Magyarság, 1932. december (13. évfolyam, 271-296. szám)

1932-12-01 / 271. szám

8 A BELLEVUEBEN Kitűnő konyha. ■$­£ Olcsó árak, ma, csütörtökön kezdi V­e­n­d­é­t? s­z­e­r­e­p­l­é­s­é­t Santa Иену jazz-énekesnő. Jávor -Varsányi zenekar шшшв 1932 december 1. előtörtök A bukaresti kormány rendet ígér, de nem tartatja meg Ekkor Bethlen György gróf, a magyar párt elnöke, az izgatott hangulatra való tekintettel Maniu Gyula miniszterelnökhöz fordult és kérte, hogy nyugtassa meg a kisebbségi köz­véleményt. Maniu kijelentette, hogy aggoda­lomra semmi o ok nincsen. A kormány nem gördíthet akadályt az egyes­égés román köz­vélemény revizióellenes megnyilatkozása elé, de a rendet garantálja, különben is ezt a mozgalmat egyetlen román sem kompromit­tálhatja s a kisebbségek meglátják, hogy Nagyváradon a hatóságok éber figyelme biz­tosítani fogja a rendet, Kolozsvárt pedig elegendő garancia, hogy a mozgalom élén a két román püspök áll és pártkülönbség nél­kül a román politikai élet számos celebritása. Az elmúlt vasárnap a nagyváradi gyűlés tényleg minden baj nélkül zajlott le és Ko­lozsvárt a főispán, a polgármester, a rendező­­bizottság egész elnöksége ismételten meg­nyugtató kijelentéseket tett. A sok fogadkozás azonban magtalan volt. December 1-re ren­det ígértek, de november 30-án a „szaba­dosságnak“ szabad útja maradt. A regátból Kolozsvárra szállított diákok megrohanják a magyar útlevélkirendeltség épületét A regátból számos olyan politikus érkezett Kolozsvárra, aki demagóg magatartásáról ismeretes. Idegen diákcsoportok érkeztek s a vidéki parasztságból is nagyszámú küldöttsé­geket bocsátottak előre. A diákok szerdán délelőtt bejárták az utcákat, de egyelőre csak szociális bajaik miatt tüntettek, az izgalom azonban a nap folyamán egyre nőtt és a magyar lakosság aggodalma az esti órákban alaposnak bizonyult. A késő délutáni órák­ban a külső Monostori-utcán diákcso­portok gyülekeztek s megrohanták azt a palotát, amelyben a bukaresti ma­gyar követség kolozsvári kirendeltségének útlevélosztálya van és amely valamikor Béldís Ákos gróf főispán tulajdona volt és a vár­­megyeházával tőszomszédos. A magyarságot és Magyarországot piszkoló orditozás köze­pette betörték a palota ablakait, majd be­hatoltak „a magyar exterritoriumra“, betör­ték Varga Lajos, magyar kirendeltségi tisztviselő földszintes lakásának ajtaját, meg­­gyújtották a függönyöket és kitűzték a ro­mán zászlót. Bezúzzák a magyar hivatal ablakait és égő fáklyákat dobálnak be A vad tüntetés és rombolás azzal kezdő­dött, hogy a Bukarestből és a regát nagyobb városaiból ingyen Kolozsvárra szállított oláh diákság este 6 óra tájban az antirevizionista gyűlés rendezőségének vezetésével fáklyás felvonulást rendezett, Hosszú és Iván görög­keleti püspökök tiszteletére. Hosszú Vazul püspök a Monostori-uton lakik s amikor a tömeg a belvárosból jövet levonult a Monos­­tori-utra, elhaladt a magyar útlevélkirendelt­­ség előtt is. A román diákság, a kirendeltség elé érve, zajos tüntetésbe kezdett A menet megtorpant és a magyarok ellen tüntető tö­meg едцге nőtt. Egyszerre, csak kövek kezd­tek röpdösni a kirendeltség épülete felé s több ablaküveg csörömpölve hullott az ut­cára. A kirendeltség épülete földszinti abla­kait egytől egyig beverték. A földszinten a magyar tisztviselők lakása van. A betört ablakokon keresztül égő fáklyákat dobáltak az épületbe s hajszálon múlott, hogy nem támadt nagyobb tűzvész. Az egyik fáklya meggyújtotta az ablakfüggönyt, amely pilla­­natok alatt magas lánggal égett A magyar tisztviselők szerencsére még idejekorán lesza­kították az égő függönyt és eloltották tüzet. Oláh zászlót tűznek a magyar útlevélkirendeltség épületére A megvadult oláh diákok közben zajosan kiáltoztak, hogy ki kell tűzni az oláh lobo­gót a kirendeltség épületére. Állítólag az egész tüntetés is azért kezdődött, mert a magyar konzulátuson nem volt kinn az oláh lobogó, abból az alkalomból, hogy Románia egyesü­lését ünnepelték a román nacionalisták. A diákok végül is leszakítottak egy szomszéd házról egy oláh zászlót és nagy diadalordítás közepette kitűzték azt a magyar útlevél­kirendeltség egyik kitört ablakának keresztfái közé. A rendőrség nem avatkozott bele a tüntetésbe és messziről nézte az eseménye­ket, akkor sem mozdult, amikor a tüntetők letépték a magyar címeres hivatalos táblát. A fáklyásmenet rendezősége végül is to­­vábbmenésre buzdította a résztvevőket s a tömeg elvonult a püspöki palota felé. Később a Fő­ téren is megismétlődött a magyarellenes tüntetés. Itt tartotta az első antirevizionista népgyűlést a rendezőbizottság. Véresre verik az Ellenzék munkatársát és inzultálják a magyar járókelőket A népgyűlés résztvevői később kisebb cso­portokra szakadozva szétmentek a város ut­cáiba és mindenütt tüntettek a magyarok ellen. Az egyik csoport behatolt a Newyork­­kávéházba és kikergette a magyar vendégeket. Gera lapszerkesztőt, az Ellenzék munkatársát véresre verték. A késő esti órákban még egyszer fellángolt a magyarellenes tüntetés, amikor a diákság kivonult a pályaudvarra, hogy üdvözölje Stelian­ Popescu volt igazságügyminisztert, az Universul igazgatóját. A diákság Popescu elé is fáklyás menetben vonult ki és így kisérte végig a Bukarestből érkező igazgatót a város utcáin. Ez is megint alkalom volt magyar­ellenes tüntetésre. A tömeg folyton azt kiabálta, pusztuljanak a magyarok és inzul­­tálta a magyarul beszélő járókelőket. A hangulat a késő esti órákban Kolozs­várott a végsőkig kiéleződött s a csütörtöki antirevizionista tüntetés alkalmából még a szerdainál is brutálisabb eseményeket vár­nak. A román hatóságok semmiről sem akarnak tudni A magyarellenes tüntetésekről Bukarestben mindössze néhányszavas rövid kommünikét adtak ki. A kommüniké, amelyet a kolozsvári rendőrfőnökség szövegezett meg, a követ­kezőképpen­­szól: „Egy román nacionalista csapat utcai­ tün­tetést szervezett a városban. Egy tüntető kö­vet dobott a magyar útlevélkirendeltség épü­letére. A kő beverte az egyik ablakot.“ A félhivatalos román távirati ügynökség kolozsvári fiókja valamivel bővebb jelentést adott ki, amelyben a következőket mondja: „Abból az alkalomból, hogy csütörtökön ünnepli Románia az egyesülés évfordulóját, szerdán este fáklyásmenet vonult végig Ko­lozsvár főbb útvonalain. A tüntetés minden különösebb rendzavarás nélkül folyt le és csak elvétve öltött magyarellenes jelleget. Több magyar üzlet és lakás ablakait bever­ték, így többek között a magyar útlevél kirendeltség egyik ablakát is.“ Az összes román forrásból származó jelen­tések úgy próbálják beállítani a dolgokat, hogy a történteknek nincs semmi különösebb jelentősége. Magánforrásból származó érte­sülések szerint az erdélyi magyar lapoknak a hatóságok a legszigorúbban megtiltották, hogy a hivatalos információn kívül más je­lentéseket is hozzanak. Ezzel magyarázható, hogy az erdélyi magyar lapok szerkesztőségei az éjszaka folyamán Magyarországból jövő telefonhívásokra vagy egyáltalán nem felel­tek, vagy pedig ha feleltek is, a cenzúra ótá jutásának megfelelően csak annyit közöltek. Uj férfikalapáruház a MUZEUM-KÖRUTON­­­STORIA kalapház Divatkalap P 6-50 la nyulszőrkalap P 15 Gyukits-kalap P 20 Ifj. Fricps Adolf és fia cée­slmnitása. — Fennáll 1880 óta BUDAPEST. MUZEUM-KÜÜIT 8 Legn­evebb választók hogy nem tudnak semmit a kolozsvári ese­ményekről. Kolozsvár magyarsága aggódva várja december elsejét Ezek után érthető, hogy Kolozsvár magyar közönsége aggódva vonult vissza hajlékaiba. Izgatott éjszakát tölt el és fölmerül előtte a kérdés, várjon ilyen előzmények után, az egyesülés évfordulóján, december elsején, a nagyszabású revízióellenes gyűlés milyen ki­lengésekkel fog végződni? Rendkívül szen­vedélyes a hangulat a Slostát nevezetű vá­rosrészben, ahol a kolozsvári kisgazdák lak­nak, mert már napok óta készülődnek arra, hogy esetleges provokálások esetén nem hagyják a magyarságot. A Magyar Párt csillapító közbelépése eddig eredménnyel járt, de nem lehet tudni, mit hoz a holnap. Különösen nagy az aggodalom, hogy a Ke­leti Újság és az Ellenzék helyiségeit, mint évekkel ezelőtt, ismét szétrombolják és ezzel kapcsolatosan a magyar kereskedők üzleteit is megrohanják. Kritikussá teszi a helyzetet, hogy a kolozsvári többezer román főiskolai diák már hetek óta forrong a magas beh­a­­lási és vizsgadíjak miatt s a sovén politikai Ui Misoffrini Károly kirágyt 26. ez. alat árusítom már estek rövid ideig a vilábghírU SZANDRIK-gyár budapesti lerakatának teljes árukészletét ■ A gyári árjegyzéki árból árengedménnyel. Mpied­­is filpacenezist ajándék- és dísztárgyak, evőeszközök, kávés teakannák, tálcák, likőrkészletek, kávéházi és vendéglői berendezések stb. még mindig nagy választékban. ENdás nagyban öt kicsinyben CVHOÁ ALKALMIARUXfeRESKEDA­SSUK­ACSt­P Károly királyut 26. (Oslop) elemek ezt a diákelkeseredést a kisebbségek rovására próbálják a tüntetések csatornáin keresztül levezetni. A magyar kormány tiltakozik és elégtételt követel A Magyar Távirati Iroda jelenti: A ma­gyar kormány utasította a bukaresti magyar követséget, hogy a Kolozsváron szerdán dél­után a magyar útlevélkirendeltség épülete előtt lefonyt tüntetés és rombolások miatt jelentse be legerélyesebb tiltakozását a ro­mán kormánynak, kérje a román kormány haladéktalan intézkedéseit abban az irány­ban, hogy a román helyi hatóságok további incidenseknek föltétlenül gátat vessenek, to­vábbá, hogy a román kormány a történte­kért megfelelő elégtételt nyújtson. A kolozsvári eseményekről különben a Magyar Távirati Iroda a következő jelentést adta ki: Kolozsvárról érkezett jelentés sze­rint szerdán délután a magyar útlevélkiren­­deltség épülete előtt összegyűlt tömeg tünte­tést rendezett. A tüntetés folyamán a kiren­­deltség ablakait bezúzták, az épületbe beha­toltak és a földszinten lakó tisztviselő egyik szobájában a függönyöket felgyújtották. A tömeg a kirendeltség épületére a román zász­­lót kitűzte. Hitler nem ment Berlinbe és nem tárgyalt Schleicher tábornokkal Berlin, november 30. (A Magyarság tudósítójától.) Hitler Adolf és Schleicher tábornok szerdára várt talál­kozása elmaradt. Hitler Münchenből Wei­­m­arba utazott és délelőtt bizalmas tanács­kozást tartott a nemzeti szocialista párt ve­zérkarával. Miután Hindenburg elnök végső döntése a kormányválság megoldása ügyé­ben attól függ, mi lesz Hitler válasza Schleicher tábornok meghívására, a weimari értekezletnek politikai körökben igen nagy jelentőséget tulajdonítanak. Az értekezlet lefolyásáról semmi sem szivárgott ki s Hit­ler Adolf az esti órákig nem érkezett meg Berlinbe. A nemzeti szocialista párt berlini lapja, az Angriff, azt írja, hogy Hitlernek nincs semmi oka Berlinbe sietni, hiszen a nemzeti szocialisták véleményével ott már régóta tisztában vannak. Ezért van az, — írja a lap,­­ hogy Hitler Adolf és a nemzeti szocialista vezérek sokkal fontosabbnak tartják a thüringiai községtanácsi válasz­­tások előkészítését. Ez a választás küszöbön­­áll, sokkal sürgősebb ügy tehát, mint Hitler­ berlini útja. A szerda esti lapok még mindig Schleicher tábornok kancellári kinevezését tartják a­ legvalószínűbb eshetőségnek, még abban az esetben is, ha Schleicher nem tud meg­­egyezni a nemzeti szocialistákkal. Azt a le­­hetőséget, hogy megint Papén alakít kor­­mányt, a sajtó már nem tartja valószínűnek. Illetékes helyen erélyesen cáfolják a Deutsche Allgemeine Zeitungnak azt a hí­­resztelését, hogy Neurath báró külügymi­­niszter olyanfélét mondott volna Hindenburg elnöknek, mintha külföldön aggodalmakat táplálnának Schleicher kinevezésével szem­ben. A cáfolat megállapítja, hogy Neurath báró sem Hindenburg elnök, sem más előtt nem tett ilyen kijelentéseket. A német, osztrák és olasz külpolitika új útjairól Írnak a német lapok A szovjet hitelt vár Franciaországtól . A németek Romániára számítanak a revíziós törekvéseknél Berlinből jelentik. A berlini lapok vezető helyen foglalkoznak a francia—orosz és a lengyel—orosz megnemtámadási szerződés ratifikálásával, amelyet az utóbbi évek egyik legjelentősebb politikai eseményének monda­nak. Az egyik berlini liberális lap moszkvai tudósítója azt táviratozza lapjának, hogy a szovjetorosz diplomácia rendkívül büszke erre a sikerére, azért is, mert most újra meg­nyílt a lehetősége annak, hogy Franciaország hitelt nyújtson Szovjetoroszországnak. Annyi bizonyos, — írja a tudósító — hogy a szovjet­unió ezentúl aligha lép fel olyan élesen a békeszerződések revíziója mellett, mint eddig, hiszen nyilvánvaló, hogy Franciaországnak most már alkalma lesz nyomást gyakorolnia a szovjetorosz politikára. A Börsenzeitung ugyanebből a gondolat­menetből indul ki és megállapítja, hogy Németországnak és a revízióra törekvő álla­moknak most Románia felé kellene orientá­­lódniuk, mert Románia, a jelek szerint, ki­kapcsolódik a revízióellenes francia—lengyel szövetségi rendszerből A Quai d’Orsay ugyan mindent meg fog kísérelni, hogy a román kormány kösssön négy hónapon belül meg­nemtámadási szerződést a szovjettel, nagyon is kétséges azonban, hogy meglesz-e ennek a felszólításnak az eredménye Eddig az orosz hatalmi politika tette lehetővé Németország­nak, hogy ellensúlyozza a franciák bekerítési akcióját, most pedig az a helyzet van ki­alakulóban, hogy Románia kénytelen , tesz közeledni a békeszerződések ellen küzdő árla­­­mokhoz. A német, osztrák és olasz külpoliti­kának új perspektívái nyitnak, amelyeket fel­tétlenül követni kell.

Next