Magyarság, 1928. július (9. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-01 / 147. szám

1928 június 1, vasárnap film CTSRSlC ■—WaWHBW—B—ffilHiH I rfi Angliában sem kap stabilizációs kölcsönt Románia A kormány lemondását várják Bukarestben Bukarestből jelentik. A lapok azt az érte­sülést közlik, hogy a stabilizációs kölcsön megkötésére irányuló tárgyalások német támogatás híján Londonban is kudarccal vég­ződtek. A kudarc következtében — írják a lapok — a kormány helyzete annyira meg­ingott, hogy a régenstanács tagjai közül a Karlsbadban üdülő pátriárkát június 2-ára sürgősen visszahívták Bukarestbe. A Dimineata értesülése szerint a régensta­nács a stabilizációs kölcsön megkötését nem­zeti koalíciós kormányra szeretné bízni. A stabilizációs tárgyalások kudarcáról, illetve őszig való elhalasztásáról szóló hírek politikai körökben nagy megdöbbenést kel­tettek. Általános az a vélemény, hogy a kor­mány helyzete nagyon megnehezült. Hétfőre a politikai helyzet tisztázódását várják. Ad­dig is a régenstanács a kormány tagjaival tanácskozik. Az Adeverul jelentése szerint kormánykö­rökben kijelentették, hogy azokra a nagy nehézségekre való tekintettel, amelyek a sta­bilizációs kölcsöntárgyalásokban mindunta­lan fölmerülnek, a kormány már nem ra­gaszkodik ahhoz, hogy továbbra is uralmon maradjon. Hivatalos helyen mindezekkel szemben a stabilizációs kölcsön meghiúsulásáról, a pátriárka visszahívásáról és a koalíciós kor­mány alakításáról szóló híreket valótlannak nyilvánítják. A Viitorul, a kormány lapja, kijelenti, hogy lemondásról szó sincs, mert a kölcsön­­tárgyalások a legjobb után haladnak. A kormány, állítólag, azt a hírt kapta, hogy szombaton reggel az Angol Bank alá­írta a lei stabilizálására vonatkozó egyez­ményt. Mivel pedig a kölcsönt csak ősszel valósítják meg, a francia bank késznek nyi­latkozott arra, hogy húszmillió dolláros elő­leget ad a román kormánynak. Kormány­körökben jelentik, hogy a parlamentet a jövő hét végén rendkívüli ülésszakra hívják ösz­­sze, amelyben el kell intéznie a lej stabili­zálására vonatkozó egyezményt. Ellenzéki és gazdasági körökben a köl­­csönterv magvalósítását ősz előtt valószínűt­lennek mondják, sőt technikai szempontból még akkor is lehetetlennek vélik. Utalnak arra, hogy a kölcsön lebonyolítását még a Francia Bank sem viheti keresztül, mert megköti kezét a többi jegybankkal való szo­ros kapcsolata.­norált cikkírásról is kész lemondani, hogy teljes erejével foghasson a reá váró feladat elvégzéséhez. A liberális pártnak ma mindössze negyven képviselőtagja ül az alsóház­ban, ahhoz pedig, hogy egy pártnak többsége legyen az angol parlamentben, több mint 300 képviselőre van szükség. Ezt a számot, de még annak felét is, aligha fogja tudni Lloyd George és a liberális párt elérni, de azt könnyen el­érheti, hogy a mostani számot megkét­szerezi, sőt könnyen eljuthat a százas számig is. Ha azután a megmaradó öt­száz mandátumon a konzervatív párt és a Labour Party úgy osztozik meg, hogy egyik sem jut messzire túl a harmadfél­­száz képviselőn, akkor bármerre billen­jen is a hatalom súlya, akár jobb-, akár balfelé, az egyensúlyozó hatalom Lloyd George kezébe fog kerülni, úgy­hogy nél­küle bármelyik párt kormánya sem­ tudja a parlamenti többséget megsze­rezni. Ehhez hasonló helyzet a közel­múlt­ban egyszer már volt az angol parla­mentben. Mikor az 1923 telén tartott vá­lasztásokon Baldiwn elherdálta a kon­zervatív párt egyébként sem túlságosan nagy többségét, az erősen kisebbségben levő munkáspárt kormánya csak úgy boldogulhatott, ha legalább elvben meg­nyerte a maga számára a liberális párt támogatását, amelynek vezére akkor As­­quith volt. Asquith és Macdonald azon­ban mindketten túlságosan is kedély­­telen és túlságosan is puritán jellemű politikusok voltak ahhoz, hogy ilyen megoldással boldoguljanak és valóban Macdonald kormánya a legelső komoly kátyúban, a Zinovjev-levéllel támadt nehézségekben, jóvátehetetlenül benn­rekedt. Lloyd Georgenál viszont keresve sem lehetne alkalmasabb politikust keresni, aki az ilyenképen adott helyzetnek min­den eshetőségét jobban ki tudná hasz­nálni. — Lloyd George tartaná kezében az egész birodalom, sőt az egész világ­­politika sorsát, ha csak nyolcvan em­berrel is magához tudná keríteni az egy­más felett többséggel nem rendelkező másik két párt sorsát, állapítja meg Garvin az Observer-ben az 1929i vá­lasztásokról és Lloyd George terveiről írt legutóbbi cikkében. Húszezer font hatalmas tál lencse, de azért Lloyd George, a józan walesi kelta, nagyon jól tudja, hogy mit tett amikor po­litikai tervei érdekében lemondott óriási jövedelméről. Nem kisebb dologról van ugyanis szó, mint a végzetesen meg­akadt európai politika új utakra indítá­sáról, ha Lloyd George tervei beválnak és a mostani álmos, csaknem ellenzék­nélküli angol parlamenti élet és főként Chamberlain halogató, óvatosságában tenni nem merő külpolitikája helyére az a nagyobb látókörű és elkötelezettségek­től magát mentesíteni tudó politikai irány fog következni, amit ma Angiid­ban elsősorban mégis csak Lloyd George képvisel. A sors kezének valami csodá­latos jóvátétele van abban a puszta tényben, hogy a rekonciliáció, az ipari megbékélés útjára egy évvel ezelőtt a legharciasabb háborús újságkirály, Northcliffe testvéröccse, Rothermere lord lépett, most pedig Lloyd George az, aki ezt a megbékélést a világpolitikában meg akarja valósítani a Versailles-­ben­ Mire készül Lloy­d George? London, június hó Az angol politikának az idén szokat­lanul korán kezdődő nyári eseményte­­lenségében jelentéktelennek látszó, szen­záció volt Lloyd George-nak a jövedel­mező újságcikkírástól való váratlan visz­­sz­tvonulása. Ahogyan az egész eseményt az egyik szenzációkra éhes vasárnapi lap, a Sunday Express, feltalálta,, abban volt egy kis irigység a hivatásos újságíró részéről a nagy dilettáns iránt. Lloyd George ugyanis, aki végeredményben mégsem céhbeli újságíró, olyan tisztelet­díjat kap a kéthetenként megjelenő és egy nagy amerikai újságvállalat által a világ minden részén szindikált cikkeiért, ami páratlanul áll az újságírás történeté­ben. Nyolcszáz angol fonttal, több mint húszezer pengővel fizették Lloyd George minden egyes cikkét, vagyis akkora ösz­­szeggel, amit angol viszonyok között is csak körülbelül a miniszteri osztálytaná­csosnak megfelelő rangú tisztviselő vagy pl. egy kisebb bank cégjegyzője kap egész esztendei fizetésül. Húszezer font, több mint félmillió pengőt kitevő óriási összeg volt a háborús angol exminiszter­­elnöknek évi jövedelme ebből a kényel­mes, kéthetenkénti cikkírásból, tehát négyszer akkora összeg, mint a valóságos angol miniszterelnök évi fizetése. Olyan hatalmas jövedelem ez még angol viszo­nyok között is, amivel csak nagy bankok igazgatói, vagy olyan híres ügyvédek di­csekedhetnek, mint pl. Sir. John Simon, volt, mielőtt miniszterséget vállalt, Bir­kenhead lord, India államtitkára. ♦ Lloyd George elhatározásának hátte­rében természetesen a politika van Az 1928-ra már esedékesnek látszott angol­­választások valószínűleg kitolódnak 1929 kora tavaszára, vagy esetleg őszére is, d­e a mérkőzésre való előkészületek már megkezdődtek. A konzervatív párt ugyan, és elsősorban személy szerint maga Bald­win, a miniszterelnök, egy pillanatra sem kételkednek abban, hogy az 1929-i vá­lasztásokból legnagyobb pártként ismét a konzervatívok kerülnek ki, de azért miinden jogos bizakodás mellett sem re­mélheti a konzervatív párt, hogy a mos­tani hatalmas többségét — több mint 400 képviselő 615-ből — fenn tudja tartani. Az 1924-i választások sorsüldözöttje a liberális párt volt és ha a politika sze­szélyes kedvű Fortuna istenasszonya hű­ marad szeszélyeihez, nagyon könnyen lehet a liberális párt a jövő évi választá­sokon a sors kegyeltje a két nagyobb párttól elhódított területek árán. ■Lloyd George, a methodista lay-prea­cher, világi prédikátor, nagyon szereti a vallásos élet kifejezéseit alkalmazni és legutóbb tartott beszédeiben, cikkeiben előszeretettel emlegette a liberális párt reviválá-ját, újjáébredését. Ennek a libe­­rális újjáébredésnek felidézésében jut nemcsak a legfőbb, de úgyszólván az egyedüli vezető szerep Lloyd George­­nak. A liberális párt, amint a párt politi­kusai és liberális lapok hirdetik, ötszáz jelölttel akar indulni az 1929-i választási küzdelembe. Ennek a hatalmas szervez­kedésnek megindítása és irányítása vár Lloyd Georgera, aki még a Hollywood­ban is megirigyelhető star-fizetéssel ho­ Presiddente Wilson óceánjáróval július 17-én Triestből Nápolyba és Lisszabonba Saturnia óriásmotorhajóval június 31-én Patras, Kápoly és a francia Riviérára és Marseilleből közvetlen vasúti csatlakozással Biarritzba. Felvilágosítás és prospektus: COSSUCH LINE, BUDAPEST, VII., Thököly­ út 2. (Keleti p­p. ind. old. (szemben). Képviselet, IV., Váci­ u. 27.Piarista-épület.) NE VÁSÁROLJON nyári mosókelméket, selyemkelméket és fü­rdőruházati cikkeket MIELŐTT NEM LÁTTA leltár utáni occasiós árusításunkat Divatmintis crepmarocani, 100 cm széles Színes fahernemfinansuk . 80 cm széles . Színes ruhavászon. 70 cm széles .. _ Virágmintás bútorkarton. 80 cm széles _. marokéin és grenadin, kito^e mintázott eddig 2.90 pengőig, most .. _ Legújabb mintázatú mosóselyem 80 cm széles .. .... — ~ «... — .. « - • *• — — Divat epenge. 100 cm széles — Fresko marosain. Ruha- és pyamaoxford. 70 cm széles .. _ — _ — 80 cm széles .. — Divatmintas cernagrenadin, 1i­ nomabb Egyszínű frisemarocain, 1100 cm széles 100 cm széles, eddig 4.60 r-ig, most Legfinomabb cernagrenadin, különleges szép mintázattal, páratlan szép választékban, ICO cm. széles............................................ .. eddig 4.80 pengőig Bordár-hímzett cernagrenadin. 100 cm. széles ........................................eddig 8,50 pengőig Divatcsikes pyjamazefir. 80 cm. széles............................................. eddig 4410 pengőig legfinomabb francia gyapjúdejain. mintázva, 80 cm széles .. ... .. eddig 4,00 pengőig, most Mintázott bordUrös grenadinum, páratlan szép választékban, 120 cm. széles, eddig 6,00 pengőig BordUr-himzett cérna grenadin, különleges, 120 cm. széles .................. eddig 9,80 pengőig Francia tiszta gyapjúdejain * legfinomabb, gyönyörű szép választékban, 80 cm. széles eddig 5.80 pen­gőig, most ... ................................................................................ Selymek Legújabb mintázatú foulardselymek, divatmintás tanét­­selymek és különleges szép mintás nyersselymek, valamint különféle szép run­aselymek 80-tól 95 cm szélességig .............................. .. eddig 9.80 pengőig, most 5 .50 fillér 176 cm, széles elsőrendű mi­nőségű pamut eddig 4.80 pengő, Fürdőkopenyék­, óriási válasz­fördőruhák SS 98 UklSGl 83811813051 tokban mnyagesen leszállított aramsan STERN JÓZSEF ” CALVIN-TÉRI

Next