Magyarság, 1932. december (13. évfolyam, 271-296. szám)
1932-12-01 / 271. szám
8 A BELLEVUEBEN Kitűnő konyha. ■$£ Olcsó árak, ma, csütörtökön kezdi Vendét? szereplését Santa Иену jazz-énekesnő. Jávor -Varsányi zenekar шшшв 1932 december 1. előtörtök A bukaresti kormány rendet ígér, de nem tartatja meg Ekkor Bethlen György gróf, a magyar párt elnöke, az izgatott hangulatra való tekintettel Maniu Gyula miniszterelnökhöz fordult és kérte, hogy nyugtassa meg a kisebbségi közvéleményt. Maniu kijelentette, hogy aggodalomra semmi o ok nincsen. A kormány nem gördíthet akadályt az egyeségés román közvélemény revizióellenes megnyilatkozása elé, de a rendet garantálja, különben is ezt a mozgalmat egyetlen román sem kompromittálhatja s a kisebbségek meglátják, hogy Nagyváradon a hatóságok éber figyelme biztosítani fogja a rendet, Kolozsvárt pedig elegendő garancia, hogy a mozgalom élén a két román püspök áll és pártkülönbség nélkül a román politikai élet számos celebritása. Az elmúlt vasárnap a nagyváradi gyűlés tényleg minden baj nélkül zajlott le és Kolozsvárt a főispán, a polgármester, a rendezőbizottság egész elnöksége ismételten megnyugtató kijelentéseket tett. A sok fogadkozás azonban magtalan volt. December 1-re rendet ígértek, de november 30-án a „szabadosságnak“ szabad útja maradt. A regátból Kolozsvárra szállított diákok megrohanják a magyar útlevélkirendeltség épületét A regátból számos olyan politikus érkezett Kolozsvárra, aki demagóg magatartásáról ismeretes. Idegen diákcsoportok érkeztek s a vidéki parasztságból is nagyszámú küldöttségeket bocsátottak előre. A diákok szerdán délelőtt bejárták az utcákat, de egyelőre csak szociális bajaik miatt tüntettek, az izgalom azonban a nap folyamán egyre nőtt és a magyar lakosság aggodalma az esti órákban alaposnak bizonyult. A késő délutáni órákban a külső Monostori-utcán diákcsoportok gyülekeztek s megrohanták azt a palotát, amelyben a bukaresti magyar követség kolozsvári kirendeltségének útlevélosztálya van és amely valamikor Béldís Ákos gróf főispán tulajdona volt és a vármegyeházával tőszomszédos. A magyarságot és Magyarországot piszkoló orditozás közepette betörték a palota ablakait, majd behatoltak „a magyar exterritoriumra“, betörték Varga Lajos, magyar kirendeltségi tisztviselő földszintes lakásának ajtaját, meggyújtották a függönyöket és kitűzték a román zászlót. Bezúzzák a magyar hivatal ablakait és égő fáklyákat dobálnak be A vad tüntetés és rombolás azzal kezdődött, hogy a Bukarestből és a regát nagyobb városaiból ingyen Kolozsvárra szállított oláh diákság este 6 óra tájban az antirevizionista gyűlés rendezőségének vezetésével fáklyás felvonulást rendezett, Hosszú és Iván görögkeleti püspökök tiszteletére. Hosszú Vazul püspök a Monostori-uton lakik s amikor a tömeg a belvárosból jövet levonult a Monostori-utra, elhaladt a magyar útlevélkirendeltség előtt is. A román diákság, a kirendeltség elé érve, zajos tüntetésbe kezdett A menet megtorpant és a magyarok ellen tüntető tömeg едцге nőtt. Egyszerre, csak kövek kezdtek röpdösni a kirendeltség épülete felé s több ablaküveg csörömpölve hullott az utcára. A kirendeltség épülete földszinti ablakait egytől egyig beverték. A földszinten a magyar tisztviselők lakása van. A betört ablakokon keresztül égő fáklyákat dobáltak az épületbe s hajszálon múlott, hogy nem támadt nagyobb tűzvész. Az egyik fáklya meggyújtotta az ablakfüggönyt, amely pillanatok alatt magas lánggal égett A magyar tisztviselők szerencsére még idejekorán leszakították az égő függönyt és eloltották tüzet. Oláh zászlót tűznek a magyar útlevélkirendeltség épületére A megvadult oláh diákok közben zajosan kiáltoztak, hogy ki kell tűzni az oláh lobogót a kirendeltség épületére. Állítólag az egész tüntetés is azért kezdődött, mert a magyar konzulátuson nem volt kinn az oláh lobogó, abból az alkalomból, hogy Románia egyesülését ünnepelték a román nacionalisták. A diákok végül is leszakítottak egy szomszéd házról egy oláh zászlót és nagy diadalordítás közepette kitűzték azt a magyar útlevélkirendeltség egyik kitört ablakának keresztfái közé. A rendőrség nem avatkozott bele a tüntetésbe és messziről nézte az eseményeket, akkor sem mozdult, amikor a tüntetők letépték a magyar címeres hivatalos táblát. A fáklyásmenet rendezősége végül is továbbmenésre buzdította a résztvevőket s a tömeg elvonult a püspöki palota felé. Később a Fő téren is megismétlődött a magyarellenes tüntetés. Itt tartotta az első antirevizionista népgyűlést a rendezőbizottság. Véresre verik az Ellenzék munkatársát és inzultálják a magyar járókelőket A népgyűlés résztvevői később kisebb csoportokra szakadozva szétmentek a város utcáiba és mindenütt tüntettek a magyarok ellen. Az egyik csoport behatolt a Newyorkkávéházba és kikergette a magyar vendégeket. Gera lapszerkesztőt, az Ellenzék munkatársát véresre verték. A késő esti órákban még egyszer fellángolt a magyarellenes tüntetés, amikor a diákság kivonult a pályaudvarra, hogy üdvözölje Stelian Popescu volt igazságügyminisztert, az Universul igazgatóját. A diákság Popescu elé is fáklyás menetben vonult ki és így kisérte végig a Bukarestből érkező igazgatót a város utcáin. Ez is megint alkalom volt magyarellenes tüntetésre. A tömeg folyton azt kiabálta, pusztuljanak a magyarok és inzultálta a magyarul beszélő járókelőket. A hangulat a késő esti órákban Kolozsvárott a végsőkig kiéleződött s a csütörtöki antirevizionista tüntetés alkalmából még a szerdainál is brutálisabb eseményeket várnak. A román hatóságok semmiről sem akarnak tudni A magyarellenes tüntetésekről Bukarestben mindössze néhányszavas rövid kommünikét adtak ki. A kommüniké, amelyet a kolozsvári rendőrfőnökség szövegezett meg, a következőképpenszól: „Egy román nacionalista csapat utcai tüntetést szervezett a városban. Egy tüntető követ dobott a magyar útlevélkirendeltség épületére. A kő beverte az egyik ablakot.“ A félhivatalos román távirati ügynökség kolozsvári fiókja valamivel bővebb jelentést adott ki, amelyben a következőket mondja: „Abból az alkalomból, hogy csütörtökön ünnepli Románia az egyesülés évfordulóját, szerdán este fáklyásmenet vonult végig Kolozsvár főbb útvonalain. A tüntetés minden különösebb rendzavarás nélkül folyt le és csak elvétve öltött magyarellenes jelleget. Több magyar üzlet és lakás ablakait beverték, így többek között a magyar útlevél kirendeltség egyik ablakát is.“ Az összes román forrásból származó jelentések úgy próbálják beállítani a dolgokat, hogy a történteknek nincs semmi különösebb jelentősége. Magánforrásból származó értesülések szerint az erdélyi magyar lapoknak a hatóságok a legszigorúbban megtiltották, hogy a hivatalos információn kívül más jelentéseket is hozzanak. Ezzel magyarázható, hogy az erdélyi magyar lapok szerkesztőségei az éjszaka folyamán Magyarországból jövő telefonhívásokra vagy egyáltalán nem feleltek, vagy pedig ha feleltek is, a cenzúra ótá jutásának megfelelően csak annyit közöltek. Uj férfikalapáruház a MUZEUM-KÖRUTONSTORIA kalapház Divatkalap P 6-50 la nyulszőrkalap P 15 Gyukits-kalap P 20 Ifj. Fricps Adolf és fia céeslmnitása. — Fennáll 1880 óta BUDAPEST. MUZEUM-KÜÜIT 8 Legnevebb választók hogy nem tudnak semmit a kolozsvári eseményekről. Kolozsvár magyarsága aggódva várja december elsejét Ezek után érthető, hogy Kolozsvár magyar közönsége aggódva vonult vissza hajlékaiba. Izgatott éjszakát tölt el és fölmerül előtte a kérdés, várjon ilyen előzmények után, az egyesülés évfordulóján, december elsején, a nagyszabású revízióellenes gyűlés milyen kilengésekkel fog végződni? Rendkívül szenvedélyes a hangulat a Slostát nevezetű városrészben, ahol a kolozsvári kisgazdák laknak, mert már napok óta készülődnek arra, hogy esetleges provokálások esetén nem hagyják a magyarságot. A Magyar Párt csillapító közbelépése eddig eredménnyel járt, de nem lehet tudni, mit hoz a holnap. Különösen nagy az aggodalom, hogy a Keleti Újság és az Ellenzék helyiségeit, mint évekkel ezelőtt, ismét szétrombolják és ezzel kapcsolatosan a magyar kereskedők üzleteit is megrohanják. Kritikussá teszi a helyzetet, hogy a kolozsvári többezer román főiskolai diák már hetek óta forrong a magas behalási és vizsgadíjak miatt s a sovén politikai Ui Misoffrini Károly kirágyt 26. ez. alat árusítom már estek rövid ideig a vilábghírU SZANDRIK-gyár budapesti lerakatának teljes árukészletét ■ A gyári árjegyzéki árból árengedménnyel. Mpiedis filpacenezist ajándék- és dísztárgyak, evőeszközök, kávés teakannák, tálcák, likőrkészletek, kávéházi és vendéglői berendezések stb. még mindig nagy választékban. ENdás nagyban öt kicsinyben CVHOÁ ALKALMIARUXfeRESKEDASSUKACStP Károly királyut 26. (Oslop) elemek ezt a diákelkeseredést a kisebbségek rovására próbálják a tüntetések csatornáin keresztül levezetni. A magyar kormány tiltakozik és elégtételt követel A Magyar Távirati Iroda jelenti: A magyar kormány utasította a bukaresti magyar követséget, hogy a Kolozsváron szerdán délután a magyar útlevélkirendeltség épülete előtt lefonyt tüntetés és rombolások miatt jelentse be legerélyesebb tiltakozását a román kormánynak, kérje a román kormány haladéktalan intézkedéseit abban az irányban, hogy a román helyi hatóságok további incidenseknek föltétlenül gátat vessenek, továbbá, hogy a román kormány a történtekért megfelelő elégtételt nyújtson. A kolozsvári eseményekről különben a Magyar Távirati Iroda a következő jelentést adta ki: Kolozsvárról érkezett jelentés szerint szerdán délután a magyar útlevélkirendeltség épülete előtt összegyűlt tömeg tüntetést rendezett. A tüntetés folyamán a kirendeltség ablakait bezúzták, az épületbe behatoltak és a földszinten lakó tisztviselő egyik szobájában a függönyöket felgyújtották. A tömeg a kirendeltség épületére a román zászlót kitűzte. Hitler nem ment Berlinbe és nem tárgyalt Schleicher tábornokkal Berlin, november 30. (A Magyarság tudósítójától.) Hitler Adolf és Schleicher tábornok szerdára várt találkozása elmaradt. Hitler Münchenből Weimarba utazott és délelőtt bizalmas tanácskozást tartott a nemzeti szocialista párt vezérkarával. Miután Hindenburg elnök végső döntése a kormányválság megoldása ügyében attól függ, mi lesz Hitler válasza Schleicher tábornok meghívására, a weimari értekezletnek politikai körökben igen nagy jelentőséget tulajdonítanak. Az értekezlet lefolyásáról semmi sem szivárgott ki s Hitler Adolf az esti órákig nem érkezett meg Berlinbe. A nemzeti szocialista párt berlini lapja, az Angriff, azt írja, hogy Hitlernek nincs semmi oka Berlinbe sietni, hiszen a nemzeti szocialisták véleményével ott már régóta tisztában vannak. Ezért van az, — írja a lap, hogy Hitler Adolf és a nemzeti szocialista vezérek sokkal fontosabbnak tartják a thüringiai községtanácsi választások előkészítését. Ez a választás küszöbönáll, sokkal sürgősebb ügy tehát, mint Hitler berlini útja. A szerda esti lapok még mindig Schleicher tábornok kancellári kinevezését tartják a legvalószínűbb eshetőségnek, még abban az esetben is, ha Schleicher nem tud megegyezni a nemzeti szocialistákkal. Azt a lehetőséget, hogy megint Papén alakít kormányt, a sajtó már nem tartja valószínűnek. Illetékes helyen erélyesen cáfolják a Deutsche Allgemeine Zeitungnak azt a híresztelését, hogy Neurath báró külügyminiszter olyanfélét mondott volna Hindenburg elnöknek, mintha külföldön aggodalmakat táplálnának Schleicher kinevezésével szemben. A cáfolat megállapítja, hogy Neurath báró sem Hindenburg elnök, sem más előtt nem tett ilyen kijelentéseket. A német, osztrák és olasz külpolitika új útjairól Írnak a német lapok A szovjet hitelt vár Franciaországtól . A németek Romániára számítanak a revíziós törekvéseknél Berlinből jelentik. A berlini lapok vezető helyen foglalkoznak a francia—orosz és a lengyel—orosz megnemtámadási szerződés ratifikálásával, amelyet az utóbbi évek egyik legjelentősebb politikai eseményének mondanak. Az egyik berlini liberális lap moszkvai tudósítója azt táviratozza lapjának, hogy a szovjetorosz diplomácia rendkívül büszke erre a sikerére, azért is, mert most újra megnyílt a lehetősége annak, hogy Franciaország hitelt nyújtson Szovjetoroszországnak. Annyi bizonyos, — írja a tudósító — hogy a szovjetunió ezentúl aligha lép fel olyan élesen a békeszerződések revíziója mellett, mint eddig, hiszen nyilvánvaló, hogy Franciaországnak most már alkalma lesz nyomást gyakorolnia a szovjetorosz politikára. A Börsenzeitung ugyanebből a gondolatmenetből indul ki és megállapítja, hogy Németországnak és a revízióra törekvő államoknak most Románia felé kellene orientálódniuk, mert Románia, a jelek szerint, kikapcsolódik a revízióellenes francia—lengyel szövetségi rendszerből A Quai d’Orsay ugyan mindent meg fog kísérelni, hogy a román kormány kösssön négy hónapon belül megnemtámadási szerződést a szovjettel, nagyon is kétséges azonban, hogy meglesz-e ennek a felszólításnak az eredménye Eddig az orosz hatalmi politika tette lehetővé Németországnak, hogy ellensúlyozza a franciák bekerítési akcióját, most pedig az a helyzet van kialakulóban, hogy Románia kénytelen , tesz közeledni a békeszerződések ellen küzdő árlamokhoz. A német, osztrák és olasz külpolitikának új perspektívái nyitnak, amelyeket feltétlenül követni kell.