Magyarság, 1929. augusztus (10. évfolyam, 172-196. szám)

1929-08-01 / 172. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRARi FÉLÉVRE 24 PENGŐ, NEGYEDÉVRE 12 PENGŐ, EGY HÓRA 4 PENGŐ. EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 16 FILL, VASÁRNAP 32 FILL. AUSZTRIÁBAN HÉTKÖZNAP 30 GARAS, VASÁRNAP 40 GARAS MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDEN NA# FELELŐS SZERKESZTŐ« HILOTAY ISTVÁN SZERKESZTŐSÉG* BUDAPEST, VL ARADI-UTCA IP, CELEFONi AUTOMATA 252-30, 252-31, .*52-40. KIADÓ­HIVATAL« BUDAPEST. V. KERÜLET, BANK­­UTCA 7. TELEFON« AUTOMATA 294-31, 294-32; LEVÉLCÍM« BUDAPEST 741. POSTAFIÓK 19 BUDAPEST, 1929 AUGUSZTUS 1, CSÜTÖRTÖK X. ÉVFOLYAM, 112. (2535.) SZÁM Kunfiék revíziója X szocialista Munkás-Internacionálé Jvégreha jtóbizottsága — mint a „Magyar­ság“ is jelentette — állást foglalt a tria­noni béke revíziója ellen. A magyar népnek, igy szól a határozatnak úgy nevezett politikai és elvtársi indokolása, v,ugyanolyan igénye van az Internacio nálé támogatására, az önrendelkezés jo­gáért megindított harcában, mint min­­'den más népnek. Ezt a jogot azonban nem szabad arra felhasználni, hogy az Internacionálé támogatását kérjék Ma gyarországon egy antidemokratikus kormányzati rendszer mellett“. Alig múlt el egy hete, hogy a magyarországi szo­ciáldemokrata párt vezetősége meghozta ama határozatát, amellyel megmásitha tatlanul, félreérthetetlenül és a belpoli­tikai rendszerváltozásra való célzás és hivatkozás nélkül, lerögzitette magát a trianoni béke revíziója mellett. Ez a szabatos és hazafias nyilatkozat, joggal azt hittük, uj korszakot jelent a magyar szocialista párt politikai irányának fej­lődésében, s lehetővé teszi, hogy a polgári és a nemzeti pártokkal való szövetségben, egyetemes fronton, váll vetett küzdelem­ben ostromoljuk meg azokat »torlaszokat, amelyek a külföldi közvéleményben és a hivatalos politikában a revizió útját el gátolják. Sokan e határozat közzététele alkalmával azzal gyanúsították a ma­gyarországi szociáldemokrata párt veze­tőségét, hogy e határozat, voltaképpen, egy paktum eredménye, amelyet az elv­társak holmi csip-csup szocialista viv jnányok fejében kötöttek az általuk 4 gyűlölt és megbélyegzett rendszerrel Mások szerint a szocialista pártvezetőség kény télén-kelletlen lépett erre az. útra, mert a munkásság körében a revíziós mozgalom oly hatalmas előhaladást tett $ annyira megbomlasztotta a pártszerve­­zeli egységet és tömörséget, hogy a párt vezetőségnek, már a látszat kedvéért is, dokumentálnia kellett szolidaritását a békereviziós nemzeti erőfeszítésekkel. Bálmi állt a hátterében a szocialista párt határozatának, az kétségkívül a nemzeti és polgári közvélemény tetszésével és helyeslésével találkozott. A magyarországi pártvezetőség e hatá rozata után most a berni Internacionálé magatartása, legalább is, rejtélyes és meglepő. Nem tudjuk, vájjon a szocialista pártvezetőség nem követett-e el súlyos taktikai gyarlóságot, amikor az Inter nacionálé hangadó tényezőinek kellő tájékoztatása és előzetes, megdolgozása nélkül vitte tanács és döntés elé a ma gyár revizió kérdését. Az se látszik éppen kizártnak, hogy a magyar, pártvezetőség éleve értesülhetett a berni konferencia tagjainak revizióellenes hangulatáról és magyarellenes elvakultságáról, s nem törődött vele, hogy az Internacionálé egy olyan határozatot provokál, amely nem elégedett meg azzal, hogy a magyar revízió kérdését levette tárgysorozatának napirendjéről, hanem sietett meg is bé lyegezni a magyar politikai rendszer népjogellenes és reakciós természetét, mint egyedüli okát, vagy kifogását az Internacionálé fanyar részvétlenségének a magyar nemzet revíziós erőfeszítéseivel szemben. A szocialista vezérek itthon azl mondhatják: lám, mi jó hazafiak va­gyunk, meghoztuk a kívánt hazafias határozatot, de nem tehetünk róla: a magyar belső rendszer az oka a kudarc­nak. Az Internacionálé nem is fog tö­rődni addig a magyar nép szabadság­­harcával, amig az utilapot nem köt a „reakció“ tálpa alá. Lám, egy nagy nemzetközi hatalom igazolta pártunknak azt a megingathatatlan meggyőződését, hogy a népjogok kiterjesztése nélkül hasztalan és reménytelen minden revíziós küzdelem. Azután hazajöhetnek a nyugodt lelkiismeret derűjével és a hazafias kötelességteljesités öntudatával, mondván Goethével: Zum Teufel ist der Spiritus, das Flegma ist geblieben. Az ember nehezen lát tisztán az apró szocialista Machiavelliknek és proletái Talleyrandoknak visszataszító politikai komédiázásaiban. Ha a magyar szocia­listák semmi más mulasztást, vagy hibát nem követtek volna is el, annyi kétség­telennek látszik, hogy a magyarorszá­giak, a szocialista államférfiaknak és diplomatáknak nemzetközi összejövetel lén felette tapintatlan és iskolázatlan* taktikusoknak bizonyultak, amikor meg­felelő előkészítés hijján a revizió ügyét ilyen visszautasításnak és kudarcnak tették ki s egyidejűleg minden indok és szükség nélkül megbélyegezték az ugy­­mpndott magyar reakciós rendszert. Ha csak arról volna szó, hogy Kunfiék le­gyűrték a magyar csoportot, ez legfeljebb a magyar pártvezetőség erkölcsi befő lyásának süllyedésére vetne szomorú fényt. Hogy egy morfinista emberroncs, a történelmi Magyarország egyik sír­ásója, az emigráns, egymagában erősebb és hatalmasabb tényezőnek bizonyult, mint Garami Ernő s a háta mögött álló hivatalos magyar pártvezetőség, ez a siralmas tény azt mutatja, hogy a szó cialista pártvezetőségnek tanácsos lesz lejjebb szállni az agarakkal s kevesebbet hivatkozni azokra a csodatevő boszor­kányokra a külföldön, akik nincsenek vagy ha vannak, akkor ördöngős varázs lataikkal nem a magyar szocialista pár tot támogatják, hanem azt a züllött és hitvány emigrációt, amelynek pont tiz esztendős élete nem egyéb, mint a corialankodásnak. a denunciálásnak, az ólthatatlan gyűlölködésnek gyógyithataf lan aberrácója. Nem tudjuk, hogy az Internacionálé eszmezavarát csodáljuk-e inkább, vagy tüneményes rosszindulatát A berni Internacionálé összetéveszti a magyar békerevizió ügyét a magyar kormányrendszerrel. Ettől a magyar kormányrendszertől- félti azoknak a szabad és demokratikus köztársaságok­nak életét, mini amilyen például a revol­­veres szerb diktatúra, a korrupciótól és hazugságoktól megrothadt román király­ság, vagy az a cseh köztársaság, amely­nek példátlan történelmi szédelgéseiről éppen a Tuka-per rántotta le a leplet. A berni Internacionálé azon az áron haj­landó kimérni nekünk a revizió igazsá gát, ha cserében visszafogadjuk Kunfié­­kat s azt a demokráciát, amely hol a csehekkel, hol a szerbekkel, hol a romá­nokkal próbálkozik kvártélyt csinálni magának a trianoni hazában. Ha ez az ára a berni Internacionálé erkölcsi és politikai támogatásának, akkor inkább! lemondunk az elvtársak danaida aján­dékáról s megköszönjük szépen az 5 revíziójukat, de Kunfiék hazabocsátásá* nak árán nem kérünk belőle. A francia kamara többsége bizalmat szavazott Bríandnak A tizenkettedik Briand-kormány szerdán mutatkozott be a parlamentben. A kor­mánynyilatkozat, amelyet a képviselőház­ban Briand miniszterelnök, a szenátusban pedig Barthou igazságügyminiszter olvasott fel, bevezetőben hódolattal fordul Poincaré személye felé és minél előbbi felgyógyulást kíván a volt minszterelnöknek. A nyilatkozat utal ezután arra, hogy a két előző kormány rendbehozta a pénz­ügyeket, helyreállította a költségvetés egyen­súlyát, biztosította a pénz stabilitását és rendezte az ország külső adósságait. Ez tette lehetővé, hogy néhány napon belül egy­beüljön a hágai értekezlet., amelyen Fran­t- * -t . \ claotszág '< qifon{osab'b gazdásági és erköldsi érdekeinek biztosításáról lesi szó. — Azt hisszük, — folytatja a nyilatkozat — hogy erre való tekintettel megteremthet­jük egymás között az egyetértést. Reméljük, hogy azok is megkönnyítik szavazatukkal nemzetközi feladatunk elvégzését, akik, leg­nagyobb sajnálatunkra, nem fogadták el ajánlatunkat és nem vettek részt a kor­mányzásban. A mostani óra elég komoly ahhoz, hogy igazolja minden egyéb szem­pont feláldozását a külpolitika szükségletei érdekében. Talán nem túlzott kívánság, Tűt a mostani körülmények között három hó­napi „fegyverszünetet“ kérünk. —i A hágai értekezlet fontos állomása lesz a béke megszervezésének. Létérdekünk fűző-* dik ahhoz, hogy megvédjük Hágában Fran* ciaország jogait és érdekeit. Ez a mi program műnk, sőt elmondhatjuk, hogy a jelen pi!U lanatban ez a mi egyedüli programunk, Hogy ennek a feladatnak megfelelhessünk és hogy az értekezleten kellő tekintéllyel lép* hessünk fel, ebből a célból szükségünk vani az önök bizalmának megnyilvánulására, Olyan súlyos felelősséggel állunk szembeni amelynél súlyosabb még egyetlen kormányok, sem nehezedett a háború befejezése óta. Az? önök támogatásával készek vagyunk vállalni ezt a felelősséget. Briand beszédét a jobboldalon és a kő« zépső padsorokban lelkes éljenzés fogadta* mig a radikális képviselők közül alig néha. nyan helyeseltek. Buisson elnök ezután felolvasta a kormány; általános politikája ügyében beterjesztett in* lerpellációkat, majd Frossart szocialista kép* viselőnek adta meg a szót, hogy beterjessz« interpellációja megindokolását. Az európai államszövetséget csak Németország és Francia­­ország együttes akarata teremtheti meg A kormány általános politikájához több szónok szólt hozzá, majd ismét Briand miniszterelnök beszélt. Szónoki képességé­nek minden lendületét latbavetette, hogy meggyőzze a kamarát a kormány támogatá­sának szükségességéről. Beszéde a Ház valamennyi oldalán mély benyomást keltett. Főleg a baloldali pártok lelkiismeretére appellált. Ezeknek a pártoknak támogatniok kell a kormány békemüvét, hiszen a kor­mány végeredményben a baloldali pártok régi titkos óhajtásának tesz eleget. A kor­mány a küszöbönálló nehéz nemzetközi tár­gyalásokban csak akkor vállalhatja a fele­lősséget, ha az egész francia nemzet képvi­seletében állhat a többi külügyminiszter elé. — Németországgal okvetlenül megegye­­iésre kell jutni, -— folytatta Briand — ami csak abban az esetben lehetséges, ha a német tartozások mobilizálása révén Franciaor­szágnak nem kell többé állandóan sürgető hitelezőként fellépnie. — A múlt év szeptember 18-án aláirt genfi jegyzőkönyv lehetővé teszi, hogy Francia­­országnak nem kell többé a könyörtelen hi­telezőnek ezt a hálátlan szerepét játszania. Amig Franciaország a tartozások végrehaj­tójaként lépett fel, a német—francia közele­dés lehetetlen volt. Most mindent likvidálni kell. X két nemzet közé közvetítőt keíl ik­tatni, ami által Franciaország garanciát kap arranézve, hogy Németország mindvégig tel-; jesiteni fogja fizetési kötelezettségeit. Ezzel .azután egész Európában megszűnik a feszült­ség. Ami az Európai .Egyesült Államok gon­dolatát illeti, tagadhatatlan, hogy súlyos gaz­dasági nehézségekkel kell számolni, de nem szabad elfelejteni, hogy itt a béke nagy mü­véről van szó. Ezt a problémát már négy év, óta tanulmányozza. Terveit részletesen ismer­tette mindazokkal, akiket illet és megbizo­nyosodott arról, hogy az uj gondolat minde­nütt helyeslésre talált. — Ami a Rajna-vidék kérdését illeti, —* folytatta Briand — errevonatkozólag a szer­ződés szakaszai mérvadók, amelyek teljesen világosak. A francia kormány ebben a te­kintetben mindenesetre nagy jóakaratot fog tanúsítani s reméli, hogy a túloldalon is ha* sonló jóakarattal fog találkozni. Meg van győződve arról, hogy a vezetőpolitikusokat ugyanaz a szellem tölti el. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Lehetséges*, ugyan, hogy a hágai konferencián egyesi majd túlzott követelésekkel állanak elő, tgy* szer azonban mégis csak el fog jönni ä pil* lanat, midőn mindent befejezéshez kell jut­tatni. Ha mindenki loyalitással és jóakarattal Ára 16 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék