek ki, haladjatok mindig a menet legélén („on the front“) és filmezzetek és fényképezzetek le mindent, mert az írást meg lehet cáfolni, de a fénykép nem hazudik. Az angol fotoriporter és filmoportőr gárda tagjai: Mr. J. G. Harding és Mr. R. L. Murray (a Gaumont filmvállalat operatőrjei, akiket Rothermere lord fogadott fel fiának magyarországi útjára), továbbá Mr Grant, Mr. Thurner és Mr. How, Mr. Mr Victor Console-lal, a Continental Daily Mail igazgatójával, az élükön híven követték nagynevű gazdájuknak utasításait. Egészségüket és idegeiket nem kimélve és sokszor az életükkel játszva dolgoztak azegész látogatás folyamán autón, repülőgépen, imbolygó létrák tetején, házereszeken és tíztizenöt méternyi szédítő magasságban az utca fölé kinyúló párkányokon. Oda se hederítettek a magyar klíma szörnyű szélsőségeinek, amely egyik nap afrikai hőséggel, másnap pedig jeges szibériai széllel tette próbára ellenállóképességüket. Egyforma hidegvérrel végezték munkájukat a szegedi Klauzál-tér háromemeletes házainak kiugró párkányain és a Hortobágyon, a megvadult bikák karámjában. Sohasem vesztették el önuralmukat és flegmájukat, dacára annak, hogy az ő munkájuknál pillanatokon múlik minden. — Mi azt nem tehetjük meg, ■— mondotta Mr. Console — amit a drámai filmek operatőrjei csinálnak, hogy t. i. ötször-hatszor megismételtetnek egy-egy jelenetet, s csak akkor veszik fel, mikor már egészen jól megy. Ha mi jó előre nem szimatoljuk ki, hogy hol lesz számunkra a legjobb kilátás és ha egy vonatból való kiszállást, üdvözlést, vagy csokorátnyújtást ennek folytán elmulasztunk, akkor nem mehetünk oda Mr. Harmsworth-hoz, hogy tessék ezt mégegyszer megismételni. Márpedig minden elmulasztott felvétel állásunk elvesztésével fenyegethet bennünket. Egy alkalommal ijedten figyelmeztettem Mr. Hardingot, a legidősebbik filmoperatőrt, hogy milyen borzasztóan veszedelmes helyen áll fiatalabbik kollégája, Mr. Murray egy kétemeletes ház kiálló párkányán minden támaszték nélkül. — Tudja, kedves uram, — mondotta Mr. Harding, — mikor olyan fiatal voltam, mint ő, akkor még én sem féltem semmitől és a ■torony tetejére is kimásztam egy-egy jó felvétel kedvéért. Azonban tizenkétesztendős az utak királya . SZILÁRD BÉLA Nagymező u. 15. Telefon: T. 253—34. filmoperatőri pályám alatt tizenhárom autókarambolban és két repülőgéplezuhanásban vettem részt. És most bizony már nem olyan biztos a fejem, mint azelőtt. Éppen ezért meg is kérem önöket, hogy ne vegyék rossznéven és bocsássák meg nekünk, ha sokszor olyan idegesek és rossz modorúak vagyunk. (Megjegyzendő, hogy mi ezt az állítólagos idegességet és rossz modort sohase vettük észre.) De hát ez a mi munkánk nagyon igénybe veszi az idegeket és amint Mr. Console helyesen mondotta, minden pillanatban az életünkkel, vagy, ami még rosszabb, az állásunkkal játszunk. — Miért fontosabb az állás, mint az élet? — Azért, mert ha meghalunk, a vállalat gondoskodik a családunkról, ha azonban az állásunkat elveszítjük, akkor családunk koldusbotra jut. Mr. Harding kemény, viharvert arca egyszerre felderül és markáns vonásai szinte meglágyulnak, amikor a „család“ szót kimondja. Mert a család az angol ember előtt a legszentebb szentség, amely mellett eltörpül minden: hiúság, becsvágy, hivatali ambíció, sőt még a mindenható Business őszentsége is. Pálóczi Horváth Lajos A Földközi tenger környékének békéjét szolgálja az új olasz—török A római Tribum tudósítója beszélgetést folytatott Suad bej kvirináli török követtel. A követ nyilatkozatában a török—olasz barátsági szerződés nemzetközi jelentőségével foglalkozott, rámutatott arra, hogy ezzel a két nemzet közötti barátságot pecsételték meg. Az aláírt szerződés súlya abban fog jelentkezni, hogy a Földközi-tengeren, a Balkánon és egész Európában is a békét erősíti. Olaszország és Törökország a szerződés megkötésével a béke ügyét szolgálták. Hasonlóan is a többi lap is vezércikkében. Hangsúlyozzák, hogy az olasz—török szerződés betetőzése azoknak a fáradozásoknak, amelyek a Földközi-tengeri medence viszonyainak tisztázására indultak meg és kiemelik, hogy a népszövetség égisze alatt indult sok hiábavaló erőfeszítés után milyen nagy jelentősége van a Földközi-tenger békéje szempontjából a szerződésnek. A lapok meggyőződése szerint a teljesen békés jellegű szerződés egyáltalában nem fogja érinteni a különösen érdekelt államok érzékenységét. Bethlen István még mindig nem látja elérkezettnek az időt az aktív külpolitikára A képviselőház külügyi bizottsága csütörtökön tartotta rendes havi ülését, amelyen a kormány tagjai közül Bethlen István gróf miniszterelnök és Walkó Lajos külügyminiszter jelent meg. Az ülés napirendjén az időszerű külpolitikai kérdések szerepeltek. Walkó Lajos külügyminiszter szólalt fel elsőnek s rövid összefoglalót adott a külpolitikai helyzetről. Főképpen a döntőbíróság kérdésével foglalkozott, rámutatva arra a mind általánosabban érvényesülő törekvésre, hogy az államok a közöttük felmerülő vitás kérdéseket békés utón, békéltetőbizottsági, illetőleg választottbírósági intézmény igénybevételével oldják meg. Magyarország ennek a törekvésnek az előbbrevitelében tevékeny részt vesz, amit bizonyítanak a már eddig kötött békéltető- és választottbírósági szerződések Ausztriával, Svájccal és Olaszországgal. Ezidőszerint a magyar kormány hét állam kormányával folytat megbeszéléseket ilyen szerződések megkötése érdekében, nevezetesen az Egyesült Államokkal, Spanyolországgal, Észtországgal, Finnországgal, Lettországgal, Lengyelországgal és Svédországgal. A tárgyalások azon az alapelven folynak, hogy mindazokat a vitás kérdéseket, amelyeket diplomáciai uton elintézni nem lehet, a békéltetőbizottsági eljárás alá bocsássák, ennek eredménytelensége esetén pedig, amennyiben jogi természetűek, a választottbírósági eljárás útján oldják meg. A külügyminiszter tájékoztatása után hoszszabb vita indult meg. Apponyi Albert gróf külpolitikai helyzetünk javulásának jeleivel foglalkozott és hangsúlyozta, hogy nemzeti céljaink megvalósítása hatalmi és erőviszonyok alakulásától függ, amelyben igen jelentékeny, de nem egyedül döntő tényező a közvélemény állásfoglalása. Lakatos Gyula azt fejtegette, hogy a barátsági és döntőbírósági szerződések hálózatának nincsen túl nagy jelentősége. Lukács György a Kellogg-féle békepaktum-javaslattal és a leszerelés kérdésével foglalkozott. Beck Lajos arról beszélt, hogy elsősorban gazdaságpolitikai téren kell előnyök biztosítására törekedni. Gratz Gusztáv a népszövetségi alapokmány 19. cikkéből folyó lehetőségekkel és e lehetőségek érvényesítésének nehézségeivel foglalkozott. Szükségesnek tartaná, hogy a középeurópai kérdések tudományos feldolgozásában Magyarország is minél nagyobb mértékben vegyen részt. Bleyer Jakab arra mutatott rá, hogy az úgynevezett utódállamokban a konszolidáció folyamata egyáltalában nem halad előre, amit előbb-utóbb az európai politika döntő tényezőinek is fel kell ismerniök. Biró Pál a gazdaságpolitikai pesszimizmussal szemben foglalt állást. A vita végeztével Bethlen István gróf miniszterelnök hangsúlyozta, hogy el fog jönni az idő, amikor Magyarország a belpolitikai konszolidáció és megerősödés gyümölcseit külpolitikai téren is leszakíthatja, de helytelen volna, ha ezt idő előtt akarnák elérni. Interpelláció a kormányzónak a közgazdasági egyetemen mondott beszédéről Sándor Pál a képviselőház interpellációs könyvébe csütörtökön interpellációt jegyzett be a kormányzónak arról a beszédéről, amelyet legutóbb a közgazdasági egyetem doktori avatásán mondott s amelynek egyes részei az interpelláció szövege szerint „szemben állanának a magyar kereskedelem reputációjával“. Az interpelláció bejegyzésének hire gyorsan elterjedt a Ház folyosóján s minden oldalon nagy feltűnést keltett. Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter úgy nyilatkozott az ügyben, hogy végighallgatta a kormányzó beszédét a közgazdasági egyetemen s ezért állíthatja, hogy a kormányzó szavainak semmiféle éle nem volt a magyar kereskedelemmel szemben. Az interpelláció bejegyzéséről jelentést tettek Bethlen István gróf miniszterelnöknek is, aki kijelentette, hogy a kormányzó a Sándor Pál interpellációjában érintett kijelentéseket nem tette meg. Beavatott helyen úgy magyarázzák a dolgot, hogy a kormányzó beszédének szövegét, amelyre Sándor Pál interpellációja támaszkodik, a kormány félhivatalos kőnyomatosa, a Magyar Országos Tudósító tette közzé, a kőnyomatos tudósítója azonban tévesen közölte a beszédet. A királyhelmeci petíció A közigazgatási bíróság Lampel-tanácsa csütörtökön folytatta a királyhelmeci választás ellen benyújtott petíció tárgyalását. A kisebbségben maradt Wagner Károly egységespárti jelölt híveinek jogi képviselője a választási visszaéléseket ismertette, amelyeket a megválasztott Baráthy Béla jogi képviselője pontról-pontra cáfolni igyekezett. A tárgyalást pénteken folytatják. 3 A szerbek a határmenti községekben véresre verik a magyarokat a Rothermere-akció miatt Kelebia, május 30. (A Magyarság tudósítójától.) A szerb megszállt területi lakosság magyar és német része között óriási elkeseredéssel tárgyalják a szerbeknek a bánásmódját, akik mióta a Rothermere-akció megindult, állandóan kimondhatatlan üldözésben részesítik a magyarságot. Időnként már szünőfélben volt ez az üldözés és ezt a rövid szélcsendet különösen a Harmsworth Magyarországon léte szakította meg. Az elmúlt napok és különösen a pünkösdi ünnepek alatt a szerb hatóságok a felelőtlen elemeknek, a radikális párt protektorátusát élvező úgynevezett szmnao szervezetnek engedte át a magyarok elleni hajtóvadászatot. Ez az üldözés azután, mint a következmények mutatták, alapos munkát is végzett. A kelebiai határrészen, úgyszintén más határrészeken is, napok óta sok ember menekül át Magyarországra és itt borzalmas dolgokat mondanak el a szerbek embertelenségeiről. Munkatársunk fölkeresett egy ilyen átszökött embert és annak előadásából a következő rendkívüli érdekes és jellemző dolgokat tudta meg. A két pünkösd hajnalába — Csantavéren, Topolyán, Bajsán és Kishegyesen — vad orditozás és fenyegető kiáltás ordított bele. Mindegyik helyen a szinai szervezetek emberei voltak a felvonuló tüntetők és hatalmas lármával követelték, hogy a magyaroknál tartsanak házkutatásokat, mert ott különböző adatokat rejtegetnek, amelyekből tudomást lehet szerezni a Rotherme reakció terveiről. Ezt a tüntetést a hatóságok közömbösen szemlélték, mire a szervezetek vérszemet kaptak, sorra járták a magyarok házait és azokban inzultálták a magyarokat. Ezeknek az inzultusoknak közel ötven sebesültje van, akik közül néhányat beszállítottak az újvidéki kórházba. Majd a következőket mondotta informátorunk. — Én most itt kelebiai rokonaimnál pihenem ki az izgalmakat, mert mint gyengélkedő és beteges ember nem bírtam ki azt a valóságos embervadászatot, amit ott rendeztek. — A támadók késekkel felszerelve rohantak ránk és többen voltak olyanok, akik rendkívül súlyos sérüléseket szenvedtek. A vasárnapról hétfőre virradó éjjel szöktem át a határon és még vasárnap délután odahaza hallottam, hogy vasárnap, mint egy, jélre majdnem valamennyi bácskai községben kitörtek ezek a véres tüntetések. Az ok, szerintük az, hogy a magyarok csempészett budapesti lapokat hozatnak be és azokból olvasták föl esténkint a Rothermere-akcióról szóló újabb híreket. A magyarok vérének nincs most értéke a szerbeknél — folytatta. Egy-egy magyar sebesültet, akit a szerbek összeszurkáltak, semmibe sem vesznek és még elégtételt sem lehet ott magyarnak kapni. Keserűen mondotta még el, hogy" többen a magyarok közül az üldözések folytán kénytelenek lesznek Magyarországba költözni. A magyar községeket most megszállták ezek a szervezetek és válogatott fenyegetések közt jegyezték meg, hogy ott is maradnak és a magyarok legkisebb ellenkező magatartása esetén rájuk gyújtják, házaikat. Utazásnál ne legyen soha Aspirin tabletták nélkül, ízérte azonban határozottan az eredeti „átnyerő"-csomagolást, a zöld szalaggal. Pótszereket, vagy lyes tablettákat utasítson vissza.