Magyarság, 1932. október (13. évfolyam, 221-246. szám)

1932-10-01 / 221. szám

1932 október 1. szombat «ЖИДЯИйША.МЕтгтм MM3HLBSZIS zött és általában nem tartják alkalmasnak erre a mai viszonyok között mindennél fon­tosabb munkára. Helyette Puky Endrét kér­ték, aki külügyminiszteri kvalitásairól szin­tén nem adott még különösebb tanúbizony­ságot, de legalább népszerű a pártban. A párt befolyásának érvényesítése végett sür­gették Fabinyi Tihamér kereskedelmi mi­niszterségét is, Gömbös jelöltje, levelül Kozma Miklós helyett. Gömbös végül is kénytelen volt engedni, ezzel szemben azon­ban legalább viszaszerezte listájának egyik eredeti jelöltjét: Kornis Gyula helyett Hó­mon Bálintot hívta meg kultuszminiszternek, így alakult ki végeredményében a lista, amely pénteken este az egységes párt elé került. Gömbös szerdán ad programot az egysé­ges párt értekezletén. Természetesen rövide­sen bemutatkozik kormányával a képviselő­­házban is. Amint az egységes párt helyisé­gében kijelentette, még nem beszélt erről a képviselőház elnökével, de amint bemutat­kozott a pártban, kérni fogja a házelnököt, hogy hívja össze a parlamentet. Erre az ülésre valószínűleg hétfőhöz egy hétre kerül majd a sor. Az új kormánynak száz pontból álló programja van Értesüléseink szerint Gömbös a jövő héten rádión az egész országgal is személyesen ismerteti meg programját, amely összesen száz pontból áll és kiterjed az összes aktuális közgazdasági, külügyi és belügyi vonatkozás. szociális problémákra Néhány fontosabb pontja ennek a programnak a következőkben foglalható össze. Fokozatos kamatleszállítás, a későbbi ese­ményeknek és a kialakuló helyzetnek meg­felelő határig. A legfontosabb szükségleti cikkek árának maximálása, elsősorban a szénárak megállapítása. Hir szerint ebben a tekintetben igen erélyes intézkedésekre ké­szül Gömbös, terveinek végrehajtására egé­szen új szervet akar létesíteni. A mezőgazda­sági termelés átszervezése a fogyasztópiacok szükséglete szerint, ezzel kapcsolatban új kereskedelmi szerződések kötése. A földteher­­rendezés, a földbirtokot terhelő rövidlejáratú kölcsönök hosszú határidejű törlesztéses kölcsönné való átalakításával, a kamatterhek redukciója mellett. A vármegyei határok megtartásával a közigazgatás átszervezése, decentralizálás és egyszerűsítés útján. A rokkantaknak és hadviselteknek tíz szá­zalék­ adókedvezményt akar biztosítani Göm­bös és bizonyos előnyöket a munkavállalás­nál. Francia mintára esetleg kötelezni akarja a vállalatokat arra, hogy bizonyos számú rokkantakat alkalmazzanak. Nagyjelentőségű javaslat az külpolitikai vonatkozásban igen fontos ja­vaslatot szándékszik előkészíteni és lehetőleg elfogadtatni Gömbös. A javaslat az optáns­­fizetéseket illeti, amelyekre vonatkozólag a magyar álláspont az, hogy magánjogi köte­lezettségeket érintenek és így nem esnek a nemzetközi moratórium-intézkedések alá. Az utódállamok ezeket az összegeket továbbra is fizetni kötelesek. Gömbös terve tehát az, optánsfizetések rendezésére hogy az optánsok javára létesített A és B alapokat vegyék át a nagyhatalmak. Ebből kártalanítsák magukat a háború előtti ma­gyar adósságokért és az úgynevezett be­fagyott hitelekért, ezzel szemben pedig a ma­gyar állam vállalná az optánsok kielégítését. Az érdekes javaslat megvalósulásáról termé­szetesen csak megfelelő nemzetközi tárgyalá­sok után lehet szó. Hír szerint újból betöltenek néhány politikai államtitkárságot Ezzel a nagyszabású programmal kapcso­latban az egységes pártban mind többször hallani azt, hogy a jövendő miniszterekre igen nagy munka vár és a munka megosz­tására szükséges volna újból betölteni néhány politikai államtitkárságot, elsősorban a leg­jobban megterhelt gazdasági minisztériumok­ban. A hírek szerint komolyan tervezik há­rom politikai államtitkárság betöltését, még­pedig a földmivelésügyi, a kereskedelmi és a belügyminiszter kapna újból politikai állam­titkárt. Személyi kérdések ebben a vonatko­zásban még nem kerültek szóba. A legújab hírek szerint megürül a vallás- és közoktatásügyi államtitkárság is, miután P­etry Pál megválik tisztjétől. A kultusz­­államtitkárságot hír szerint Kelemen Kornél­nak ajánlották fel. Gömbös átszervezi Gömbös Gyula egyébként hír szerint készül az egységes párt mélyreható átszervezésére is. A hírek szerint rövidesen kicseréli az egész pártelnökséget és az elnök mellé úgy­ az egységes pártot vezető elnököt is választanak, akiinek irá­nyításával megkezdenék a pártszervezetek ki­építését, a párt külső és belső frontjának megszilárdítását. tott vele. De Palócz utolérte. Elkapta Erzsiké kezét és oly erővel szorította meg, hogy Erzsiké nagyot sikoltott és eldobta a tárcát. Az a földre esett és minden bennlevő kihullt belőle. Épp Tódorka, a sógor és Erzsi elé. Palócz nem győzte fel­kapkodni a számlákat, zálogcédulákat, apró jegyzeteket. Tódorka is segített neki. De nem szívességből. Azért, hogy az öregek felé és a háziasszony felé mu­tathassa azokat a képeket, amelyek, Pa­lócz vesztére, szintén kihulltak a tárcá­ból. S ezek nem Erzsikét ábrázolták. Bár szintén nők voltak rajta. De a lehető leglengébb öltözetben, sőt öltözet nélkül. — Ez magas — mondta Tódorka un­dorral és Palócz elé vágta a képeket. — De, szerencsére, még idejekorán leleple­ződött. Szegény Palócz, kár, hogy mellette nem lépett föl védő, azzal a figyelmezte­téssel, hogy az vesse rá az első követ, aki bűn nélkül való. A szűk családi körben nem akadt egyetlen egy elnéző ember. — Távozzék! — mondta Tódorka sut­togó biztatására a házigazda. — Ilyen embernek nem adni az én lány! — jelentette ki Erzsike papája, aki hiába jött el már ötven évvel ezelőtt a Bánságból, még mindig nem beszélt jól magyarul. Palócz reszkető kézzel gyűrte zsebre a tárcáját és Erzsiké elé lépett: — Mindent megmagyarázok, Erzsiké. Mikor találkozhatunk? — Soha! — sírta Erzsiké a szégyentől és méregtől. — Még az kéne, hogy találkozzanak! — szörnyüködött a sógor. — Menjen! Palócz, mint akit megpofoztak, rohant el a tisztes család köréből. Ha lehetséges, hát kifut a világból. Todorka a csata színhelyén, egy győz­tes hadvezér fölényességével mondta: — Kinek volt igaza?! S ha lehet, még nagyobbnak tartotta magát, mint eddig. A­ keresztény párt semleges álláspontot foglal el az új kormánnyal szemben Gömbös Gyula pénteken felkereste Ernszt Sándort és Wolff Károlyt, a keresztény párt két vezető tagját. Röviden beszámolt nekik programjáról és ismertette a kabinet össze­állítását, azután a keresztény párt jóindu­latú támogatását kérte megalakuló kormánya számára. Koalíciós kormányzásról nem volt szó, személyi kérdések a megbeszélésem szóba sem kerültek. Ernszt Sándor és Wolff Károly közölték Gömbös Gyulával, hogy felvilágosításait a keresztény párt elé terjesztik és természetesen a párt fog határozni további magatartásáról. Értesüléseink szerint a párt jelenlegi hangu­lata az, hogy jóakaratú semlegességet fog tanúsítani a Gömbös-kormánnyal szemben Az eddigi hivatalos kormánytámogatásról egyelőre nincs szó. Hóman Bálint első nyilatkozata miniszteri megbízatása után A Magyarság munkatársa pénteken este, nyomban a kabinet megalakításának bejelen­tése után, beszélt Hóman Bálinttal, az új kormány kultuszminiszterével, aki a követ­kezőket mondotta munkatársunknak: — Politikai nyilatkozatra természetesen nem vállalkozom, az a miniszterelnök úr dolga. A szakminiszterek számára a legjobb program a munka. Jelenleg a helyzet olyan, hogy gazdasági kérdések állnak az előtérben, a kultúrpolitikusnak nem lehet egyéb fel­adata, minthogy a maga körében csendben igyekszik a megfelelő munkát elvégezni. Ezt akarom tenni, ez a programom a legközelebbi időre. Az új kultuszminiszter felsőházi tagsága C­sánki Dezső dr. államtitkár nyug­alomba­­vonulása folytán az Országos Magyar Gyűjte­­ményegyetem részéről viselt felsőházi tagsága megszűnt. Helyére mint első póttag Hóman Bálint dr., a Magyar Nemzeti Múzeum, fő­igazgatója került. Eckhardt Tibor beszámol, Mikotay István programot ad szombaton délután Miskolcon Grigor Mi­lds, Hunyady Ferenc gróf, Slain Ferenc, Kun Béla és Turchányi Egon beszélnek még az ünnepi vacsorán Miskolcról jelentik: Az egész város lakos­sága feszült érdeklődéssel készül a szombat délutáni népgyűlésre, amelyen Eckhardt Ti­bor, a város mandátumáról való lemondása után, beszámol eddigi képviselői működésé­ről, ugyanakkor pedig Milotay István dr., Miskolc város új képviselője, programbeszé­det mond választói előtt. A keresztény ellen­zék két volt listavezetőjét elkísérik Miskolcra Hunyady Ferenc gróf, Turchányi Egon, Kun Béla, Ulain Ferenc és Griger Miklós, aki a keresztény pártból való kilépése után most lép először a politikai nyilvánosság elé. Griger Miskolcon jelenti be, hogy végleg csatlakozik a nemzeti ellenzék harcos seregéhez. A nagyjelentőségű gyűlés szombat délután hat órakor lesz a miskolci Korona-szálló első emeleti nagy dísztermében. A gyűlés után Miskolc nemzeti ellenzéki érzelmű polgársága vacsorán ünnepli lemondott és új képviselő­jét, a társaságukban lévő ellenzéki politiku­sokat, akik a vacsorán szintén felszólalnak. Az ünnepi esemény iránt nemcsak Miskolc városában, hanem a környéken is impozáns érdeklődés nyilvánul meg. Részt vesz a gyű­lésen és a vacsorán Borsod megye, valamint a szomszéd megyék független kisgazdapárti szervezetének vezetősége és a nemzeti ellen­zék egyre növekvő táborának képviselői. A gyűléssel kapcsolatban vasárnap délelőtt ülést tart a független kisgazdapárt borsod megyei választmánya, amely többi között foglalkozik a régóta tervezett országos gazdakartel meg­alakulásának ügyével is. A főváros költségvetése nem számol a gazdasági hely­zet rosszabbodásával Az idei első félév eredményeit vették alapul a bevételeknél A gyengélkedő polgármester helyett Bor­vendég F­erenc alpolgármester ismertette pénteken a sajtó képviselői előtt a főváros 1933. évi költségvetését, amelyet ugyan­akkor hoztak nyilvánosságra. A tervezetet szétküldték a törvényhatósági tanács tagjai­nak, amellyel a legközelebbi ülésen foglal­kozni fognak. Az alpolgármester mindenekelőtt bejelen­tette, hogy a költségvetést sikerült egyen­súlyba hozni anélkül, hogy az adókat, vagy a közszolgáltatások díját emelni kellett volna. A költségvetés összeállítása nagyon nehéz feladat elé állította a főváros vezető­ségét és a kiadások megállapításánál a leg­nagyobb óvatossággal kellett eljárni. A költ­ségvetés előírásának alapjául az idei esztendő első félévi tényleges eredményei szolgálnak. Ezt az eredményt vették alapul a jövő esz­tendőre, abban a feltevésben, hogy a gazda­sági és pénzügyi helyzet tovább romlani nem fog. Annak dacára, hogy mint ismere­tes, a polgármester már a múlt esztendőben elrendelte, hogy a nem kötött kiadásokat az egész vonalon tíz százalékkal csökkenteni kell, még mindig jelentkeztek hiányok, úgy hogy további megszorításokra volt szükség. A főváros ügyosztályai és intézményei nagy megértéssel viseltettek a kiadási tételek le­szállításánál. Egyedül a szociális és inság­­enyhítő kiadások emelkedtek lényegesen, mivel a főváros vezetősége számolt a szo­ciális helyzet további leromlásával. A tör­vényhatósági tanács a költségvetés tárgyalá­sát október 15-e körül fogja megkezdeni. Csökkentett tisztviselői fizetésekkel számol a főváros az egész jövő esztendőre Az 1933. évi költségvetés 169,35­1.288 pengő bevételt és 169,353.134 pengő kiadást, tehát csaknem ugyanannyit irányoz elő. A jövő évi költségvetés végösszege tehát — üzemek nélküli — 10,5 millió pengővel ki­sebb, mint 1939-ben volt. Ez a leszállítás igen számottevő. 1929-ben még több mint 208 millió pengős költségvetése volt a fő­városnak az üzemek nélkül. A bevételek kö­zül jelentősebb tételek az adójövedelem 86.7 millió, a házbérjövedelmek, haszonbérek és egyéb községi bevételek 54.5 millió, az üze­mek hozzájárulása pedig 28.1 millió pengő. Az adóbevételek előirányzata a tavalyi esz­tendővel szemben 8.4 millió pengő csökke­nést mutat. Az üzemek hozzájárulása 3.8 millió pen­gővel kevesebb, mint tavaly, miután minden üzem feleslege visszaesést mutat, sőt az Autóbusz-üzemnek egymillió pengő, a Szé­chenyi-fürdőnek pedig 350.000 pengő a de­ficitje. Jelentősen csökkennek a személyi ki­adások is. A fizetésleszállításokat a főváros, mint már jelentettük, annak ellenére, hogy a kormányrendelet csak 1933 július 1-ig van érvényben, az egész esztendőre kalkulálta. Az insegakció költsége az ideivel szemben 4,5 millió pengővel emelkedik, erre a célra összesen 11 millió pengő az előirányzat. Mindenesetre figyelembe kell venni, hogy ezen kiadások fedezetéül a költségvetés nem kevesebb, mint 9,3 millió pengő állami hoz­zájárulást irányoz elő. Mintegy 50 millió pengő közmunka és közszállítás szerepel a költségvetésben, 70 millió pengő pedig az üzemek költségvetésében van előirányozva. Közmunkákra és közszállításokra tehát ke­reken 120 millió pengőt irányoztak elő, nem számítva ide a 10 millió pengős inságmun­­kát. Huszonkétmillió pengő adósság­szolgáltatás A kiadások nagyobb tételei a következők: Közigazgatási alkalmazottak fizetése 14.8 millió, nyugdíjak­ 6.9 millió, közoktatási al­kalmazottak fizetése 22.9 millió, nyugdíjak 4.5 millió, utak építése és karbantartása 5 9 millió, csatornák építése és fenntartása 3 millió, sétányok és ültetvények 1.8 millió, közvilágítás 3.1 millió, tűzoltóság 2.5 millió, hozzájárulás az államrendőrség fenntartásá­hoz 3 millió, közjótékonyság és szociál­politika 8.8 millió, insegakciók 11 millió, köz­művelődés 2.8 millió, kölcsönök törlesztése 19.9 millió, a tőkekölcsön kamata (forgótőke)­ 2 millió pengő, köztisztaság 8.1 millió, vágó­hidak és vásárcsarnokok fenntartása 4.2 millió pengő. A rendes kiadásokon felül 9 millió pengő rendkívüli kiadást is irányoz elő a költség­­vetés, így új iskolák építésére 400.000 pengő, a népligeti iskolai sporttelep létesítésére má­sodik részletként 60.000 pengő, az új Du­na­­hidak építésére 2 millió pengő, különböző telekmegszerzésekre 1 millió pengő, szellemi szükségmunkára 480.000 pengő, a fedett uszoda építési költségeihez való további hozzájárulásra 220.000 pengő, a kisipari hitelintézet alaptőkéjének emelésére 260.000 pengő, a községi háztartás 1931. évi deficitjé­nek fedezésére 1,7 millió, a közkórházi alap­nál a kormánnyal kötött megállapodás szerint mutatkozó veszteség fedezésére 2 millió pengő, a Döbrentei-téri piac rendezésére 40.000 pengő, az angyalföldi új csatorna­­szivattyútelep létesítésére 220.000 pengő s mindezeken túl kisebb építkezésekre, átalakí­tásokra és egyéb munkákra 600.000 pengő rendkívüli előirányzat szerepel a jövő évi költségvetésben. Közel 25 millió pengő hozzájáru­lásra számítanak az üzemektől Az üzemek költségvetése is általában ki­sebb az ideinél, a forgalom visszaesése foly­tán. Az üzemek költségvetésének végösszege 179.9 millió pengő, ebből a községi háztar­táshoz tartozó intézményeké 6.5 millió pengő, az önálló vagyonkezelésű intézmé­nyeké (víz, gáz, villanyművek, stb.) 11. 3 millió pengő, a részvénytársaságoké pedig 53.8 millió pengő. A jövő évi költségvetés szerint az üzemek hozzájárulása 24.6 millió pengő lesz, a Beszkárt területhasználati díja 3.5 millió pengő. Az adókulcsok változatla­nok maradnak.

Next