Magyarság, 1932. június (13. évfolyam, 119-144. szám)

1932-06-01 / 119. szám

1932 Június 1, szerda MlflHRSZf. Világgazdasági konferenciát akar összehivatni Hoover Newyorkból jelentik: Hoover elnök utasí­totta Mellon londoni nagykövetet, hogy világgazdasági konferencia mielőbbi össze­hívása dolgában sürgősen terjesszen elő ja­vaslatot. Amerika feltétele ezzel a konferen­ciával kapcsolatban az, hogy ne foglalkoz­­zék a háborús adósságok és a jóvátétel kér­désével. Az elnök az Amerikát fenye­gető súlyos veszedelmekről beszélt a szenátusban Washingtonból jelentik. Hoover elnök ked­den szakítva az eln­öki hagyományokkal, egé­szen rövid előzetes bejelentés után beszédet intézett a washingtoni szenátushoz. Beszédé­ben az eladási adó megszavazását sürgette a költségvetés kiadási és bevételi oldala között mutatkozó 285 millió dollár különbözet fede­zésére. Kiemelte az elnök, hogy Amerika aranytar­taléka az utóbbi hetekben rohamosan csök­kent. A dollárt külföldön paritáson alul jegy­zik. Ennek rövidesen véget kell vetni, külön­ben az amerikai nép súlyos veszteségeket szenved, ami újra csak hátráltatja a gazda­sági felépülést. A helyzet új áldozatokat kö­vetel. A válság az elmúlt néhány nap alatt különösen kiéleződött, az ország gazdasági sülyedése rohamosan gyorsul. Ez súlyos be­folyást gyakorol a kormány pénzügyi pro­gramjára is és a növekvő bizonytalanság ér­zése most már nem szorítkozik kizárólag a külföldre, hanem csökkenő gazdasági tevé­kenységben és a munkanélküliség növekedé­sében jut kifejezésre. Kijelentette az elnök, hogy a költségvetés kiegyensúlyozása végett pártolja az eladási adót és a további 400 millió dollárt kitevő úgynevezett takarékkölt­ségvetést is. A munkanélküli segély tekinteté­ben azt ajánlja, hogy a pénzügyi rekonstruk­ciós hitelintézet kötvénykibocsátási jogát 3000 millió dollárra emeljék fel. Hoover beszéde után a szenátus pénzügyi bizottsága rendkívüli ülést tartott az állami jövedelmek növelése tárgyában, de újra el­utasította az eladási adójavaslatot. Az új német kormányt a centrum jobbszárnyának vezére próbálja megalakítani Berlin, május 31. Hindenburg birodalmi elnök a pártvezé­rek véleményének meghallgatása után ked­den este Papén Ferenc centrumpárti kép­viselőt nemzeti koncentrációs kormány meg­alakításával bízta meg. Papén, aki a centrum párt jobb szárnyának a vezére, a megbízást elfogadta s már ki is szemelte mi­nisztertársait, akikkel szerdán akarja meg­beszélni, hajlandók-e belépni kormányába. Külügyminiszternek Neurath báró londoni nagykövetet, hadügyminiszternek Schleicher tábornokot, közélelmezési miniszternek Lü­­ningh bárót, munkaügyi miniszternek Geer­deter dr.-t, gazdasági miniszternek Warm­­bold dr.-t, igazságügyminiszternek Joel dr.-t és postaügyi miniszternek Schöffel dr.-t sze­melte ki. A belügyi tárca betöltése ügyében még nem tudta elhatározni magát, vagy Gayl báróval, vagy pedig von der Osten- Warnitz báróval akarja betölteni. Nincs még pénzügyminiszterjelöltje sem; ezt a tárcát talán Schwerin-Crosigkh grófnak ajánlja fel. A dezignált kancellár ötvenhároméves. A­­vesztfáliai Werl városkában született. Ere­detileg katonatiszt volt, s a düsseldorfi ötös ulánusoknál szolgált. 1911-ben bekerült a nagyvezérkarba, majd a háború alatt kato­nai attasé volt a washingtoni német nagy­­követségen. A háború után nyugdíjaztatta magát s a politikai pályára lépett. Először 1921-ben választották meg az északvesztfá­­liai kerületben porosz tartománygyűlési kép­viselővé. Igen gazdag ember. Parlamenti körökben nem hiszik, hogy akár Papennek, akár más politikusnak sike­rülne összehoznia olyan koncentrációt, amelyben az összes polgári pártok részt­­vennének. A nemzeti szocialisták és a középpártok között fennálló ellentétek ki­küszöbölése lehetetlennek látszik. Hinden­burg nyilvánvalóan csak azért adott meg­bízatást koncentrációs kormány alakítására, hogy ezt a lehetőséget is kimerítse, mielőtt hivatalnokkormányt nevez ki az új válasz­tások lebonyolítására. Hitler új választásokat kívánt Hindenburgtól Hindenburgnak Hitlerrel hétfőn folytatott tárgyalásáról nemzeti szocialista forrásból a következőket közli a Deutsche Allgemeine Zeitung: Hitler bejelentette a birodalmi el­nöknek, hogy pártja véleménye szerint új birodalmi kormány alakítása új választások kiírása nélkül céltalan. A nemzeti szocia­lista párt éppen ezért nem is óhajtja most előtérbe tolni a személyi kérdéseket. Az új kormány feladata az lenne, hogy a hatal­mat mint „bizalmi megbízott“ kezelje mind­addig, amíg az új választásokból kikerülő új kormány a hatalmat át nem veheti s ezért széles parlamenti alapra kell támasz­kodnia az átmeneti kabinetnek. Viharos hossz a berlini tőzsdén Berlinből jelentik. A keddi nap legérdeke­sebb eseménye az, hogy a berlini tőzsdén vi­haros áremelkedés indult meg, amelyet két­ségkívül a Brüning-kormány lemondása idé­zett elő. Úgy a nagyközönség, mint a speku­láció terjedelmes részvényvásárlásokat haj­tott végre s miután a piac többi területén már a délelőtti órákban darabhiány állott be, az átlagos áremelkedés az öt százalékot is elérte. Senki sem tudta, hová, merre ment. Péter eltűnt, a konyhapadló feketedni kezdett s a macska elfoglalta helyét a fazekak között. Régen a civilélet örömeit élveztük már, távol a szudétaalji német városkától. Pé­ter is csak emlék volt csupán. S akkor jött egy levél: „Kedves Kolegám tudatom vele hogy ne haragudjon, talán nem haragszik. Tudatom, hogy itt vagyok Aussigba, még nem is mentem haza leszerelés óta pedig az három hónap. De Julis úgy vét hogy jegybejárt másai, én erre haza nem me­gyek mert minek őt látni jegybe másai. Meg pénzem is nem volt vóna, mert a faluban megépítették a hidat és apám se révész többé s a rész-arató bandából is kihagytak. Én itt dógozok Aussigba sör­gyárba hogy pénzt szerzek őszre, hátha addigra meggondolta Julis úgy halom már elhagyta őt Bédi Feri tört vóna le a lába. Pedig nagyon szeretnék már haza meni, de útiköltséget akarok sze­rezni, és bútorra valót, mer Julis is sze­­gény, én is szegény vagyok istenem, már csak ősz vóna, hogy mehetnék haza pe­dig itt mondják, hogy maraggyak, mer jó dolgozok, de az égisz gyárér nem ma­radnék meg a lányokkal se tudok itt beszélni. Sok a dolog és pénzt spórolok mer nagyon sajnálom, hogy más fog aratni helyetem de vetnek jövőre is bú­zát azt majd én aratom le csak már ősz vóna, de hálisten, irta Julis, hogy csak engem szeret, kicsit megtévedt de hoz­zámjön. Itt sokat kell dógozni de már van 500 száz koronám a bankba de tudja a munka nekem mindig játék és őszre hazamegyek s a lakodalomra eljöjjön, őszig szerzetem, most már istenvele és­­velem hű kolegája, Száraz Péter.“ Nagy, hosszú levél. Három napig is írhatta. Dolgos, jó tenyeredet csak a messzi távolból szoríthattam meg utol­jára. Péter. Véres tüntetés a berlini minisztériumok előtt A Wilhelmstrassen és a hadügyminiszté­rium környékén kedden délben zajos nemzeti szocialista tüntetések voltak. Amikor déli tizenkét órakor a Wilhelm­strasse felöl jövet felvonult a hászőrség, hogy leváltsa a had­ügyminisztérium őrségét, a minisztérium környékén többszáz főnyi nemzeti szocialista tömeg lelkesen tüntetett a militarizmus mel­lett. Az őrséget, a skagerraki tengeri ütközet évfordulója alkalmából, kedden tengerész­katonák szolgáltatták. A nemzeti szocialisták viharosan éltették a tengerészeket és tüntet­tek a kormány ellen. A rendőrség többször csendre intette a tüntetőket, majd oszlásra szólitotta fel őket. A tömeg nem tágított s vé­gül is gumibotokkal kellett megtisztítani az utcákat. A birodalmi hadügyminisztérium épülete előtt őrségváltás közben újból megismétlőd­tek a tüntetések s ekkor már csak kardlap­pal tudták szétkergetni a nemzeti szocialis­tákat, akik közül többen kövekkel dobálták meg a rendőröket. A verekedéseknek több súlyos sebesültjük is volt, legnagyobbrészt nemzeti szocialisták. A rendőrség részéről hárman szenvedtek súlyosabb sérüléseket. Hölgyeknek: Műselyemkabát ...............................P 10.50 Batisztkabát ......................................P 24.— Selyemripszkabát.......................................P 34.— Eredeti angol hártyakabát ....P 45.— Japán, tiszta selyemkabát..........P 48.— Crepe de Chine .. ..__P 62.— Különleges modelek is nagy választékban Uraknak: Vászonkabát ......................................P 24.— Turistagallér, csuklyával..........P 26.— Ezenkívül nagy választék különböző férfi- és gyermek-esőköpenyekben, valamint tiszti-, vadász- és kocsiskabátokban Wimpassing-Reithoffer VI, Andrássy-út 8 Ulain Ferenc a Házban elszámolást követett a kultuszminisztériumi alapok vagyonáról és azoknak felhasználásáról Eckhardt Tibor hatékony intézkedéseket sürgetett a magyar ifjúság megmentésére A képviselőház a keddi napot is a kultusz­­tárca tárgyalásával töltötte el. A régóta tartó költségvetési vita mintha még mindig nem merített volna ki minden érdeklődést, meg­lehetősen népes ülésterem előtt és még moz­galmasabb folyosók mellett kezdődött a ta­nácskozás. A folyosók népét elsősorban az a kérdés foglalkoztatta, hogy előreláthatólag meddig marad még együtt a Ház és mikor kezdhetik meg a képviselők a nyári szünetet. A már benyújtott appropriációs javaslatnak a házszabályokban négy napra korlátozott vitája után most már kétségkívül következik az összeférhetetlenségi törvényjavaslat, amely alighanem hosszabb időn át fog a parlamenti küzdelmek középpontjában állni, azután az egységespárti kisgazdáik szeretnék még a földteherrendezési javaslatot és a kamatkér­dés megoldására vonatkozó törvényjavaslatot is a Ház előtt látni. Nem sok a valószínű­sége annak, hogy a kormány még a nyári szünet előtt hozzáfogna ilyen nagy kérdések megoldásához, mindazonáltal valószínű, hogy a Ház, amely hetekig és hónapokig tétlen­ségre volt kárhoztatva, most éppen elég mun­kához jut és csak jó későn fogja megkezdeni nyári szünetét. A folyosók másik témája a rövidesen vár­ható kisvárdai kerületi választás lesz, amelyre úgy a jobb-, mint a baloldalon erő­sen készülődnek már. Moser Ernővel, az egy­ségespárti hivatalos jelölttel szemben igen erős jelöltet állít a kerületben a független kis­­gazdapárt is, a választási küzdelem esélyeit a jobb- és baloldalon nagyon eltérően ítélik meg. Az ülésteremben több komoly eseménye volt a vitának. A déli órákban Eckhardt Tibor mondott nagy beszédet a magyar ifjú­ság problémáiról. Rámutatott az új generáció elhelyezkedésének nehézségeire és arra, hogy­ az állástalan ifjú diplomás emberek nagy tö­mege, a sorssal való reménytelen küzködésük, milyen veszedelmeket rejt magában a jövőre nézve, de rámutatott a megoldás módjaira is. Éber Antal a klebelsbergi kultúrpolitikát világította meg. A nagy költekezésnek most kell megadni az árát, amikor arra sem jut, amire kellene. A délutáni órákban Ulain Ferenc tette szóvá az utóbbi esztendők kultúrpolitikájá­nak talán legsúlyosabb kérdését, a kultusz­­minisztériumi alapok vagyonkezelésének ügyét. Az adatok egész tömegét tárta a Ház elé arra vonatkozóan, hogy ezeket az alapokat пещ rendeltetésüknek megfelelően és nem­ racionálisan használták fel, ezért részletes ki­mutatást kér ezeknek az alapoknak vagyoná­ról, jövedelmeiknek és vagyonuknak felhasz­nálásáról a legutóbbi tíz esztendőben és a jelenben. Ulain Ferenc érvelése mély hatást tett az egész Házra, nemcsak az ellenzékre, de a kormánypárt nagy részére is. Collegium Hungaricum, gyűjteményegyetem, elfecsérelt milliók­­ és éhező tanyai tanítóság A képviselőház kedden folytatta a kultusz­­tárca költségvetésének tárgyalását. Éber Antal az első szónok, aki rámuta­tott arra, hogy a közterhek a nemzeti jöve­delemnek több, mint negyven százalékát ve­szik igénybe, pedig a békebeli pénzügyi tudo­mány szerint nem volna szabad túlterjedniük tizenöt százalékon. A százhúszmilliós kultusz­­költségvetést nem bírhatjuk el. Hibának tartja, hogy míg a művészeti tanintézetekre hatszázezer pengőt vettek föl, addig ötvenkét mezőgazdasági szakiskolát is hatszázezer pen­gővel támogatnak. A Collegium Hungaricu­­mokban más országok gyermekeit helyezik el és ugyanakkor a szerencsétlen tanítók, akik a tanyákon ma nemcsak kultúrpozíciót töltenek be, hanem a magyar közigazgatás expozitúrai is l éheznek. Azért nincs fede­zet a tanítók fizetésére, mert a pénzt elpaza­rolták luxusintézményekre. Hatmilliót köl­tünk egyetemekre és ezreket teszünk tönkre végrehajtásokkal, hogy az elpazarolt pénzt behozzuk. A mezőgazdasági kísérleti intéze­tek csak 1.600.000 pengőt kapnak, ugyan­akkor a gyűjteményegyetem ugyanennyit. Azt­ hiszi a kormány, hogy az ország a gyűjtemény­­egyetemből fog megélni? Kereskedelmi és ipari szakoktatásra annyit költünk, mint egyedül az Operaházra. Feleslegesnek tartja ennek az intézménynek 1.400.000 pengő költséggel való fenntartását. Évenként 13.000 ifjú végez fő- UiLCSER IILiOS Viszel és fehérnemű raktár a IV., Kecskeméti­ utca 9. sz. alatt Kezimunka egygit 32­­6 szem. nom. e... 1350 Dam.ifritö. feja.... 21го fa lefedő msierie.. 250 Leány ing........ ízm­at­árkás áruk та ИГШ—! Rit­ka vásárlási alkalom!

Next