Magyarság, 1932. december (13. évfolyam, 271-296. szám)
1932-12-18 / 285. szám
10 fantazmagóriát, hanem magyar életet. A magyarság nyugodtan mehet végig a második ezredév utján, ha megérti az igaz magyar testvériség gondolatát: bátran, bölcsen, becsületesen. A miniszterelnök beszéde után Sztranyavszky Sándor állott fel szólásra s azt mondotta, hogy könnyelműek azok, akik a nemzeti munkatervet el akarták parentálni. Ezután Szalay István földbirtokos és Gömbös Zoltán nyugalmazott tábornok és sokorópátkai Szabó István beszéltek. A gyűlés Khuen- Híderváry Károly zárószavaival ért véget. Utána a Royal-szállóban bankett volt. A miniszterelnök Pannonhalmán, Pápán és Szombathelyen Gömbös Gyula miniszterelnök a banketten is hosszabb beszédet mondott. Kijelentette, hogy mikor elfoglalta a kormányelnöki széket, ösztönösen megérezte maga mögött a milliók akarását. Az volt az érzése, hogy a magyar nép is ösztönösen megérezte, hogy a politikai élet porondjára olyan személy lépett, aki el van szánva arra, hogy a sötétség és köd ellenére is megy előre. Meggyőződése az, hogy a világ hatalmasai megértik a magyar nemzet kívánságait, hogy békés eszközökkel akarjuk érvényre juttatni törekvéseinket. A bankett végeztével a miniszterelnök Pannonhalmára utazott, a bencés főapátság meglátogatására. Itt Kelemen Krizosztom főapáti koadjutor üdvözölte. Gömbös Gyula és Hóman Bálint válaszai után a miniszterelnök megtekintette a kolostort, majd továbbutazott Pápa felé. Délután öt órakor érkezett Pápára, ahol Kenessey Pongrác főispán, Uzonyi Kálmán helyettes polgármester, Weber Pál kanonok és Ángyán Béla képviselő üdvözölték. Karnovits Adolf megnyitó szavai után Antal Géza református püspök kérte fel a miniszterelnököt beszéde elmondására, aki többek között kijelentette, hogy történelmi idők előestéjén állunk, ezért van egy táborban helye a nemzetnek. Ezután a revízióról beszélt s kijelentette, hogy azért hangsúlyozza a revízió gondolatát, mert békét akar. Ma már a kontinens szemszögéből kell nézni az életet, ezért helyeselte Briand Pán-Európa gondolatát is. Fel akarja ébreszteni a nemzet lelkiismeretét, mert hamis jelszavakat gyártottak tudatosan nemzetrontó szándékkal. A titkos választójognak előfeltétele, hogy a választópolgárság önálló véleményt tudjon alkotni. A miniszterelnök ezután Antal Géza református püspöknél tett látogatást, majd továbbutazott Szombathely felé. A miniszterelnök szűkebb kíséretével este 9 óra tájban érkezett meg Szombathelyre. A város főterén fogadtatást rendeztek a miniszterelnök tiszteletére, akit Ujváry Ede polgármester üdvözölt. Gömbös Gyula válaszában hangsúlyozta, hogy örömmel jött Szombathelyre, mert ennek a vidéknek törvényéből sarjadt ki az ő nemzetségének fája. A miniszterelnök és szőkébb kísérete Mikes János gróf megyéspüspöknél volt vacsorán szólalt fel. Szükségesnek látja, hogy a felsőház ne adja meg minden észrevétel nélkül a felmentvényt a múlt kormány tevékenységéhez. Imrédy Béla pénzügyminiszter felszólalása után Weisz Fülöp az előadó javaslatának elfogadását ajánlotta. Benedek Sándor és Simontsits Elemér felszólalásai után a felsőház pénzügyi bizottsága elfogadta a zárszámadásokat és megadta a felmentvényt, de hozzáfűzték, hogy az előirányzat és a tényleges gazdálkodás között való összhang megóvása iránti kívánság a számadási években nem teljesedett be, ezt pedig a bizottság úgy az állami gazdálkodás, mint az alkotmányos jogok szempontjából elsőrendű fontosságúnak tartja. A höldmivelésügyi miniszter Bécsben Bécsből jelentik: Kállay Miklós földmivelésügyi miniszter, aki szombaton délben Bécsibe érkezett, hogy aláírja a magyar osztrák kereskedelmi szerződést, az esti órákban tanácskozást folytatott Winkler helyettes osztrák kancellárral. A hercegprímás a kicsikáltan zárszámadási felmentés ellen A felsőház pénzügyi bizottsága Popovics Sándor elnökletével Egry Aurél előadásában tárgyalta az 1923—24, 1928—29, 1929—30 és 1930—31 évi zárszámadásokat és a legfőbb számvevőszék jelentéseit. Az eladó ismertetései után Berzeviczy Albert arra mutatott rá, hogy az államháztartás egyensúlyát nem sikerült helyreállítani. A zárszámadások azt mutatják, hogy államháztartásunk megrendült nemcsak a bekövetkezett világválság miatt, hanem kétségtelenül amiatt a pénzügyi eljárás miatt is, amelyet a múlt kormány követett. A kormánynak a múlt példájából tanulnia kell. Simontsits Elemér csatlakozott Berzeviczy Albert álláspontjához és határozati javaslatot nyújt be, amellyel azt akarja elérni, hogy a jövőben a visszaélések elkerülhetők legyenek. Ezután Serédi Jusztinián hercegprímás ППШШВ 1932 december 18. vasárnap M BMgas SALOOTARJÁHI alfa zománcozott ■JEU I A fekete és nenLH zománcozott H. F. jegyű Könnyű TAKARÉKTŰZHELYEK olcsók, szépek, gazdaságosak! ш щ-ШяШ Népgyár és vasantó шшщш Mintaraktár: VI., Andrássy út 29. Telefon: 24-5-63. Minden vaskereskedésben is megrendelhető! Turchányi Egon becsületsértési pere a tabi választást vezető főszolgabíróval Kaposvárról jelentik. A tavalyi választások egyik, legnehezebb küzdelme Turchányi Egon független kisgazdapárti képviselő tabi választása volt. Hat szolgabírót koncentráltak kerületébe. Az egyik szolgabíró, Krizsán Ferenc dr. ellen, becsületsértésért pert indított Turchányi. A per első érdemleges tárgyalása szombaton folyt le Tusa dr. kaposvári járásbíró előtt. Először Krizsán szolgabírót hallgatta ki a bíróság, aki előadta, hogy a választás idején, őt a főispán küldte ki Tatra intézkedni. Elismeri, hogy Turchányival szóváltása volt az utcán, mert a képviselő tiltakozott zaklatása ellen s azért mondta az inkriminált becsületsértéseket, mert a képviselővel szemben a szóváltásnál másképp nem tudott helytállni. Viszonvádat emelt a képviselő ellen s s kéri Vajda csendőrszázados kihallgatását. Ezután Mester dr. és Magda dr. ügyvédek kíséretében megjelent Turchányi Egon papképviselő tett vallomást. — Krizsán Ferenc vádlott tevékenységéről csak néhány esetet sorolok föl — adta elő Turchányi. — Egy Huszár nevű borbélyt állítólagos foghúzásért megbüntetett, majd lecsukódó, annak ellenére, hogy a tabi járásbíróság elnöke és büntetőbírája figyelmeztette a vádlott szolgabírót, hogy az eset elbírálása a járásbíróság hatáskörébe tartozik. „Majd ha jól viseli magát Huszár a választáson, másodfokon elengedjük neki a büntetést“ — hantolta el a vádlott a figyelmeztetést. Bizalmi embereim a választás előtti éveken nem mertek otthon aludni, mert féltek a jogtalan letartóztatástól. Kóród községben tizennégy tekintélyes polgárt Krizsán tényleg le is tartóztattatott s hiányos öltözékben éjszaka a tizenhat kilométerre fekvő Tabra kísértetett a csendőreivel. Fekete János ságvári legényt, aki plakátragasztó volt, behozatta a főszolgabírói fogdába s ott sajátkezüleg és lábalag ,i, összeverte, hogy a legény kihat látszó jajgatására az utcán összefutott a nép. A legényt szabadonbocsátása után magam is láttam, amint a főszolgabírói hivatalból kijövet, arcából patakzott a vér. Ilyen okok tették szükségessé, hogy Krizsán működése ellen tiltakozzam, mihez őt hivatalában kerestem föl. Mivel sértő hangon kezdett velem is beszélni, faképnél hagytam. Mintegy húsz perc múlva Krizsán az utcán támadott nekem, amiből éles és hangos szócsata támadt. Mivel Krizsán a riposztozásban alulmaradt s én ismét hátat fordítva neki, elindultam, távozásom után papi éremre, nyilvánosság előtt, ilyen szavakat kiáltozott felém: Pimasz. niemandi stb. Ezért kell kérnem megbüntetését. A kihallgatott tanuk: Parlényi János, Lőrinci Pál tabi gazdák és Harangozó János tabi iparos Turchányi előadását szóról-szóra megerősítették. Kijelentették, hogy Turchányi Krizsánnak semmi sértőt nem mondott. Majd Fekete András tabi háztulajdonost hallgatta ki a bíróság, aki hasonló vallomást tett, de szavahihetőségét Krizsán a bíróság előtt azzal vonta kétségbe, hogy Turchányi kortese volt. Erre a tanú, nagy derültséget keltve, a következőket válaszolta: — Csak embere voltam Turchányinak, de kortese nem, mert Krizsán szolgabíró nem adott nekem oly igazolványt, mint a kormánypártiaknak, hogy a községet elhagyhassam. — Ezután Vajda tabi csendőrszázadost hallgatta ki a bíróság, akit Krizsán jelentett be maga mellett tanúnak. A csendőrszázados azonban, általános meglepetésre, perdöntő jellegű vallomást tett a Turchányi által ismertetett tényállás mellett. Igazolta, hogy a szolgabíró anélkül sértette meg becsületében a képviselőt, hogy a Tokaji túrok filléres árai: Saját termésű eredeti tokaji boraim mai árjegyzéke demijonban postai szállításnál: 3 liter puttonyos régi nehéz kövér aszó • P MO 3 „ aszúmáslás nehéz.— 3 „ nehéz édes szamorodni ..........................4„ Árak bérmentve, demijonnal együtt értendők Vasúton történő szállításnál, kölcsönedényben bérmentve, literenkénti árak: 5 puttonyos nehéz kövér régi aszú . . . •' P 1.78 Aszú-máslás nehéz .....••••• 1-40 Édes szamorodni nehéz ...o»».*»» —.S5 Pecsenyebor lap • • • Asztali bor .......................—-»M Ezeken kívül raktáron tartok mindenféle legízlésesebben adjusztált palackozott borokat a legolcsóbb árakon, már pengőtől kezdve. Schwarcz Mihály bornagytermelő, Sárospatak képviselő erre a szóváltás során okot szolgáltatott volna. Krizsán szolgabíró ezután újabb tanuk beidézését kérte s ezért a bíróság az újabb tárgyalást január 21-ére tűzte ki. Abonyi Lajos születésének századik évfordulójához Beszélgetések Márton Lajos nemzeti múzeumi igazgatóval, az író fiával Az „Abonyi Lajos" írói nevén ismert zsarolyáni Márton Ferencet, a Szatmár és Bereg vármegyékben birtokos, a nádor Werbőczy családjával az ősi Kerepecz-nemzetségből eredő Mártonok leszármazóját, a nógrádi palócföld szülte. 1833-ban, január hó kilencedikéin, Kissterenyén született, mint Márton Lajos táblabiróinak, a dúsgazdag losonci Gyürky Pál jószágkormányzójának, több főúri család nagy tekintélyű jogtanácsosának a fia. Abonyba 1840-ben telepedtek. A táblabíró Mártoni Lajos, hogy a már édesapjától is beírt tiszasülyi zálogosi birtokához közelebb legyen, miután már az író Fáy András gombai birtokát is bérelte, özvegy Lendvay Antalnétól 1840-ben vásárolta a szép tanyás abonyi nemesi birtokot a Tallián Zsigmomd álltal 1780 körül épített, máig szilárdul fennálló nagy öreg-kuriával. A tábllabiró Márton Lajost egyik hű cselédje, a parádéskocsis, az öreg Antal, ilyen gyönyörű, megható szavakkal jellemezte: — Olyan volt a tekintetes ur, mránt az áldott napfény! — Ebből az áldott napfényből nagy örökség jutott az íróimnak, Abonyi Lajosnak is. A diák Márton Feri Jókai és Petőfi társaságában Abonyi Lajos diákoskodása a kecskeméti kollégiumban kezdődött. Innét és ezidőből eredt a Jókai Mórral és Baksay Sándorral való barátsága. Az idősebb kecskeméti diák Jókai rajzolni, festegetniis tanította Abonyit. Valamelyik írásában meg is említi a költőkirály: — Márton Ferit tanítottam orrokat, füleket pingálni! Jókai nemcsak tanulgata, hanem le is pingálta vízfestéssel a tejfelesaron, kerekfejü kis Márton Fenkót, ezt a kedves Jólkai-képecskét máig őrizi a család. Abonyi Lajos kecskeméti diákorkodásának legdrágább emléke, hogy Petőfi Sándornál is megismerkedett, éppen Jókainál. Petőfi szerethette a gyerek népet, mert a Jókai diákládáján még kártyázgatott is a kisdiák Márton Ferkóval. „Máriásban morronverősdit játszottak ... Abonyi, minel az evangélikus Idocum tanulója, Pesten is találkozott Petőfivel. Heckenast könyvesboltjában éppen egy könyvre alkudozott s mivel az abonyi urfinak nem volt elég pénze, a jelen volt Petőfi fellobbantó melegségével odaszólt Heckenastnak: — Nem látja, hogy a szive megszakad a könyvért a gyereknek!... Adja hát oda neki!... Én jót állok érte, hogy meghozza az árát. .. A szabadságharc után Abonyi Lajos a tizenöt életévével kivette részét a szabadságharcból is, miként édesatyja Ozoránál, Lajos-Ferke is nemzetőrködött ... Az öreg Antal, a család regés, hű cselédje is 1849-ben került a Márton-kúriához, mint „pajzán“, azaz „ostoros-fiu“. A szabadságharc után egy öreg lengyel menekült is Mártonéknál húzódott meg. Tökéletesen beszélt franciául s a hivatalos közegek előtt franciaként is szerepelt az öreg „moszijje-tekintetes ur“. Abonyi Lajos e lengyeltől tanult franciául és angolul... Pesti jogászkodása idején kötött barátságot It Szathmáry Károllyal és az unitárius székely Balázs Sándorral. Márton Ferenc — „Abonyi Lajos“ írói nevével — korán kezdette az irogatást. Már húsz éves korában a nyilvánosság elé lépett s kezdettől a Nagy Ignác fajszerető, sziglen magyar irói csoportjához tartozott. Az akkori „Hölgyfutár", majd a „Fővárosi Lapok“-nak volt népszerű írója — Aboriyból. 1861-ben, a „kisalkotmány“ visszaállásakor, rövidebb ideig mégis kimozdult a drága falusi otthonából, szeretett szülei mellől. Nyáry Pál, az országos nagyhírű alispán — főleg „jó tolla“ miatt szerette és becsülte Abonyit. Abonyi fogalmazta meg Pest vármegye bálóiratát az arigói Duncombe-Kingsley Tamáshoz, aki az angol parlamentben a magyar ügyek védelmére költ... Nyáry Pál az 1849. évi debreceni országgyűlés jegyzőkönyvének ludtollaival jutalmazta Abonyi veretes íróművészetét... Az Abonyi szépen indult közhivataloskodása azonban nem sokáig tartott, tudvalevőleg még 1861-ben szuronyos osztrák katonaság kergette széjjel a vármegyegyülést s Abonyi hazatért végleg gazdálkodni... A komor időknek derűje is támadt, Abonyi 1862-ben megnősült. Tasznádi Szűcs Klárát, a rablóktól meggyilkolt Tasznádi Szücs Ábrahám ügyvéd, táblabiró, gombai földbirtokos leányét vette nőül. Az abonyi Kis-szigeten Abony birtokos urai révén — a jászoló kunok, hajdúktól lakott Alföldön — olyan volt, mint vallatni különleges „kis sziget". Ezek a birtokos családok itteni birtoklási jogaikat az ősi rokon Kinizsy Pálné, az „imádságos könyves“ Magyar Benigna földesúri jogára vezették vissza s a dunántúli galánthai Balogh- és a Csuny-család leszármazottai voltak. Ezen dunántúli eredetük a földesúri építkezéseken és a családok egy részének mémetes kulturáltságán is meglátszott, kiérzett. Vallásukra katolikusok voltak ezek a gróf Szapáry, galánthai Balogh, Szily, gyulai Gaál, Rostyán, Tallián, Vöröss, Sivó, Sohár és a többi nemes családok. A tiszántúli protestáns magyar nemesség szelleme Kazinczy Miklósné, Beöthy Viktóriával éledt fel Abonyban. A szabadságharc után idetelepült báró Radák Istvánná, gróf Rhédey Klárra udvartartásszerű erdélyi nagy, magyar háztartásával is erősödött az. Bár maguk a Mártonok is kálvinisták voltak, az abonyi katolikus birtokoscsaládokkal a legnagyobb megértésben éltek. Az Abonyi Lajos szűkebb baráti köréhez Gaál Kálmán, Kostyán József, a nótaszerző Simonffy Kálmán és az abonyi zsidó orvosnak a fia, a későbbi író és szerkesztő Ágai Adolf tartoztak. Az abonyi társaság lelke kezeléstől Abonyi Lajos volt. Ami időt a gazdálkodás engedett, a vadászatra és agarászatra is felhasználták, túl a Tiszán Recsky Bandi Szanda-pusztáján és Roffon. a Borbély uraknál sok feledhetetlen napot töltött Abonyi Lajos. Regényei, elbeszélései, kor- és életképei, színművei 1855-től jelentek meg Mi teszi a тш 6q némá W 1 gyönyörű Chanel nyakét karkötővel .... P 12.Ugyanaz csodásan csiszolt kristályból... P 7. Divatos Clips...........................................— P 2* Nagy pomkler, ragyogó szóváltozatban P 8.— Tenyésztett igazgytrigy ion ntin „Feiles etHuvees" amim!vétel .... IULS IUS JOLIE-nál, Kígyó utca 4-6