Magyarság, 1932. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1932-01-01 / 1. szám
1032 január 1. pontot ISETI. аянмг. Krisztus vagy Lenin? A fiatal politikus-generáció képviselői a keresztény politika új feladatairól A Magyarság szerkesztősége elhatározta, hogy az év utolsó napján kérdést intéz a nemzeti politika fiatalabb generációjának nevesebb tagjaihoz, hogy miben látják ők a keresztény politika jövendő útjait. Tíz esztendő sok csalódásai és tévedése után éppen a fiatalabb politikusgenerációtól kérrünk állásfoglalást az igazi modern szociális tartalmú keresztény politika céljairól és eszközeiről. Az itt következő nyilatkozatok, amelyekben pártkülönbség nélkül mondják el fiatalabb politikusaink véleményüket, maguk is azt bizonyítják, hogy a liberális és szocialista oldal minden próbálkozása ellenére csak egy helyesen értelmezett igazi keresztény politika az, amely a jövendő Magyarországot a mai mély sülyedéséből kiemelheti. Széchenyi György gróf: Vagy erőteljes keresztény szociális politika, vagy — szovjetizálódás Széchenyi György gróf, a modern fiatal szociális katolicizmus egyik legbátrabb előharcosa, a keresztény politika kérdéséről a következőket mondja nekünk: — Keresztény politika csak a legszélesebb néprétegekre támaszkodó szociális poétika lehet A mai keresztény politika széles néprétegek meglepetésszerű félrevezetésére van alapítva — a választások alkalmával. Soha kevesebb szava az egyénnek nem volt, mint ma, még az intelligens embernek is előírják, miként szabad gondolkozni, sha eltéveszti az irányt, akkor közvesélyes ember, forradalmár. Ha így jár az intellgens ember, mennyi lehet a tömegek valóágos politikai befolyása? Az igazi keresztény politikának ma nálunk elsősorban arra kell törekedni, hogy emberséges, erkölcsösletfeltételeket biztosítson a falu emberfeleségének. Ez ma nincs így, ma a mezőgazdasági politika csak az exportfelesleget tartja szén előtt: a hízót, a gabonát, a gyapjút és a tojást stb. és nem elsősorban magát az embert. Pedig a külső és belső fogyasztópiac teljes lezüllése folytán a falusi ember vándorbotot lesz kénytelen a kezébe venni, a hátára meg koldustarisznyát. Az ipar, mesterséges vámvédelem oltalma alatt túlméretezte magát, a befektetett tőke részben elveszett. A jövendő igazi kereszténypolitikának az ipari vámvédelem túlzásait meg kell szüntetni. Az aranyvalutára alapozott pénzügyi rendszer csődöt mondott, annál jobb, minél hamarább ismerik ezt föl a közgazdászok és politikusok; az új kereszténypolitikának itt is új alapokra kell térni. A túlméretezett államhatalommal szemben ma ismét a társadalmat kell lábraállítani. Mert az állam ma sem nyer már támaszt a sok egyesületben, túlorganizált és éppen ezért atomizált társadalomban. Ezen nem lehet úgy segíteni, hogy megint új alakulatokba csődítünk bele boldogot, boldogtalant. A szervezés rendszerén kell változtatni. A természeteset, az összeillőt kell egybefűzni, világnézeti felfogásban, foglalkozási és gazdasági ágakban, munkaadót, munkást, tisztviselőt, öreget és ifjúságot együvé, a társadalmi rétegek arányos és intézményesen biztosított befolyásával. A parlamentarizmus, a számszerű, illetve többségi demokrácia ideje lejárt. A közeli vagy távolabbi jövőben hivatásszervezetek fognak ismét időnként országgyűlést tartani, vagy pedig ha nem értjük meg az idők szavát és nem tesszük meg azt, ami kötelességünk, nem fogjuk tudni megakadályozni, hogy ismét a szovjettanácsok üljenek az ország nyakába. Mindent egybevetve, a jövendő keresménypolitikának az ember, az éhező, fázó, áhátlan, züllésnek indult ember lehet csak központja, ha nemzeti életre és jövőre eyáltalában reflektálunk. Báli Trakkinget csak nál vegyen, mert szabása a legkiválóbb, minősége a legjobb, ára pedig a legolcsóbb Károly körút 3. A hárombetűs névre ügyelni kérem. szivét, lelkét, a múltját, az egész életét szaggatják, tépik s döntik romba e pillanatban. Harmadnap a városi szolga ismét felkereste Bagosi Mátét : — Azt üzeni a tekintetes főjegyző ur, modta hivatalos hangsúlyozással — hogy ő már kivágatta a lat, ha pedig Bagosi uramnak szüksége van rá, még ma hordja be az udvarára, mert holnap már a város viteti el. Bagosi arca hirtelen felderült: — Mondja meg kend a tekintetes főjegyző úrnak, hogy köszönöm a jó szívességét, nagy szükségem lesz rá. Behordom én azt még ma, osztán csinálok belőle hintát, diszhintót, parádés határt, no-no, persze, hogy behordom. S amikor a városi szolga eltávozott, tüstént nekilátott a munkának. A fa törzsét a szomszéd is segített behempergetni az udvarra. S ettől a naptól kezdve a Bagosi Máté kezében nem állott meg a fűrész. Szép szál deszkákat vágott ki a kemény törzsből, majd mérni kezdte azokat a collstokkal. Aztán egyre hangosabban sikongott kezében a gyalu, omlott alóla a kunkorgós fragács, csattogott a véső fokán a szekeréé és közben szokatlan vonalakat, mintákat, diszeket rajzolt a deszkalapokra a plajbász, amelyeket öreg Bagosi Máté aztán gondosan kifaragott De nem lett a gyönyörű tölgyfából kerékagy. Nem lett belőle sem küllő, sem lőcs. A mester keserű lelke most másról álmodott. Egy lombhullató őszi estén aztán a Bagosi Máté ökle rádermedt a szekerce nyelére. S fagyos csend lett egyszerre a műhely körül. De a nagy pillanatkor már készen volt a koporsó. Rikovszky Tibor: ha ma nem Ш a keresztény politika a söregek élére állni, elveszett Rikovszky Tibor országgyűlési képviselő a kresztény párt legfiatalabb képviselőtagja a köetkezőket mondja: —Én a keresztény politika lényegét abban látom krisztusi szellemben dolgozni a földi profilnak megoldásán. Ezt az irányt szerintem gyakorlati politikában Csávossy, Mackenannés Dassonwille páterek tanai jelzik, mert a keresztény politika sohasem lehet ortpolitika. Ennek tömöríteni kell mindazzal, akik ezt a világnézetet tették életük tgelyévé. Tehát keresztény politikát lehet és kell csinálni Gaal Gaszton pártjában, azgységes pártban, sőt a keresztény pánan is. Azért is merem hirdetni, hogy a kresztény politikáé a jövő, mert a jövő polivai és szociális küzdelmeit világnézeti alapn fogják megvívni és eldönteni. Krisztus, így lennn: ekörül folyik a harc, a bolsevikkollektivizmus ütközik itt meg a kereszténységel. — A kersztény pártnak, mint külön pártnak jövője tekinteni attól függ, élére fog tilni-e lendüli a harcban annak a tábornak, melyek létében fenyeget az uj keleti veszedelem. Va szakít a pártérdek diktálta opportunizmssal, a kicsi problémák kedvéért való megkárás szellemével és magára öltve a kirszhi arzenál fegyverzetét, ebből a magasabb aspektívából tekint le a magyar politikai erőkre, de nincs kétségem aziránt, hogy ■ elkövetkezendő nagy küzdelemben övé esz a vezető szerep. Mind erősebbé válik kívánság, hogy a keresztény politika lupája és gyakorlati célkitűzései fedjék aredeti krisztusi elgondolást. Soha nem volt tömegekben mélyebb és hangosabb a vár egy ilyen politika után, mint ma, a szörnységesen súlyos gazdasági és szociális válsó idején. Ha ma nem ad a keresztény politik élére állni ennek a tömegnek s nem trja levezetni a lelkek háborgását, akkor tisztelte a csatát. A keresztény fizikától várják el a magyar tömegek , összeférhetetlenség reformját. Elvárja hogy a részvényjogi reformból ne engte kiirtani holmi kalmár okoskodásokkal az szettemet, mely a köz érdekét van hivatt védeni a kevesek önös érdekeivel szemben . Ettől a kereseny politikától intranzigens állásfoglalást inak minden olyan kérdésben, mely intézényesen igyekszik meg oldani a súlyos szociális problémákat. A nyomornak lehet átmeneti enyhítője a karitász, de gyökeresen csak a hamisítatlan krisztusi kereszténység oldhatja meg ezt a kérdést is. A sötét jövőnek elébe néző magyar ifjúság is csak akkor várhatja sorsának jobbrafordulását, ha ez a keresztény politika elsöpri az álláshalmozás rendszerét s ledönti a mammut fizetéseknek — sajnos, nem agyaglábon álló — bálványát. Az ország egészséges közvéleménye ma bátor férfiakat keres, akik nemcsak a szájukon hordják, hanem a szívükön is viselik ennek az elgondolásnak maradéktalan megvalósítását. Mindenki vár valakit, vagy valakiket, akik nemcsak beszélik, hanem cselekszik is ezt a politikát. Kelemen Kornél: A keresztény gondolatnak minden nemzeti alapon álló pártot át kell hatni Kelemen Kornél országgyűlési képviselő, az egységes párt egyik új képviselője és a párt fiatalabb generációjának vezető alakja mondja a következőket: — A keresztény gondolatnak a proletárdiktatúra utáni látszólagos előretöréséről, sajnos, megálalpíthatjuk, hogy az nem volt egyéb, mint a gondolatnak politikai jelszóként való kihasználása. Megállapíthatjuk, hogy ezt a gondolatot társadalmi, hivatali és politikai érvényesülésre és szerencsétlen üzleti vállalkozásokra játszották ki. Ami a keresztény gondolatnak a jövőbeni előrehaladását illeti, azt abban a negatívumban fejezhetem ki, hogy a keresztény gondolatot azon az utón győzelemre vinni semmiesetre sem lehet, amelyen eddig próbálták. Politikai értelemben a keresztény gondolatot nem sajátíthatja ki egy párt sem, ez nem lehet pártcégér. Annak minden nemzeti alapon álló pártot egyaránt át kell halnia. A keresztény gondolat tetté akkor fog válni, ha a keresztény tömegekben azt nemcsak jelszóval igyekszünk ébrentartani, hanem a társadalmi igazságosság alapján a kirívó osztályellentétek megszüntetésével a tömegeket annak áldásaiban is fogjuk részesíteni. Szerencsés kezdet, egész évben öröm: egy Telefongyári radio Napi fillér részlet Mojzes János szerint minden igazi keresztény politikának földreform és telepítés az allája A független kisgazdapárt egyik legfiatalabb képviselőtagja, Mojzes János, a következőket mondja: — Én a keresztény politikát éppen az ellenkezőjében látom mind annak az önző és egyoldalú osztálypolitikának, amely az utolsó tíz esztendő többségi rendszere és világháborút megelőző liberális rendszer miátt uralkodott ezen az országon. Szerintem igazi keresztény politika csak a széles néprétegek politikája tehet. Természetes, hogy Magyarországon más politika nem is uralkodhatik, csak egy jól felfogott és jól értelmezett keresztény politika. A kereszténység hirdette azt, hogy a rabszolga is az Isten képmása, hogy Isten előtt mindenki egyenlő és hogy az elnyomatás nem Istennek, hanem az embernek a műve. Ezek az eszmék azok, amelyek ezer évvel ezelőtt Magyarországon is győzedelmessé tették a kereszténységet. És ma ezek az eszmék százszor aktuálisabbak. Minden politika annyit ér, amennyire emelni tudja a nép széles rétegeinek gazdasági és kulturális fejlődését. — Én tehát a jövő keresztény politikája alatt csakis egy olyan politikát tudok elképzelni, amely semmiben sem folytatása a világháború előtti, úgynevezett liberális politikának, amely elkerülhetetlenül Trianonhoz vezetett minket. Szerintem ez a magyar politika azzal vesztette el a játszmát, hogy a DS-ban megindított jobbágyfelszabadítást nem vitte tovább egy lépéssel, nem gondolt egy becsületes magyar földbirtokpolitikára, hogy a felszabadított jobbágyságot gazdaságilag is megerősítse. — Én, mint a szerb határhoz közel lakó ember, látom csak, hogy milyen katasztrófa volt a földbirtokpolitikának ez a teljes hiánya a nemzetiségi területeken, de az odaátra került tiszta magyar területeken is. Az utódállamok kormányainak nagy terük nyílott odaát, hogy a latifundiumokra nemzetiségi tömegeket telepíthessenek és igy az elrománosítás, elcsebesítés, elszerbesítés folyamatát meggyorsíthassák. Minden tanulság azt mutatja, hogy a jól felfogott keresztény politikának a komoly földreform az alfáia és ómegája. A termelési és értékesítési válságot is könnyebben érnnánk, ha itt ,a magyar föld túlnyomó részét kisemberek kezébe juttattuk volna és a munkanélküliség kérdését is enyhítette volna a földreform. Én tehát minden jól felfogott, egészséges, komoly politikának kiinduló pontját egy okos, komoly, de sürgősen megindított földreformban és egy nagyszabású telepítési politikában látom. Az új esztendő nagy átcsoportosulásokat jelent a keresztény politikában — mondja Turchányi Egon Turchányi Egon, az ismert papképviselő, a Hunyady-csoport fiatal tagja a következőket mondja: — Mikor a keresztény politika jövendő útjaira gondolok, először az a keserű tény jut eszembe, hogy hová jutottunk egy keresztény jelszavakkal uralkodó rendszer Potemkin-parádéja után, mikor az egész társadalomnak darócba kell öltözni. De ezalatt a daróc alatt azonban ma olyan elhatározások születnek, amelyek mindjárt meg is határozzák a jövendő keresztény politika útjait. Az egyik legelső ilyen elhatározás, hogy nem ereszthetjük vissza bizalmunkba többé azokat, akik ide juttattak minket. Ez mindjárt megszabja a jövendő BOLDOG ÚJÉVET TUNGSRAM ВАШ UMCSŐ